Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-07 / 32. szám

Információk Ne főzzük „agyon” az étele­ket. A nyersen vagy pároltan fogyasztott étel nemcsak „ener­giatakarékosabb”, de egészsé­gesebb is. A húsfélék előállítása és konyhai elkészítése többszörö­sen több energiát igényel, mint a növényi eredetű ételeké, rá­adásul ez utóbbiak egészsége­sebbek. Főzéshez olyan méretű edényt használjunk, amelyik illeszkedik a gázrózsa vagy főzőlap méreté­hez. (Ha például a főzőlap át­mérője 18 cm, az edényé pedig csak 15, akár 30 százalékkal is nőhet az energiafogyasztás.) Használjunk jó hővezetésű anyagból készült edényeket Kisgazda­program Február 9-én és 16-án 9— 12 óráig adózással kapcsola­tos ingyenes tanácsadás. Tart­ja: Varga András. Február 9- énés 13-án 9—12-ig: állator­vosi tanácsadás (ingyenes). Tartja: Dr. Sántha János. Feb­ruár 9-én 14—16-ig: ingyenes kárpótlási és jogi tanácsadás. Tartja: Dr. Nehéz Károly és Molnár Gábor. Február 14-én 14—16-ig: biztosítási, peda­gógiai, pszichológiai tanács­adás (ingyenes). Tartja: HoU dasné Dávid Kreola és Heté- nyi Zoltán. Február 23-án 16—18-ig: szántóföldi nö­vénytermesztés, ingyenes ta­nácsadás. T ártja: Janowszi At­tila. Február 23-án 14 óra: Politikai Akadémia. Érdeklő­dőknek és tagoknak (buda­pesti vendégelőadóval). A tanácsadások és elő­adások a Kisgazdapárt nyír­egyházi helyiségeiben lesznek, a Hősök tere 9. szám alatt. (például acél, zámoncozott ön­töttvas). Az üveg- és kerámia­edények inkább a mikrohullá­mú sütőbe valók. Ha már felforrt az étel, te­gyük kis lángra. Kis lángon is pontosan annyi idő alatt fog megfőni, mint nagy lángon. Használjunk fedőt a főzés­hez. A fedő nélküli főzés 3— 4-szer annyi energiát fogyaszt. (Hihetetlenül hangzik, de más­fél liter víz felforralása fedővel 190 Wh, fedő nélkül pedig 720 Wh energiát igényel!) Ha csak lehet, használjunk túlnyomásos főzőedényt (kuk­tát). A zöldségeket, burgonyát ne főzzük bő lében. így ugyanis A sakktól A Nyírségi Gyermek Unió februári programjából: — február 7-én 14 órától a Ne vedd komolyan, műveltsé­gi vetélkedő második fordu­lója. Nyíregyházi általános is­kolák felső tagozatos tanuló­inak csapatai mérik össze tu­dásukat. — február 12-én 14 órától nyílt sakkversenyt rendeznek felső tagozatos tanulók részé­re. A versenyre bárki a helyszí­nen ás nevezhet, függetlenül attól, hogy igazolt versenyző vagy sem. — másnap, 13-án, szintén két órától szellemi sportvetél­kedőre kerül sor az olimpia jegyében. Az 5—8. osztályos gyerekek 4-4 fős csapatokban vetélkednek az értékes díjak­ért. — már hagyomány a Móra Ferenc vers- és prózamondó verseny. Február 14-én az első és második osztályosok, nemcsak feleslegesen forralunk esetleg több liter vizet, de kilú­gozzuk az ételből az értékes tápanyagokat. A hosszabb sütési idejű éte­leknél (például csülöknél) sü­tés előtt puhítsuk meg a nyers­anyagot kuktában. Használjuk ki a sütő tarta­lékhőjét. Az étel elkészülte előtt öt—tíz perccel már lezárhatjuk a sütőt, a többit bízzuk a sütő tartalékhőjére. A mikrohullámú sütő egy adag étel elkészítéséhez, illet­ve ételmelegítéshez a leggazda­ságosabb. Nagyobb mennyiség elkészítéséhez azonban ener­giatakarékosabb a hagyomá­nyos tűzhely. a prózáig míg 21-én a 3—4.-esek elő­döntőit tartják a Kölyökvár- ban. — Sch — Kávéház A TIT Jurányi Lajos Egyesülete és a megyei írócsoport február 11-én (vasárnap) délelőtt tíz órakor rendezi következő — immár hagyomány­nak tekinthető — irodal­mi Kávéházi összejöve­telét a Korona Szálló Ko- dály-termében. A téma Fábián Zoltán Cigány Herkules című kiadvá­nya. Az összejövetel ven­dége Funk Miklós, a Fá­bián Zoltán Alapítvány el­nöke és Fábián Mária, az író lánya. A beszélgetést dr. Katona Béla, az írócso­port vezetője vezeti. Az összejövetel után dedikált köny vek vására lesz. Ki jogosult állandó özvegyi nyugdíjra? Erről kérdeztük a tásadalombiztosító illetékes szakembe­reit, akiktől az alábbiakat tudtuk meg: — Állandó özvegyi nyugdíjat az a házastárs kaphat, aki párja halálakor betöltötte férfiak ese­tében a hatvanadik, nőknél az ötvenötödik életévét. Jogosulttá válik ezeken felül az is, aki rok­kant vagy házastársa jogán leg­alább két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik. — Méltányos lenne-e, ha mondjuk egy ötvennégy éves asszony elesne az özvegyi nyug­díjtól, csak azért, mert nem felel meg a feltételeknek? — Természetesen nem, ezért az állandó özvegyi nyugdíj ak­kor is jár, ha valamelyik fenti fel­tétel tíz éven belül bekövetkezik, illetve akinek özvegyi nyugdíját 1993. március 1-je előtt állapí­tották meg. Ebben az esetben 1993. március 1-jétől kell szá­molni a tíz évet. A „feléledési idő” így sem lehet több tizenöt évnél. Tehát akinek 1989-ben meghalt a házastársa, az akkor is kap özvegyi nyugdíjat, ha egyéb­ként csak 2003-ban válna jogo­sulttá. Ám ha párja 1987-ben hunyt el, akkor nem kaphat, hi­szen több mint tizenöt éve tör­tént az eset. Akik az állandó öz­vegyi nyugdíjhoz szükséges fel­tételeknek nem felelnek meg, ideiglenes özvegyi nyugdíjra tarthatnak igényt, feltéve, hogy az elhunyt az öregségi szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, esetleg rokkantnyugdíjas volt. — Van-e kizáró ok? — Ilyen lehet például az, ha a házasság megkötésekor a házas­társ az öregségi nyugdíjra jogo­sító életkort — kivéve korked­vezmény — már betöltötte. Ez esetben csak akkor jár az állan­dó özvegyi nyugdíj, ha a házas­ságból gyermek született vagy a házastársak a házasság megkö­tésétől számítva megszakítás nél­kül együtt éltek öt évet. A jogo­sultság akkor is megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító életkor elérése előtt házasságot köt vagy ha azt rokkantság, illet­ve árvaellátásra jogosult gyere­kek tartása címen állapították meg. Ezt vonja maga után az is, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant vagy gyermekeit már nem illeti meg árvaellátás. — Jár-e ilyen esetekben va­lami kártérítés? — Ha a jogosultság újabb há­zasságkötés folytán szűnik meg, egyévi özvegyi nyugdíjával —- ha arra egyébként jogosult — egyenlő összegű végkielégítést kaphat az igénylő. Aki nem vett fel a házasságkötéskor végkielé­gítést és az újonnan kötött házas­sága felbomlik, az újból kaphat állandó özvegyi nyugdíjat. Ha az özvegyi nyugdíjas házasságot köt, választhat az özvegyi nyug­díj és a végkielégítés között. — Mit kaphat az elvált vagy társától külön élő ember? —Az elvált vagy házastársától egy évnél hosszabb idő óta külön élő személynek ideiglenes öz­vegyi nyugdíj jár akkor, ha a há­zastársától annak haláláig tartás­díjban részesült vagy a bíróság részére tartásdíjat állapított meg. —Ilyen esetekben mikor jár­hat állandó özvegyi nyugdíj? — Akkor, ha házastársától an­nak haláláig tartásdíjban részesült vagy az állandó özvegyi nyugdíj feltételei a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeznek. Állandó özvegyi nyugdíjra ezen­kívül az élettárs is jogosult, ha a házastársakra vonatkozó feltéte­lek (életkor, rokkantság, árvael­látásra jogosult gyermekekről való gondoskodás) teljesülnek, legalább egy év óta, megszakítás nélkül együtt éltek és gyermekük született vagy megszakítás nélkül tíz évet éltek együtt. (Az állandó özvegyi nyugdíjat igénylők bővebb felvilágosítást a Társadalombiztosítónál kaphatnak.) UJ KELET a felsőoktatásról A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők is nehéz választás előtt állnak: el kell dönteniük, melyik főiskola, egyetem felelne meg legjobban adottságaiknak, képességeiknek, hosszú távú terveiknek. Ezt szeretnénk megkönnyíteni azzal, hogy röviden bemutatjuk a legjelentősebb felsőoktatási intézményeket. Miskolci Egyetem Kohómérnöki Kar Az egyetem kohómérnöki karán csak nappali tagozatos képzési formában történik az oktatás, egységesen tíz sze­meszter után szerezhető meg a diploma. Az egyetemi karra jelentkező középiskolások há­rom — kohó-, anyagmémöki és mérnök-fizikusi — szak közül választhatnak. A kohómémöki képzés ke­retében további tíz — többek között fémmetallurgiai, öntő, automatizálási vagy környe­zetvédelmi — szakirány vá­lasztásával egy-egy szűkebb tudományterület ismeretanya­gát sajátíthatják el a leendő hallgatók. A kohómérnöki szakra 35 elsőéves hallgató felvételét tervezi az intézmény. Az anyagmérnöki szak­irányt választó diákok—akik 3515 Miskolc, Egyetemváros, Telefon: (46) 365-111/1023 közül a 25 legeredményeseb­ben felvételiző kezdheti a tanulámányait szeptemberben — az anyagismeret, az anyag- technológia vagy az anyagmi­nősítés speciális szakterületeit ismerhetik meg közelebbről az ötéves képzés alatt. A legfeljebb húsz leendő mérnök-fizikus szakos hallga­tó az alapoktatást Miskolcon, a speciális képzést az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karával közös képzésben sajátíthat­ják el. Az intézmény matematika és fizika tantárgyakból szóbeli és írásbeli megmérettetést tart mindhárom egyetemi szakon, a választandó szakiránytól füg­getlenül. Az eddigi évek ta­pasztalatai alapján a legala­csonyabb felvételi pontszám a kohómémöki szakra szük­séges, míg az anyagmémöki- re, illetve a mérnök-fizikusi­ra már csak a sokkal jobb fel- készültségről számot adó kö­zépiskolások kerülhetnek be. Majdnem minden felvett elsőéves kollégiumi elhelye­zést kaphat, de mivel a szál­láshelyek korlátozottan állnak rendelkezésre, erről a kollé­giumi bizottság és a hallgatói önkormányzat dönt a szociá­lis rászorultság alapján. A szállásdíjak ezer és három­ezer forint között mozognak. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 6720 Szeged, Zrínyi u. 9. Telefon: (62) 312-529 A nagyhírű intézménybe je­lentkező középiskolások há­rom különböző — Általános Orvos-, Gyógyszerésztudo­mányi és Főiskolai — Kar között választhatnak. Az egyetemi végzettséget adó szakokon általános orvo­si, fogorvosi vagy gyógysze­részi végzettséget szerezhet­nek a hallgatók. Az általános orvostudomány felé kacsint­gató felvételiző fiatalok közül 140-en az ismereteiket hat esztendő alatt szerezhetik meg. A fogorvos és gyógysze­rész hallgatóknak tíz szemesz­teres a tanulmányi idejük, de az előbbi szakon csak 24, az utóbbin 100 jelentkező kezd­heti meg szeptemberben a ta­nulmányait. Mindhárom egye­temi végzettséget adó szakon kizárólag nappali tagozatos képzést indít az intézmény. Az egyetem főiskolai képzés keretében általános szociális munkásokat, diplomás ápoló­kat, gyógytornászokat és védő­nőket képez. Ezeket a szakte­rületeket egységesen nyolc fél­éves tanulmányi idő alatt sajá­títhatják el a diákok. Szociális munkás és ápolói szakon nappa­lin 60-60, levelező tagozaton 30, illetve 60 hallgató kezdheti meg az első évét. A gyógytornász szakma elsajátítását 30, a védő­női ismereteket 40 elsős tanul­hatja az 1996/97-es tanévben. A felvételi követelmények szakonként változók. Az egyete­mi képzésre jelentkezőknek, illetve a gyógytornászoknak írásban és szóban biológiából és kémiából vagy fizikából kell megfeleniük, míg a leendő szo­ciális munkásoknak társada­lomismeretből, az ápolóknak és a védőnőknek csak biológiából szükséges a vizsgabizottság előtt helytállniuk. A gyógy­tornászoknak mindezeken kí­vül alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, ami testi alkalmassági, ritmusérzéki, érzékszervi és manuális ké­pességeket felmérő gyakorla­tokból áll. A Szent-Györgyi egyetem iránt már évek óta nagy az ér­deklődés, így a felvételizni szándékozóknak legalább há­rom-négyszeres túljelentke­zéssel kell számolniuk, ami miatt a bejutáshoz szükséges pontszámok az egyetemi sza­kokon 110 felett, a főiskolai szintű képzés esetében 100 pont körül várhatók. A leg­több felvett hallgatónak kol­légiumi férőhelyet tud juttat­ni az intézmény, aminek a havi díja 1500—3500 forint között változik. Mozgás határok nélkül Tiszavasvári várossá nyilvánításának 10. évfor­dulója alkalmából egész hónapos rendezvénysoro­zat záró akkordjaként ke­rült sor a Mozgás — hat­árok nélkül című játékos sportvetélkedőre a városi sportcsarnokban.A nagy­szabású rendezvény aktív közreműködői, vagyis a versenyzők a város óvodá­inak nagycsoportosaiból, valamint szüléikből állt. Az egyébként szabvány­méretű küzdőtér csaknem kicsinek bizonyult, amikor a kilenc csapat 180 ver­senyzője bevonult a pályá­ra. A csatakiáltások elhang­zása után megkezdődött a küzdelem az elsőség kivívá­sáért. Legnehezebb dolga az alkalmi zsűrinek volt, mivel a versenyzők — de leginkább a szülők — minden egyes pontért képesek voltak „ölre menni”. A csarnokban olyan forró volt a hangulat, hogy a tető­ről leolvadt a hó! Buzdítás­ban sem volt hiány, mivel a játékvezető kezében lévő mik­rofon is inkább jobban lát­szott, mint hallatszott! A közel kétórás vetélkedés győztese az Ifjúság úti 7. Sz. Óvoda Süni csapata lett. Igaz, többen szóvá is tették, hogy könnyű volt így nyer­ni, mikor a Sünik színeiben indult Andrea Rosu és Alin Gaica apukája. (Mindket­ten a Tiszavasvári Alkalo­ida SE NB Il-es labdarúgó- csapatának tagjai.) Mivel labdarúgás nem volt a fel­adatok között, így a hangu­lat egy-kettőre lecsitult, de az élmény, amit ez a déle­lőtt nyújtott, még sokáig megmarad a versenyzők­ben és a nézőkben egya­ránt! í Köszönjük nektek, óvó nénik! Fiilöp Attila

Next

/
Thumbnails
Contents