Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-28 / 50. szám
UJ KELET Megy a bruszt! A fiatal demokráciának vannak gyermekbetegségei. Ezek közé tartozik az, amikor a pártok gettósodnak, és a parlament, valamint a képviselői „fehér ház” falai között élik egymással a politika szerelmi életét. Kisebb-nagyobb egymással és magukkal vívott csatározásaik egyféle szellemi onáni- ának tekinthetők, melyekről a rádióhallgató, újságolvasó és tévénéző a szűnni nem akaró sajtókonferenciák semmitmondó szószátyárkodásaiból értesül. Ha egyáltalán odafigyel a sok semmire. Én elhiszem azt, hogy minden párt szeretne fontosnak látszani. Mutatja magát, de nem jut túl azon, hogy mondja a magáét. Meg a másét. Hol mosolygó, hol ingerült arcú, máskor sértett vagy éppen negédes, esetenként harcos politikusoknak mondott személyek teszik meg kinyilatkoztatásnak is merész kijelentéseiket, amiket a jelenlévő, néha csak két-há- rom hírlapíró, tudósító vagy leír vagy sem. Mert lényegében az esetek többségében nem hangzik el olyan dolog, ami az embereket érdekli. Legfeljebb néhány elszántat, de kérdés, ez elég-e ahhoz, hogy országos nyilvánosságért kiáltson bárki. Partikuláris, marginális, provinciális, kicsinyes, gyermeteg ügyek sokaságától hangosak a pártok, politikusok. Meg saját pártbelügyeiktől. Meg az üzengetésektől. Ez lenne a politika? Csak ennyi az egész? Sehol valami mély gondolat. Valami konstruktív. Sehol olyan, amire egy ország kapja fel a fejét. Ami talán némi közös felelősséget sugall. Két esztendő van még a következő választásig. Talán érdemes lenne már most csillogatni valamit ötletből, programból, alternatívából, jobbító szándékból. De ez még nem megy. Az egész olyan piti! Lehet, hogy a tanulóidő rövidsége az oka. Egy biztos, megy a bruszt. Egymás között. Ehhez kibicel 10 millió ember. Mert ebben részt venni nem igazán lenne öröm. Politikus hölgyeim-uraim, ki kellene már találni valami újat. Jobbat. Nem öncélút. Unják már meg végre egymást, és gondoljanak arra: nem ezért választották Önöket. Minket kellene képviselni. Nem saját magukat. Talán mire a második osztozkodás is lezajlik, ezt is megéljük. (bürget) Továbbképzés Sóstón Az MSZOSZ Szabolcs-Szat- már-Bereg és Hajdú-Bihar Megyei Képviselete a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával szakszervezeti titkárok, tisztségviselők és üzemi tanácsok elnökei részére kétnapos továbbképzést szervez február 29-én és március elsején Sóstógyógyfürdőn az Oktatási Központban (Park Hotel). A felkészítőn a napi érdek- védelmi tevékenységet segítő témakörök feldolgozása szerepel, így szó lesz többek között az üzemi tanácsok és a szak- szervezetek jogosítványairól, az együttműködés lehetőségeiről, a foglalkoztatáspolitika kérdéseiről, a kollektív szerződések módosításáról, a bérmegállapodásokról, egyáltalán az érdekvédelem szerepéről a piacgazdaság keretei között. Az előadók körét az Érdek- védelmi Tanácsadó Szolgálat (ÉTOSZ) és az MSZOSZ tárgyaló csoportjának szakértői alkotják. A felkészítőn előadóként részt vesz Sándor László, az MSZOSZ elnöke is, aki a szövetség munkájáról, az elkövetkező feladatokról ad majd tájékoztatást. A szakszervezeti munka, a tagszervezés, -toborzás módszereiről, tapasztalatairól, valamint a Friedrich Ebert Alapítvány tevékenységéről az alapítvány képviselője tart előadást. (I. gy.) Megyénk életéből Mi vár a tehéntartókra, tejtermelőkre? 1996. február 28., szerda 3 Hűtőszoba lett a teraszból A nyírvasvári ház nyitott kapujához három kutya közeledett csaholva, a negyedik — egy gyönyörű német juhász — ketrecéből Figyelt. Összesen kilenc eb, a nyolcadikos nagyfiú kutyái vigyáznak a portára. Csengetésemre egy hölgy elhessegette a kutyákat, majd beinvitált házukba. Majoros Jánosék szarvas- marhákat tartanak, ebből próbálnak megélni. Az udvar végén, a fészer mögött körbekerített, az időjárástól mindössze egy féleresszel védett karám áll. Itt, néhol méteres vastag szalmán hevernek a tehenek és a nagyobb borjak. Néhány magyar tarka, és Fl-es Holstein Frízek. A kisebbek, illetve a frissen ellett tehenek a fészerben vannak, ott van a fejőgép is. Összesen 58 szarvasmarha — bika, borjú és tehén — él a Majoros-gazdaságban. A gazda korábban fűrészes volt, de visszadta az ipart. Kért egy hűtőkádat a Tejipartól, hiszen nyáron 400, télen 250—300 liter körüli tejmennyiséget adnak le naponta! Most 20—22 tehén tejel a 30-ból. A bérleti díj havi 5000 forint, ehhez jön a villanyszámla. Még mindig jobban megéri, mint behordani a tejet, mert így mindennap házhoz jön a tejeskocsi. Csak a saját tejüket adják le, hogy a minőséget biztosítani tudják. A teraszt leválasztották, ott alakítottak ki hűtőhelyiséget. Külön a felszereléssel állapítják meg Majorosék a tej minőségét minden fejés után. Nézik a fajsúlyt, a savfokot, a zsírszázalékot és a tisztaságot, így azt a pénzt kapják, amit az általuk termelt tej érdemel. A Tejipar szakemberei havonta háromszor — vé- letleszerűen — szintén megvizsgálják a tejet, ettől is függ a fizetség. Még csak egyszer volt másodosztályú a tej. Az extra literjéért 37, az első osztályúéért 35, a másodosztályúért 30, a harmadosztályúért pedig 24 forintot fizet a Tejipar. A minőség sok mindentől függ, például a takarmánytól, de még attól is, hogy mivel van kimosva a fejőgép! Télen ráfizetéses a tehenészet, mert kevesebb a tej és drága a takarmány, de a nyárban bíznak, az talán visszahozza, amit most elvesztenek. Rövid ideje felszámoltak a faluban egy valamivel nagyobb tehenészetet a deficit miatt. Majorosékban is felmerült már az ötlet, de egyelőre még várnak. A nyárra, az őszre, jobb időkre. Dojcsák Tibor Újabb földárverezési csúcs Ostromállapot Nyírmadán Minden eddigi érdeklődést felülmúlva több mint 200 leendő földtulajdonos gyűlt össze Nyírmadán, a település környéki kijelölt tartalékföldalapok árverezésére. Bár a licitet vezető bizottság már reggel kilenctől megnyitotta a jegyzést, ennek ellenére este hat óra után sem tudták végérvényesen befejezni az árverést, így holnap tovább folytatódik a licit. A nyírmadai művelődési házban a kárrendezési hivatal által előzetesen lajstromba vett erdő-, szántó- és gyepterületek iránti hatalmas érdeklődés annak volt köszönhető, hogy például az erdőrészletek között vágásra kijelölt, nagyon nagy értékű terület is volt, illetve az árverés úgynevezett II/2 típusba sorolt volt, azaz nemcsak a helyi lakosok, hanem bárki licitálhatott, aki kárpótlási jegygyei rendelkezett. így többek között a nyírmadaiakon kívül Szolnokról és Egerből is érkeztek érdeklődők. A földjegyzést tévők kicsit elkeseredhettek, mert a legígéretesebb földterületek árverése holnapra tolódott, de egyes parcellákért így is 15—30 ezer forintos aranykoronánkénti árat voltak hajlandók megadni a licitálók. Emellett, főként kisebb területek esetében, alacsony áron születtek megegyezések. Holnap Nyírmadán, a reggeli nyitás után, a megtörtént jegyzések alapján már egyből liciCél: az életminőség javítása Az elmúlt évben elkészült a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi, gazdasági helyzetét feltáró tanulmány. Ezt követően egy munkacsoport felmérte a terület jelenlegi erős és gyenge pontjait, jövőbeli lehetőségeit és veszélyforrásait. Eszerint a megyét elmaradottság, nem versenyképes gazdasági szerkezet, alacsony szintű termelési és közigazgatási infrastruktúra, többségében tőkehiányos gazdálkodás, elszegényedő lakosság, rendkívül magas munkanélküliség, s mindezekkel együtt negatív arculat jellemzi. Másfelől a földrajzi adottságok, a területi elhelyezkedés, a természeti tényezők, a Hátrányba került az ország keleti térsége a nyugatival szemben. Mára mindenki számára ismert, hogy a Duna túlsó részén könnyebb a megélhetés, kevesebb a munkanélküliek száma, magasabb az életszínvonal és jobb a közbiztonság. képezhető nagy tömegű jelenle- alapelveket. Irányelv jellegű, gi és potenciális munkaerő, egyes ágazatokban a termelési tapasztalatok, a vállalkozói kedv olyan tényezők, amelyekre alapozható a gazdasági fejlődés. A helyzetfeltárást követően csaknem száz elismert országos és megyei szakértő részvételével, számos nyilvános szakmai és társadalmi fórum, vita alapján elkészült a megye fejlesztési koncepciója. A koncepció meghatározza a hosszú és középtávú fejlesztési célokat, és megjelöli az érvényesítendő konkrét programokat, pénzügyi számításokat nem tartalmaz, de figyelembe veszi a lehetséges erőforrásokat. A koncepcióban célként fogalmazódott meg: „az életminőséget folyamatosan javítani kellene Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében”. Ennek eléréséhez fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés, szociális biztonság és tervezhető jövő szükséges, ezért a hosszú távú cél felvázolását a pontos stratégiai lépések kitűzése követte. A vállalkozás, az oktatás, a kutatás és az élelmiszeripar, az infrastruktúra fejlesztését, a befektetés-ösztönzést, a régiómarketinget, a turizmust, a kistérségi koordinációt, az egészségügy és a szociális szféra fejlesztését jelölték meg kiemelt területként. A fejlesztési koncepciót — a megyei közgyűlés és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének véleményezését követően — a Megyei Fejlesztési Tanács január 5-én tárgyalta, és elfogadta azzal, hogy a koncepcióban foglaltak alapján, szakemberek bevonásával, a fejlesztési célok megvalósítása érdekében össze kell állítani a megye fejlesztési programját. KI. tálással kezdődik a nap. A megmaradt földterületek közül mintegy 11 hektár vágásérett erdő, 20 hektár szántó és közel 5 hektár gyep kerül kalapács alá, várhatóan rendkívüli érdeklődés mellett, és égbe- szökő aranykoronaárak kíséretében. Sonkád községben a keddi napra hirdette meg a kárrendezési hivatal a földárverést az összesen mintegy 470 aranykorona-értékű, közel 50 hektárnyi, vegyes hasznosítású külterületi földekre, amik nagyobbrészt gyepből, szántóból, illetve egy kisebb erdőből álltak. Ez utóbbi terület licitárát jelentősen befolyásolhatja, hogy a leendő tulajdonosnak a vételáron felül a hektáronkénti talajjavítási plusz 3 ezer forintos költ- ségterhet is viselnie kell. A holnapi nyírmadai árverés mellett Barabás térségébea is licit lesz, de ezen csak a helyi lakosok vehetnek részt. Beszámoló A Mátészalkai Társadalmi Egyesülések első negyedévi gyűlését tartotta elmúlt héten. Az összejövetelen Kertész István, a választókörzet országgyűlési képyiselője beszámolt másfél éves tevé?- kenységéről. Elmondta, hogy megpróbál szakemberként, közgaszdászként hasznos tagja lenni a parlamentnek, úgy, hogy se a szakmájától, se a lakóhelyétől ne szakadjon el. Felvázolta a szocialista frakció, és általában az Országgyűlés működési mechanizmusát. Kitért olyan visszás jelenségekre, mint az élő tévéközvetítések alatt zajló, az érdemi munkát hát-1 ráitató öncélú, magamutogató felszólalások tömege. Hiányolta a kisgazda képviselők jelenlétét, amikor nincs tévéközvetítés. Beszélt a gazdasági események hátteréről, a Bokros-csomagtól a privatizációig. Az est befejező részében, a lakossági hozzászólásokat követően Bihari János TESZ-ügyvivő vázolta címszavakban a mátészalkai TESZ 1996-os terveit. Műemlékek védelmében Az idén nyolcvan műemlék- épületet újítanak fel Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, ahol 161 településen összesen 338 védett építmény található. A tulajdonosok, az épületek kezelői, az önkormányzatok és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a tervek szerint 170 millió forintot költenek majd a rekonstrukciókra. A műemlékvédelmi hivatal támogatásával állítják helyre a csengeri, a fehérgyarmati, a laskodi, a nyírbátori, a paposi, a petneházi, a sonkádi, a túr- istvándi és a vámosatyai református templomot, illetve a túristvándi vízimalmot, a tu- zséri Lónyay-kastélyt, valamint három, a múlt században épült lakóházat, Csarodán, Gelé- nesen és Pócspetriben. Folytatódik a komlódtótfalui Becsky- kúria és a nyírturai református templom tavaly megkezdett felújítása is. MTI
