Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-18 / 65. szám

UJ KELET Mindennapok 1996. március 18., hétfő 9 Sóstóhegy! bizonytalanságok No, most akkor hova menjünk? Rendkívüli szülői értekezletet hívtak össze a múlt hé­ten a sóstóhegyi Szabó Lőrincz Általános Iskolában. Bár a legújabb költségvetési tervben nem szerepel a külterületi iskolák tevékenységi körének módosítá­sa, a korábbi változatok tartalmaztak olyan elképze­léseket, változtatásokat, amelyek nagyon nyugtala­nítják a szülőket. Többek között a hetedik és a nyol­cadik osztályok városba költöztetése, tanulócsopor­tok összevonása és más, pénzügyi szigorítások. Fekete Tibor tudósítása A jelen lévő szülők több­sége megérti, a költségvetés­ben csökkenteni kell a kiadá­sokat, különben ellehetetle­nül a város, és ennek az el­következő években súlyos ára lenne. Azonban úgy ér­zik, bármilyen szigorítás vagy évfolyamcsökkentés az iskola lassú halálához vezet­ne. Ha a hetedik és a nyolca­dik osztályok elköltöznének, nagy valószínűséggel már a leendő elsősöket sem ebbe az iskolába íratnák be a szülők. Sőt, lehet, hogy mások nem várnák meg a hatodik évfo­lyam végét, és már hamarabb átvinnék a tanulókat abba az iskolába, ahol befejezhetik általános iskolai tanulmánya­ikat. A sóstóhegyi iskolában a városi átlagtól sokkal több, szociálisan halmozottan hát­rányos helyzetű gyerek jár. Nekik létkérdés, hogy a pe­dagógus külön-külön tudjon foglalkozni mindegyikükkel. A szülők elmondták azt is, hogy a belvárosi iskolába bekerült sóstóhegyi gyerekek mindig idegenek lesznek an­nak a tanulóközösségnek, amelyiknek nem voltak ele­jétől fogva a tagjai. A sóstó­hegyi lakosok nem kérnek mást, csak hogy gyermekeik ugyanolyan életeséllyel in­dulhassanak, mint a város már gyermekei. Az értekez­let végén a szülők petíciót fogalmaztak meg a polgár- mester asszonynak címezve. Ebben az alábbiakat írják: „Sóstóhegyen körülbelül 10 000 ember él, akiknek joguk van arra, hogy legyen saját iskolájuk. Mert templom és iskola nélkül nincs település.” Még elevenen él emlékeze­tünkben a 70—80-as évek magyar falurombolása. Ame­lyik községből elvitték az is­kolát, a téeszt és a tanácsot, halálra volt ítélve. Csak idő kérdése volt, mikor sorvad el. Sok-sok szabolcsi falu még ma is nyögi ennek terhét. Arra kérik a város önkor­mányzatát, hogy ne csak a pillanatnyi pénzügyi szem­pontokat vegyék figyelembe, hanem gondoljanak arra is, ha ezt az iskolát elsorvaszt­ják, azzal az egyetlen oktatá­si intézmény szűnik meg a településrészen, és nincs mel­lette néhány száz méterre má­sik. Később, a gazdasá­gi helyzet javulásával már na­gyon nehéz lesz újraindíta­ni vagy egyszerűen lehetet­len. A változás lehetősége Kozma Ibolya (Új Kelet) Szakképzés ’96 címmel a Kereskedelmi és Iparkamara kiállítást és börzét rendez március 27—28-án, amelyen az iskolarendszeren kívüli felnőttépzéssel foglalkozó megyei cégek mutatkoznak be a nyíregyházi városi mű­velődési központ szabadidős termében (Szabadság tér 9., I. emelet). A kétnapos börzén segíteni kívánnak azoknak, akik elégedetlenek és szeret­nének munkájuk által meg­újulni, de nincs elképzelésük, hogyan tegyék meg az első lépést. A rendezők elsősor­ban fiatalokra, pályakezdők­re és pályamódosítókra szá­mítanak. A kiállítást ár. Oláh János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitja meg március 27-én délelőtt 10 órakor. Ez alkalomból ti­zenhét, felnőttképzéssel fog­lalkozó cég mutatja be kíná­latát. Emellett pályaorientá­ciós tanácsadáson, egyéni készség- és képességvizsgá­laton vehetnek részt az ér­deklődők. A kétnapos börze kísérőrendezvényei a követ­kezők: Sum István, a Munka­ügyi Minisztérium főosztály- vezetője és Rusin József, a megyei munkaügyi központ igazgatója a munkaerőpiaci kereslet-kínálat helyzetéről tart tájékoztatót. A Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei fej­lesztési koncepcióról, ezen belül a humán erőforrás fej­lesztésével kapcsolatos elkép­zelésekről Filepné dr. Nagy Éva, a megyei fejlesztési ügy­nökség igazgatóhelyettese tart előadást. A kamarák szerepe a képzésben címmel dr. Soós Adrianna, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara terület- fejlesztési és képzési igazga­tója ad tájékoztatást, a mun­kanélküliek képzéséről pedig Temesfalvi Miklós, a megyei munkaügyi központ igazgató- helyettese beszél majd. A rendezvény szervezésé­ben és lebonyolításában a Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Szabolcs-Szat­már-Bereg Megyei Képvise­letének idegenvezető- és hos- tesstanfolyami csoportja vesz részt. Zsíros kenyértől a gordon bleu-ig A színészek szájíze szerint A napokban lejár az a hat­éves szerződés, amely a Móricz Zsigmond Színház színész- és közönségbüfé­jének üzemeltetési jogát a jelenlegi bérlőre ruházta. A színház most újra kiírja a pályázatot, hogy a jelent­kezők (és természetesen a jelenlegi bérlő is) megte­hessék ajánlataikat... Palotai István interjúja Pregitzer Fruzsina színmű­vésznőtől érdeklődtünk — aki a Közalkalmazotti Tanács által e tárgyban megbízott képvise­lő —, milyen reményekkel és elvárásokkal tekintenek a szín­ház dolgozói a pályázókra... (— Hat évvel ezelőtt elsza­lasztottuk élni ezen jogainkkal, és úgy gondoljuk, hogy most nem akarunk ugyanebbe a hi­bába esni... — A tét gyakorlatilag két, egymástól független büfé üze­meltetési joga? — Igen, mert a pályázatot megnyerő vállalkozó automa­tikusan elnyeri a nézőtéri kö­zönségbüfé üzemeltetési jogát is, és az egészen más jellegű, mint a színészbüfé. Egyrészt rövid az „üzemideje”, másrészt magas árszinten működtethető, a másik pedig nem más, mint egy munkahelyi büfé. — Egy városban mindig kü­lönös rangot jelent vendéglátói berkekben, ha valaki színházi büfés! Együtt él a művészek­kel... — Remélem, hogy ezt ők is így érzik. — Mi indokolja a pályázat kiírását? Pihen a büfé — kikötötték, hogy ki veheti ki — Ez törvényi kötelezettség. Lejár a hat év. Különben min­den a szokásos pályázati formá­ban fog működni, csak a mű­ködtetés feltételei különböz­nek. — Miért? — Reggel 8-tól legjobb eset­ben este 10 óráig — de legin­kább késő éjszakáig — nyitva kell lennie. A tevékenységi kör is szélesebb. Biztosítani kell úgy a főétkeztetéseket, mint a büféjellegű étkeztetést, az al­kalmankénti egyéni igények kielégítését, mert akik itt van­nak, itt dolgoznak a színház­ban, azok szinte az egész nap­jukat itt, ezek között a falak között töltik. Munkájuk jellegé­ből fakadóan ki sem tudnak mozdulni! Sőt! Szombaton is, hogy ne is beszéljünk az eset­leges vasárnapi különrendez- vény ékről. — Vannak ezenkívül egyéb elvárások is? — Mivel közalkalmazotti in­tézményről van szó, alapköve­telmény kell, hogy legyen egy nagyon szolid árrendszer! Ezt azonban — a vállalkozó szem­pontjából -— nagyban kompen­zálja a folyamatos üzem, a fo­lyamatos forgalom! — Hány dolgozója van a színháznak? — A jelenlegi létszám száz­húsz körül van, és ez egyértel­Fotó: Harascsák műén azt jelenti, hogy ugyan­ennyi a vendégek száma is. — Milyen árukínálatra van igény? — Sokfélék vagyunk, sokfé­le igénnyel. Ezért arról „álmo­dozunk”, hogy akad valaki, aki ezt büfésként választékában is tudja „tolerálni”. Zsíros ke­nyértől a gordon bleu-ig... — Kit látnának emberileg legszívesebben a pult mögött? — Egy tisztességes, szavatar- tó és jó szakembert! A legme­részebb álmainkban egy olyas­valaki szerepel, aki egy kicsit maga is „színházbolond” sze­reti ezt az „őrületet”, ami itt folyik... Dancefloor-buli a Buszacsában Kéz a kézben A fenti címmet egy áprilistól—júniusig tartó jótékony- sági rendezvénysorozat kapta, melynek egyik állomá­sa Nyíregyháza lesz. Angyal Csabától, a szervezéssel megbízott Koktél Kft. ügyvezető igazgatójától kaptunk információkat. A kft. kétéves múltra tekint vissza, bá­lok, fogadások, garden-partyk szervezésére, lebonyo­lítására alakultak. Legjelentősebb munkájuk az 1995 őszén lebonyolított, országos AIDS-ellenes kampány, az AIDS-, drogellenes turné elnevezésű koncertsoro­zat volt. Dojcsák Tibor (Új Kelet) Ez adta hasonló rendezvé­nyek szervezésének ötletét, így a mostani. Kéz a kézben kon­certsorozatét, amelynek a Kok­tél Kft. részéről Pető Zsolt az országos igazgatója. Pénteken­ként Bulimánia fantázianéven koncerteket rendeznek, a rock és a dancefloor stílus jeles kép­viselőinek részvételével. Me­gyeszékhelyünkön április 19- én este fél nyolctól reggel 4 óráig tart a buli. Fellépnek a Kozmyx együttes, a Géniusz, az Ámokfutók, a Bon-Bon, Fanny és még sokan mások. A rendezvénysorozat második nyíregyházi napján a helyőrsé­gi klubban úgynevezett polgá­ri bált szerveznek. Ide nem ki­zárólag a vállalkozói réteget várják, hanem mindazokat, akik magukénak érzik a szoci­álisan hátrányos helyzetben élő gyerekek megsegítésének problémáját. A rendezvényso­rozat bevételeit a Kisködmön Alapítványnak utalják át, amelynek kuratóriumi tagja között található Cserhalmi György, Hegyi Barbara vagy például Juhos István. A báli belépőknek két fajtája lesz, a 2000 forintos sétáló- és a 2500 forintos ülőhelyes jegyek. A szervezők közvetlen címre ki­küldtek megközelítőleg 1000 darab tájékoztatót, amelyben leírták a rendezvénysorozat cél­kitűzéseit és részletes informá­ciókat adnak a bálról. Réz And­rás lesz a műsor vezetője és Gerlóci Magdolna a háziasszo­nya a party-hangulatúra terve­zett estnek, amely gazdag prog­ramkínálattal várja az érdeklő­dőket. A nyitótánc és a zárótánc között spanyol zenekar fog ját­szani, és fellép a világbajnok­ságon harmadik helyet szerzett show-táncos pár. A harmadik nap a gyereke­ké. Délelőtt az általános, dél­után a középiskolák mérik ősze erejüket vetélkedőkön, a prog­ramok között koncertek, színi­előadások szórakoztatják a ki­csiket és nagyokat. A rendez­vénysorozat védnökségére a megyei közgyűlés elnökét, Csabai Lászlóné polgármester asszonyt és a megyei rendőrfő­kapitányt, Hajzer Lászlót kér­ték fel. A gyermeknap záróak­kordjaként a szervezők 100 ezer forintot adnak át a rászo­ruló gyerekek megsegítésére. Ahhoz, hogy a rendezvény jó­tékonysági jellege érvényesül­ni tudjon, a szervezők helyi szponzorok, szimpatizánsok, további támogatók jelentkezé­sét várják. Információkért a Koktél Kft. megyei partnercé­génél, a Szabolcs Interservice Kft.-nél, a 06-20-494-615-ös telefonszámon Szloboda Gézá- néhoz fordulhatnak az érdeklő­dők. Következik az elődöntő Szombaton a vásárosnamé- nyi művelődési házban ren­dezték az idei Ki mit tud? me­gyei döntőjét a vokális zene kategóriában. A selejtezők­ből huszonnyolc produkció jutott a döntőije. Szólóéneke­sek, együttesek versenyeztek az országos elődöntőbe jutá­sért. A zsűri tagjai voltak: Ba- likó Anikó énekművész, Ju­hász Erika zenepedagógus, dr. Szűcs Lajos, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­la tanára. A további versenye­ken való részvételre Varga Mária mátészalkai, Kindrusz Emese nyíregyházi énekese­ket, a tiszadobi Fehér Albat­rosz Együttest, valamint a nyíregyházi ZIG Singers együttest javasolták. Különdíjat kapott Földesi Ildikó, Nagy János és a Black Bird Együttes, de ők nem lesznek résztvevői az orszá­gos versenynek.

Next

/
Thumbnails
Contents