Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-20 / 67. szám
UJ KELET Ipar, gazdaság 1996. március 20., szerda 5 Kihasználatlan lehetőségek Munkatársunktól A gazdaságilag legfejlettebb nyugat-európai és észak- amerikai államok szomszédságában évszázados hagyományokra támaszkodva nőttek fel olyan — általában törpe — államok, többek között például Luxemburg, Monaco vagy a Bahama-szigetek, amelyek a nemzetközi pénzpiac, tőkeforgás tortájából jelentős szeleteket hasítanak ki maguknak. Habár ezeknek az országoknak nincs mértékadó ipari potenciáljuk, stabil po- litkai háttérrel, fejlett, többszintű bankrendszerrel rendelkeznek. A fejlettség kulcsa a külföldi befektetők részére kínált jelentős adókedvezmény. Az ezekben az államokban alapított vagy bejegyzett ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi cégekre négy különböző, de jól elkülöníthető szabályozáscsoportjellemző. A befektetők számára a legkedvezőbbek a teljes körű adókedvezményeket nyújtó országok. Például Costa Ricában sem a helyben, sem a külföldön keletkező profitot nem terheli semmilyen kötelezettség, általában nincs személyi jövedelemadó, forgalmi, örökösödési, vagyonadó. A következő, ez előbbinél szigorúbb feltételeket kínálók csoportjába tartoznak az olyan kis államok, mint például Ciprus, amelyek csak a határainkon belül megtermelt profitot adóztatják meg, de ezenkívül semmi más járulékkötelezettséggel nem terhelik meg a külföldi beruházót. Ezeken kívül van még speciális kedvezményeket adó ország, mint például Svájc, vagy a negyedik csoporthoz tartozva egyedi megállapodások alapján nyújt adókedvezményt többek között mondjuk Magyarország. A hazai lehetőségek a jelenlegi általános adózási rátához viszonyítva közel 85 százalékos kedvezményt adnak a külföldi beruházóknak. E kiváló lehetőség ellenére is, a KSH legfrisseb adatai szerint, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében tavaly 19 százalékkal csökkent a beruházások száma és visszaesett a tőkebehozatal. Összesen 57 vegyesvállalat alakult, mindössze 198 millió forintos törzstőkével. Ebből 18 cég százszázalékosan külföldi tulajdonú, de ezek mindegyike minimális, 1 millió forintos alaptőkével alakult. Német, angol, amerikai beruházók sajnálatos módon nem érdeklődtek megyénkben, viszont 22 vállalat résztulajdonosa FÁK-országbeli, 8-nak izraeli és ötnek-ötnek osztrák, illetve kínai az egyik alapítójaSzépen menetel a Mokaszin Fullajtár András (Új Kelet) A nagyteljesítményű varrógépek alá ügyes, begyakorlott női kezek igazgatták a cipőfelsőrészeket, pillanatok alatt megformálódott egy-egy darab a Nyírmokaszin Kft. hatalmas üzemcsarnokában. Még látványnak is szép volt, hogy a hosszú gépsorok mindegyikénél dolgozik egy-egy munkás. Mindez azt bizonyítja, hogy az 1993-ban a nagy múltú Cipőipari Szövetkezet utódaként létrehozott új kft.-ben hatékonyan folytatódik a termelő munka. Sőt, komoly előrelépések történtek a gazdálkodás stabillá tétele érdekében. — Az elmúlt évben, a kisebb problémákat leszámítva, sikerült komolyabb fennakadás nél- kül végezni a munkákat. Az mindenképpen pozitívum, hogy az egyre nehezedő gazdálkodási feltételek ellenére cégünk közel 130 dolgozójának tisztes megélhetést tudtunk biztosítani, és hogy stabil piacunk van belföldön és külföldön is. Évente több mint 100 ezer pár cipő fut le a szalagon, ami 1995-ben a kft.-nek 180 millió forintos árbevételt eredményezett. Termelésünk 80 százalékát saját alapanyagból álltíjuk elő, 20 százaléka bérmunka. Jó kapcsolat alakult ki egy német céggel, amelynek már két éve bérmunkában felsőrészeket gyártunk. A hazai értékesítést főleg nagykereskedőkön és vállalkozókon keresztül bonyolítjuk le. Közelebb kerültünk a fogyasztókhoz azzal, hogy az elmúlt évben Nyíregyházán, a Rákóczi úton nyitottunk egy boltot, ahol közvetlenül szerzünk információkat a termékeinkről — summázta a cég jelenlegi helyzetét Kozma István ügyvezető igazgató, amikor látogatásunkkor tettünk egy sétát az üzemben. — Úgy tudom, nemrégiben tértek haza Budapestről, egy nemzetközi kiállításról. Milyen sikerrel? — A szakmában évente kétszer — tavasszal és ősszel — megrendezett budapesti nagy nemzetközi kiállításon igyekszünk mindig részt venni. A kiállítás és vásár tapasztalatait még most értékeljük. Az mindenképpen örömmel tölt el bennünket, hogy termékeink iránt fokozott kereslet mutatkozik. Például a vásár három napja alatt 300 pár cipőt adtunk el. Jövőbeni piacaink szempontjából is hasznos volt a fővárosi bemutatkozás. — Ez azt jelenti, hogy biztatónak látja a jövőt? — Természetesen. Említettem, hogy egy német cég köti le kapacitásunk egy részét. Az elmúlt héten a cég képviselője meglátogatott bennünket, és jelezte, hogy a következő szezontól — ami áprilisban indul -— lényegesen növelni akarja a nálunk előállított termékek számát. Jelenleg az a legkellemesebb gondunk, hogy miképpen tudjunk ennek az elvárásnak megfelelni, úgy, hogy közben a meglévő belföldi piacunk igényeit is kielégítsük. — Ez termékbővülést is jelenthet? — Új dologként említhetem, hogy meghatározó és keresett termékeink — férfimokaszinok, bakancsok, csizmák — mellett most már női és fiúlábbeliket is készítünk. A típusok hasonlók, mint a férfitermékeknél. — A tanulóképzéssel hogy állnak? — Azt tapasztaljuk, hogy a cipészszakma iránt csökken az érdeklődés. Jelenleg 12 harmadikos, 11 másodikos és mindössze 3 elsős tanulónk van. Mondanom sem kell, hogy ettől sokkal több szakmunkásjelöltnek is tudnánk szakmai gyakorlati helyet biztosítani. — Talán az alacsony munkabérek miatt nem választják ezt a szakmát? — Egyértelműen nem lehet erre fogni. Tény, hogy a köny- nyűiparban elég nyomottak a bérek, de már itt is van előrelépés. Például nálunk az elmúlt két évben közel 100 százalékkal növekedett a dolgozók keresete. Ez azt jelenti, hogy most az átlagbér közel 30 ezer forint. Én azt mondom, aki úgy áll a munkához, nálunk meg tud élni... Nincs üres munkapad Légrugó és gumikompenzátor Négyezer vállalkozás Új Kelet-információ A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében a gazdasági szervezetek között 1995 végén 4022 ipari vállalkozást tartottak nyilván. Ebből 1170 társas, 2852 pedig egyéni vállalkozásként tevékenykedett. A társas vállalkozások közül 564 kft.-ként, 30 részvénytársaságként, 38 szövetkezetként és 419 betéti társaságként működött. Minden fejlesztési törekvés ellenére az országos ipari kibocsátás-növekedéssel szemben a megyében közel öt százalékkal csökkent a termelés, ami az ötven főnél több munkaerőt foglalkoztató cégeknél 1995-ben 56,1 milliárd forint volt. Érzékenyen érintette a megye gazdaságát a legnagyob feldolgozóágazat, a vegyipar több mint 11 százalékos termelés- csökkenése. A régió ipari kibocsátási értékének több mint egyharmadát az élelmiszerek, az italok és a dohányfeldolgozás adja, ami a folyamatos fogyasztói kereslet csökkenése miatt több mint három százalékkal viszszaesett. Mindezt az exportarány romlása tetézi, ami 12,2 százalékkal volt kevesebb a megelőző évinél. A tavalyi összes értékesítésből a külpiaci eladások 36,9 százalékot tettek ki a 20,3 milliárd forintos bevétellel. Vállalati informatikai fórum Fekete Tibor (Új Kelet) Nyolc évvel ezelőtt a nyíregyházi gumigyárban is végbement az átalakulás. Két önálló kft. jött létre. Most a Taurus Pálma Gumi- és Műanyagipari Kft.-t kerestük fel. Annak idején ketten pályáztak az ügyvezető igazgatói székre, közülük Lengyel Lajost tartották érdemesnek a poszt betöltésére. Talán ezért is került a központ Nyíregyházára. Az igazgatóval a minap beszélgettünk: — Még néhány évvel ezelőtt is gumimatracairól és ágybetétéiről volt híres a gumigyár. Gyártják-e még ezeket a termékeket? — Igen, de már egyre kisebb arányban. Jelenleg termékeink 70 százalékát a járműiparban használják. Tehergépkocsikba és autóbuszokba gyártunk légrugókat. Ezenkívül gumikompenzátorokat vulkanizálunk nagyobb mennyiségben. — Ezek mik? — Csöveket és más szerelvényeket kötnek velük össze. Ezekkel egyenlítik ki a hőtágulást, valamint csökkentik a zaj és a rezgés okozta mozgásokat. Több változatát készítjük. Vannak olaj-, savállók, de készítünk olyanokat, amelyek jól bírják a hőterhelést is. Egy autóbuszba például hetven darab kell. — Alakulásuk időszakára esik a KGST összeomlása. A piacvesztés következtében milyen átalakulásokat kellett végrehajtaniuk? — Gyártó üzemegységeket vontunk össze, és új termékekkel kellett új piacainkon megjelennünk. A Szovjetunió és a keleti tömb szétesése miatt Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és Dél-Amerika országai lettek a legnagyobb vásárlóink. Ennek eredményeként az indulástól nyereséges a vállalkozás. — Milyen elképzelésekkel kezdték az idei évet? —- A termékek mennyiségében 10 százalékos növekedést terveztünk. Ez pénzben kifejezve 26—30 millió forintot jelent. Tervezett árbevételünk 1,7 milliárd forint, ennek 50 százalékát exportpiacon értékesítjük. Huszonöt nagy nyugat-európai autógyártó cégnek mi vagyunk az úgynevezett első szerelői, beszállítói. Ez — a szakmai presztízsen túl — azt jelenti, hogy könnyebben tervezhető a gyártás, mert a komolyabb cégek éves ütemezés szerint rendelnek. Ezenfelül a már bevezetett típusokhoz az alkatrészutánpótlást is mi szállítjuk. Az év elejétől a nyugat-európai gyártók csak a minőségbiztosítással. ellátott alkatrészeket fogadják el. — A dolgozók létszámában várható-e változás? — Nem terveztünk nagyobb arányú elbocsátásokat, de munkásfelvételt sem. — Milyen az itt dolgozók jövedelme és juttatása? — A keresetek a megyei átlaghoz viszonyítva 40—60 százalékkal jobbak. Fizetünk még ösztöndíjakat, segélyeket és étkezési hozzájárulást is. Szeptemberben a dolgozóink általános és középiskolás gyerekeinek 5000 forint évkezdési támogatást fizettünk. Annak idején, amikor eladták a vállalat üdülőit, úgy döntöttünk, ennek kompenzálására üdülési segélyt fizetünk a dolgozóknak. Ez bruttó bérköltségben számolva fejenként húszezer forint évente. Az üzleti tervben megfogalmazott, adózás előtti pozitív eredmény megvalósulása esetén 13. havi fizetést kaphat mindenki. így volt ez az elmúlt évben is. — Az eltelt két és fél hónap tükrében mire számítanak az idén ? — Több mint 100 millió forintos adózás előtti nyereséget terveztünk erre az évre. Eddigi mérlegünk alapján időarányosan teljesítettük a tervet. Komplex vállalati informatikai megoldások a modern gazdaság követelményeinek tükrében címmel szervez szakmai napot a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara április 2-án, kedden Nyíregyházán, az MTESZ- székházban. A rendezvény célja, hogy a résztvevők áttekintést nyerhessenek a 90-es évek vállalati informatikájáról, a számítógép- rendszerek egységesítési törekvéseiről. Az informatika rövid magyarországi történetének áttekintése után a XXI. századi helyi és nemzetközi hálózati technológiák kerülnek terítékre, ezen belül is kiemelt helyet foglal el az Internet, a video- telefonos kommunikáció, illetve a vállalati informatikai rendszerek tervezésének, kiválasztásának lehetősége. A szakmai fórumot bemutatók és kötetlen konzultációk kísérik, amelyeken a cégvezetők a gyakorlatban ismerkedhetnek meg a különböző vállalatvezetési, -irányítási rendszerekkel, e hálózatok hatékony alkalmazásával és telepítésével.
