Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-21 / 44. szám
8 1996. február 21., szerda Rendeződő viszonyok A hétfői közgyűlés egyebek mellett megvitatja az egyházakkal korábban kötött megállapodások felülvizsgálatát, és az újak megkötésének lehetőségeit. Mint lapunk már tájékoztatta olvasóit, a nyíregyházi római katolikus egyház végleg lemondott a Jókai Mór Református Általános Iskola Színház és Bethlen Gábor utcai épületeiről. A református egyházközösség igényt tart az ingatlanokra. A megállapodás tervezetének elfogadása esetén, az önkormányzat 1996. március 1-jétől átadja a református egyháznak az említett ingatlanokat — a hozzájuk tartozó tárgyi eszközökkel és berendezésekkel —, amiért kártérítést igényel az egyháztól. Az egyház a volt Kálvineum (Búza utca 1. szám) épületére nyújtott be az állami költségvetéshez pénzbeli kártérítési igényt. Az összeg megérkezése után nyolc napon belül az önkormányzat számára a megállapodásnak megfelelő összeget átutalja. A református egyházközösség vállalja, hogy más önkormányzati tulajdonú ingatlanra további igényt nem nyújt be. Megtartják az iskola jelenlegi körzetét, és az onnan jelentkező gyermekeket fogadják. Az önkormányzat által beiskolázott tanulók a megkezdett oktatási programok szerint változatlan szervezeti formákban, az egyházi jelleg minden kötelezettsége nélkül fejezhetik be a tanulmányaikat. Várhatóan rendeződik a vagyoni helyzet az önkormányzat és a római katolikus egyház között is. Az egyház igényt nyújt be a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz plébániájuk emeleti szintjére, a földszint önkormányzati tulajdonban marad. Nem igényelnek vissza természetben több, — korábban a római katolikus egyház tulajdonában volt — ingatlant. így a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskolát, az egykori bérpalotát, a Zalka Máté Kollégium épületét, a zeneiskola és a polgármesteri hivatal épület- együttesének egy részét. Ezen épületek ellenértékeként pénzbeli kártérítési igényt nyújtanak be — ösz- szesen közel 600 millió forint értékben — a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz. A városi TV jövője Közelkép Zárul a közműolló Csatorna kontra szippantókocsi ÚJ KELET Fotó: Csonka K. A nyíregyházi képviselő-testület hétfőn határoz a Médiatörvény ismeretében a Városi Televízió jövéjéről. Dönteni kell, hogy a VTV közműsor-szol- gáltató, vagy kereskedelmi televíziónként üzemeljen-e tovább. Az előző mellett szól, hogy az a forma megfelel a tv jelenlegi műsorstruktúrájának. Nem kell műsorszolgáltatási díjat fizetni, és nem kell újra pályázni a műsorszolgáltatási engedélyre. A kereskedelmi televíziózás mellett is több érvet lehet felsorakoztatni. Kötetlenebb a műsorszerkezet, a közszolgálati műsorszámok csak a napi adásidejük tíz százalékában kötelesek sugározni. A műsoridő 20 százalékában adhatnak reklámot akár megszakítva a műsorszámokat is. Sőt alacsony alkoholtartalmú italok reklámozására is lehetősége lenne a televíziónak. A Városi Televízió gazdasági társasággá alakítására — mint költségvetési intézmény megszűnne — három változatot dolgoztak ki a szakemberek. A közműsor-szolgáltató televíziót közhasznú társaságként (kht.) célszerű üzemeltetni, amit az önkormányzat hozna létre. A kht. bevétele lenne az önkormányzati támogatás, az állami juttatás a műsorszolgáltatási alapból, a vállalkozói tevékenység bevétele és a pályázati úton nyert támogatások. A kiadási oldalon a műsorkészítés költségei, a frekvenciahasználati díj és egyéb közvetett költségek jelennének meg. Ha a testület a kereskedelmi televíziózás mellett dönt a Városi TV jelenlegi felépítésnek (tizenhét dolgozó, éves 30 milliós pénzforgalom) a több személyes korlátolt felelősségű társaság lenne a legjobb szervezeti kialakítás. A kft. bevételei reklámok és szponzori juttatások lehetnek, kiadásai pedig a műsorkészítés költségei és a frekvenciahasználati díj. A szakemberek szerint a részvénytársasági forma akkor lenne célszerű, ha az önkormányzat nagy alapító tőkével (minimum 10 millió forint) regionális műsor-szolgáltatást tűz ki célul. Az rt. legalább nyolcfős testület — igazgatóság, felügyelőbizottság — kialakítását jelentené. — Ma ott tartunk, hogy az ivóvizellátottság a megyeszékhelyen 96 százalékos, míg a szennyvíz-csatornázottság közelít a 70 százalékhoz. Kezd tehát a közműolló záródni — mondta nemrégiben városházi sajtótájékoztatójának elején Felbermann Endre, Nyíregyháza alpolgármestere. Közismert, hogy az elmúlt esztendőkben pályázaton nyert pénzen új szennyvízcsatorna- hálózat épült a Nádor és a Puskin utca térségében, Nyírszőlősön, a Kertvárosban, Sóstón és Oroson. Sajnos, az öt nagy városrészi területen a lakosság csak lassan hajlandó rákötni a hálózatra, mert ha ez megtörténne, akkor fizetnie kellene a szolgáltatási díjat. A belvárosi részen kritikán aluli a csatlakozás, ami csak részben magyarázható a lepusztult lakásokkal, az ott élők magas átlagéletkorával. A legmagassabb a rákötési arány Oroson. A csatlakozás ösztönzésére az önkormányzat rendeletet alkotott, mely március 15. és november 15. között van életben. A kedNyíregyháza külterületei (a belvárostól távolabb eső területek) közbiztonságára az ott lakók nem lehetnek büszkék. Ezen városrészeken, például Vajdabokorban mindennapos esemény volt az őrizhetetlen, de szépen művelt termőföldek megdézsmálása, a zártkerti magánterületeken a tolvajlá- sok, a falopások. Néha teherautókkal érkeztek a tettesek, s az ott lakó, többnyire idős emberek nem tudták megakadáA gyógyszertárak privatizációja Nyíregyházán minden szenzáció nélkül történt meg. Sem a zártkörű, sem a nyílt pályázaton nem kelt el a Szabadság téri, illetve a Kertvárosi patika. A Szabadság téri patika ügyében új fejlemény, hogy az eredménytelen pályázatot követően Kerékné Kiss Erzsébet szakgyógyszerész és a Zefirusz Korona Kft. képviselője megkereste a polgár- mesteri hivatalt. Azt ajánlották, hogy az önkormányzat részvételével, Korona Bt. néven jöjjön létre egy gazdasági társaság, mely elsősorban gyógyszer-kiskereskedelemmel foglalkozna, de a tevékenységi körébe tartozna a vegyiáru-, a kultúrcikk- és a gyógyászatisegédesz- köz-kiskereskedelem, valamint a gyógyszer-nagykereskedelem. A társaság leendő tagjai a gyógyszertár további működtetésre kötelezettséget vállalnak. A gazdasági társaságban a részvételről a közgyűlésnek vezményezett időszak alatt támogatást ad az önkormányzat 5 és 10 ezer forint értékben, attól függően, hogy van-e csatornacsonk az udvarban vagy sem. A Nyitvicsav is ösztönzi a rácsatlakozást, ez idő alatt csak a díj felét kell az új beruházóknak megfizetniük. Azokkal szemben, akik november végére nem tesznek eleget a kötelezettségüknek, a hivatal él a törvény adta lehetőségével. Ezt már csak azért is szigorúan veszi a jegyző, mert a városrészi csatornahálózat-fejlesztésekhez jócskán hozzájárult az állam is. Nyilvánvalóan azért, hogy a városlakók ne szeny- nyezzék a területüket. A jogi eszközökről Fazekas János, Nyíregyháza jegyzője a sajtótájékoztatón így vélekedett: — Alapvetően környezetvédelmi szempontból közelítjük meg a kérdést, amikor hatósági intézkedésre kerül sor. Sajnos, nagyon rosszak a tapasztalataink, mert a házi szikkasztórendszerek nem megfelelően épültek ki. Nem törődnek azzal a kitétellel, lyozni a bűn elkövetést. A szaporodó lakossági elégedetlenség hívta életre a január végén megalakult Nyíregyháza-Vaj- dabokor Polgárőrségét. A polgári vagyoni értékeket védő szervezet a szlovák kisebbségi önkormányzat mezőgazdasági bizottsága, valamint a városi önkormányzat támogatásával alakult meg, közel húszfős létszámmal. A civil szerveződés vezetőjének Veress Csabát választották. kell állást foglalnia. A kertvárosi gyógyszertár egy része valamilyen szociális jellegű intézménynek ad majd otthont, esetleg idősek napközi otthohogy a talajba nem szivároghat szennyvíz. Egy ilyen rendszer kiépítése viszont roppant költséges... Csak összehasonlításként. Egy köbméter szennyvizet a szippantókocsi 400 forintért szállít el. A Nyitvicsav csatorA polgárőrség a Vajdabokor környéki gyömölcsösök, erdőtelepítések, zártkertek és telkek körül járőrözik a területi körzeti megbízottal együtt. Az első két hónapban, mintegy az együttműködés próbájaként, elsősorban éjszakai őijáratokat tartanak. A kapcsolattartást segítendő a nyíregyházi önkormányzat hamarosan rádióval látja el a szervezetet, amin keresztül a városi rendőrség ügyeletével élő kapcsolatot tudnak tartani. nának. Nincs tehát arról szó, hogy az önkormányzat megszüntetné vagy megváltoztatná a gyógyszertár jellegét. nadíja 48, a kedvezményezett időszakban 24 forint. A tízszeres árban persze nincs benne az esetleges környezetvédelmi bírság és a számtalan kellemetlenség. (száraz) Módosítás Nyíregyháza képviselői hétfői ülésükön tovább módosítják a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ). Amennyiben a testület elfogadja Dr. Fazekas János jegyző előterjesztését, akkor öt pont változik az SZMSZ-ben: Ki nyújthat be előterjesztést? „Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok, a képviselők, a jegyző, a polgármesteri hivatal irodavezetői, s egyes átfogó önkormányzati területekért felelős dolgozók jogosultak. Az előterjesztés előadója, az előterjesztő megbízása alapján más is lehet.” Miként lehet a testületi vitát lezárni? „A vitát a polgármester zárja le. A vita lezárását bármelyik # képviselő is soron kívül javasolhatja. E javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz.” Mi a teendő szavazategyenlőség esetén? „Nyílt szavazás során szavazategyenlőséget követően a szavazás még egyszer megismételhető. Titkos szavazás során szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén az adott ügyben a közgyűlés a következő ülésén dönt.” Hogyan szabadságolhat a polgármester? „A polgármester szabadságát a közgyűlés általában előzetesen kell hogy engedélyezze, míg rendkívül indokolt esetben öt napnál rövidebb szabadságot utólag engedélyez.” Mit kap a kisebbségi önkormányzat? „A hivatal biztosítja a városrészi és a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeit, s ellátja a gazdálkodással kapcsolatos, továbbá ügyviteli feladatait.” Vajdabokor közbiztonságáért Járőröző polgárőrök Változatlan tartalommal Patikahajrá Fotó: Bozsó K.
