Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-18 / 65. szám
8 Oktatás 1996. március 18., hétfő Döntésképtelen a bizottság? K. Z. (Új Kelet) A nyíregyházi képviselő- testület oktatási bizottsága is megtárgyalta a megyeszékhely ez évi költségvetését. Mint ismert, az oktatáson és a kultúrán százmilliókat akar megtakarítani a város. Az 5. Számú Általános Iskolát a bezárás veszélye fenyegeti, így érthető, hogy Takács Ferenc igazgató szakmai érveket sorakoztatott fel az intézmények megmentése érdekében. A bizottsági vita szakmai alapon indult, ám menet közben kiderült, hogy nem az. A polgármesteri hivatal munkatársainak egy költség- vetési hiányt kellett lefaragni, úgy, hogy minél fájdalommentesebbek legyenek a megszigorító intézkedések. László Géza, a hivatal gazdasági irodájának vezetője egyebek mellett elmondta, hogy tartós megtakarításra kell törekedni, akiadások legnagyobb tétele a munkabér, annak vonzatai. Felvetődött a vita során, hogy elhelyezhetők-e az ötös iskola gyermekei más intézményekben. A humán iroda munkatársai elmondták, hogy az ötös iskolához közeli intézményekben koplett osztályokat nem tudnak elhelyezni, a tapsztalatok alapján ez nem járható út. A költség- vetés tervezetéhez több módosító javaslatot, egyebek mellett az „ötös" megmaradását szavazták meg — kü- lön-külön — a bizottság tagjai. Amikor a tervezet egészéről kellett dönteni, érdekes helyzet alakult ki. A költségvetési javaslatot a kiegészítésekkel együtt egyetlen bizottsági tag sem támogatta, az eredeti tervezet pedig minimális igen szavazatot kapott. Mi lesz veled, ötös iskola? Régóta kering a városban az a hír, miszerint az epreskerti iskola és a Krúdy gimnázium épületet cserélnek. Újabban pedig ehhez párosult az általános iskola teljes megszüntetése. Mindezeket megdöbbenve fogadták a tantestület tagjai, a diákok, de még az érintett szülők is. Takács Ferenctől, az iskola igazgatójától kérdeztem, hogy a nemrég húszéves fennállását ünneplő intézményt valóban fenyegeti-e ez a veszély? Má jer Zita — Tavaly — közgyűlési határozat alapján — döntés született, hogy intézményünk a Krúdy gimnáziummal helyet cserél. A megszüntetés terve pedig az 1996. évi városi költségvetés tervezetében szerepel. — Milyen indokok alapján? — Elsősorban az iskola fajlagos költségvetése az, amely magasabb a városi átlagnál. Másodsorban pedig az ennek megfelelő állami támogatás fejkvótarészaránya az iskolák többségéhez képest alacsonyabb. A városnak ebben a körzetében több iskola közel „került” egymáshoz. Ez egy körültekintőbb hosszú távú tervezéssel megelőzhető lett volna. Gondolok itt a 3-as (Bem József) iskola építésére. ;— Valós állítások ezek? —A fajlagos költséget tekintve igazak. De! A Krúdy gimnázium épületének területe a miénk kétharmada, 7— 8 tanteremmel és 4—5 egyéb helyiséggel kevesebb van benne. A beiratkozó elsősök száma pedig 5 év óta folyamatosan emelkedik. —Mikor történtek a felmérések s konkrétan mire vonatkoztak? —1995 tavaszán az önkormányzat az iskolában dolgozó pedagógusok és nem pedagógusok létszámát vizsgálta, ami következtében pedagógus-álláshelyek szűntek meg. Ezenkívül a felmérés statisztikai és gazdaságossági területekre is kitért. — Figyelembe vette-e a vizsgálat pedagógiailag és szakmailag az iskola működését? — Nem, pedig elfogultság nélkül állíthatom, hogy az iskola közvetlen és humánus légköre, gyermekközpontú szemlélete, valamint az oktató-nevelő munka tevékenysége hozzájárult iskolánk színvonalához. Ezt a kiemelkedő beiskolázási mutatók mellett — 8. osztályos tanulóinkat az elsők között fogadják a város legszínvonalasabb középiskolái — a versenyeredmények is fémjelzik. Dicsekedhetek megyei és országos döntős gyermekeinkkel, valamint alapfokú nyelvvizsgát tett tanulókkal. — Hogyan küzdenek az önkormányzati döntés ellen? — A szülők igyekeznek meggyőzni az önkormányzati képviselőket, a pedagógusok szakmai eredményeit is külön kiemelve, hogy semmilyen szempontból nem szükséges az intézmény megszüntetése. Az iskola fennmaradásáért a legvégső eszközöket is felhasználjuk. Hétfőn fél egykor, a közgyűlés ideje alatt demonstrációt tartunk a Kossuth téren. ÜJ KELET Szabadságra nevelés II. rész Milyen az a világ, amely körülvesz? Mi is történik világszerte az egységes elvek alapján működő, de egymástól mégis jelentősen különböző Waldorf-iskolákban a 12 év alatt? Miért beszél a Waldorf- pedagógia a NEVELÉS MŰVÉSZETÉRŐL a nevelés tudománya helyett? Mit is jelent az, hogy ez az iskola, ennek pedagógusai oly sokat tudnak — és még többet akarnak megtudni — a gyerekekről, azok alkatáról, temperamentumáról, testi-lelki fejlődéséről? Milyen „tantárgyakat” oktatnak az első osztályban? Hogyan lehetséges, hogy a gyerekek izgalommal várják a számolást? Zelles László Milyen az a világ, amely körülvesz? Hogyan épül fel, miféle erők hatják át? Az iskola feladata, hogy ezekre a kezdetben tudattalanul élő kérdésekre válaszokat adjon. A Waldorf-iskola célja nem az, hogy egy zárt világképet közvetítsen, hanem, hogy kifejlessze a gyerek képességeit, amelyekkel egykor önállóan is szemügyre veheti és megítélheti mindazt, amiben él. Az írás és az olvasás eszköz, segítség ahhoz, hogy az ember felfedezőútra induljon. De a MATEMATIKA más. A matematika realitás, benne a VILÁGMINDENSÉG VALÓSÁGOS TITKAI tárulnak fel. A Waldorf- pedagógia kiindulópontja szerint az ember saját organizmusában hordozza tudattalanul azokat a folyamatokat, amelyek az elemi matematikában megnyilvánulnak. A matematika nem más, mint ezeknek a folyamatoknak a felelevenítése, tudatossá tétele. Az ember arra tekinthet rá tudatosan, amit érzékei közvetítenek számára. Ezért a MATEMATIKA TANÍTÁSA szorosan összefügg az ÉRZÉKEK fejlesztésével. A mozgásérzékelésnek, a tér- és egyensúly-érzékelésnek, valamint a hallásnak van itt kiemelkedő jelentősége. A gyerekek a számolást, a különféle számsorokat ritmikus mozgásokkal összekapcsolva gyakorolják. Egy, kettő, három... — skandálják a gyerekek; 1-re tapsolnak, 2-re csettintenek, 3-ra leguggolnak, és mindezt körben járva teszik. Semmi sem fejleszti olyan jól az emlékezetet, mintha kívülről kell megtanulni valamit számtanórán. Minden számsor értelmes (legyen ez a szorzótábla vagy a páros— páratlan számok sora) és tele van rejtelmes titkokkal. Az 1. osztályban a négy alapműveletet tanítják először 20- ig terjedő számtartományban, aztán lehetőleg 100-ig, a művészi észlelést követve, az egésztől a részek felé haladva, tehát például az összeadásnál az összegből kiindulva, a szorzásnál a szorzatból. Az életben is először az egészet ragadja meg az ember, és aztán veszi észre a részeket. Az a mód, ahogyan a gyermek számolni tanul, a felnőtt agyát képezi le. És az, hogy később együtt látva vagy atomisztikusan gondolkodik-e, nagy mértékben az első számolásoktatástól függ. Morálisan nagy jelentősége van annak, hogy a gyermek először egy bizonyos számú almát MEGOSZTVA ajándékoz el vagy az összeadásban először azt tanulja meg, hogy az almákat sorban begyűjti a maga számára. A számolás megkezdésénél többnyire néhány tárggyal támogatja a tanító a szemléletet (például gesztenyével vagy kézzel), de azután jó mihamarabb elszakadva megpróbálni a belső szemléletre támaszkodni. A belső matematikai szemlélet kialakításánál nagy szerepet játszik a hallási figyelem, amit tapsolt, kopogott ritmusokkal való játékok által lehet kifejleszteni. A matematikai képesség fejlődéséhez az érzékeken keresztül vezet az út, ezért valamennyi érzék szerepet kap az órán. (Például kitalálni, hány gyerek fogta meg a kezét, hány különböző gyümölcsöt szagol- tattak meg vele, hányat kopogtak a hátán.) A matematikában, ahogyan a Waldorf-pedagógia felfogja, az út a fontos, a folyamat, nem pedig a végeredmény. „Hogyan csináltad?” — kérdezi a tanító, nem pedig egy „Jól van”-nal nyugtázza az utolsó mozzanatot. A cél az, hogy a matematika útját fedezzék fel a gyerekek. „Az ifjúságot nevelni azt jelenti, a holnapot a mában, a szellemet az anyagban, a szellemi létet a földi életben ápolni.” (Steiner) Az első osztályban a gyerekek még fejben számolnak, a négy alapműveletet tanulják meg először a húszas, azután a százas számkörben. A második osztályban átlépnek az ezres tartományba, megismerkednek a műveleti jelekkel és vele az írásban történő számolással. Gyakorolják az egyszeregyet. A harmadik osztályban pedig bonyolult számokkal és a gyakorlati élet egyszerű dolgainak alkalmazásával mélyítik el ezt a tudást. Az 1. osztályban epochális keretben (reggel 8-tól 10-ig, 3—4 hétig ugyanabban a témakörben) tanulnak meg a gyerekek számolni, írni és olvasni, illetve a belső formaérzés kialakulását a formarajz epochában „ébresztgeti” a tanító. Bár jelen leírásban szükségképpen elkülönítve jelent meg a „tananyag egy szelete”, mégis, a gyakorlatban az osztálytanító különös gondot fordít arra, hogy a gyermek a világot ne egyes szakterületekre szétszab- daltként élje meg, hanem mint csodálatosan rendezett, egységes kozmoszt érzékelje. A legjobbak között az országos tanulmányi versenyen Biztos kézzel a billentyűkön Szakmai körökben ismert tény, hogy minden évben megrendezik az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt gép- és gyorsírásból. Idén március 5-én Berettyóújfaluban szervezték meg e neves küzdelmet, ahol rajthoz álltak nyíregyháziak is szép számba. Két ambiciózus indulót, Kovács Henriettát— aki gépírásban jeleskedett — és Torna Zsuzsát— aki mindkét szaktárgyban kitűnt — kérdeztem a versenyről. Henrietta —Milyen eredményt sikerült elérnetek? — Eredményhirdetés csak egy hónap múlva lesz. A magunk elé állított célokat teljesítettük, hiszen bekerültünk a legjobbak közé, de nem biztos, hogy ez elég lesz a továbbjutáshoz. Iskolánkból tízen indultunk, és jó érzés volt, hogy egymásért is izgultunk. Nem a rivalizálás dominált, nem az volt a fontos, hogy egyénileg kitűnjünk, hanem, hogy valaki érjen el közülünk eredményt. —Milyen követelményeknek kellett megfelelni, s mi volt a tét? — Gépírásból 10 perc alatt 3000 leütés ötös szinten, és egy diktált szöveg helyesírási hiba nélküli leírása volt a minimum, gyorsírásból egy 200 fokos diktátum ötös szintre való áttétele. Aki mindezt teljesítette, az továbbjut a döntőbe, és az első tíz helyezettnek nem kell az adott tárgyból érettségiznie. — Hogyan készültetek fel? • — Már hónapokkal ezelőtt elkezdődött a munka. Bennünket jóval magasabb követelmények elé állítottak. Óriási segítséget kaptunk felkészítő tanárainktól. Gépírásból Fehérné Veller Erzsébet és Pázmándi Katalin, gyorsírásból pedig KuriplaJózsefné nyújtott hatalmas segítséget. Ezúton is köszönjük nekik. A szakmai tudás mellett önbizalmunk erősítésében is szerepet vállaltak. — Mennyi időbe telik, míg valaki ilyen szintre eljut? — Ez attól függ, milyen intenzíven tanul, s persze kedv is szükséges hozzá. Mi negyedik éve tanuljuk. A gyorsírás és a gépírás az életben is jól hasznosítható dolgok, hiszen így ismertük meg a levél szabványos formáját vagy a jegyzőkönyv megírásának módját. Gyorsírással pedig minden fontos dolgot le tudunk jegyezni. — Számítógéppel dolgoztatok, s ennek használata közben adódhatnak problémák. — A legfeszültebb pillanatban a gépem leállt, s már csak másfél perc állt rendelkezésemre javítására — válaszolja Zsuzsa. — A verseny rendezői mindenre gondoltak, és jól képzett szakembereket biztosítottak az esetleges hibák elhárítására. — Ha országos versenyen vesztek részt, a tanárok része- sítenek-e benneteket valamilyen különleges bánásmódban? — Érettségire készülünk, s ezért igen keményen kell tanulnunk, de minden tanár megpróbál segíteni. Zsuzsa — Jut időtök néha szórakozásra is? — Most már különösen igényeljük a szórakozást. Hétköznap csak a tanulásra koncentrálunk. A felgyülemlő feszültséget ki kell adnunk magunkból, és ez baráti körben legtöbbször sikerül is. Szüléink megértik ezt, s nem próbálnak meg korlátozni. Mandala: István, a király Március 15-étől 29-éig tart a Debreceni Tavaszi Fesztivál. Az elmúlt évek sikerei alapján az idén is meghívták a nyíregyházi Mandala Dalszínházat a rangos eseményre. * Ma este 19 órától az István, a király című rockopera premierjére kerül sor. Holnap 15 órától és este héttől ismét előadják a darabot. Az előadásokra már hónapokkal ezelőtt elkeltek a jegyek. Ezenkívül Szörényi—Bródi Kőműves Kelemen című rockoperáját két ízben adják elő a fesztiválon, illetve a (Novák— Rossa—Kimnowak:) Lúdas Matyi című gyermekmusical négy előadásban kerül színre. Á felsorolt kilenc előadás a fesztivál üde színfoltja lehet.
