Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-26 / 22. szám

Külföld-belföld 1996. január 26., péntek N€MZ€TKÖZI A HDZ átadja a hatalmat A legjelentősebb boszniai horvát politikai párt, a Horvát Demokratikus Unió (HDZ) mostari gyűlésén úgy döntött, hogy fokozatosan átadja a végrehajtói hatalmat a Horvát— Muzulmán Föderációnak. A HDZ ezzel fontos lépést tett a daytoni békemegállapodás rendelkezéseinek érvényesíté­se felé — jelentette a Reuter. A Habena boszniai horvát hírügynökség szerint a HDZ vezetősége azzal a követelés­sel fordult a muzulmán félhez, hogy szintén adja át a politi­kai hatalmat a föderációnak azokon a területeken, amelye­ket a boszniai kormányhadsereg ellenőriz. A szerbek elleni rendszabályok A boszniai szerbek ellen elrendelt ENSZ-rendszabályok egyelőre érvényben maradnak. Ezt közölte szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke, John Weston. A testü­let Javier Solana néhány nappal ezelőtt írt levele kapcsán vitatta meg a rendszabályok esetleges megszüntetésének kérdését. A NATO főtitkára azt jelentette, hogy a bosznia- hercegovinai felek a határidőnek megfelelően visszavon­ták fegyveres erőiket a szerb és muzulmán—horvát terüle­teket elválasztó ütközőövezetekből. Weston szerint azon­ban további információkra van még szükség ahhoz, hogy a BT határozzon a szankciók feloldásáról. Weston nem tett említést arról, hogy mikorra várható a szankciók feloldása. Az elnök népszavazást javasol Ernesto Samper kolumbiai elnök, akinek lemondását kö­vetelik, szerdai televíziós szózatában azt javasolta, hogy népszavazáson döntsenek arról, maradjon hivatalában vagy sem. Kolumbiában évtizedek óta nem tapasztalt mértékű belpolitikai válság robbant ki, miután Sampert megvádol­ták azzal, hogy 1994-es választási kampányát részben a hír­hedt Cali kábítószerkartell pénzelte, s ő tudott erről — je­lentette a Reuter. A Japán és Eszak-Korea Japán küldöttséget meneszt Eszak-Koreába, és kezdemé­nyezi a diplomáciai kapcsolatok felújításáról folytatott, ám félbeszakadt tárgyalások újraindítását. Az Aszahi Simbun című napilap értesülése szerint február közepén utazik Phen- janba a japán delegáció, amelyet várhatóan Murajama Tomoiicsi szociáldemokrata pártelnök vezet. A JSZDP, amely a japán kormánykoalíció egyik pártja, korábban szo­ros kapcsolatokat ápolt a KNDK-val. A múlt év márciusa óta szünetel a párbeszéd a két ország között, akkor egy, a három japán koalíciós párt képviselőiből álló küldöttség látogatott el a KNDK-ba. A küldöttség elutazása előtt Japán egyezteti majd elképzeléseit Dél-Koreával — közölték. Cseh gondok Boszniában A cseh védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a Boszniába küldött 850 fős zászlóalj költ­ségei várhatóan jóval maghaladják majd a parlament által erre a célra jóváhagyott 1,25 milliárd koronát. A tábornok ugyanakkor elismerte, hogy az egységnek gondjai vannak az élelmiszer, a benzin és a gázolaj beszerzésével, mert „a helyi bosnyák kereskedők igyekeznek a lehető legmaga­sabbra felsrófolni az árakat, hogy minél többet keressenek az IFOR-egységeken”. Svéd repülőgép-kísérlet A svéd hadsereg az idén döntő fontosságú kísérleteket hajt végre a JAS 39 Gripen típusú harci repülőgéppel, hogy ellenőrizhesse: megfelel-e a repülőgép a megépítésére kiírt versenytárgyalás minden feltételének — jelentette ki szer­dán Linköpingben a hadsereg szóvivője. Arne Streling, a hadsereg Műszaki Főcsoportfőnökségének szóvivője sze­rint a vadász-, támadó- és felderítő-repülőgéppel még 300 próbarepülést kell végrehajtani a már elvégzett kétezren felül. A hátralévő kísérletek középpontjában a gép támadá­si szöge áll majd, amely alacsony sebességnél fontos — pontosított a szóvivő. Streling hozzátette, hogy mérlegelik a JAS 39-esek erősebb motorral való felszerelését is. Új polgármester Zágrábban Csaknem három hónappal az ellenzék zágrábi győzelme után a horvát főváros képviselő-testülete már a második polgármestert választotta a meg: Jozo Rados liberális poli­tikust. Rados elődjét, a szintén liberális Goran Granicot — Mate Granic külügyminiszter testvérét — a kormány nem volt hajlandó megerősíteni, s azt állította róla, hogy polgár- mesterként nem lenne biztosítva a kormányszervek műkö­dése. A tanácsnokok szerdán hossza vita és több halasztás után végül úgy választották meg, hogy 15 kormánypárti városi képviselő ellene adta le voksát s 33 tanácsnok szava­zott rá. Erősebb elnök lesz Vért is ad az MDF Nagyobb elnöki jogkör, az alelnökökből álló ügyvezető, operatív elnökség visszaállítá­sa szerepel az MDF új alapsza­bályának tervezetében. Ezt Herényi Károly szóvivő jelen­tette be az elnökségi ülést követő csütörtöki sajtótájékoz­tatón. A párt új alapszabályát az országos gyűlés március 2— 3-ai ülése véglegesíti majd. A szóvivő azt is elmondta: alap­szervezet február 15-éig, az or­szágos választmány pedig feb­ruár 10-éig tehet javaslatot módosításokra. Az MDF alapszabályának megváltoztatását Für Lajos pártelnök korábban azzal indo­kolta: ahhoz, hogy jól szerve­zett, hatékony és kifelé egysé­ges képet mutató párttá szer­veződjék a demokrata fórum, szükséges az alapszabály mó­dosítása. A szóvivő kérdésre válaszolva elmondta: az ügy­vezető elnöki posztot a tervek szerint nem szüntetik meg. Herényi Károly a sajtótájé­koztatón ismertette az MDF önkormányzati munkacsoport­jának tiltakozását. A dokumen­tum Szöllősi Istvánnénak, a Pe­dagógus Szakszervezet elnö­kének azon kijelentéseit kifo­gásolta, amelyek az önkor­mányzatokat okolják a közok­tatásban kialakult nehézségek miatt. Az MDF véleménye sze­rint az önkormányzatok tisztá­ban vannak kötelezettségeik­kel, s a kormánypárti frakció tagjai ne az önkormányzatok intézkedései ellen kérjék a kor­mány segítségét, hanem az ön- kormányzatok biztonságos működéséhez szükséges támo­gatásért lépjenek fel harciasán. A sajtótájékoztatón Dobos Krisztina elmondta: a kor­mánynak a február 6-ai parla­menti ülésre el kellene készí­tenie az adótörvény módosítá­sát, mert — többek között — az új adózási rendelkezések rendkívül hátrányosan érintik a felsőoktatásban dolgozókat. Február 1-jétől ugyanis mind­azoknak a tanároknak és elő­adóknak, akik megbízási dí­jért, honoráriumért, tiszteletdí­jért, óradíjért vállalnak okta­tást, minimum 5 ezer forintot kellene adóelőleg címén ha­vonta befizetniük. Dobos Krisz­tina szerint az oktatók jövedel­me nem teszi lehetővé, hogy még ők fizessenek azért, hogy taníthassanak. Nemcsak a felső- oktatásban, hanem a szakkép­zésben, a zeneiskolákban, a speciális ellátást igénylő isko­lákban is megszűnnek ezek az oktatási formák, mert nem lesz, aki vállalja a munkát. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy január 31-én 12 órá­tól véradónapot szervez az MDF, a vérellátás terén kiala­kult katasztrofális helyzet meg­szüntetésére. Az MDF-es poli­tikusok továbbá azt javasolják, hogy a parlament tavaszi ülés­szakának kezdetekor az Or­szággyűlés Hivatala is szervez­zen véradónapot. ÚJ KELET Integrációs kormánykabinet alakul A kormány nem kapkod, csak korrigál pasztalatok, amelyek alapján se, egy ilyen lépést most nem végre lehet hajtani a szükséges célszerű megtenni, korrekciókat. Az elképzelése- Döntést hozott a kormány az két egyébként a kormány meg integrációs kormánykabinet kívánja vitatni az MSZP és az felállításáról — jelentette be a SZDSZ-frakciójával is. továbbiakban Horn Gyula. A A tájékoztatón Bokros Lajos pénzügyminiszter beszámolt a tavalyi költségvetés végrehajtásáról. Összességében úgy értékelte: a kormány megfelelően irányította költségvetési politikáját, s a pótköltségvetésnek minden szempontból megfelelt; a kabinet tervezése a statisztikai hibahatárokon jóval belül maradt. A pénzügyminiszter ezután elmondta, hogy a központi költségvetés hiánya tavaly 113,9 milliárd forint volt, ami 22,1 milliárddal kevesebb a jóváhagyott mér­téknél. Eves szinten egy százalékkal túlteljesültek a várt bevételek, míg a kiadásokban fél százalékos megtakarítás keletkezett. A bevételek közül a tervezettnél több pénz folyt be a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből, a vám- és importbefizetésekből, valamint a privatizációs bevételekből. Kismértékben a várt alatt maradtak a fogyasztásiadó- és a lakossági befizetések. A kiadásoknál az előirányzottnál töb­bet kellett fordítani a gazdálkodó szervezetek támogatásá­ra, ezen belül is mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttá­mogatásra, valamint magánerős lakásépítésre. Megtakarítás volt viszont a központi beruházások, a költségvetési szervek, valamint az elkülönített állami pénzalapok támogatásában. Horn Gyula miniszterelnök a csütörtöki kormányülést kö­vető sajtóértekezleten példa nélkül állónak nevezte az 1996-ban várható beruházások mértékét: az ösz-szesen mint­egy 4,5 milliárd dollárra rúgó beruházások fele külföldi mű­ködőtökéből, a másik fele pe­dig a vállalatok által fejleszté­si célokra felvett hitelekből va­lósul meg. — Ilyen összegű külföldi be­ruházásra nem volt példa az el­múlt évtizedekben — hangoz­tatta a kormányfő, azzal: az egyensúlyi helyzet megőrzésé­re irányuló magyar politika a jelek szerint egyre nagyobb tá­mogatásra talál külföldön is. A miniszterelnök a továbbiakban bejelentette, hogy a kormány áttekintette a gyógyszerellátás, az egészségügyi segédeszkö­zök és a fogászat terén kiala­kult helyzetet. Úgy látják, hogy a társadalom egyes rétegei szá­mára elviselhetetlenné vált, tarthatatlan állapotokon vál­toztatni nemcsak joga és lehe­tősége, hanem kötelessége is a kormánynak. Az említett há­rom témában ezért február elsejei ülésén döntéseket hoz a kabinet. A miniszterelnök ezzel ösz- szefüggésben leszögezte: szó sincs arról, hogy a kormány kö­vetkezetlen lenne vagy kapkod­na ezekben a kérdésekben. Most állnak rendelkezésre azok a ta­Szót ejtett a kormányfő a miniszterek, államtitkárok és államtitkár-helyettesek bér­emelésének ügyéről is. El­mondta, hogy kézhez kapott egy erre vonatkozó előterjesz­tést, ám azt levetette a napi­rendről, a téma tehát nem is került a kormány elé. Horn Gyula, mint mondta, úgy ítélte meg, hogy bármennyire is in­dokolt lenne az államigazga­tásban dolgozók fizetésemelé­kormánykabinetnek az a fel­adata, hogy felkészítse az or­szágot az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások­ra. A miniszterelnök megítélé­se szerint 2-2,5 év szükséges a megfelelő szakmai felkészülés­re. A kormánykabinet vezetője a miniszterelnök, tagjai: Kuncze Gábor belügyminisz­ter, Kovács László külügymi­niszter, Vastagh Pál igazság­ügyminiszter és Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter. Az integrációs kabinet „keze alá dolgozik” egy stratégiai munkacsoport, amelynek veze­tésére a kormányfő Inótái And­rást kérte fel. Hóm Gyula elmondta, hogy a kormány intenzíven készül az idei esztendő évfordulóinak megünneplésére, köztük a hon­foglalás 1100., az 1956-os for­radalom és szabadságharc 40., a Magyar Köztársaság megala­kulásának 50. évfordulójára. A fogászat terén kialakult helyzetet szintén értékelte a kor­mány. Megállapították, hogy az elmúlt fél évben 60 százalékkal csökkent a fogászatok látoga­tottsága és kétszeresére emelke­dett a foghúzások száma. Ennek fényében a kabinet indokoltnak tartja, hogy a térítésmentes ellá­tások körét terjesszék ki a fog­megtartó és a fogpótló kezelé­sek egy részére is, így a tömésre, a gyökérkezelésre, egyes fog- ágybetegségek orvoslására és bizonyos fogpótlásokra is. A té­rítésmentességhez ugyanakkor feltételül szabnák, hogy a gyer­mekek évente kétszer, a felnőt­tek pedig egyszer szűrővizs­gálaton vegyenek részt. A gyó­gyászati segédeszköz-ellátással kapcsolatosan a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a támogatott segédeszkö­zöket terhelő áfát valamilyen formában vállalja magára a biz­tosító. Támad tél (Folytatás az 1. oldalról) — A nyíregyházi pályaudva­ron egyelőre nem okoz gondot a havazás —- tudtuk meg Jászai Sándor állomásfőnöktől. — Egy villanymozdonyra szerelt hóolvasztó-berendezésünk és húsz—huszonöt munkatársunk éjjel-nappal tisztítja a vágányo­kat, a váltókat. — Tegnap minden járatunk eljutott Nyíregyházán és kör­nyékén célállomásához — vá­laszolt érdeklődésünkre Makár Sándor, a Szabolcs Volán Rt. nyíregyházi személyforgalmi üzletágának helyettes vezetője. — A korai órákban a felüljárók­ra a síkosság miatt nehezen ju­tottak fel járműveink. Az idő­járás kiszolgáltatottjai va­gyunk. Amíg járhatók az utak, megyünk. Harminchatmilliós bevétel Nyíregyházán Patikák magánkézben — A patikák körüli több éves huzavona fejeződött be az elmúlt év végén —jelen­tette be tegnapi sajtótájé­koztatóján Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere. — A törvényi előírásoknak megfelelően — januártól csak magánpatikák működ­hetnek — a múlt év őszén pályázatot írtunk ki Nyír­egyháza korábbi állami gyógyszertárainak a privati­zációjára, amelyben előnyt élveztek azok dolgozói. A pályázók az egységeket készletekkel együtt vehet­ték még, és vállalniuk kel­lett, hogy a munkatársakat to­vábbra is foglalkoztatják. A megyeszékhely 11 gyógyszer- tárából hatnak a tulajdon-, há­romnak pedig a bérleti jogát adtuk el, így 36 millió forint­tal gazdagodott decemberben a város kasszája. A Korona Szál­ló alatti patika sorsa hamaro­san rendeződik. Gondot a kert­városi jelent, nagy a vonzás- körzete és kicsi a forgalma. A tájékoztatón részt vevő gyógyszerészek többek kö­zött elmondták, hogy lét­számcsökkentést minden ve­zető saját belátása szerint hajt végre a jövőben. A gyógy­szervásárlás visszaesése körzetenként eltérő, nö­vekszik azok száma, akik nem, vagy csak egy részét váltják ki a medicináknak. E jelenségről folyamato­san tájékoztatják a polgár- mesteri hivatal illetékese­it. Az új tulajdonosok úgy érzik, hogy lépéshátrány­ban vannak az előző évek­ben nyílt magánpatikák­kal szemben, azok ugyan­is jóval több kedvezmény- ben részesültek, a ver­senyben azonban nem akarnak lemaradni. KvZ

Next

/
Thumbnails
Contents