Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

8 1996. január 8., hétfő Gazdaság UJ KELET Adózás — 1996-ban A pénzvilág hírei ­1996. január elsejétől módo­sultak a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj adóztatásá­ra vonatkozó szabályok. Nem árt tudni, hogy ezentúl a napi devizaellátmány összegét nem korlátozzák, de ez a bevétel csak napi 10 dollárig lesz adó­mentes. A személyi jövedelem­adó-törvény ugyan azt írja elő, hogy a cégek által fizetett de­vizaellátmány 30 százaléka adómentes, de a törvény felha­talmazása alapján készült kor­mányrendelet — a külföldi ki­küldetéshez kapcsolódó elis­mert költségekről — tovább korlátozza ezt a kitételt. Általános árfolyam-emelke­déssel és jelentős forgalommal kezdődött az év a Budapesti Értéktőzsdén! Az év első heté­ben csak csütörtökön és pénte­ken kereskedtek a brókerek a parketten, de ezen a két napon rekordot döntött a legtöbb rész­vény árfolyama. Az indexko­sárban jelenleg nem szerepel a MÓL részvénye — pedig a tőzsdei bevezetés óta az egyik meghatározó részvényről van szó —, de csütörtökön így is közel 30 pontot emelkedett a tőzsdeindex. Ilyen mértékű emelkedésre tavaly május óta nem volt példa. A tőzsdére be­vezetett összes társaság piaci értéke egyetlen nap alatt 15 milliárd forinttal növekedett. Pénteken tovább fokozódott az iram, a tőzsdeindex több mint 130 pontot emelkedett, 1689 ponton zárt. Több ízben is fel­függesztették a kereskedést a nagy mértékű áremelkedések miatt. A MÓL részvényeinek árfo­lyama folyamatos emelkedés után 1405 Ft-os árról 1945 Ft- ig (!) ugrott fel, majd a keres­Várhatóan februárban kerül a parlament elé a pénztártör­vény módosítása. A tervezet szerint a nyugdíjas tagok ezu­tán csak 2 év várakozási idő után juthatnak leghamarabb a pénztárak szolgáltatásaihoz. Az Önkéntes Biztosítópénztá­rakról szóló 1993. évi XCVI. törvény immár két éve szüle­tett. Azóta 200 pénztár alakult. A törvény több helyen nem egyértelmű, a megváltozott gazdasági körülményekhez képest korszerűtlen, hátráltat­ja a további fejlődést. A tervek szerint egyszerűbb lesz az en­gedélyezési eljárás, csökkentik a pénztárak adminisztrációs terheit. A jelenlegi meghatáro­zás szerint a pénztárak munka­helyi, szakmai, ágazati vagy területi alapon hozhatók létre. A jövőben másfajta szerve­Valóban adómentes a devi­zaellátmány 30 százaléka, de maximum napi 10 dollár, amennyiben a külszolgálat tényleges időtartama nem éri el a 90 napot. Három hónapot meghaladó külszolgálat esetén a 91. naptól napi 13 dollárra emelkedik az adómentes rész, illetve a kinnlévő eltartottak — házastár, kiskorú gyermek — után személyenként további 3 dollárral bővül. A devizaellátmány össze­géből továbbra is adómentes a számlával igazolt szállás- és utazási költség. A személyi jö­vedelemadó törvény értelmé­kedés újraindítása után 1400 Ft körül állapodott meg. A Richter Gedeon Rt. részvényei is tovább folytatták a már meg­szokott árfolyam-emelkedést. Csütörtökön már 2800 Ft-on kereskedtek vele a brókerek, pénteken pedig egészen 3500 Ft-ig emelkedett az ár. A ke­reskedés ismételt elindítása után 3100 Ft-ra állt be az árfo­lyam. A Pannonplast részvénye el­érte az 1900 Ft-ot, ami törté­nelmi csúcsnak számít. Az OTP- részvények tulajdonosai örömmel tapasztalták, hogy a bankrészvény elérte a kibocsá­tási árfolyamot, sőt, néhány üz­let keretében 1220 Ft-ot is ad­tak érte. A Prímagáz papírja régóta 4000 Ft fölött tartotta ár­folyamát, így a pénteki 4200 Ft-os árfolyam nem volt külö­nösen kimagasló. A másik bankrészvény, az Inter-Európa Bank árfolyama is elmozdult a névérték közeli árról. Pénteken már 11 500 Ft-os árfolyamon is keresték a részvényt. A Da­nubius papírjai is remekeltek, csütörtökön még 1300 Ft volt ződési elv alapján is létre lehet majd hozni pénztárakat. A ter­vezett módosítás alapján a munkáltató az alapszabályban meghatározott tagdíjnál na­gyobb tagdíjhoz is hozzájárul­hat, azt részben vagy egészben átvállalhatja. A jogszabály­módosítás pontosabbá kíván­ja tenni a nyugdíjkorhatár meg­fogalmazását is, és külön kitér a korhatár elérése után pénztár­taggá válók szolgáltatásának igénybevételére is. A nyugellátásban részesülő pénztártagoknál a várakozási idő a tervezet szerint legalább 2 év lenne, de az alapszabály­ban ennél hosszabb időtarta­mot is meg lehet határozni. A módositás azt a célt szolgálja, hogy ne csak adómegtakarítási céllal vegyék igénybe a nyug­díjpénztárakat. A tervezet le­ben az összjövedelemmel együtt adózik a devizaellát­mány, alkalmazottak esetén bérnek számít, jár utána az adó- jóváírás. A kormányrendelet pontosan rögzíti a kiküldetés tényleges időtartamának meg­állapítását is: a kiküldetés tény­leges időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. A tényleges időpont megállapítása szem­pontjából az országhatár átlé­pését, vízi és légi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetve az érkezést egy órával követően kell alapul venni. az árfolyam, pénteken azon­ban már elérte az 1400 Ft-ot. Az elmúlt hónapok egyik vesz­tese, a Fotex is elérte a névér­téket, sőt, 105 Ft-on is kötöt­tek rá üzletet. Az Egis papír­ja sokáig stabilan tartotta 3300 Ft-os árfolyamát, de a többségi tulajdonba kerülés után — az elmúlt héten — visszaesett az árfolyam 3000 Ft-ra. Ezen a héten egészen 3430 Ft-ig tornázták fel a bró­kerek az árfolyamot. A Zala- kerámia részvényeit 3500 Ft­ért vásárolták a parketten. A Pick ismét elérte a 6000 Ft-ot. A kárpótlási jegy árfolyama 155 Ft-ig emelkedett. A többi részvény árfolyama továbbra is mélyponton van, illetve igen csekély az érdek­lődés irántuk. Pénteken a tőzs­dei kereskedésben több eset­ben felfüggesztették a kereske­dést, ráadásul még áramszünet is volt, tovább fokozva ezzel a feszültséget. A legtöbb bróker­cég jóslata szerint az elkö­vetkező hetekben tovább élén­kül a Budapesti Értéktőzsde forgalma. hetőséget adna arra is, hogy egy vagy több pénztár beol­vadjon egy másik pénztárba. A jelenlegi szabályok nem enge­dik kombinált szolgáltatás igénybevételét. A javaslat sze­rint a pénztártag egyéni szám­láján nyilvántartott összeget vagy annak egy részét — a tag választása szerint — részére ki kell fizetni. A fennmaradó részt az alapszabályban meghatáro­zott járadékszolgáltatások va­lamelyikére át kell váltani. A törvény módosítása kiter­jedne az önsegélyező és egész­ségpénztárakra is. A tervezet szerint az egészségpénztárak lehetőséget kapnának, hogy egészségügyi intézményt mű­ködtessenek, többek között a bezárni kényszerülő egészség- ügyi intézményeket megment­ve ezzel. Privatizáció előtt a Fórum Rt. 1995. december 29-én rendkívüli közgyűlésen mondták ki a HungarHotels Rt. és a Fórum Rt. megala­kulását. A 14 szállodával rendelkező HungarHotels 5,5 milliárd forinttal, a Fó­rum Rt. 4,3 milliárd forintos alaptőkével alakult meg. Az ÁPV Rt. — mint a két társa­ság százszázalékos tulajdo­nosa — a HungarHotels Rt. 800 millió forint hosszú le­járatú hitelét rendezte, így a két társaság hitel nélkül kezdheti meg tevékenysé­gét. A Fórum Rt.-re a cégbe­jegyzést követően azonnal kiírják a nemzetközi pályá­zatot. Engedély az osztók biztosítóknak A kormány december végi döntése alapján a GRAVE osztrák biztosító százszáza­lékos tulajdonosként Prima Austria Biztosító Rt. néven biztosítótársaságot alapíthat Magyarországon. A Grave 1987 óta — a Wiener Stadtixche, a Merkur, az Anker és a Fortuna Biztosí­tóval együtt — terjesztette élet- és balesetbiztosítási ter­mékeit Magyarországon. Becslések szerint közel 50 ezer szerződést kötöttek ma­gyar állampolgárokkal, ezzel mintegy 70 milliárd forint­nak megfelelő összegű schil­ling áramlott ki az országból. Tavaly szeptemberben a Grave cégalapítási kérelmét elutasította a kormány. In­dok: a cég nem tett eleget az egymilliárd forintos mini- máltőke-előírásnak, illetve továbbra sem hagyott fel a kormány által illegálisnak minősített tevékenységével. A biztosítóintézetekről 1996. január 1-jével életbe lépett törvény szerint már nem alapítható élet- és nem életbiztosítási tevékenysé­get egyaránt folytató társa­ság, és ezentúl nem a kor­mány, hanem az Állami Biz­tosításfelügyelet ad enge­délyt társaságalapításra. Mivel a kormány december 27-én megadta a cégalapítási engedély és ez hatályossá vált, a Biztosításfelügyelet legfel­jebb a társaság tagjainak jó üzleti hírnevét vizsgálhatja. Rendkívüli köz­gyűlés a Budapest Banknál Az EBRD és a GE Capital Services karácsony előtt 59 százalékos tulajdonrészt vásá­rolt a Budapest Bankból 87 millió dollárért. 1996. január 30-ára rendkívüli közgyűlést hívtak össze. A napirenden sze­repel a pénzintézet alaptőké­jének leszállítása, majd 12 mil­liárd forinttal történő feleme­lése. Az alaptőke leszállításá­val minden egyes részvény névértéke 59,88 százalékkal csökken. Az alaptőke feleme­lése az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával zajlik majd le. Az alaptőke-emelés a korábban kiállított részvények felülbélyegzésével történik, így minden egyes részvény ér­téke eléri majd a leszállítás előtti 100 százalékos névérté­ke. A bank alaptőkéje pedig 20 milliárd 42 millió 310 ezer fo­rintra módosul. A napirendi pontok között szerepel még az igazgatóság és a felügyelő­bizottság megválasztása is. Létrejött az új Mezőbank A kormány 9 milliárd forin­tos állami tőkét juttatott az Agrobank és a Mezőbank fúzi­ójával létrejött új Mezőbank­nak. A rendkívüli Mezőbank­közgyűlésen elhangzott: ha a két pénzintézetet felszámolják — a felszámolás módjától füg­gően — 15-35 milliárd forint közötti összegbe került volna az államnak a felszámolás. A kormány a legolcsóbb megol­dás mellett döntött, megsza­vazta a tőkejuttatást, így janu­ár 4-én megnyithatta kapuit az új pénzintézet. Az új bank az agrár-, illetve élelmiszer-fel­dolgozó cégek finanszírozásá­ban vállalhat vezető szerepet, felhasználva eddigi tapasztala­tait. Inter-Európa Bank — osztalékhábo­rú lesz? Az Inter-Európa Bank egyik nagy részvényese, a CA Hungaru alapkezelő rendkívüli közgyűlés össze­hívását kérte a bank igaz­gatóságától. A CA a tőzsdei áresés megállításának céljá­ból 30 százalékos rendkívü­li osztalékprémium kifize­tését szeretné elérni. Terve­ik között szerepel a jegyzett tőke 20 százalékos emelé­sét kérni — részvény-felül­bélyegzés formájában. A közgyűlés időpontjáról később döntenek. A nagy kérdés: mit szól a javaslat­hoz a bank fő tulajdonosa, a San Paolo Bank? Meddig tart a fellendülés a Budapesti Értéktőzsdén? Az év első napjaiban repülőrajtot vett a részvé­nyek többsége az Érték­tőzsdén. A tőzsdei forgal­mat meghatározó külföldi befektetők megbízásait teljesítő brókercégek véle­ménye szerint nem csak ide­iglenes javulásról van szó. A külföldiek bizalma visszatérőben van, ami rész­ben a stabilizációs program eredményeinek, a külkeres­kedelmi és fizetési mérleg javulásának köszönhető. A csúszó leértékelés beveze­tése óta stabilizálódott a fo­rint árfolyama — csökkent­ve ezzel a befektetések koc­kázatát. A bizalmat erősíti a múlt év végi, jól sikerült privatizációs hajrá. A világ- gazdasági folyamatok is kedvezően hatnak a tőzsdei árakra. A vezető országok tőzsdéi csúcson vannak, a befektetők tőkéjük egy ré­szét fejlődő piacokra cso­portosítják át. Az angol­szász részvényesek vásárlá­si szándékát pedig növeli a dollár erősödése. Általános árfolyam-emelkedés a tőzsdén Tombol a bika a parketten! Nyugdíjpénztárak

Next

/
Thumbnails
Contents