Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-20 / 43. szám

2 1996. február 20., kedd Belföld-külföld UJ KELET Moszkva ellenzi a bővítést Oroszország nem ért egyet azzal, hogy „eleve elrendelt” a NATO bővítése, Moszkva ezért politikai kiútkeresésre akarja felhasználni az utóbbi időben a kérdés vonatkozásában beállt szünetet. Ezt Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter je­lentette be az orosz közszolgálati televíziónak nyilatkozva. Közölte, hogy Jelcintől megbízást kapott a politikai megoldás keresésére, a moszkvai terveket azonban nem részletezte. Vesztegzár az Orient House körül Mose Sahal izraeli belbiztonsági miniszter írásban is in­tézkedett abból a célból, hogy lehetetlenné tegyék külföldi államfők és külügyminiszterek látogatását a PFSZ kelet-je- ruzsálemi központjában, az úgynevezett Orient House-ban -—jelentette az AFP. A belbiztonsági miniszter ilyen értel­mű levelet intézett Simon Peresz izraeli kormányfőhöz és Ehud Barak külügyminiszterhez, s parancsot adott az izraeli rendőrségnek az épület bejáratának ellenőrzésére. A minisz­ter így kívánja megakadályozni, hogy a Palesztin Hatóság számára az Orient House egyfajta „de facto” palesztin kül­ügyminisztériumként szolgáljon. Jelcin—Kohl találkozó Hétfőn délelőtt a Kremlben találkozott Borisz Jelcin elnök Helmut Kohl német kancellárral. A német vendég alig titkolt szándéka a reformok első számú letéteményesének tartott Jelcin támogatása a nyári elnökválasztás előtt. A kancellár kitüntetett figyelemben részesül. O volt az első külföldi po­litikus, akit Jelcin pazaron berendezett új rezidenciáján fo­gadott. A kiszivárgott értesülések szerint Kohl behatóan érdeklődött az orosz belpolitikai helyzetről, mivel Bonnban is tartanak Jelcin kommunista ellenfelétől. A kancellár azon­ban egyelőre régi barátjában bízik, és nem találkozik egyet­len más orosz elnökjelölttel sem. Vége a békességnek Az észak-írországi megbékélési folyamatnak visszavonha­tatlanul vége — közölte hétfőn a tartomány feletti brit fennha­tóság megszüntetéséért küzdő gerillaszervezet, az IRA politikai képviseletének (Sinn Fein) elnöke. Gerry Adams az ír rádió­nak adott nyilatkozatában ugyanakkor kijelentette: „lankadat­lan erőfeszítéseket” kell kifejteni minden érdekelt félnek azért, hogy a folyamat alapjai újjáépülhessenek. A Sinn Fein min­den fegyveres konfliktust fel akar számolni — tette hozzá Adams, aki „szomorúságának és megdöbbenésének” adott hangot a fegyveres szárny újabb londoni merénylete miatt. A politikai képviselet elnöke mindazonáltal ezúttal sem volt haj­landó elítélni a súlyos következményekkel járó IRA-akciót. Tagadja a kokós kapcsolatot Határozottan cáfolta a Le Figaro című francia napilap hétfői számában Ernesto Samper kolumbiai államfő, hogy bármi­kor is kapcsolatban állt volna bármilyen kábítószerkartellel, avagy azok főnökeivel. Samper szerint nem igaz az, hogy ezek a kartellek finanszírozták volna 1994-es elnökválasztá­si kampányát, illetve ha mégis így történt, ő nem tudott erről. A kolumbiai államfő az elmúlt hónapokban igen kínos hely­zetbe kerülj: az ország főügyésze ugyanis olyan dokumen­tumokat tárt a nyilvánosság elé, amelyek állítólag Sampemek a kábítószerkartellekkel való kapcsolatát bizonyítják. álHírek Legfrissebb értesüléseink szerint/forn Gyula nem Magya­rországnak szánt utolsó kenetért utazott Rómába. Ez elha­markodott lépés lenne, mondta, előreláthatólag éppen akkor lesz rá szükség, amikor hozzánk jön látogatóba a pápa. Torgyán József a maga és a Kisgazdapárt nevében kijelen­tette, az a véleményük (neki és a Kisgazdapártnak), hogy amennyiben a kormány nem mond le magától, akkor továbbra is a helyén marad. A legfrissebb hírek szerint az IFOR-katonák megkapják a délszláv háború háborús bűnöseinek fényképét. Még frissebb hírek szerint a délszláv háborús bűnösöknek már meg is van­nak az előbbi intézkedést foganatosítók fényképei. Borisz Jelcin újra indul az elnöki posztért. Választási kam­pánya kezdőlépéseként a vodkásüvegeken kívül az üdítőita­los palackokra is rákerül portréja, amit főműsoridőben az orosz állami televízió minden órában egy teljes percen át ki­merevítve sugároz, egészen a kampánycsendig. A Valentin-napi forgalom értékelését követően a trafiko- sok és virágboltosok világszövetsége úgy határozott, július 31 -ét, Oszkár napját a nagyon szerelmesek napjává nyilvá­nítja. Dojcsák Tibor Jogtalan? Konrád, Szabó, Antal Göncz Árpád köztársasági elnök a magyar művészeti élet négy jeles személyiségé­nek akadályoztatásuk miatt utólag nyújtotta át a Magyar Kultúra Napja alkalmából adományozott elismerést hétfőn, a Parlament Nándor­fehérvári Termében. A Ma­gyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje kitünte­tést adta át Konrád György Kossuth-díjas írónak, Szabó Ist\’án Kossuth-díjas filmren­dező. kiváló művésznek. An­tal Imre, a Magyar Televízió Erkel Ferenc-díjas kiemelt szerkesztője, érdemes mű­vész a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje ki­tüntetésben részesült. For­gács Péter grafikus a Magyar Köztársasági Érdemrend Kis- keresztje kitüntetést vehette át az államfőtől. A parlamenti ünnepségen jelen volt Ma­gyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. Lotz Károly Stuttgartban Dr. Kávássy Sándor, a Füg­getlen Kisgazdapárt ország- gyűlési képviselője képviselői leiratban fordult Fedor Vilmos­hoz, a Magyar—Ukrán Ve­gyesbizottság elnökéhez a be­regi részen jogtalanul Ukrajná­hoz csatolt 8480 katasztrális hold visszacsatolása érdeké­ben. Amint az ismeretes, egy 1921-ben kelt és Dr. Kávássy által felkutatott alispáni jelen­tés bizonyítja, hogy többek kö­zött Beregdaróc 860, Barabás 270, Nagy- és Kislónya 7350 katasztrális holddal lett megrö­vidítve — még a Trianoni ha­tárokhoz képest is, és ezeket a területeket, melyek árvízvédel­mi szempontból sem lényegte­lenek jelenleg is Ukrajna hasz­nálja. A leiratban a képviselő kije­lenteti:— „Feltétlenül fontos­nak tartom, hogy mindezt — most a magyar—ukrán határ ellenőrzésekor — a magyar fél felvesse, és az ügyet békésen, barátságosan, főleg pedig igaz­ságosan rendezze”. Az 1:10 000 méretarányú áttekintőtérkép tanúsága szerint a következő települések eseté­ben állapítható meg veszteség: Barabás, Beregdaróc, Bereg- surány, Lónya, Tiszakerecseny, és Milota. — tai — Nincs pánik a tőzsdén Folytatódott a múlt héten el­indult árkorrekció hétfőn a Bu­dapesti Értéktőzsdén. A pénz­ügyminiszter lemondásának híre tovább nyomta a részvény­árakat, de brókervélemények szerint a csökkenésben nem ez volt a meghatározó tényező. Pánikhangulat mindenesetre nem volt érezhető a tőzsdén. A papírok általában jóval a pén­teki záróárúk alatt nyitottak, de többségük ezután már nem csökkent lényegesen tovább. A BUX határidős piacán azonban 180—200 pontos elszámolóár zuhanások voltak, ami azt mu­tatja, hogy a befektetők és a brókerek egyaránt további ár­folyamesésre számítanak. Az Egis 4400 forinton zárt, de a részvények többsége ennél 40—50 forinttal alacsonyabb áron cserélt gazdát. A magyar infrastrukturális fejlesztésekben való német részvételről tárgyal kedden és szerdán Lotz Károly közlekedé­si, hírközlési és vízügyi minisz­ter Stuttgartban. A KHVM MTI-hez hétfőn eljuttatott köz­leménye szerint Magyarország az európai közlekedési folyosók hazai szakaszának megvalósítá­sában, a budapesti körgyűrű to­vábbi kiépítésében, a kombinált fuvarozás fejlesztésében, a ma­gyar—szlovén vasúti összeköt­tetés megteremtésében, mintegy 300 kilométer vasútvonal villa­mosításában és a ferihegyi repülőtér fejlesztésében számít német és tartományi hitelkeret­re. Az említett beruházások megvalósítását szolgáló 250 millió márkás tartományi hitel- nyújtás feltételrendszerét a Ma­gyar Nemzeti Bank német part­nerével már hónapokkal ezelőtt egyeztette. Lotz Károly tárgya­lásai, melyeket Ervv/n Teufellel, Baden-Württenberg tartomány miniszterelnökével, valamint Hermann Schaufler, tartományi közlekedési miniszterrel és más német gazdasági vezetőkkel folytat elősegíthetik, hogy a hi­telkeret tényleges megnyitásá­hoz az Európai Unió jóváhagyá­sát adja. Van egy gyanúnk...-ChÄmÄÄa alalkok AKAR, LAKNI, MAAPA, AKROR Ml AKAR [LAKNI NA0//A'KP0R?\ \ Hírről Wk J| Jr _> hírre A Greenpeace környezet­védő mozgalom elég gyakran hallatt magáról. Most a Paksra szállítandó fűtőelemek ügyé­ben mozgósított, miközben hitelrontó módon aposztrofál­ta a magyar atomerőművet. A Greenpeace-t magyarul zöld békének lehet fordítani, bár ami azt illeti, egyre inkább a zöld háború a jellemző rá. Mára már tudja a világ, hogy nem- egyszerűen környezet­védő mozgalmat fed az elne­vezés. Hatalmas tőkebiroda­lom húzódik meg mögötte, pénzt termelő vállalkozások­kal, propagandaközpontok­kal, üzleti vállalkozásokkal. Mindinkább az a kép alakul ki, hogy a Greenpeace nem más, mint egy megfoghatat­lan érdeket, mégpedig üzleti érdekeket képviselő mamut, amely jó szándékú, a környe­zetért valóban aggódó embe­reket manipulál. Hogy kinek az érdekében, az rejtély. Kicsit olyan az egész, mint a gombamód szaporodó szek­ták, melyek vallási mezbe öl­töztetik az üzletet, mert az így adómentes. Hogy közben kik vannak a háttérben, az nem derül ki. Félő, hogy a zöld béke háborúi, melyek időnként tel­jesen oktalanok, szintén nem egészen tisztességes célokat szolgálnak, olyanokat, ame­lyeket csak a kulisszák mögött, a bábokat mozgatók ismernek. Demagógia és hitelrontás, militáns megmozdulás, denun- ciálás —- minden ott a fegyver­tárban. És mindez — ez a hi­hetetlen — pénzt termel, nö­veli a Greenpeace-tőkét. Kicsit sajnálhatok azok a zöldek, akik, maguk sem látván a bá­bosokat, azonnal ugranak, tün­tetnek, kiabálnak. Pedig lenne miért, üzleti szándék nélkül is. Nálunk is, a világ más országaiban is. Kel­lenek a környezetvédők, szük­ség van a civil szervezetekre, igen fontos a környezet társa­dalmi kontrollja. De óvatosság is kell. A zöldmozgalmak, mint a szekták is, pontosan tud­ják: egy aktuális és akut világ- probléma felkarolásában ott a nagy pénz is. És ettől kezdve már nem csak a természetet, nemcsak a környezetet kell védeni. Magunkat is. Mert a csapda létezik. A zöld háború is háború. Jobb egy jó ügy tá­mogatójának lenni, mint zsol­dosnak. (bürget) A mór megtette kötelességét, a mór... Bokros Lajos pénzügyminiszter lemondása kész tény volt, már csak éppen a pontos idejét nem ismerte senki — ponto­sabban csak egy-két beavatott... A sok dicsérő és megértő nyilatkozat ellenére nagyon sok fölösleges borsot tört a minisz­terelnök orra alá, aki éppen őmiatta a szükségesnél is több „balhét kellett hogy elvigyen”. Antal László — Bokros sze­mélyes tanácsadója — burkolt és elegáns formában — már ki is mondta a miniszter „főbűne­it” — amikor lapunknak nyilat­kozott — , nevezetesen, hogy gyakran hallgat hirtelen ötlete­ire, makacs, és-néha már me­rev is. Mindez egészen nyilván­valóan azt jelenti, hogy közös­ségi (kormány) emberként kép­telen dolgozni, „ötleteit” át akarja hajtani a kormányülése­ken, és törvényelőkészítő mun­kája majdnem a nullával egyen­lő. Ezt bizonyítja annak ténye, hogy több mint hússzor (!) ho­zakodott elő olyan ötletekkel, amelyek alkotmány- és így tör­vénysértők voltak, bár ezeknek kevesebb mint fele került a nagy nyilvánosság elé. Világos dolog, hogy a kormány kény­szerlépések sorozatát követi el, amikor a stabilizáció érdekében megbont már működő (és adott esetben jó) rendszereket. Mind­ez azonban nem jelenti azt, hogy azonosulni tud — szoci­alista többségénél fogva — egy olyan szélsőségesen liberális pénzügyi politikával, amit Bok­ros képviselt. A legújabb „nagy ötlet” a tb-adó volt. Mindazo­náltal, hogy ez már közelít a „cél szentesíti az eszközt” gya­korlatához, még közgazdasági szempontból is védhetetlen, ugyanis eltér a felosztó-kiróvó rendszer gyakorlatától, amikor a tb-pénzek fedezetét adóként akarja behajtani. Ez csak lát­szólag oldaná meg a kifizeté­sek fedezetének kérdését, hi­szen a beszedő nem a tb, ha­nem az állam lenne. Az ilyen „többlépcsős” rendszerek mű­ködési mechanizmusait ismer­ve, jól tudjuk, hogy a beszedett összegnek csak egy töredéke jutna el rendeltetési helyére... Horn Gyula ugyan azt mondta a Hét műsorában, hogy nem érti Bokros hirtelen elhatározását, hiszen semmi váratlan dolog nem történt, ami tettét indokol­ná. Elhangzott azonban az is (amúgy mellesleg): „a pénz­ügyminiszter úr nagyon jól tud­ta, újabb alkotmányellenes elő­terjesztést nem fogad el a kor­mány...” Bokros elég nagy já­tékos ahhoz, hogy egyszerre írja meg lemondólevelét (a ha­todikat), és egy szociálpolitikai szempontból immár elfogadha­tatlan és védhetetlen előterjesz­tést... Hogy aztán azt hitte-e, hogy újabb nagy ötlete átmegy? és a levelet csak amúgy biztonság­képpen fogalmazta meg (a szo­kásos zsarolás szándékával), vagy tényleg le akart mondani, és ezért terjesztett elő újra tör­vénysértő javaslatot — az az ő titka marad... A magyar pénzügyi politika tehát már megtette mindazokat a kezdeti lépéseket, amit Samu bácsi elvárt tőle. Mindezt Bok­ros vezérelte le. Tehát a mór megtette kötelességét... A nagy kérdés az, hogy mindez vonat­kozik-e a koalícióra is? — tai —

Next

/
Thumbnails
Contents