Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

UJ KELET Közelkép 1996. február 21., szerda 9 márnamm CSAK EGY SIÓRA A hét szenzációja: lemondott Bokros Lajos pénzügymi­niszter és a miniszterelnök elfogadta lemondását. Nyíregy­háza központjában járókelőket kérdeztünk, mi erről a véle­ményük? Jáczku Sándor — A pénzügyminiszterek el­végzik a piszkos munkát. Le­mondanak, majd kineveznek helyettük egy másikat, és min­den ugyanúgy megy tovább. Ugyanúgy, mint mindenkit, engem is sújtottak a Bokros­csomag intézkedései. Részben meg tudom érteni a pénzügy- miniszter döntéseit, mert na­gyon nehéz helyrehozni negy­ven év hibáit. A kádári időkben mindenkinek jó volt az olcsó­ság. Azt a viszonylagos jólétet a mai generációnak kell meg­fizetni. Ha annak idején nem három hatvan lett volna a kenyér kiló­ja, hanem mondjuk tíz forint, akkor most ugyanúgy állnánk, mint Ausztria. Bárki üljön is a pénzügyminiszteri székbe, nem sok minden fog változni, cso­dát ő sem tehet. Akinek eddig volt pénze, annak ezután is lesz, akinek pedig nem volt, az sze­gény is marad. A magyar gazdaság nem elég tőkeerős. Lényeges javulást csak a külföldi tőke bevonásá­val érhetünk el. Ezenkívül nem kellene megölni a vállalkozó­kat a mértéktelen adóteherrel. Azt a kevéske jövedelmet is elszippantják a termelőszférá­ból, így nem lehet előbbre jut­ni. Horváth Lászlóné — Remélem, ezután már nem készül még egyszer ilyen cso­mag. Kisnyugdíjas vagyok, egy­re kevesebbet ér az a pénz, amit kapok. Azt mondják, az éves infláció 21-22 százalékos. Csak nem mindegy, minek emelik jobban az árát. Ha a cigarettát vagy a kávét adóztatják jobban, az bennünket kevésbé érint. Ha a tejet, vagy a kenyeret, azt sok­kal jobban megérezzük. A férjemmel együtt betege­sek vagyunk. Nekem — csak a magas vérnyomásomra — hét­féle gyógyszert kell szednem. Akad közöttük olyan is, ame­lyiken egy fillér támogatás sincs, azért a teljes árat kell fi­zetnem. De miből? Huszár István — Nem is kellett volna kine­vezni, ő egy álközgazda. Amit személyi jövedelemadó címén művelnek, az elfogadhatatlan. Európában Svédországon és Dánián kívül sehol nincs 25 százaléknál magasabb jövede­lemadó. De ott nem is ilyen az életszínvonal. Európának sem a keleti, sem a nyugati féltekén nem adóztatják a létminimum alatt élőket, csak nálunk. Amikor nyugdíjba vonultam, egy elfogadható összeget ho­zott a postás a hónap végén. Azóta reálértékben legalább harminc százalékot veszített az értékéből. Harminchét évig nem is kevés összeget vontak a fizetésemből azért, hogy most a létminimumon tengődjem. Bokros Lajos utódja sem fog­ja tudni jobban csinálni, legfel­jebb másképpen. A Pénzügymi­nisztérium behívta az országba azt a sok éhenkórász külföldi „szakértőt”. Azok összeszedték a sok információt — amit mi is jól tudtunk —, majd a jól meg­érdemelt busás tiszteletdíjjal angolosan távoztak. Ez nem ki­dobott pénz? Céltámogatások Nincs könnyű helyzetben a nyíregyházi önkormányzat. Március 14-éig a pályázatait be kell nyújtania az 1997-es céltá­mogatásokra, miközben egye­lőre még az 1996-osról sincs döntés. Az illetékesek március közepére ígérik a választ. Az önkormányzat az 1997-es pá­lyázatát csak úgy tudja március 14-éig benyújtani, ha lesz addig­ra a megyeszékhelynek költség- vetése... Önrész nélkül ugyanis nagyon nehéz tervezni. Nagy valószínűséggel 1996- ban tovább folytatódhat a nyír- egyháza-orosi regionális hulla­déklerakó-telep építése, melyre ha a céltámogatás még nem is érkezett meg, de a Központi Környezetvédelmi Alap és a PHARE pozitív válasza és pén­ze már igen. A Bujtos, Sóstó- gyógyfürdő és a Damjanich lak­tanya környékének szennyvíz­csatornázásához igényelt céltá­mogatás egyelőre bizonytalan. Csak akkor van rá esély az idén, ha Nyíregyháza elé rangsorolt te­lepülések közül többen, a saját forrás hiánya miatt visszalépnek. Ezek a fejlesztések optimális eset­ben a következő három évben fo­lyamatosan készülnének el. A nyíregyházi önkormányzat igényelt még céltámogatást, az egészségügyi gép-műszerbe­szerzéshez 1996-ra. Amennyi­ben megkapná a város a 4,5 mil­lió forintos pályázati összeget, akkor a képviselők további 10,5 millió forinttal kipótolnák azt. Két hónappal ezelőtt még úgy volt, hogy a nyíregyházi Par­koló Kft. a beszedett díjakból származó jövedelméből rendbe teszi a Jókai tér és a Búza tér aszfaltburkolatát. Mára úgy tűnik, mégsem lesz belőle semmi. Ennek néztünk utána, és telefonon felhívtuk Szűcs Istvánt, a kft. vezetőjét. — Miért maradnak el a mun­kálatok? — Mert nem jut rá pénz. Ko­rábbi elképzelésünk szerint ez év elején emelni akartuk árainkat, ehhez nem járult hozzá az önkor­mányzat. Mivel az éves és a fél­éves bérletek nagy részét már megváltották, ezért nem célsze­rű most módosítani a díjtételeken. Az autósok ma is ugyanannyit fizetnek a jegyért és a bérletért, mint 1993-ban. Ebből nem kép­ződik nyereség. Három év alatt az infláció meghaladta a 100 szá­zalékot, miközben a rezsiköltsé­geink fokozatosan emelkedtek. — Milyen a fizetési morál az autósok körében? — Azt nem tudom, hogy a parkolóhelyeken mennyi a blic­celők száma, hiszen folyamato­san cserélődnek a járművek. Tavaly 16—18 ezer jegyző­könyvet készítettek munkatársa­im a szabálytalankodók ellen. A megbírságolt járművezetőknek csak a fele fizette be határidőre a pótdíj összegét. A másik felét bírósági szakaszra kellett utal­nunk. Ez nekünk sem jó, de az ügyfélnek sem. Nekünk többlet­terhet jelent, mert a befizetett összeg nagy részét elviszi a pe­reskedés, és ráadásul hosszadal­mas is az eljárás. Mégis kényte­lenek vagyunk ezt tenni, mert ha nincs büntetőszankció, akkor még a mostanitól is rosszabb lenne a fizetési morál. — Ebben az évben lesz-e nye­resége a Parkoló Kft.-nek? — Az önellátáson kívül csak minimális bevételre van kilátás. Hogy ennek mi lesz a sorsa, azt még nem tudom. —Sch— Gyermekkoromban sokszor láttam, hogy a korban hozzám közel álló fiúk és fiúknak imponálni akaró leányzók, a Vill­ás számú főfolyás partjain ugráltak. Miután a kicsiny „pa­tak” széle legtöbbször algától volt síkos, gyakran előfordult, hogy belepottyantak a vizébe. Egy idő után a kellemes fürdőzések egyre kellemetlenebbé váltak, mert a folyás vize a legkülönfélébb tárgyakat, szennyeződéseket sodorta magával. S ha nem a dobozok, kerékgumik vagy a szándékosan bele­hajított szemét okozott gondot, akkor az olajfoltok vették el a „fürdéstől” a kedvet... S hogy mi a helyzet ma? — A szennyezések száma és mértéke nem csökkent — vá­laszolta kérdésünkre Galyas István, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatár­sa. — Legtöbbször a városi csa­padék csatornáin keresztül jut a szennyeződés a folyásba, de gyakran a vízfolyás mentén lévő üzemek engedik bele a szennyvizet. — A környezetszennyezésért kirótt büntetés nem bizonyul visszatartó erőnek? — Egyrészt sokszor lehetet­len kideríteni a szennyeződés eredetét, másrészt a büntetés egyszerű szabálysértési bírság, s viszonylag olcsón meg lehet úszni. Ha azonban minden két­séget kizáróan bizonyítani tud­juk, ki okozta a szennyezést, a bírság megfizetésén túl a véde­kezési költség fizetésére is kö­telezi a környezetvédelmi fel­ügyelőség. A védekezés általá­ban egy hétig tart, s költsége akár több tízmillió forintot is elérhet. — Milyen állapotban van a főfolyás medre? — Másfél hete tanácskoz­tunk a nyíregyházi önkormány­zat illetékeseivel ez ügyben. A belterületi szakasz 1987-88- ban volt utoljára kikotorva, s mára mintegy 40—50 centimé­teres iszapréteg rakódott le az aljára. Mindenféleképpen ki kellene kotorni, de az igazga­tóságnak nem futja a költségve­tésből. Bonyolítja a dolgot, hogy az iszapmintát vizsgálat­nak kell alávetni, mert lehet hogy a szennyezések miatt veszélyeshulladékként kell ke­zelni. —Az igazgatóság költségve­téséből mire tudnak pénzt elkü­löníteni? — A főfolyás minimum egy­szeri végigkaszálására, de ta­valy például háromszor is sike­rült ezt megtenni... A VIII/1 és a VIII/2 folyás karbantartása és ellenőrzése a nyíregyházi polgármesteri hi­vatal városüzemeltetési irodá­jának a feladata. Kedves János- nétól, az iroda munkatársától megtudtuk, a tervek szerint az idén öt és félmillió forintot for­dítanak a fenntartásra. Ez az összeg a rézsűk háromszori ka­szálására, és a folyási akadá­lyok megszüntetésére elég. Az iszap kitermelésére és elszállí­tására azonban nincs keret... Mindent, vagy csak egyet? Minden bizonnyal hosszas vitával tárgyalja a nyíregyházi köz­gyűlés hétfői ülésén a megyeszékhely ez évi költségvetésének tervezetét. A város kasszáját 1996-ban az előzetes számítások alapján valamivel több mint 8 milliárd forintos kiadás terheli, míg reális bevételként 7 milliárd 660 millió forinttal számolnak a szakemberek. A különbözet 371 millió forint A hiány ellen- tételezésére tervek is készültek. A gazdasági szakemberek vé­leménye szerint a város valamennyi intézményénél — beleért­ve a polgármesteri hivatalt is—átlagosan 5 százalékkal kellene a bérkiadások és annak társadalombiztosítási és munkaadói já­rulékvonzatát csökkenteni. A dologi kiadások csökkentésével együttesen az intézmények kiadásai 204 millió forinttal csökkenthetők. A városháza működési kiadásait 136 millió fo­rinttal lehetne megkurtítani. Szűkülnének a fejlesztési kiadások —beleértve a sóstói ingatlanok megvásárlására tervezett összeg — és az általános tartalékra szánt pénz is. És már „össze is jött” a 371 millió forintos hiány. Másik alternatívaként számításba jöhet ám — a bér és dolo­gi kiadások csökkentésével egyidejűleg — kombinatív meg­oldásként intézményi megszüntetés is. ' Mit visz a kis Gangesz vize? Szűcs István Elmaradó parkolóépítések

Next

/
Thumbnails
Contents