Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-14 / 38. szám
UJ KELET Közelkép 1996. február 14., szerda 9 Szabályozott közterület Nemrégiben fogadta el a nyíregyházi képviselő-testület a közterületek használatáról, valamint a közúton végzett munkák engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló előterjesztést. A február 1-jén életbe lépett rendelet legfontosabb elemei a következők: most egy egységes szabályozás jött létre, ennek a legfontosabb eleme az, hogy az egész város területén csak hatósági engedéllyel lehet közterületet használni. Lehetőség van arra, hogy a használat után a közterületet hatósági eszközökkel helyreállíttassák, amennyiben az „automatikusan” nem történik meg. Pici változások következtek be a díjaknál. Ez nem jelent minden esetben emelést, egyes helyeken csökkentésről van szó. Ott, ahol építkezés miatt vesznek igénybe közterületet, ugyanis díjcsökkentés történt. A ki nem épített parkolók esetében a felére, 10 ezerről 5 ezer forintra mérséklődött a díj. Az üzletekből kitelepüléskor nagyon komoly progresszív díjemelést szavaztak meg a képviselők. Az üzlet tulajdonosa a korábbi összeg háromszorosáért, míg az albérlő a hatszorosáért települhet ki. Ettől remélik, hogy sikerül megakadályozni a továbbiakban fiktív szerződések létrejöttét. Karácsonykor is volt arra példa, hogy az üzletben az albérlő nem is kínálta portékáját (fiktív bérlő volt), csak a bolt elé kitelepülve dolgozott. Fontos eleme a rendeletnek, hogy közterületet felbontani ezt követően csak november 15. és március 15. között lehet, illetve ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben — például hiba- elhárításkor — szabad. (sz-a) A városé marad Novemberben Iserlohnban járt Tormássi Géza és Szentesi Péter. A városüzemeltetési és a gazdasági bizottság elnöke a helyszínen tanulmányozta a jól működő Stadt- werke, azaz az iserlohni városi közmű részvénytársaság munkáját. Hazatértünk után arról nyilatkoztak, hogy jó lenne hasonlót Nyíregyházán is bevezetni, és maguk vállalták a kint látottak helyi átültetését. Vajon hol tartanak a munkában? Erről érdeklődtünk Tormássi Gézától. — Hazatértünk után elutaztunk Hódmezővásárhelyre, ahol már működik egy, a kint látotthoz hasonlóan tevékenykedő cég. A tapasztalatokat felhasználva december 7-én tájékoztattuk Nyíregyháza vezetőit. A későbbiekben ez a beszélgetés kibővült, nemcsak a közüzemi vállalatok vagyonáról esett szó, hanem a teljes városi vagyoni körről. A megbeszélésen részt vevő önkormányzati képviselők, cégvezetők, irodavezetők is elmondták véleményüket, fenntartásaikat, s ennek eredményeképpen két bizottság jött létre: az egyik a közművállalatok vagyongazdálkodási kérdéskörével foglalkozik, míg a másik az önkormányzati ingatlanokat és portfólióadatokat (a befektethető összegek nagyságát) vizsgálja. A két bizottság azóta dolgozik. Január végén volt egy újabb ülés, amelyen már tanulmányozhattuk a Veszprémből és Pécsről érkezett anyagokat is. Mind a két város ebben az irányban próbált elindulni, s úgy érzem, nincs lemaradásunk a dunántúli településekkel szemben. Eredeti javaslatunk szerint a városi közművagyont az átalakítás után egy kizárólag ön- kormányzati tulajdonú részvénytársaság birtokolná. Az rt.-hez kapcsolódnának a szakfeladatokat ellátó kft.-k, amelyek a városi közműtulajdon után az amortizációval megegyező bérleti díjat fizetnének az rt.-nek. Ezzel a konstrukcióval elkerülhető a közművagyon „sérülése”, illetve az adózás is kedvezőbbé válna. A megbeszélések után minden közüzemi vállalatunknál elkezdődött egyfajta tervezés, közös gondolkodás. Ennek eredményeképpen már használható anyagok vannak az önkormányzat asztalán. Minden vállalat pontosan felmérte, hogy az átalakulás milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az ő szemszögéből. Amennyiben bármiféle változás lesz, azt jól elő kell készíteni, hogy 1997. január 1- jén a részvénytársaság megkezdhesse munkáját. A februári közgyűlésnek számba kell vennie az önkormányzati vagyongazdálkodás lehetőségeit, elvi változatait. Nyár elejére pedig el kell készülnie a konkrét, részletes anyagnak. Vannak, akik ódzkodnak az rt. létrejöttétől, mert attól tartanak, hogy így könnyen privatizálhatná(k) valaki(k) Nyíregyháza egész üzemeltetését. Az nyilván nem lenne kívánatos, hogy egy magán- személytől vagy vállalkozástól függene a város... Az esetleges privatizálás ebben az esetben csak plusztőke bevonását jelentheti valamelyik közüzemi vállalatba. A közművagyon nem kerülhet ki a város kezéből. (száraz) Albizottságok segítik a munkát / Útépítés és szinten tartás Január és február bizonyos szempontból az önkormányzatok legizgalmasabb hónapjai. Ekkortájt szokták megvonni az előző esztendő mérlegét, illetve véglegessé formálni az új év költségvetési mérlegét. Felbermann Endrével beszélgettünk 1995-ről, és megpróbáltunk kérdezni 1996-ról is. — Az önkormányzati választások után az érdemi munkát januárban kezdtük meg — emlékszik vissza Nyíregyháza szabaddemokrata alpolgármes-' tere, majd a szobája falán függő térképre mutat, ahol az 1,5x2 méteres vásznon megannyi különböző színű zászló, különleges jelzés található: közműves beruházások, új épületek, útfelújítások, lakossági úttársu- lások, leendő összekötő utak, egyéb tervezett beruházások ábrái: elvégzett és elvégzendő városfejlesztési, városüzemeltetési feladatok... Nyíregyháza fejlődése, jövőbeli fejlődési iránya jól nyomon követhető. Nem kis büszkeséggel említi, hogy a térképen saját maga vezeti a változásokat, ő szerkeszti naprakészre. Öt éve már, hogy alpolgármester—politikai alku eredményeképpen —, hozzá tartozik a városüzemeltetés, a közművelődés, a sport és a nemzetközi kapcsolatok intézése. — Városüzemeltetési szempontból milyen volt az 1995-ös esztendő? — Szerintem a leglátványosabbat a köztisztaság, illetve a parkfenntartás területén léptünk előre. 1995-ben 142 millió forintot fordítottunk a köz- tisztasági feladatok ellátására, illetve a parkok szépítésére. Korábban ez az összeg 100 millió forint körül volt. A belvárosi közparkokban megkezdődött egy locsolóhálózat kiépítése, így volt ez a Hősök terén, a Benczúr és a Bessenyei téren. Természetesen nem vezetékes hálózatból, hanem fúrott kutakból jön a víz. Ebben az évben szeretnénk a hálózatot megépíteni más városrészeken is. Fontos megemlíteni, hogy ősszel szelektív hulladékgyűjtést vezettünk be a Jósavárosban. Reméljük, Nyu- gat-Európához hasonlóan nálunk is tért hódít ez a szemét- gyűjtési forma. Nagy léptékkel folytattuk az energiahatékonysági fejlesztéseket: háztartási tüzelőolajról átállítottuk földgázra Oroson, Rozsréten és Mandán az iskolát, az óvodát, Nyírszőlősön az iskolát, illetve az általános szociális otthont. Kedvező kamatozású szénsegélyhitelből szeretnénk ezt a kört tovább bővíteni. Szintén előrelépés van az útfelújításokban; ezt egyébként is az egyik legfontosabb feladatként jelöltük meg. Közel 101 millió forint volt tavaly az út-, hídkeret, ami az előző években 60 millió forint körül mozgott. A Kossuth utca, valamint a Debreceni útnak a Hatzel tér és Kígyó utca közötti szakasza teljes burkolat-felújítást kapott. Megtörtént az Október 23. tér teljes felújítása, a Szalag utcától megszépült a Család utca is az Orosi úti csomópontig. Ez utóbbit az idén alakítjuk ki. Építettünk egy új buszvégállomást a Szalag utcán. Kátyúzásra 18 millió forintot fordítottunk. Borbányán és Nagyszálláson befejeztük a ravatalozók építését, Nyíregyházán pedig a Egyszer városligetté válik az elhanyagolt Bujtos (felső kép). Vajon lesz-e az idén hirdetésre méltó program (alsó kép) köztemetőben segítettük egy új elkészültét. Ki kell emelni a Városi Stadion felújítását, melyre 25 millió forintot költöttünk. Megkezdődött a Hősök terén lévő irodaház átalakítása közösségi házzá. Tavaly elkészült Nyíregyháza hosszú távú környezetvédelmi programja. Ezt megelőzően létrejött egy környezetvédelmi tanácsadó testület, ami jelentős feladatokat vállalt a koncepció elkészítésében. Lassú léptékkel megindult a bujtosi városrész városligetté alakítása, amiben Albert Attila jelentős szerepet vállalt. A Köztisztasági Kft.-n keresztül pedig megszerveztük a városi erdők kezelését. A korábbi csatornázott területekre kidolgoztunk egy szennyvízbekötési programot, ami remélhetőleg 1996-ban érezteti hatását.-— Önhöz tartozik a közművelődés is. A kultúra átvészelte 1995- öt, elkészült Nyíregyháza kulturális koncepciója, viszont nem fogadta el a képviselő-testület azt, hogy a kultúra a mindenkori tervezett költségvetés 3 százalékát kapja... ■— Pontosabban a közgyűlés 1996- ra megszavazta a kérdésben említett három százalékot, azt követően pedig minden évben a költségvetés függvényében dönt a kultúrára fordítható összegről. Őszintén szólva nem örülök annak, hogy a három százalékot nem szavazták meg, mert minden ágazatnak fontos a stabilitás. Fontos lett volna, hogy három évre 3 százalékkal elkötelezze magát az önkormányzat a kultúra mellett. A módosító indítvány következtében a város továbbra sem teszi lehetővé a kultúra számára az előregondolkodást, a biztonságot, a kiszámíthatóságot. A múlt év elején úgy ítéltem meg, hogy ezen a területen is rendkívül fontos a civil szféra bekapcsolása. Éppen ezért létrehoztunk egy tizenöt fős kulturális kerekasztalt, amit kibővítettünk egy negyvenfős kulturális parlamentre. így alakítottuk ki a három évre szóló kulturális koncepciót. Jelentős esemény volt a Mandala Nyár, amihez a város hárommillió forintos -támogatást adott. Új színfolt volt ’95- ben a Kossuth téri nyári rendezvények szervezése. A hagyományos Nyírségi Ősz rendezvényei közül a karneváli felvonulást az önkormányzat finanszírozta. Szintén megrendeztük a nagy hagyományokkal rendelkező Művészeti Heteket, a mazsorett-találkozót és a fúvós- zenekari fesztivált. Tavaly elkezdtük a millecentenáriumi rendezvénysorozat szervezését — a program is összeállt. Ezt a közgyűlés elfogadta. Egyelőre 19 rendezvény van, ám a kör még bővülhet. Éppen ezért szeretnénk, ha a költségvetés tartalék- keretet hagyna jóvá részünkre. — Ön nagyon sokszor elmondta már: ’95 Nyíregyházán a sport éve volt. Ez csak afféle kampányfogás vagy ezt valóban így is értékeli? — Természetesen így is gondolom. Elsősorban a XIII. Atlétikai Ifjúsági Európa-bajnokság miatt. A sikeres rendezvényen 43 ország képviseltette magát, de ezen túl több kiváló nyíregyházi eredmény is született: Feri Attila súlyemelő-világbajnok, Kovács Rita távúszó Európa-bajnok, Bencze Antal kick-box Eu- rópa-bajnok lett. A Piremon Európa-kupát nyert, és jól szerepeltek az idén is rádióstájfutóink. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a közművelődési bizottságon belül létrejött egy sportalbizottság. Végre van egy sportszakemberekből álló testület, amely szakmai munkájával részt vesz a döntésekben. Az eltelt időszakban az albizottság igazolta létjogosultságát. Segítségével elkészítettük a sportkoncepciót, ami számomra nagy sikert jelentett. De jó fogadtatása volt sportberkekben, a városnál és a megyében is. — Összegzésünk végére maradtak a nemzetközi kapcsolatok... — A korábbinál itt is szélesebb alapokra helyeztük az albizottság működését. Itt is idegenkedés fogadta kezdeményezésünket, de mint a többi helyen, az élet itt is igazolta elgondolásunk helyességét. Szerettük volna ugyanis, ha nemcsak a tanárképző főiskola nagy tudású szakemberei vesznek részt a munkában, hanem a gazdasági élet területén dolgozó, nyelveket beszélő szakemberek is. Úgy látom, hogy a német, a francia és az angol területen ez az elképzelés kiválóan alakul. Száraz Attila
