Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-08 / 33. szám
U J KELET Információk 1996. február 8., csütörtök 7 Ég és Föld — egyetlen kötetben A karácsonyi vásárlási láz után minden év első néhány hetében drasztikus visszaesés következik be a könyvek kínálatában és eladásában egyaránt. A csak január végén megélénkülő könyvpiac kellemes színfoltja az immár ötödik kiadását megért Ég és Föld című kötet. A gyermekeknek íródott képes természettudományi enciklopédia csillagászati, földrajzi ÉG £5' FÜLD Múrm és az ezen témakörökhöz kapcsolódó egyéb rejtelmekbe vezeti be az ifjú olvasókat. A két nagyobb részre tagolódó kötetet akár a nyolcévesek is haszonnal forgathatják. A könyv magyarázó rajzai, illusztrációs fotói a szöveges magyarázatokhoz szervesen kapcsolódnak, azokat jól kiegészítik. Az első rész fejezetei közérthetően magyarázzák el a bármilyen tájékozódáshoz nélkülözhetetlen alapfogalmakat, a zenit, a meridián, az égtájak jelentőségét. Az ifjú olvasók megismerkedhetnek a csillagok, a csillagrendszerek életével, alakjával, Földtől való távolságával. Az egyes évszakok leegyszerűsített csillagtérképein megkereshetik a jobbára csak hallomásból ismert csillagképeket. Megtudhatják azt is, tulajdonképpen valamennyi csillag egy-egy Nap, legfeljebb idősebbek vagy fiatalabbak, mint a Földhöz legközelebbi. Képet kaphatnak a Nap tulajdonságairól, a földi életre gyakorolt hatásáról. A gyerekek soha ki nem apadó kérdéseik közül választ kapnak arra is, miért van télen még sötét, amikor iskolába mennek. és miért égnek már az utcán a lámpák, amikor hazaérnek. A kötet szerzői kísérletet tesznek arra, hogy a tizenévesek érdeklődését is felkeltve megmagyarázzák a még némely felnőtt számára is idegenül hangzó fekete lyuk, magfúzió, parallaxis vagy kozmikus háttérsugárzás fogalmát. A szerzők az első fejezetben a csillagászat és a fizika legjelesebb kutatóinak munkájáról és küzdelmeiről is képet adnak. A lapok bemutatják Galilei, Kepler, Newton és Einstein munkáját, tudománytörténeti jelentőségét is. A második rész geoid alakú Földünk gömbhéjaival és az azokban zajló folyamatokkal, valamint a külső és belső erők állandó, egymás ellen vívott harcával ismertet meg. A kötet kérdéseinek válaszaiból kiderül, miért nem száz fokon forr a víz a világ tetején, a Csomulungmán, és miért nem esik jégeső hazánkban télen. A kötet kiváló fotói arra m alkalmasak, hogy azok segítségével akár a természetben is felismerhetők legyenek a legfontosabb felhőfajták. A kötet olvasói számára soha nem cseng ezután idegenül a mind gyakrabban emlegetett üvegházhatás vagy ózonlyuk fogalma sem. A felszín alatti és felszíni vizekről szóló fejezetek elkalauzolnak a cseppkőbarlangok színes világába, a gejzírek földjére, Izlandra, a hóhatár fölé nyúló Alpok gleccservilágába és a viharos hullámok ostromolta óceánpartok szikláihoz is. A könyv külön érdeme, hogy a felvetett kérdések tovább gondolására, valamint a példaként említett helyek térképi azonosítására sarkall. Az enciklopédia bátran ajánlható minden kisdiáknak, de segítségével a tizenévesek is megoldást találhatnak földrajzi tárgyú problémáikra. Kangúr Tibor Lengyelffy Produkció Csörgőkígyók, viperák, köpködő kobrák, anakondák, gekkók, agámák, leguánok, varánuszok, teknősök, nílusi krokodil, madárpókok, skorpiók és rágcsálók lepték el Mátészalkán a művelődési központ auláját. Kíváncsi gyerekek, és még kíváncsibb felnőttek állják körbe az egzotikus állatoknak otthont adó kisebb-na- gyobb üvegvitrineket. Február 11-éig naponta 9—18 óráig tart nyitva a Kecskeméti Akvárium és Terrárium hüllőbemutatója Reklámszervezőket felveszünk! Vállalkozói igazolvánnyal, gépkocsival, telefonnal JHk rendelkezők előnyben. ilődíni I Érdeklődni lehet Simon Gézánénál munkaidőben a 42/437-012-es számon. a felsőoktatásról A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők is nehéz választás előtt állnak: el kell dönteniük, melyik főiskola, egyetem felelne meg legjobban adottságaiknak, képességeiknek, hosszú távú terveiknek. Ezt szeretnénk megkönnyíteni azzal, hogy röviden bemutatjuk a legjelentősebb felsőoktatási intézményeket. Oxford Brookes University International Business School 1115 Budapest, Etele út 68. Telefon: (1) 203-0305 A felsőoktatási intézmény az úgynevezett a hazánkban engedéllyel működő külföldi iskolák közé sorolt, s ebből következően jelentkezni csak az iskola által rendszeresített külön okmányokon lehet, amit az intézmény budapesti központjában lehet beszerezni. A főiskolai végzettséget adó iskola két — business studies (üzleti tudományok) és nulladik évfolyamos — szakválasztási lehetőséget kínál a jelentkezőknek. Az üzleti tudományokat választó jelentkezők a diplomájukat egy négyéves szendvicskurzus elvégzése után szerezhetik meg. Az első és második évfolyamot a hallgatók a fővárosi intézményben elméleti képzéssel, a harmadik évet szakmai gyakorlaton valamely kereskedelmi vagy pénzintézetben töltik, s a negyedikben újra iskolába kell járniuk. A felvételt nyert diákok az első évben a tantárgyak és a szemináriumok java részét magyar nyelven hallgathatják, majd a második évtől már szinte csak az angol lesz az oktatás nyelve. A megszerezhető diplomát, a nemzetközi BABS-t az oxfordi anyaintézmény állítja ki, amit a magyar állam főiskolai végzettségként elismer. A felvételt nyert hallgatók elsőben az üzleti élet alapjaival, a döntési helyzetekkel, az informatikai háttérrel és ezek összefüggéseivel ismerkedhetnek meg. Másodikban folytatódik az üzleti készségek fejlesztése, és ehhez csatlakozik többek között a pénzügyi, a statisztikai, a marketing-ismeretanyag átadása. A harmadikos hallgatók szakmai gyakorlatokon vesznek részt, általában magyarországi világcégek leányvállalatainál. A negyedikben megismerkednek a diákok az üzletpolitikával, a szervezési-vezetési ismeretekkel, s választható tantárgyként szakmailag specializálódhatnak. A nulladik évfolyamra jelentkezők egyesztendős intenzív angol nyelvű képzésen vesznek részt, illetve a üzleti tudományok szakának tantárgyait bármely csoportosításban felvehetik. Mivel az International Business School külföldi központú oktatási intézmény, állami támogatásban nem részesül. Emiatt az éves tandíja 300 ezer forint körül várható. Ösztöndíjra, tandíjkedvezményre a legjobb eredményt elérő hallgatók pályázhatnak. Evangélikus Teológiai Akadémia Az akadémia falai között teológus-lelkészeket, hittanárokat és hitoktatókat képeznek. A teológus-lelkész szakra felveendő legfeljebb 25 diák tíz féléven keresztül ismerkedhet a hivatás alapjaival, amit két féléves gyakorlati képzés követ. A hittanárok oktatását az intézmény az Eötvös Lóránt Tudományegyetemmel és a Károli Gáspár Református EgyetemmeJ közös, párhuzamos képzésben valósítja meg tíz szemeszteres tanulmányi idő alatt. E szakra csak nagyon korlátozott számban, mindössze hat közép- iskolást vesz fel az intézmény. A hitoktatói szak iránt érdeklődő diákok nyolc féléves képzési időben sajátíthatják el az ismeret- anyagot a Csokonai Vitéz Mihály és az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolával közös, párhuzamos oktatásban. Erre a szakra 25 diáköt beiskoláz az akadémia leveléző tagozatra. Ennek célja az, hogy a már pedagógiai végzettséggel rendelkező jelentkezők felkészülhessenek a hitoktatói tevékenységre. Az akadémiára jelentkezni az intézmény saját okmányainak 1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. Telefon: (1) 183-4537 beadásával lehet, amihez mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonatot, a keresztelési és konfirmációs igazolást, a középiskolai bizonyítványokat, a helyi evangélikus lelkész ajánlását. A jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniük, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a lelkész-tanárok a kommunikációs készségre. Nem tantárgyi, hanem témakörökbe sorolható ismeret- anyagra kíváncsi a vizsgabizottság, mint például az evangélikus egyház tanításaira, egyháztörténeti, vallási énekekre vagy bibliaismeretekre. Azon jelentkezőknek, akik olyan szakra jelentkeznek, amit az akadémia párhuzamos képzésben tanít valamely világi intézménnyel közösen, elsődleges felvételi szempont az állami felsőoktatási intézménybe való felvétel. 4. „Feláldozom a századot” Sorozatunkban a szemtanú naplójából közlünk részleteket: a szerző' a 2. Magyar Hadsereg tisztjeként harcolt az orosz fronton, és századának 184 embere közül 129-et hozott vissza a pokol küszöbéről. — Vizsgálati munkádat és az információkat köszönöm! Első Vitéz Erdélyi Béla: Vérben, vasban Az alezredes ült, felnézett rám, ahogy beléptem. — Alezredes úr, alázatosan jelentkezem, és jelentem, küldetésemet befejeztem. Ma 7 órakor indultam vissza a vizsgált körzetből. Egyenesen ide jöttem. — Rendben, foglalj helyet! Bár az alezredes nem dohányzott és kevés szeszt fogyasztott, cigarettával és pálinkával kínált, és kérdezni kezdett. — Mik a tapasztalataid? Milyen a hangulat? Van-e szervezkedés? Mi a helyzet a németekkel történt esettel? Nem jelentettem semmit, nem válaszoltam, hanem visszakérdeztem: — Mi van az első vonalakban, alezredes úr? Mi van a hadseregünkkel? Bolsoj Jarugában a Don felől ágyúk százait hallottam bömbölni. Semmit sem szólt ezekre, csak nézett, nézett. Arra gondoltam; azért hallgat, mert nem a küldetésemről jelentek. Röpke pillanatban azt is feltételeztem, hogy megijedt attól, amit mondtam. Talán fél? Ezért hallgat? És miért néz rám, mintha az agyamban akarna kutatni? — Ösztrogozsszknál mi van, alezredes úr? — A várostól keletre mindenütt tombol a harc. A hideg pedig 30—40 fok között van! — A katonai raktárak, a felhalmozott élelem, a téli ruházat a lángok martaléka lesz? Elindították már ezeket az anyagokat? Az alezredes összevonta szemöldökét, úgy nézett rám. Láttam, hogy kezd dühös lenni valamiért. Nem tetszett neki, hogy magasabb parancsnokokat érintő ügyekről érdeklődöm. Hátradőlt a széken, kattogni kezdtek a szék lábai, mert hintázni akart rajta. Sehogy sem sikerült. Ahogy figyeltem ezt a lehetetlen műveletet , tudomásul kellett vennem: amint egy közönséges ülőszéken hintázni nem lehet, úgy egy századparancsnoknak sem szabad vezérőmagyi dolgokkal foglalkozni. Az eléggé hosszú hallgatás után töltött magának, nekem is, kis kortyokban kiürítette a poharat, majd letette, és azt kérdezte: — Na, mi van Bolsoj Jaruga környékén? Tud valaki fegyveres támadásról? — Az a nézetem, hogy nem is lehetett ilyen. Oroszul beszélő legénységet vittem magammal, de nem tudtak használható adatokat szerezni. Elhallgattam, hogy partizánharcokra szervezkednek. — A sztaroszta említette, hogy novemberben szénát szállítottak a németek, s amint a falut dél irányában elhagyták, lövöldözni kezdtek. — Miért lőttek a németek?-— Alázatosan jelentem, nem tudta! Nem látta az esetet. — Csak nem féltükben lövöldöztek? — kérdezte ironikusan. — Ki tudja? Elvégre a németek is emberek! emberem vagy a zászlóaljban! Első? — tettem fel gondolatban a kérdést. Ha a többi század parancsnokai idősebbek is, mint én, de Hallgató hadnagy, a segédtiszt kitűnő katona! Izgatott, hogy hová akar parancsnokom kilyukadni ezzel a hízelgő rangsorolással. Rám nézett, felemelte a poharát, az enyémhez érintette, s mielőtt ivott volna, azt mondta: — Veszélyes helyen jártál, örülök, hogy pozíciódra épen visszatértél! Mit akar vajon? — kerestem a választ szokatlan viselkedésére. Amint kiürítette a poharat, megadta a feleletet: — Téged jelöltelek ki, mint egy erős, ütőképes század parancsnokát... Nem folytatta tovább, hanem nézett rám keményen, aztán baráti hangvételre csapott át: — Gyújts rá, kérlek! Ezek szerint még van mondanivalója. Vajon miért tartogatja? Miért nem mondja? Miért idegesít? — Nézd, katonák vagyunk! Parancsot kaptam arra, hogy hátravonuljak, de egy századot kértek tőlem Novij Oszkol védelméhez! Téged a századoddal itt hagylak! Arra gondoltam hirtelenjében, hogy van ennek szíve az első emberét itthagyni, a többiekkel meg eliszkolni? Egyetlen szót mondtam ki katonásan, de száraz daccal: — Parancs! — Intézkedtem, hogy géppisztolyokat, gránátot, lőszert kielégítő mennyiségben kapj! És élelmiszert 3 hétre, valamint abraktakarmányt! — Köszönöm — mondtam fagyosan. Elhatároztam, hogy nem fogok előtte sírni, de kifogásaimat mégis megmondom: — Katonáim a 30—40 fokos hideghez gyengén öltözöttek! Élelmezésük sem jobb, mint volt a meleg hónapokban. Harci cselekményeket, mióta kint vagyunk, nem végeztek századkötelékben. — Ezeken segítünk! Felállt, hozzám lépett, s rendhagyó módon, érzelmi tónussal, nem mint parancsnok, hanem mint barát búcsújának tetszettek szavai: — Bízom helytállásodban! Kívánom, hogy ne odafenn, hanem még itt, e földön találkozzunk! Isten óvjon! — kezet nyújtott. Keményen sarkon fordultam, és elhagytam a helyiséget. A segédtiszti szobába lépve felállt íróasztala mellől a segédtiszt, Hallgató hadnagy, aki iskolatársam volt. Megöleltük egymást, és szótalanul elbúcsúztunk. Mikor a kilincset megfogtam, utánam szólt: — Reggel egy ezredes tárgyalt itt. Elmenetelekor az alezredes úr ezt mondta neki: „Jó, a századot feláldozom!” Úgy gondolom, hogy jó ezt is tudnod!
