Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-24 / 20. szám
8 1996. január 24., szerda Háttér Ösztönzik a csatornázást Amennyiben január végén a nyíregyházi közgyűlés jóváhagyja, úgy február elsejétől a megyeszékhelyen élők közel 54 forintot fizetnek majd köbméterenként szennyvízelvezetési és -tisztítási díjként. A Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat (Nyitvicsav) november 28-án 58 forintos köbméterenkénti árat terjesztett a városüzemeltetési bizottság elé. A testület legutóbbi ülésén döntött arról, támogatja azt az elképzelést, hogy a drága, közpénzen épült új nyíregyházi csatornahálózatra minél többen — lakók és közületek — köttessenek rá. A rákötést az önkormányzat 5—10 ezer forinttal támogatja, a Nyitvicsav pedig több mint fél éven keresztül 50 százalékos kedvezménnyel számláz. A kedvezményes időszak március 15-étől október 31-éig tart. A vállalat felügyelő bizottsága a háromnegyed éves adatokat megismerve 56 forintos díjat javasolt. A városüzemeltetési bizottság tél eleji ülésén úgy foglalt állást, hogy 52 forintos szennyvízárat támogat. A szakemberek szerint a Nyitvicsavnál ebben az esetben a szennyvízágazatban 9,5 millió forint veszteség lenne, amit szinte lehetetlenség az ivóvíz-szolgáltatási és egyéb kiegészítő tevékenységből pótolni. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy a vízágazat jövője meglehetősen bizonytalan. A most megállapított 54 forintos köbméterenkénti ár sem az igazi. A Nyitvicsav éves vesztesége ezzel körülbelül 5 millió forint. Ennek a kiesésnek a kompenzálására egyetlen lehetőség van, ha a nyíregyházi városlakók — akik még nem tették volna meg — ráköttetnek a csonkokra, gerincvezetékekre, illetve a gerincvezetéket illegálisan használókat a Nyitvicsav felderíti. (A 38/95-ös kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a polgármesteri hivatal, mint elsőfokú építésügyi hatóság a jegyzővel együtt közösen eljárjon azokkal szemben, akik szennyezik a környezetüket, illetve a közegészségügyi jogszabályokat megsértik. A szennyvízcsatlakozást a jegyző a tulajdonos költségére elrendelheti. Az építésügyi előírás sokkal szigorúbban fogalmaz: minden építményt rendeltetésszerű közműcsatlakozókkal kell megépíteni... Az építményt egy éven belül a megépült közműbe be kell kötni.) A kedvezményadás miatt szó sem lehet arról, hogy a Nyitvicsavnál a szennyvízágazat nullán zárjon, vagy nyereséges legyen. Persze, ha nem is 4,5 millió forint, de valamennyi — kedvezmények adásával is — 2-3 millió biztos lesz. A nullszaldós eredmény egyelőre jövőre is csak álom. Mindenesetre az ehhez szükséges 6000 lakás bekapcsolását a számítások szerint el lehet érni. Ha ösztönzéssel, kedvezmények adásával nem megy, akkor sajnos, a jogszabály adta lehetőségekkel... Félnek a „nagykalaptól” Szintén hétfőn tárgyalta a közgyűlés a közterület-használatról, valamint a közúton végzett munkák engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló előteijesztést. Az anyagot mind a gazdasági, mind pedig a városüzemeltetési bizottság tárgyalta. Mind a két bizottság támogatja az előterjesztést, véleménykülönbség csak abban volt, hogy fizessen-e a Parkoló Kft. közterület-használati, azaz bérleti díjat vagy sem? A gazdasági bizottság szerint igen, a városüzemeltetési bizottság szerint nem. Az előbbi bizottság azzal érvelt az igen mellett, hogy így a megyeszékhely a közüzemi vállalatai között jobban végre tudja hajtani a keresztfinanszírozást. A városüzemeltetési bizottság álláspontja szerint, ha a Parkoló Kft.-nél nyereség képződik, akkor azt a felügyelő bizottság is át tudja irányítani a megfelelő helyre. Őszintén kimondva, a bizottsági tagok attól féltek, ha a kft. nyeresége bekerül a „nagykalapba”, akkor az a továbbiakban nem városüzemeltetési célokat fog szolgálni. Az ügynek két pikantériája is van. Az egyik, hogy miközben különböző vélemények hangzanak el a kft. nyereségfelosztását illetően, aközben az elmaradt idei parkoló díjemelés miatt — becslések szerint — 20 millió forint esett ki a város saját vállalkozásának kasszájából. A másik érdekesség: annak ellenére, hogy a városüzemeltetési bizottság elnöke tagja a gazdasági bizottságnak, illetve a gazdasági bizottság elnöke tagja a városüzemeltetési bizottságnak egyik említett testületi ülésén sem alakult ki köztük párbeszéd. Az elmúlt heti társülést ugyanis mind a két bizottságvezető kihagyta. Száraz Attila Közelkép Nyíregyháza kulturális koncepciója UJ KELET A megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése január 29-én vitatja meg a város kulturális életének koncepcióját. Felbermann Endre alpolgármester előterjesztésében megfogalmazódik: a rendszer- váltás óta az állam folyamatosan kivonul a szféra finanszírozásából — kötelező és fakultatív feladataikkal magukra hagyva az önkormányzatokat. Ennek ellenére — míg országszerte visszafejlődés érzékelhető — Nyíregyházán kulturális offenzíváról lehet beszélni. Ez az önkormányzat gondoskodó magatartásán kívül a civil szervezeteknek, az újraéledt népfőiskolái mozgalomnak és az egyházaknak is köszönhető. Ágazati törvény viszont nincs. Legalább lokálisan el kell tehát határolni a feladat- és hatásköröket, illetékességi területeket közgyűlési, alpolgármesteri, szakbizottsági, jegyzői, hivatali és intézményvezetői szinten. Körvonalazódtak a közművelődési intézmények funkciói. Ezek a következők: közösség- és társadalomszervezés, értékteremtés,-megőrzés, -átadás. Azonosságtudat formálása. Nyilvánosságteremtés, a gazdaság segítése képzéssel. Személyiségformálás, szociális hátrányok ellensúlyozása, szolgáltatáskínálat, önfenntartást célzó gazdálkodás. Mindezek érvényesülését jól szolgálhatná a régen hiányolt információs iroda is. Az önkormányzat finanszírozási stratégiájának megváltoztatását is eldöntötték. Az intézmények támogatása helyett az ön- kormányzat ezután programokat, teljesítményeket, tevékenységeket kíván pénzzel ellátni — költégvetésének 3 százalékából. Eme összeg 10 százalékát céltartalékként kell majd kezelni. A civil szervezetek támogatásának megvitatásánál minden bizonnyal külső szakértőket kérnek majd fel, akiket az illetékes bizottság meghallgat, így erősítvén a döntések szakmaiságát és társadalmasítását. Ma már több, mint félezer regisztrált autonóm közösség működik a városban, melyek jó része kulturális tevékenységet is folytat. Támogatásuk nominálértéke a jelenlegi helyzetben nem növelhető, ezért javítani kell az információáramlást az egyesületek, a közművelődési intézmények és az önkormányzat között az egyesületek együttműködéséért. Kontrollálni szeretnék a civil szervezetek számára kiutalt pénz fel- használásának módját. Szakmai kollégiumnak kell véleményezni, mely egyesületek legyenek kiemeltek, és milyen szempontok szerint. A koncepcióban az olvasható még: Nyíregyháza képzőművészeti élete fejlesztésre vár. Díjakra, ösztöndíjakra, városi megrendelésekre, célirányos pályázatokra, új köztéri alkotásokra, kiállítótermekre, kismonográfiákra. Bővíteni kell a Városi Galéria nem kisplasztikákból álló gyűjteményét. Kiemelkedő jelentőségű a város hírnevének öregbítésében a kórusok, hangszeres zenészek és táncosok szerepe, ezért megnyugtatóan szükséges rendezni a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar és a Szimfonikus Zenekar sorsát. Minden bizonnyal felülvizsgálják majd a közeljövőben: megtartsák-e a sóstói Ifjúsági Park szórakoztató feladatkörét, mert a konkurensek elszívják a fogyasztókat. Az önkormányzat tisztában van azzal, hogy a kultúra nem eszköz vagy reszortfeladat, s a vele kapcsolatos beruházás hosszabb távon nagyobb haszont hoz, mint bármilyen anyagi, gazdasági beruházás. A közművelődési törvény megszületése előtt azonban a finanszírozás tervezése nem lehet tökéletes. Gyiire Ágnes Központi vagy egyedi Nyugállományban A megyeszékhely korábbi közgyűlése 1993. augusztusában megszüntette a Kodály Zoltán Általános Iskolához tartozó központi tanműhelyt. Az intézmény alapfeladata az volt, hogy az általános iskolai technika tantárgy oktatásához, a gyakorlati foglalkozásokhoz szükséges eszközöket, anyagokat (fém, fa, műanyag, félkész makettek) nagy tételben beszerezze, és az iskolák között elossza, valamint az alapanyagokon bizonyos előkészítő munkát végezzen. A műhely által végzett feladatokra annak megszűnése után egy vállalkozóval — az intézmény korábbi vezetőjével — kötött szerződést az önkormányzat. A vállalkozó a szerződésben foglaltaknak eleget téve 1995. október végéig írásban jelezte, hogy a szerződést fel kívánja bontani. A közgyűlésnek hétfőn döntenie A Nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskolában — ahol a megyében először kezdték el az emeltszintű német oktatást —rendezték meg a napokban a 7. és 8. osztályos tanulók német nyelvű versenyének megyei döntőjét. A zsűri tagjai a Kölcsey Ferenc Gimnázium nyelvtanárai voltak. A hetedik osztályosok közül az első helyen Tóth Gergely, a Jókai Mór Református Általános Iskola, a másodikon Bugarin Hon’áth András, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, a harmadikon pedig Kiss Zsuzsa, a nyíregyházi 19. Számú Általános Iskola tanulója végzett. A nyolcadik osztályosok közül a pálmát File Andrea, a Fehérgyarmati Kölcsey Fec a Jókaiból renc Általános Iskola tanulója vitte el, a második Docsa Mariann, szintén fehérgyarmati kölcseys, a harmadik pedig Hajbuk Ildikó, a Csenged Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója lett. *** Az iskola az 1996/97-es tanévre várja a leendő elsős gyerekeket. Német, angol és orosz nyelvet tanulhatnak ingyenesen első és második osztályban heti két alkalommal a gyermekek. A testnevelés tagozaton már az első és a második évfolyamon úszásoktatást tartanak, amihez párosul még a mozgáskúltúra és a néptánc oktatása. A számítástechnika és informatika tagozaton fakultációs jelleggel lehetőség nyílik a számítógépes ismeretek elsajátítására. Az iskola egyházi jellegéből adódóan az elsős gyermekek — figyelembe véve a felekezeti hovatartozást — hittanoktatásban is részesülnek. Az iskola pedagógusai nem kényszerítenek senkire világnézetet, de lehetővé teszik, hogy tanulóik szabadon kibontakoztassák a keresztény világlátást, így minden-fiatal el tudja dönteni hovatartozását a keresztény hit és erkölcs világában. KvZ kell az ügyben. Az önkormányzatnak mérlegelnie kell, hogy a munkát rábízza-e az egyes iskolákra, vagy megteremti egy városi szintű központi ellátás feltételeit. Több megoldási módozat merült fel. Az általános iskolák technikai dolgozói maguk gondoskodnak igényeiknek megfelelően a szükséges anyagok beszerzéséről és megmunkálásáról, illetve gyártásáról. Ebben az esetben az önkormányzati támogatás a költségvetés előkészítésénél a tanulói létszám függvényében normatív módon meghatározható, és az iskolák költség- vetésében tervezhető. Felmerült, hogy továbbra is egy vállalkozó végezze ezt a munkát. Ilyen szerződés köthető a 110. Sz. Széchenyi István Ipari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézettel, amelynél a feladatok ellátásához szükséges feltételek adottak, és az iskola az alapító okiratában engedélyezettek szerint folytat vállalkozói munkákat. Szakemberek javasolták központi műhely kialakítását és berendezését, ez azonban a felmerülő létszámfejlesztések miatt jelentős többletköltséggel járna. A megkérdezett igazgatók többsége sem tartja szükségesnek a városi szintű ellátás fenntartását, mivel a technika tantárgy oktatásához szükséges feltételekről saját maguk is gondoskodni tudnak. A nagytételű beszerzés és feldolgozás viszont a költségeket jelentősen csökkentheti. Kedvező árajánlat esetén — akár szervezetten is —- igénybe tudják venni az iskolák a már említett szakképző intézmény szolgáltatásait. Hétfői ülésükön a nyíregyházi városatyák minden bizonnyal az utóbbi változat mellett döntenek. Öröm volt számomra az a hír, hogy Nyíregyházán megalakult a Dialóg Nyugdíjas Egyesület. Fiavonta megjelenő—társadalmi munkában készülő ingyenes — újságjukból sok minden kiderül. A legbiztatóbb mégis az, hogy ez az egyesület klubot hozott létre. Havonta kétszer találkoznak itt az érintettek. Van program, így egy-egy előadás is tarkítja a foglalkozásokat, de ott sorolják a többit: kötetlen együttlét, beszélgetés, kávézás, egyéb szórakozás — amibe én a kártyát is beleértem. A dolog rokonszenves. Nem kétséges, az ilyen jellegű civil kezdeményezéseké a jövő. Nem valami faldöngető érdekvédelmi csata jut eszembe először. Nem. Sokkal inkább az együttlét. Annak öröme. Haszna. Mert a nyugállományba vonultak számára fontos, hogy megmaradjanak az emberi kapcsolataik, hogy legyen kivel, miről beszélni. És van még egy biztató: az ilyen klubok keretében lehet talán a legoko- ' sabban beszélni arról, miként is kell bölcsen, szépen öregnek len-: ni. Mert ez bizony nem egyszerű. Nem tanítja senki. Míg a családi; életre felkészítés a fiatalok között sok fórumon folyik, addig vajon j ki beszél az idősödő embereknek arról, hogy hogyan kell készülni egy teljesen új helyzetre? Senki. Pedig a probléma millió. Hogyan ne legyek terhére környezetemnek? Mit kell tenni annak érdekében, hogy szellemi frissességem megmaradjon? A korral járó fizikai változásokat miként le- i hét áthidalni? Miként tehetem magam hasznossá? Új alkotó korszak-e a nyugdíjas időszak? Van-e ilyen korban szerelem? Beteg vagyok valóban, vagy csak panaszkodok, mert ez a sikk? Számít- e rám a világ? Nyugdíjas kor, újféle pénzügypolitika otthon. Mit '• tegyünk a szellemi restség ellen? Nem sorolom tovább. Azt talán ! láthatja a kedves olvasó, nem a betegségekkel és nem a pénzte- ; lenséggel foglalkoztam elsősorban. Nem, mert ezek ugyan létez- \ nek, az élet kísérőjelenségei, de nem kizárólagosak. Egy jó közösségben a megbeszélt gond felére csökkenhet. Miközben e néhány gondolatot próbáltam rendszerbe szedni,. jutott eszembe: mi lenne, ha valaki vállalkozna arra, hogy megtanítja az idősödő embereket arra, hogy az életet nem fiatalon is le-! hét élvezni. Hogy megmenekülhetünk attól, hogy nyűgnek lássa- \ nak. Hogy ne intsenek le, mert dől belőlünk az aggály és a bölcsesség. Hogy frissek maradjunk, hogy merjünk élni! Mert itt az egyik fő hiba. A legtöbben úgy vélik, egy kor után már nem illik... Mit ] nem illik? Mindent illik. Talán másként, de illik. Ha ez az egyesület, \ ez a klub csak annyit ér el, hogy felkelti a bátorságot a korban I előrehaladtakban, hogy életkedvüket felszítja, semmi nem volt hiába. | Szívem szerint lázadásra izgatnám a nyugállományban lévőket, az idősödőket. Szálljanak szembe a társadalom által velük szemben emelt gátakkal. Merjenek szólni, tenni, élni, szeretni, helyet követelni a mindennapokban. Az egyesület neve: Dialóg. Párbeszéd. Nos, rajta. Beszélgessünk! De nem csak egymás között. \ (bürget) j
