Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-26 / 22. szám
Megyénk életéből ÚJ KELET Agrártámogatás „A támogatásra való jogosultságot és a támogatás mértékét táblánként, illetve önálló helyrajzi számú földrészletenként (alrészenként), valamint művelési áganként és minőségi osztályonként kell meghatározni.” Az igénybejelentő lapon feltüntetett adatok nem térhetnek el a tulajdoni lapon, illetve a kárpótlási vagy a földkiadó bizottsági határozatokon és a földhasználati jogot biztosító szerződéseken szereplő adatoktól (termőföld minősége, terület nagysága stb.). A fenti igénybejelentő lapot három példányban az FM Hivatalhoz kell benyújtani, de benyújtható az Agrárkamara (körzeti) gazdajegyzőjén keresztül is. A kérelmeket feldolgozók ez utóbbi megoldást javasolják. Amennyiben a földhasználónak több köz- igazgatási területen van termőföldje, akkor településenként külön-külön kell benyújtania az igénylést. A támogatás folyósításai korábbi földalapú támogatásnak megfelelően az APEH útján történik. A földhasznosítási támogatások és bármilyen más mező- gazdasági támogatással kapcsolatosan a kamarai gazdajegyzőket is lehet keresni a helyi településeken, fogadóóráikon. Legközelebb az agrárfinanszírozási, az apaállat-beszerzési, a biológiai alapok fenntartására és fejlesztésére irányuló, valamint a szaktanács- adást segítő támogatási formákat ismertetjük Lefler György Emlékezés Csernobilra Az E-Misszió Természetvédelmi Egyesület és a Váci Mihály Művelődési Központ közös szervezésében Cserno- bil+10 címmel videofilm-vetítéssel egybekötött beszélgetésre hívjuk az érdeklődőket. Az orosz kormány által ártalmatlannak vélt és feledésbe merült csernobili szerencsétlenség napjainkban — tíz évvel később — is érezteti káros hatásait, melyekről nem szabad megfeledkeznünk. A beszélgetés JL996. január 26-án 17 órai kezdettel lesz a Váci Mihály Művelődési Központban, Nyíregyházán. 4. Földhasznosítási támogatás A külterületi (tehát belterület nem!) szántó, kert, szőlő, gyümölcs, gyep, halastó művelési ágra vehető igénybe a földhasznosítási támogatás. E támogatásra jogosult, aki: — szántó, kert, gyep 19, szőlő és gyümölcs 76 aranykorona érték alatti minőségű területtel rendelkezik; — az a tényleges földhasználó, akinek a földterülete legalább 1 hektár, és az igénylés évében, a február 28-ai állapot szerint a használatában van; — a támogatás igénybevételének további feltételei: a meghatározott árbevételre vonatkozó kötelezettségvállalás 10 hektár földterület fölött, gyep esetén pedig kéthektá- ronként 1 számosállat megléte (egy tehén és egy ló egy- egy számosállat, míg például tíz anyajuh számít egy számosállatnak, egy borjú pedig 0,3 számosállatot jelent stb.). A támogatás mértéke — elöl szántó, kert esetén, AK/ ha — majd szőlő, gyümölcs esetén, AK/ha: 0,01—5,0 AK/ha; 0,01— 20.0 AK/ha: 5000 Ft/ha; 5.01— 10,0 AK/ha; 20,01— 40.0 AK/ha: 4000 Ft/ha; 10.01— 14,0 AK/ha; 40,01— 56.0 AK/ha: 3000 Ft/ha; 14.01— 19,0 AK/ha; 56,01— 76.0 AK/ha: 2000 Ft/ha Gyep esetén: 0,01—5,0 AK/ ha: 2000 Ft/ha; 5,01—10,0 AK/ha: 1500 Ft/ha; 10,01— 19.0 AK/ha: 1000 Ft/ha. Fogászatot terveznek Az ököritófülpösi egészségházban az anya- és gyermekvédelem helyisége, a körzeti orvosi, a fogorvosi rendelő és két szolgálati lakás található. A fogorvosi rendelő egyelőre még üresen áll, de ebben az évben pályázatot nyújt be az ön- kormányzat fogorvosi műszerekre. Ha ez sikeres lesz és a Társadalombiztosítás fedezi a leendő fogorvos és asszisztens munkabérét, akkor rövidesen működő fogászata lesz Ököritófülpös- nek. Az ízlésesen kialakított szolgálati lakások egyikét a vállalkozó háziorvos használja, a másik pedig a fogorvosra vár. Délután két óra, vasutaiiomas, Mátészalka, vege a tanításnak a város középiskoláiban, a vidékről bejáró diákok hazafelé indulnak Dojcsák Tibor felvétele 1996. január 26., péntek Több dolgozóval — nagyobb bevétel A Mátészalkai Szerelvény- és Gépgyár nagy múltra visszatekintő üzem. Jogelődjét még 1955-ben alapították Állami Gazdaságok Motorjavító Műhelye néven, majd 1967-ben az Ipari Szerelvény- és Gépgyár budapesti gyárának 2-es számú gyáregysége lett. Kilenc év múlva önálló gyárrá nyilvánították, és így működik a mai napig. A rendszerváltás után felvette a Mátészalkai Szerelvény- és Gépgyár nevet, és megpróbált alkalmazkodni a megváltozott piaci követelményekhez. A kísérlet, úgy tűnik, sikert hoz, mert a létszámcsökkentéssel és veszteséggel zárt évek után tavaly a gyárnak már sikerült (1994-hez viszonyítva) 30 százalékos nettó árbevételnövekedést elérnie, amiben szerepet kaptak a saját fejlesztésű termékek is. A gyár 98 százalékban hazai piacra termel. A dolgozói létszám 1995-ben 50 fővel nőtt. Idei tervként Fa/ - kas Sándor igazgató megemlítette, hogy további 20 százalékkal szeretnék a termelést, illetve az árbevételt növelni. Mihelyst lesz pénz, a raktározási célokra használt, 1000 négyzet- méteres üzemcsarnokuk tetejét leszigetelik, hogy az épület termelési célokra felhasználható legyen. Erről közelebbit még nem tudott mondani, de az biztos, hogy nem adják bérbe, hanem az MSG saját maga szeretné hasznosítani. Vannak elképzeléseik, de a megvalósításukhoz szükséges pénz egyelőre hiányzik. Tavaly valami megindult, bíznak abban, hogy ez folytatódik. Dojcsák „Nem dobtam el a fát a kezemből” Százszekeres falu Kosa György — Mint a gombostűt a szénakazalban, úgy keresnek megint bennünket — mondta büszkeséggel a hatvanki- lenc éves olcsvaapáti Kása György. — Megint kezd divatba jönni az úri világ, kellenének a szekerek meg a hintók, csak lenne, aki csinálja, mert kevés a kerékgyártó, de aki még a szakmában van, már annak is elhúzták a delet. — Jó erőben dolgozik, nem kell még annyira kongatni a bronzot. — Régen volt már, amikor még több volt bennem az erő, mint az akarat, mert sokszor már csak az tologat előre. Még a fegyverek zenéltek itt, a szatmári síkságon, amikor a háború idején megkezdtem a szakmát tanulni. Ugyanolyan inas voltam én, mint a többi gyerek, még a nyakleves is elcsattant, ha a szükség úgy hozta, pedig ki sem mentem az apám házától, úgy lett belőlem mesterember. — Merthogy? — Abban a régi szegény világban egyvalamiből nem volt hiány, apulyából, mert az termett minden háznál szépen. Mi is tizenegyen voltunk testvérek, nem lehetett itt már hatéves kortól henderegni, mert munkára fogták az embert. Az öt fiútestvéremet meg apámat nézegettem, hogyan csinálnak a fűrészelt fából lőcsös szekeret, aztán már egy idő után nekem sem esett ki a fa a kezemből. Természetes lett tehát, hogy Berti és Laci bátyám után én is a kerékgyártó műhelyben maradtam, mihelyst kitöltöttem a hatosztályos iskolát. Egy másik fiútestvérem kovács, egy asztalos lett, egy meg egyenruhás embernek ment, és ott maradt szegény őrmester a második világháborúban. — És önnek még azután jött a szakmunkásvizsga. — A mátészalkai ipartestületbe hívtak ’48-ban, hogy adjak számot a mesterségbeli tudásomról. A vizsgamesternek szüksége volt egy új kerékre, azt csináltuk meg neki, én a legnehezebb munkát kaptam, az agyat véstem, kül- lőztem, de nem fogott ki rajtam, nekem az már olyan volt, mint a kezdőnek a kapanyél. — Ezek szerint a szakmán kívül más tantárgyat nem is tanult. — Nem is kellett nekünk akkor semmi cifra tudomány, mégis tudtunk számolni, mérni, mert a magunk emberségéből mindent felfogtunk. Ha most kérdi a fiatalokat, alig tudnak azok a történelemből, mi még azt is tudtuk, hogy mibe temették °1 Attilát. Sokféle ember járt erre akkoriban, mert a töltést is ku- bikolták, azok is sok mindenről tudtak — Ez a töltéserősítés a szakmájuknak is jól jött. —T alicskát, kordély t kellett készítenünk, szerszámnyeleket a földmunkához, volt munka bőven. Amikor felszabadultam, még legkevesebb száz lőcsös szekér volt Aranyosapátiban, télen szánnal hordták a trágyát a földekre, volt mit készíteni, javítani. Aztán a té- eszesítéskor legyengült a szakma is, divatba jött a gumis stráf, eltűnt a ráfos szekér. — És ez Kása György életét is megváltoztatta. — Én is a közösbe kerültem, még almásládát is készítettem, annyira lejjebb adtam a szakmát. Ráfanyalodtam az ácsmunkára is, hogy a család ne nélkülözzön. Most nyugdíjasként már csak apróbb dolgokat csinálok. — A többi marad az utódokra. — A két fiam már nem tanulta ki ezt a szakmát, mert amikor ők indultak az életbe, nem volt becsülete a kerékgyártónak. Most megint jön divatba az úri világ, keresnek bennünket, mint a gombostűt a... Hét fa A honfoglalás 1100. évfordulójának méltó megünneplése alkalmából Szűcs István, egyik olvasónk felhívást intézett a lakossághoz. Javasolja, hogy településenként ültessünk hét fe nyőt, tölgyet vagy platánfát (ezek ugyanis hosszú életű növények) a hei. vezérünk emlékére. Ennyi facsemetét még a kevés pénzű települések is ki tudnak fizetni. Az akció az általános iskolai tanulókhoz is kötődhet, osztályonként egy-egy fát ül tethetnek a gyerekek. A fá- . kát honfoglaláskori vezéreinkről is el lehet nevezni. A felhívás jó alkalom arra, hogy ne a gáncsoskodás, hanem a tenni akarás vágya serkentse az embereket, és az egyet akarás, az egyetértés kerüljön előtérbe. K.I. Milleniumi emlékek Nyírtasson Hol van a százéves üveg? Ha emlékezetem nem csal, úgy húsz esztendővel ezelőtt riportot írtam Nyírtassról. Ez a kellemes község mindig jó érzésekkel töltött el, így volt ez akkor is. Falufelfedező utam végén betértem a tanácsházára, ahol akkor az elnök Szilágyi József volt. Kellemes, intelligens ember, aki ismerte és szívén viselte Tass életét. Beszélgetésünk közben, amikorra már kicsit összemelegedtünk, kinyitotta szekrényét, és abból kivett egy féltve őrzött csomagot. Egy iratot, pontosabban olyat, amit a levéltári iratbeadáskor „kimentettek” a pakliból. Óvatosan bontotta fel. Egy könyv lapjai voltak. Ahogy ma mondanák: A/3-as méretű árkusok, megsárgultak, kicsit foszlott szélűek. Aki szereti a régi iratokat, emlékeket, annak ugyancsak feldobog a szíve ilyen dolgok láttán. A régi könyvoldalak egy 1896 os elöljárósági tanácskozás protokollumát tartalmazták, pontos résztvevői névsorral, napirenddel. És a napirend lényege az volt: Nyírtass község községi képviselő-testülete a honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából üveget ásott el a templom melletti domb tetején (oldalában? ), azt fákkal ültette körül. Ebben az üvegben olajba áztatva papír van, a községi vezetés névsorával és a falura vonatkozó adatokkal. Hogy volt-e több, azt nem állítom, az emlékezet véges. Az egésznek azért is van különös jelentősége — magyarázta Szilágyi József—, mert az egykori Tosuvásárhely Tass vezér szálláshelye volt, így a honfoglalást követően jeles szerephez jutott. Nem lévén helytörténész, a mondottakat azóta sem volt módomban ellenőrizni, de valószínűsége volt—van — az állításnak. Gondolkodtam azóta is arról: vajon megvan-e az olajosüveg az iratokkal? Vajon van-e valaki, aki azonosítani tudja az egykori elásás helyét? Létezik-e még az az irat, melyet akkor olyan féltve olvasgattam? Eszébe jut-e valakinek, hogy Nyírtasson most, a honfoglalás ezerszázadik évfordulóján kiássa ezt a relikviát, megtudván, vajon mi is van benne? Vagy talán van valaki, aki most, a millecentenárium idején kíván „idődobozt” elrejteni az utókor számára? Van-e ma üzenete a falunak a jövő nemzedékek számára? Gondolkodok és reményke- dek. Talán még létezik a száz évvel ezelőttiek emlékezőpalackja. Talán lesz ma is, aki üzenni akar. Egy ilyen üveg is emlékezetőrző lehet. Az élni tudó, az élni akaró generáció palackpostája előre nem ismert korok számára. (bürget)
