Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-21 / 44. szám
10 1996. február 21., szerda Közelkép A Életmentő beavatkozás az egészségügybe A központi ügyeleti ellátás két fő részre oszlik: a rendelői ellátás inkább háziorvosi feladat, míg az ügyeleti riasztás oka valamilyen akut egészségkárosodás, mely sürgősségi orvosi feladat. A Mediker Bt. sürgősségi betegellátó gépkocsiját speciálisan ezeknek a feladatoknak az ellátására alakították ki és szerelték fel. Mind belgyógyászati, mind intenzív, mind pedig traumatológiai sürgősségi ellátásra bevethető. A személyzet belgyógyász, intenzív, oxyológus szakvizsgával, sürgősségi ellátási gyakorlattal rendelkező orvosokból és szakápolói képesítéssel rendelkező gépkocsivezetőkből áll. A gépkocsi felszerelése többek között speciális EKG-készü- lékekből, defibrillátorból, oxigénpalackból, vákuummatracból stb. áll. Emellett a gépkocsiba egy különleges kommunikációs rendszert telepítettek, mely megoldja a helyszíni dokumentációt, az adatok korrekt feldolgozását. Az új rendszer az önkormányzattól beruházást nem igényel, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ügyeleti ellátásra nyújtott összegből finanszírozható. Támogatni kell! A sürgősségi betegellátásnál mindennek az alapja az első diagnózis felállítása és az azt követő első ellátás. Éppen ezért a riasztáshoz kiérkező esetkocsi vagy rohamkocsi orvosára minden esetben rendkívül nagy felelősség hárul. Egy rossz diagnózis és kezelési módszer akár a beteg életét is veszélyeztetheti, de mindenképpen befolyásolja a további ellátást. Talán senki nem tudja ezt jobban dr. Pikó Károlynál, a Jósa András megyei kórház sürgősségi betegellátó osztálya vezető főorvosánál... — Főorvos úr! Mennyire segítené munkájukat a Mediker Bt. sürgősségi betegellátó gépkocsijának üzemeltetése? — Jól ismerem az ügyeleti kocsit, így nyugodtan állíthatom: minden, az életmentéshez szükséges műszerrel felszerelték, a sürgősségi betegellátásra maximálisan alkalmas. Rendkívüli helyzetben — ami akár nap mint nap adódhat — is tökéletesen elláthatja a beteget a gépkocsi személyzete. Az oxyológus, kardiológus vagy belgyógyász szakorvos és a szakápolói képesítéssel rendelkező gépkocsivezető jelenléte a garancia arra, hogy a lehető legjobb ellátásban részesüljön a beteg. Egy szakszerű első beavatkozás után a mi helyzetünk is lényegesen könnyebb. Emellett mindenképpen az orvosi ellátás színvonalát emeli a gépkocsiban lévő információs hálózat, aminek köszönhetően a helyszínen tartózkodó orvos információt kérhet a rendelő- intézettől, és az osztályt is tudja tájékoztatni arról, milyen kezelési módszert alkalmazott. Előnyére szól továbbá, hogy szükség esetén be tudják szállítani a beteget. —- Ezek szerint ön támogatja dr. Takács Zoltán elképzelését? — Ami előrehaladást jelent, azt csak támogatni lehet... Szerettük volna megszólaltatni dr. Bartha Tibort, az alap- ellátási igazgatóság orvos-igazgatóját is. A főorvos úr azonban a bizottsági döntés megszületéséig (az egészségügyi bizottság várhatóan holnap, azaz csütörtökön tárgyalja az ügyet) elzárkózott a nyilatkozattétel elől. Természetesen a későbbiekben is szívesen helyet adunk véleményének. „Célszerűbb lenne, ha azt a pénzt ideadnák...” Nem vet gáncsot a főorvos —Hogyan vélekedik a dologról a megyei mentőszolgálat vezetője? — Természetesen tudom, mit takar Takács doktor kezdeményezése — többször is beszéltünk róla —, és tisztában vagyok a jelentőségével is — halljuk a választ dr. Vraukó Tamás főorvostól. — Takács doktor célja egyértelműen az ügyelet javítása, amit a maga nemében nagyon nemes törekvésnek tartok, de... Erre a későbbiekben térnék ki. Először szeretném megvilágítani a dolgok hátterét a mi szemszögünkből nézve. Évekkel ezelőtt —még jóval a rendszerváltás előtt — a megyei mentőszolgálat vezetői és a kórház akkori igazgatója, dr. Vágvölgyi János, összeültünk kidolgozni egy új ügyeleti rendszert. Már akkor nyilvánvaló volt előttünk, hogy gyakoriak a párhuzamos riasztások. Ez abból adódott, hogy a beteg vagy a hozzátartozója kihívta az orvosi ügyeletet, s ha az ügyeletes éppen egy másik hívásÜgyeleti időben és hétvégeken egy rohamkocsi és négy beteg- szállító gépkocsi látja el a 110 ezres Nyíregyházán és a vonzás- körzetében élőket. A vállalkozó háziorvosok és a megkérdezettek csaknem 100 százaléka úgy gondolja, szükség van a megye- székhelyen egy ilyen felszereltségű és felkészült szakembereket foglalkoztató szervezetre... miután ezt nem jelezték vissza az ügyeletnek, gyakran előfordult, hogy egyszerre érkeztek ki a beteghez. Mi ezt akartuk megszüntetni az ügyelet átszervezésével. Elképzelésünk szerint a körzeti orvosi ügyelet telefonja este hét és reggel hét között nálunk csörögne, és a szolgálat vezetője döntené el, kit küld ki a hívás helyszínére. így két legyet ütnénk egy csapásra. Nem fordulhatna elő, hogy az ügyeletes orvos hiába döcög ki a kocsijával, nem tudja beszállítani a beteget a kórházba. De az sem, hogy az esetkocsi távollétében egy szállítókocsi megy ki szakorvos nélkül a betegért. —Az önök elképzelése nagyon hasonlít a Mediker Bt. kezdeményezésére... Miért hiúsult meg annak idején? — A rendszerváltás miatt. Vágvölgyi igazgató úr elkerült innen, és sajnos a város vezetősége rendkívül borúlátóan szemlélte terveinket. Leveleinkre, megkeresésünkre azt a választ kaptuk: alaposan megtárgyalják a dolgot, és majd tájékoztatnak a döntésről. Pár hónappal később kaptunk egy levelet, amelyben közölték velünk, az ügyeleti rendszer kifogástalan, majdhogynem tökéletes, nincs szükség semmiféle változtatásra. — Azóta már más szelek fújnak a politikában... Nem próbálkoztak újra? —Dehogynem. A polgármester asszonnyal nem sokkal a megválasztása után beszéltem telefonon, és kértem, hogy üljünk le megbeszélni az orvosi ügyelet dolgát. Azt választ kaptam, hogy néhány hét múlva visszahív. Azóta is várom... —Kanyarodjunk vissza az eredeti témához! — Takács doktor összehozott egy ütőképes csapatot, és szeretné átvenni az ügyeletnek azt a részét, amikor a beteget a lakásán is el lehet látni. Ez így rendben is volna, de félek attól, hogy továbbra is párhuzamosan működne a két rendszer, legalábbis eleinte biztosan... J — Bizonytalanságot, vagyis inkább tanácstalanságot hallok ki a hangjából... — Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer sokkal hatékonyabb lenne a jelenleginél, de szerintem van jobb megoldás is. Célszerűbbnek tartanám, ha a finanszírozására fordított összeget ideadnák nekünk. így ügyeleti időben is tudnánk működtetni azt az esetkocsit, ami adva van, de csak hétfőtől péntekig, munkaidőben jár. Előnye, hogy valamivel jobb a felszerelése, másrészt hírközlőrendszere évtizedek óta kiválóan működik. —Ne haragudjon, ezt a kocsit is ugyanazokon a számokon lehetne hívni, mint a mentőket... — Akkor sem értem, miért kellene a mentőket megkerülve ellátni a beteget! Egyébként az én véleményemet eddig még nem kérdezték meg. —Mit tud a próbaüzemen történtekről? — Nem voltam szolgálatban azon a hét végén, így csak a mások által elmondottakra támaszkodhatnék... — Főorvos úr, ha arra kerülne sor, támogatná a kezdeményezést? — Gáncsot nem vetek neki, nem is tfchetn'éfn, hiszen mindenkeppen jobb a mostam rendszernél. De szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a mentős ellátás hatékonyabb lenne. Megosztotta az orvosokat Úgy hírlik, az ügyeleti rendszer esetleges átszervezése, pontosabban szólva a Mediker Bt. szerepvállalása fokozatosan megosztotta a nyíregyházi orvostársadalmat. Hetek, hónapok óta folyik a vita arról, szüksége van- e a városnak erre a gépkocsira. A konkrét tanácskozás, bizottsági ülés azonban hétről hétre folyamatosan elmarad. Dr. Soltész Jánossal, a városi egészségügyi bizottság elnökével többek között erről is beszélgettünk... —Tény, hogy Takács doktor gépkocsija jól felszerelt, ígérete szerint magasan képzett, a sürgősségi betegellátásban jártas szakemberekkel be tudna segíteni az ügyeleti ellátásba. Nekünk ez nagyon jó lenne. A területi ellátást teljes egészében átvállalná, de a gyermekorvosok nem tartanak igényt erre a lehetőségre. —A próbaüzem már megvolt. Milyen visszajelzések érkeztek? — Felemásak a vélemények, de ez semmit nem jelent. Vannak, akik pesszimistán és vannak, akik optimistán szemlélik a dolgokat. Nem lehet elvárni, hogy mindenki üdvözítőnek tartsa az .ötletet. Itt csak az lehet a döntő, hogy mennyire fontos ez a szolgáltatás a városnak. — A próbaüzem eredményei nem bizonyítják ezt eléggé? — Való igaz, hogy az életmentő beavatkozásokat gyorsabban és magasabb szinten tudják elvégezni, de ezeknek az eseteknek a száma viszonylag kicsi. A gond az, hogy pillanatnyilag túlságosan messze van egymástól a Takács doktor által megállapított díj és az alapellátási igazgatóság által erre a célra szánt összeg. — Ón, pontosabban az egészségügyi bizottság támogatja az elképzelést? — Nagy segítséget jelentene a városnak és az egész napos szolgálatot teljesítő orvosoknak is. Nagy terhet venne le a fáradt, kimerült kollégák válláról. Ha elfogadható megoldást tudnak kidolgozni, mindenképpen számíthatnak a támogatásunkra. UJ KELET Otthonában is szakszerűen ellátható Január 19—22. között próbaüzembe helyezték a Mediker Bt. sürgősségi betegellátó gépkocsiját. Péntek este héttől hétfő reggel hétig vehették igénybe a rászorulók a rohamkocsik felszerelésével vetekedő, szakorvossal és mentőszakápolóval kivonuló kocsi „szolgáltatásait”. A háromnapos próbaüzem egyébként igencsak sorsdöntő volt — vagy lesz — a vállalkozás életében, mert gyakorlatilag a hétvégéből leszűrhető tapasztalatok alapján döntenek a kezdeményezés további sorsáról... —Hogyan telt a hétvége? — kérdeztük dr. Takács Zoltántól, a Mediker Bt. ügyvezetőjétől, aki maga is aktívan tevékenykedett. — Sok munkával. A három nap alatt 22 esethez hívtak ki minket, és körülbelül 240 kilométert tettünk meg ez idő alatt a megyeszékhelyen és közvetlen környékén. — Milyen bejelentésekhez hívták önöket? — Az esetek többségében — nyolcszor — szívbetegekhez, ötször agyérbetegekhez, négyszer hasi panaszokhoz, egyszer fulladásos tünetekhez és kétszer a halál beálltának megállapításához kértek tőlünk orvosi segítséget. Emellett kétszer indokolatlanul riasztottak minket. — Hogyan tudtak együttműködni az Országos Mentőszolgálattal? — Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy zökkenő- mentes volt a kapcsolatunk. Egyszer mi kértünk segítséget az OMSZ-től reanimációhoz, egyszer pedig ők hívtak minket egy újraélesztéshez. Emellett az esetkocsi beteghez riasztása miatt további három esetben adott át nekünk feladatot az OMSZ irányítása. A központi orvosi ügyeletben részt vevő szakdolgozók, illetve orvosok hozzáállása — a lehetőségekhez képest — maximálisan pozitív volt. —Milyen következtetést sikerült leszűrni a hétvége eseményeiből? — Amit mi eddig is tudtunk és mondtunk: sok esetben felesleges az esetkocsit kiküldeni, megfelelő felkészültséggel otthonában is szakszerűen és gyorsan el lehet látni a beteget. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a 22 esetből mindössze három beteget kellett további kezelésre kórházba utalni. A hét vége azt is megmutatta, hogy kisebb kompromisszumokkal összehangoltan tudna működni a két rendszer, ha hagynák... — Ezek szerint van létjogosultsága a gépkocsi működésének? — Véleményem szerint a fenti esetszám és az esetek minősége bizonyítja, hogy szükség van ilyen típusú sürgősségi betegellátó egységre városunkban. Úgy érezzük, a sürgősségi betegellátó gépkocsi rendszerbe állításával egyértelműen növekedne Nyíregyháza praehos- pitális sürgősségi betegellátásának a színvonala... Az oldalt írta: Úri Mariann
