Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-20 / 43. szám
UJ KELET Úton-útfélen 1996. február 20., kedd 7 Nagy vad, kis vad... Szombat délelőtt, Nyíregyháza, a Dózsa György út és a Vay Adám körút kereszteződése. A jelzőlámpa a temető felől érkezőknek ad szabad utat, amikor a kiskörúton a csomóponthoz érkezik egy szirénázó mentő. Az autósok mindegyike fejét forgatva keresi, melyik irányból jön a vijjogó hang, és oldalra húzódva ad szabad utat a megkülönböztető jelzést használó járműnek. A mentő a lámpa váltásának pillanatában éri el a kereszteződést. A zöld jelzésre meglóduló kocsisor abban a pillanatban meg is torpan, kivéve egy kocsit. A sokmilliós járműcsodában feszítaférfit láthatóan az foglalkoztatja a leginkább, hogyan tudna mindenkit maga mögé utasítani és a leggyorsabban kilőni. LEGYŐZNI MINDENKIT! Csak ez az egy számít most. A mentős — sokéves rutinjának köszönhetően — még idejében a fékre lép és a kocsija szinte szántja az aszfaltot a fékezéstől, majd megáll. Azt várom, hogy a történtek után a luxusautó szabálytalankodó pilótája megijed, vagy legalábbis meglepődik. De nem! Még a szeme sem rebben, és mint a rakéta, tűz tovább a Jókai tér felé, majd a zebrán verebekként szétrebbenő gyalogosok között repeszt tovább. Pökhendi fejtartásán látszik, menynyire nem érdekli a forgalom többi résztvevője, úgy érzi, rá más KRESZ vonatkozik. Elvégre ez nem Trabant vagy Lada! Ilyen mentalitású gépkocsivezető egyre több van közútjainkon. Túl sok. (Az ilyenekből egy is sok!) Ők azok a sofőrök, akik a stoptáblát figyelmen kívül hagyva elévágnak a skodásnak. Bízva abban, hogy szerencsétlen úgysem meri összetörni a számára oly „drága” autót. Ók azok, akik a kiskörúton megállnak a külső sávban, és kiteszik az elakadásjelzőt, amíg beszaladnak a boltba. Mit érdekli őket, hogy ezzel tízperces fennakadást okoznak a többieknek. És jaj annak, aki szólni mer. Ha reklamálni próbálunk és nincs velünk testőr, még egy alapos „ruhát” is kaphatunk tőlük. Ha mégis szabálysértésen érik őket, szivarzsebből, fölényesen fizetik ki a bírságot. Ez nekik nem tétel, hisz övék a világ. A rendőrségnek talán nem arra kellene koncentrálnia kevéske erejét, hogyan tudnák még messzebbről kiszúrni, hogy be van-e kötve a biztonsági övünk a városban. Vagy hogyan tudnák még rafináltabban kimérni, hogy 50,2 kilométerrel száguldoztunk a Kert utcán. A közlekedés többi résztvevőire, de mondhatnám: a társadalomra sokkal veszélyesebbek ezek a pilóták. Az igaz, sokkal könnyebb egy autósra rábizonyítani a gyorshajtást a traffipax-feltétellel, vagy tetten érni az utast, amint elfelejtette bekapcsolni az övét. Vagy a rendőrök is alkalmazzák a fizika törvényeit, hogy a legkisebb ellenállásba ütközzenek? — Fekete Tibor — Mielőtt behoznánk a gépkocsit... Szigorodó követelmények A statisztikai adatok szerint az elmúlt évben 8946 gépjárművet vizsgáztattak le forgalomba helyezés előtt megyénkben. Ennek döntő többsége külföldről behozott használt jármű volt, és csak elenyésző hányada az új gépkocsi, 31 százalékkal kevesebb, mint az 1994-es évben. A csökkenésnek csak részben oka a vám- és az áfatételek megemelése. Sokkal inkább a fizetőképes kereslet visz- szaesése miatt következett be. Azon keveseknek, akiknek még van annyi pénzük, hogy magánimportban gépkocsit hoznak be az országba, jó lesz odafigyelni, mit vesznek meg. A közeljövőben ugyanis jó néhány előírás megváltozik, főleg a környezetvédelmi követelmények szigorodnak majd. Ezekkel a rendeletekkel a szaktárca annak kívánja elejét venni, hogy a Nyugat-Európá_ ban már hatodik éve zajló kö- vetelményszigorítási folyamatnak a végeredménye nálunk csapódjon le. Az utóbbi,, időben már több esetben is előfordult, hogy a nyugaton korszerűtlenné vált gépek vagy berendezések keleten még jó áron gazdára leltek. Nálunk még szennyezhették a környezetet. Ezután, reméljük, nem így lesz. A hazai műszaki követelményeket, a közúti járművek forgalomban tartásának előírásait a 6/1990 (IV. 12.) számú KÖHÉM-rendelet szabályozza. Ez közel hat éve változatlan, miközben Európa fejlettebb részén óriási fejlődés következett be. Európa legtöbb országában már csak katalizátoros benzinüzemű járműveket lehet forgalomba helyezni. 1996. október elseje után a Lajtán túl kötelezővé válik az EURO 2 követelményrendszer, amely lényeges környezetvédelmi szigorításokat tartalmaz. Félő, hogy ősztől a Nyugaton szabadulni akarnak majd a korszerűtlen (és az előírásaiknak nem megfelelő) autóiktól, és azok előbb-utóbb ide kerülnek. Ugyanakkor Magyarország az Európai Unió tagja kíván lenni, aminek az is feltétele, hogy a járművek műszaki követelményeit a már bent lévő tagállamok normáihoz igazítsa. Itt lesz a sok elavult jármű, és nem tudunk majd mit kezdeni velük. A felsorolt gondok elkerülése érdekében január elsejétől hazánkban is szigorították a forgalomba helyezendő gépjárművek környezetvédelmi követelményeit. Ez év elejétől csak olyan járművekre lehet típusbizonyítványt kiadni, amelyek az új előírásoknak megfelelnek. Április harmincadikán lejárnak a nem katalizátoros, Otto- motoros gépkocsik típusbizonyítványai. Forgalomba helyezni csak addig az időpontig lehet. Május elsejétől december 31-éig csak működőképes katalizátorral felszerelt Otto-mo- toros járművek hozhatók be egyedi importban. Jövő január elsejétől pedig még tovább szigorodnak a feltételek. Mielőtt a jelenlegi tulajdonosok nagyon megijednének, szolgáljon megnyugtatásukra, hogy ezek a változások őket nem érintik. Csak azoknak a leendő gépkocsivásárlóknak kell a jövőben jobban odafigyelni, mit is vesznek meg földön, akik magánimport útján akarják behozni az autót. Ne hassa meg őket az a tény, hogy esetleg néhány ezer márkával olcsóbban vehetik meg a gépkocsit, nehogy hoppon maradjanak, amikor itthon elviszik műszaki vizsgára. Ha mégis így járna valaki, akkor sincs veszve minden. Ezentúl az autó tulajdonosa két lépcsőben is megkaphatja a hazai rendszámot. Természetesen a két vizsgálat történhet egy időben is, ha a jármű már az első alkalommal megfelel a műszaki követelményeknek, és annak tulajdonosa ezt kéri. Még egy nagyon lényeges dolog! A behozni kívánt jármű „életkora” nem ad mindig egyértelmű támpontot. Nem feltétlenül az a korszerű gépkocsi, amelyik fiatalabb is. Gondoljunk csak egy nullkilométeres Ladára és egy ötéves japán autóra. Aki több évig spórol azért, hogy egy használt, de még jó állapotú gépkocsit behozzon magának, ne sajnálja az időt, mielőtt kiutazna, tájékozódjon szakembereknél, például felkereshetik a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Közlekedési Felügyelet, ahol szívesen adnak felvilágosítást. F. T. Telefonnal az autóban A Westel Rádiótelefon Kft. klubot szervezett a rádiótelefonnal rendelkező autósok, fuvarozók körében a közutakról érkező információellátás javítása, illetve bővítése érdekében. A Westel Road Club megalakulásának célja, hogy mozgósítsa és klubba tömörítse mindazokat, akik 450-es frekvencia- sávon működő rádiótelefonnal rendelkeznek, és akik mindennapi munkájuk során értékes információkkal gazdagíthatják az Útinform és Fővinform híreit. Mindezt Vámos-Hegyi Attila, a Westel Kft. értéknövelt szolgáltatások menedzsere közölte a társaság, illetve a két érdekelt hírszolgáltató cég hétfői közös sajtótájékoztatóján Budapesten. Vámos-Hegyi Attila elmondta: a klub nem üzleti célú vállalkozás. Tagjait azonosító kódszámmal regisztrálják, akik közlekedésakadályozó helyzetben azonnal betelefonálhatnak a Westel-hálózaton keresztül az Utinformba és a Fővinformba, úgynevezett zöld számon. A zöld számot a hívófél ingyenesen használhatja. A két szervezet munkatársai a híreket azonnal rögzítik és szerkesztett formában továbbítják. Az ötezres Elterjedt a megyében: a gépjárművezetői vizsga előtt az oktatók ötezer forintot kérnek (csak úgy, zsebből zsebbe) azért, hogy „megerősítsék a vizsga sikerét”. Ha átmegy a delikvens, a pénz az oktatóé, ha nem, legfeljebb visszaadják a tanulónak. A beijedt és izgulós „mazsola” mindent megtesz a siker érdekében. Dehogy mer ő valamiben is ellentmondani az oktatójának, hisz így is sokat kellett már költeni, hogy végre, Jogsihoz” jusson. Nem elég, hogy előre kérték az oktatás teljes költségét, nem is adva lehetőséget a menet közbeni változtatásra. (S csak a tanfolyam alatt jön rá a tanuló, sokkal gyengébb képzést kap, mint amiért fizetett.) Ráadásul utólag mindenféle ürüggyel — pótlólag is — még pénzt kértek tőlük. Most, hogy itt van az ígéret kapujában, dehogy tagadja meg a kis anyagi támogatást a várható siker reményében. Tisztelt leendő tanulóvezetők! Jó, ha már előre tudják, ezeknek a pénzeknek az elkérése nem mozdítja elő a mihamarabbi levizsgázást. Ez az összeg csak az oktatók családi kasszáját gyarapítja — nem is jelentéktelen mértékben. Önök annyival lesznek szegényebbek, amennyivel oktatóik zsebe gyarapszik. Tisztelt szülők! Amikor gyermekük a vizsga napját megelőzően ilyen célra kér önöktől pénzt, gondolják meg, milyen lelkiismerettel engedik majd el az első önálló útjára a frissen megszerzett — és pénzen vásárolt — vezetői engedéllyel. Ne csak a bekövetkezett baleset után okolják önmagukat, hogy tanulatlanul engedték a volánhoz ülni csemetéjüket. Gondoljanak azokra a korán elhunyt gyermekemberekre, akiknek már nem maradt több esélyük, hogy igazából megtanuljanak VEZETNI. Trükkölnek itt, trükkölnek ott A közlekedési felügyelet szakemberei jól ismerik már azokat az útvonalakat, ahol a leggyakrabban előfordulhatnak túlsúlyos tehergépkocsik. Időnként kiállnak a mérőkocsival az út mellé, és a púposán rakott, vagy szemmel láthatólag nehézkesen mozgó kocsikat leintik egy kis mérlegelésre. Sokáig nem tudnak egy helyben maradni az ellenőrök, mert a sofőrök között is van szolidaritás, és CB-rádión hamar „leadják a drótot” egymásnak. A többi „sáros” teherautó erre más útvonalat választ. Hamar rájöttek erre a közlekedésiek, egyezséget kötöttek a két szomszéd vármegyével, és közösen már több mérőponton tudnak ellenőrizni: ennek következtében a sódert, cementet vagy más nehéz árut szállító gépkocsikkal már el sem indulnak. Megyénk újtait nemcsak a téli fagy rongálja, hanem a nagyon túlterhelt teherautók és kamionok is. Ez pedig a kátyús utaknak egyáltalán nem hiányzik. — Sch —
