Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-20 / 43. szám
6 1996. február 20., kedd Környezetvédelem UJ KELET a Ébredő természet Már egyre hosszabbak a nappalok, és meg-megcsordulnak a jégcsapok is az eresz alatt. Az élővilág is kezd ébredezni. Egy természetbúvár csak a környéken elindulva már ilyenkor is sok érdekességre bukkanhat. Legfeltűnőbb talán a madárvilág mozgalmassága. Egyre ritkábban láthatunk nagy varjúcsapatokat, helyettük a nedvesebb réteken a legkorábban érkező bíbicek rikácsolását hallhatjuk. Bizony, ezeknek a fekete-fehér madaraknak sincs éppen csodaszép hangjuk, de mennyivel szívderítőbb őket hallgatni, mint a varjak szomorú károgását. Türelmetlen népség. Meg sem várják a tavasz beköszöntél, egy kis enyhülés nyomán azonnal itt teremnek. Csak nehogy egy késői fagy nehéz helyzet elé állítsa őket! Nem kell a városoktól, falvaktól messzire sétálni, és máris láthatjuk az élet sok apró jelét. Akármilyen hűvösek még a napok, egy kis napsütés jó pár fokkal megemeli a talajfelszín hőmérsékletét. (Érdemes egyszer hőmérővel megmérni, nagyon megfogunk lepődni az eredményen.) Nem véletlen, hogy a talaj közelében ha csak pár órára megelevenednek az ízeltlábúak. Már előmerészkednek a farkaspókok, a fatönkök pedig szinte vöröslenek a bodobácsoktól. Tavak partján járva sokszor már békákra is bukkanhatunk. A hidegben még nehézkesen mozognak. Amint egyre melegednek a nappalok, bizony már nehezen csípheti el őket bárki is. A figyelmes természetbúvár március környékén (ez persze elsősorban az időjárástól függ) egy pár napig csodás parádét láthat a vizek partján. Ekkor udvarolnak a mocsári békák, melyek hímjei más békáktól eltérően nemcsak hangjukkal tetszelegnek a másik nemnek, hanem külsejükkel is, meglepő kék színt öltenek. Különleges látvány, amikor egy tavacska hemzseg a kék állatkáktól. Nász után pedig megjelennek a petecsómok is. Ezek alakjáról megállapítható, hogy melyik békától származnak. Nem csak az állatvilág ébredezik így tavasz táján, elkezdődik a lombfaka- dás, és a virágnyílás is. Február végén sötétebb erdőkben még magas hótakaróval találkozhatunk, de a tisztások már az erdőkben is életre kelnek. Ami legnagyobb öröm a szemnek, az a virágok nyílása. Leghamarabb a föld alatti hagymás, gumós növények bukkannak fel. Ezek közé tartozik a mindenki által ismert — ma már eléggé megritkult — hóvirág. Az erdei madarak elkezdik udvarlásukat. Csendesen sétálva furcsa zajra figyelhetünk fel. Mintha géppuskával adna le valaki egy sorozatot. Nem kell megijedni, csak a fakopáncsok próbálják felhívni magukra társaik figyelmét, mégpedig úgy, hogy nagy sebességgel ütemesen kopácsolnak. A legügyesebb az, amely a legnagyobb hangot hallatja. Ennek ellenére is elég furcsának tűnik, amikor nem fát keresnek a doboláshoz, hanem valami hangosabbat, például egy pléhlemezt. A törvény oldalán * Állati jogok!? Az állatoknak is vannak jogaik! Ok is ugyanúgy a föld élőlényei, mint mi, emberek, de ők nem tudják képviselni saját jogaikat. Ezért van szükség az állatvédő szervezetekre, illetve egy állatvédelmi törvényre. Nagyon kevesen gondolnak bele abba, hogy az állatoknak is vannak érzéseik, éreznek fájdalmat, félelmet és mindent, amit mi is! Talán fel sem tűnik, de a kutya 1 méteres láncon tartása kutyaház nélkül is állatkínzásnak minősül, és többek között ezeket is bünteti és szabályozza a leendő törvény. Szükség van-e ilyen törvényre? Kérem, gondolják bele magukat egy megkínzott állat bőrébe, és úgy válaszoljanak a kérdésre! Úgy hiszem, minden jó érzésű ember IGEN-nel válaszol. Persze felvetődik a kérdés, ki és hogyan fogja betartani a papíron leírtakat? Ez a jövő kérdése. Mi az igazi megoldás? Az emberek hozzáállásán kell változtatni, mert csak így érhető el komoly eredmény. Az állatvédő civil szervezetek ezt a feladatot is felvállalták, ezzel is segítve, hogy ne csak a törvény védje az állatokat. Ha valakinek kérdései merülnének fel vagy érdekli a törvénytervezet, várjuk az Állatbarát Alapítvány iro- dájában Nyíregyházán, a Hősök tere 9. szám alatt vagy a 06/30 437-090-es telefonszámon. Ej, mi a tej? Kampányt indított a tejipar, karöltve a Tetra Pack nevezetű multinacionálissal, Debrecenben és Győrben. Céljuk a dobozos tej iskolai bevezetése, a gyerekek „megdolgozása”, a Tetra Pack (továbbiakban: a Cég), és a kombinált kartondoboz, (továbbiakban: vegy- kódoboz) zöld imázsának megteremtése. Bele is dobtak apait-anyait! „Önzetlen aggódás, szociális egészségügyi és környezetvédelmi érzékenység” az akció jelszavai, meg egy idétlen csasztuska: „Dobozos tej — sok okos fej.” A tej 2 decis vegykódoboz- ban, állítólag önköltségi áron (szívószállal kb. 20 forint), körítésként pedig színes plakátokon csodálhatjuk meg a „Dobozos tejút” csodáját. A Cég persze kér is: az üres vegy- kódobozt a kihelyezett gyűjtőlábába dobják. S a dicséret is laposra simogató: „Most már Te is elmondhatod magadról, hogy környezetvédő vagy!” Ezzel kapcsolatban nem ártalmas átgondolni néhány, elsőre talán nem is kézenfekvő dolgot: 1. A tej alapélelmiszer. Főleg a gyerekek számára fontos, így nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk: szociálpolitikai kérdés, hogy mennyibe kerül. Öt év alatt háromszorosára nőtt a tej ára, s emiatt olcsó iskola- tej-akcióra volna szükség. Nem olyanra, ahol a csomagolásért annyit fizettetnek, mint a benne lévő tejért! 2. A büfések állítólag nem szerették a műanyag poharas tejet, mert könnyen törik és kiömlik. Az állítás komolysága megkérdőjelezhető, viszont az egyenesen felháborító, hogy egy iskolai büfé áruválasztékát pénzsóvár és haszonvadász csomagolócégek vagy a szintén haszonra dolgozó büfések határozzák meg. A szemetünk sok(k), a pénzünk kevés, egészségünk ingatag, a büfében viszont kóla, chips, hamburgerféleségek, édességek, vegy- kódobozos löttyök. Van, ahol az iskola egyszerűen átvette a büfé üzemeltetését, hadat üzenve az ilyen típusú „áruválasztéknak”... (Követendő példa) 3. Az iskolai környezeti nevelésben, a hazai hulladékka- tasztrófa-helyzet miatt feltétlen elsődlegesség illeti meg a hulladék-megelőzést az újrahasznosítással szemben. A hulladék elkerülésére kell összpontosítani. Márpedig a tej árulható kimérve is (zacskóból, kannából) olcsóbban, szemétmentesen, magas tápértékkel. Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy a vegykódoboz „alibi-újrahasznosítás”. Feldolgozásuk gazdaságtalan, energiapazarló, folyamatos környezetszennyezéssel jár (svájci és egyéb nyugati vizsgálatok is ezt támasztják alá, tehát nem a Cég „zöldségeit”). 4. A dobozba sokkolt tejnek nem sok köze van a bocik által adományozott italhoz. Úgynevezett últrapasztörizálással kezelik, ami azt jelenti, hogy néhány másodpercre 140 fokra hevítik, majd hirtelen lehűtik. Az eljárás során azonban tönkremennek a tejben lévő értékes anyagok (Ca, aminosavak, vitaminok) egy része is. Egy független szakértői vélemény ezzel kapcsolatban: „Az iskolában forgalmazott dobozos tejben lévő mikroorganizmusokat magas hőmérsékleten elpusztítják, így az hosszú ideig eltarthatóvá válik. A magas hőmérséklet hatására azonban a tej fehérjéi maradandó változásokat szenvednek, ami csökkenti a termék biológiai értékét”. 5. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés nagyon fontos környezeti, nevelési és hulladékgazdálkodási szempontból is. (Ennek beindításához nyugodtan kérhetik segítségünket Ennek azonban csak úgy van valós értelme, ha elkerülhetetlen és értelmesen újrahasznosítható hulladékokról van szó, (pl. papír). Nem az a környezetvédő iskolás, aki a Tetra Pack vállve- regető-negédeskedő reklám- szövegeit követi, a drága pénzen előállított és megvett vegy- kódobozt a gyűjtőedénybe tapossa, hanem aki meg sem veszi! Megszületett az új környezetvédelmi törvény. Sokan várták, dicsérik, de bírálják, kritizálják is. De hát, mi tökéletes? Ez van, ezt kell szeretni! És valljuk be, sok előrelépést tartalmaz az előzőhöz képest. Most csak az egyik legfontosabbról beszélünk, nevezetesen az állampolgárok jogairól: 1. ) Minden állampolgárnak joga van megismerni a környezetére vonatkozó adatokat. 2. ) Az állami szervezetek és az önkormányzatok kötelesek a környezet állapotát nyomon követni és a nyilvánosságot tájékoztatni arról. E két ponthoz már csak az adatvédelemről szóló törvényt kell megvizsgálni. Ez kimondja, hogy az államigazgatásban szereplő adatok nyilvánosak. Most már csak rajtunk, állampolgárokon áll, hogy a törvényt érvényesítjük-e vagy sem. Érdeklődhetünk, hogy is áll környezetünk állapota: milyen levegőt lélegzőnk be, milyen vizet iszunk, milyen a talaj állapota, hol vannak a legszennyezettebb pontok? (E-misszió Jogsegélyszolgálat) Mi is a vegykódoboz? a, Polietilén—papír-keverék, amibe hagyományos tej kerül (mint a zacskós), hűtést igényel és nem is tartható el sokáigb, Aszeptikus italokhoz való doboz, amely kiegészül egy alumínium réteggel is. Ez az, amibe az ultrapasztőrözött tej kerül. Ökológiai mérleg: egységnyi csomagolóanyag által okozott energia-felhasználás, levegő- és vízszennyezés, szilárdhulladék- térfogat. 1. Energia-felhasználás terén első a doboz, második a műanyag palack, üveg (40 újratöltéssel!), polietilén zacskó a sorrend. 2. Légszennyezés: első a vegykó. követi a műanyag palack, majd 30 százalékkal lemaradva a zacskó, végül az üveg. 3. Vízszennyezés: itt az első a doboz, 80 százalékkal lemaradva (!) követi az üveg, a pillepack és a zacskó. 4. Szilárd hulladék: a pillepack mögött a második a doboz, majd az üveg és a zacskó. (Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az üveg másodnyersanyagként akárhányszor hasznosítható, míg a vegykó egyszer sem!) Teli társaink Sokan nem tartják jónak a madarak téli etetését, hiszen így az ember beavatkozik a természet rendjébe. Azonban úgy gondoljuk, hogy kevés olyan lehetőség van, amellyel gyerekeket és felnőtteket egyaránt olyan egyszerű és mégis megkapó módon lehetne meggyőzni a madárvédelem fontosságáról, mint az etetőn szorongó madarak látványa. Az etetést az időjárástól függően november végén, december elején lehet elkezdeni, de ettől kezdve folyamatosan kell etetni egészen a tél végéig. Enyhébb időszakokban kevesebbet adjunk, nagy havazások idején emeljük a napi adagot. Az olyan etető, amely éppen a legnagyobb hidegben hagyja cserben a rászorulókat, többet árt, mint használ. Természetesen etethetünk alkalmilag is (madárkarácsony), hisz így csak az egyébként is a környéken tartózkodó madarakon segítünk. Legjobb eleség a cinegéknek a napraforgó, de adhatunk szalonnabőrkét is. A magevő madarak szívesen fogadják az ocsút, a kanárieleséget is. „A kicsi szép” Az ózonpajzs ejvékonvodása. az élő fajok rohamos eltűnése. kifogyó energiatartalékaink (és még hosszasan sorolhatnánk) — fenyegető környezeti katasztrófák. Az egyes ember csüggedten lemond saját cselekvési lehetőségeiről. mert úgy gondolja: mit tehetek én ennyi bajjal szemben ? Schumacher azt javasolja „A kicsi szép"-ben: mindenki próbáljon meg a saját körén belül valamit tenni, és a dolgok javulni kezdenek. A pedagógia felismeri azt. hogy környezeti problémáink közül a legnagyobb mibennünk van: szokásaink, értékrendünk gátol abban, hogy harmóniát teremtsünk. Az emberi erőforráshoz kell fordulnunk, keresve a válság megoldásának alternatív lehetőségeit. Ezek egyike a környezeti nevelés, amely megjelenik az iskolai és azon kívüli képzési-nevelési helyzetekben, például a tömegtájékoztatásban, a reklámban, a művészetben. Környezeti nevelőhatása van a tárgykultúrának. az építészetnek, az energiaiparnak, a tömegközlekedésnek is. Tehát nemcsak ismeretek átadása, hanem az egész személyiségre. a teljes emberre ható nevelési folyamatot értünk alatta. A környezeti nevelés aktív, felelős cselekvésre nevel. Bármilyen kicsiny egy ember, megtalálhatja azt a kis birodalmat, kört. melynek gondozását, rendbe rakását megkezdheti. Fontos dolog, hogy minél gyakrabban éljék át a gyerekek: tudok valamit tenni a környezet épségéért, az egyensúlyért.
