Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-18 / 15. szám
UJ KELET Tiszalök 1996. január 18., csütörtök 9 A városlakók szerint A város legnagyobb ábécéje előtt várakozva sétáló embereket szólítottunk meg, és három kérdést tettünk fel nekik.: 1, Milyennek ítéli meg a város közbiztonságát? 2, Tiszalököt veszélyeztette-e a nemrég levonult árhullám ? 3, Hogyan lehetne még vonzóbbá tenni a települést a turisták számára? íme hárman a válaszadók közül: 1, Az elmúlt évekhez viszonyítva nálunk is, mint az ország más részein, romlott a közbiztonság, különösen a betörések száma nőtt meg jelentősen. Szerencsére eddig a közvetlen környezetemben még senki sem lett kárvallottja ilyen erőszakos cselekedetnek. 2. Túlságosan nem jelen1, Manapság eléggé rossz a közbiztonság. Elszaporodtak a tyúklopások, de még a szenet is elviszik, ha nincs otthon a gazda. 2, Féltek az emberek, hogy hasonló lesz a hetvenes árvízhez. Akkor sietve erősíteni kellett a gátakat, szerencsére most nem. Ha tovább tartott volna az árhullám, ak1. Megítélésem szerint se jobb, se rosszabb a helyzet, mint korábban volt. Közvetlen környezetünkben még nem történt bűncselekmény. Itt a városban nem tapasztaltam, hogy rosszabbodott volna a helyzet, de azt nem tudom, mi van az üdülőterületen. 2. Bennünket nem vészéBényei Zoltánné: §g| tett veszélyt ránk nézve az áradás. Én is voltam kint a folyóparton, és láttam, hogy jóval a gát koronája alatt tetőzött a Tisza. Tiszadobnál már veszélyesebb volt a helyzet a nyári gát miatt. Ezt most átlépte a folyó. 3. Sok mindent lehetne tenni a hátizsákos turisták ide csalogatása érdekében. Régebben, amikor még működött a kultúrház, nyaranta szerveztek szórakoztató programokat. Ma szinte semmi sincs. Strandnak alakítottak ki egy öblöt, ahová az élő Tiszából folyik be a víz. Nagyon kellemes a vize, csak a partszakaszt még nem építették ki. Öltözők, vécék kellenének. Vonzóbbá lehetne tenni, csak többet kellene törődni vele. Flnczlczki Tibor: kor lehet, hogy átázott volna a töltés, és zsákokkal kellett volna védekezni. A gát koronája a folyónak ezen a szakaszán elég magas, de eléggé kiszáradt, és a rágcsálók is sok lyukat fúrtak a testébe. Nem tudni, hogy egy hosszan tartó áradásnak mi lett volna az eredménye. 3. A Tisza-parton még több telket kellene kiparcellázni. Nyíregyházáról, Miskolcról, sőt, Debrecenből is vannak itt hétvégiház-tulajdonosok. Minél több ember építi fel itt a kis bungalóját, annál többen viszik el a táj szépségének hírét. Szerencsére iparilag nem szennyezett a környék, egy kis odafigyeléssel a horgászok paradicsoma lehetne Tiszalök. Nagyné Paljenek Judit: lyeztetett az áradás, viszont édesapámnak az ártérben lévő, mezőgazdaságilag művelt területét elfedte a víz. Azon a részen az idén nem lesz termés. 3. Az étterem kivételével nem tudnék említeni egy olyan helyet sem, ahová mint turista, szívesen elmennék nyáron. Régen a kultúrházban még színházi előadások is voltak, de ma már nincs rá pénz. Elkészült a város strandja, de nincs büfé, és egy pad sincs, ahová le lehetne ülni. Rendezetlen a környék, ezért inkább még mindig az erőműhöz járnak fürödni az emberek. Mielőbb nullázni a mínuszt Tiszalök is azon települések közé tartozik, ahol ezelőtt pár évvel látványos fejlődés kezdődött, majd ez a lendület alábbhagyott, és a múlt évben jóformán csak vegetáltak, éltek egyik napról a másikra, de átvészelték az évet... — Mennyire volt nehéz a ’95-ös esztendő? — Nagyon. Ettől jobb minősítés most nem jut eszembe — halljuk a választ Király Sándor polgármestertől. — Komoly szigorító intézkedéseket kellett végrehajtani, hogy valahogyan túléljük. Többek között átvilágítottuk az intézményeket, és annak eredménye ebben az évben már jelentkezett a költségek jelentős csökkenésével. Több más településsel együtt bennünket is nagyon érzékenyen érintett, hogy az előző ciklus közepén kikerültünk a hátrányos helyzetű települések köréből. Ez nekünk számokban kifejezve 14 millió forintot jelent, ennyivel estünk el a központi támogatástól. Ennek hiánya gyűrűzött be az elmúlt évben. Az elvont pénzre meg nagy szükség lett volna, mert közben elkezdődött a gázberuházás, de azt már leállítani nem lehetett. Végig kellett csinálni olyan áron is, hogy annak terheit napjainkban is érezzük. így most más apróbb hitelek felvételével az évet mintegy 45 millió forintos mínusszal zártuk. Arra azért nagyon figyeltünk, hogy az intézmények működésében ne legyen (és nem is volt) különösebb fennakadás. — Milyen remény van arra, hogy kilábalnak a gazdasági nehézségekből? A gátak között maradt a Tisza, mégis jelentős anyagi kárt okozott a folyó legutóbbi nagy áradása. Az uszadék, a hordalék és az iszap ellepett mindent. A helyreállítási munkálatokról Bényei Péterrel, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Tiszalöki Duzzasztóművének helyettes vezetőjével beszélgettünk. — A közhiedelemben úgy él, hogy az erőmű egyetlen szervezet. Valójában mi az igazság? — Az erőmű abból a vízből termeli az áramot, amit mi duz- zasztunk. Két esetben nem forognak a turbinalapátok: ha túl magas és ha túl alacsony a vízállás. Most legutóbb december 26-ától egészen múlt hét szerdáig nem termelt áramot az erőmű. — Amikor a folyó vize elhagyja a hajózómedret, és kilép az ártérbe, nagyon sok hordalékot rak le. Önöknek milyen gondot okoz mindez? — Rendkívül sok iszapot és hordalékot hozott a víz. Az árvíz levonulása után mindezt el kell takarítani. Csak a hajózó- útban 5—6000 köbméter rakódott le. Ezt úszó-kotró hajókkal lehet csak felszedni. Az iszapot uszályokra rakjuk, és a folyónak egy mélyebb szakaszára szállítjuk el, hogy a haKisvárosi közlekedés — Az intézmény-átvilágítások mellett bízunk abban, hogy februárban megtörténik városunkban a gázvagyon privatizációja, a vevő a MÓL Rt. lesz, így a korábban befektetett pénz megtérül. Az előző évi mínuszt kénytelenek vagyunk tovább görgetni, de szeretnénk minél előbb elfogadható mértékre csökkenteni, vagy teljesen nullázni. — Várhatóan milyen év lesz 1996? — Ennek a ciklusnak az elején elmondtam, hogy az első két év Tiszalökön nem lesz a fejlesztések éve. Idén rendezni kell a sorokat, és visszaállítani a normál működési állapotot. Talán a következő év közepétől újra lehetséges egy kismérvű infiast- ruktúra-fejlesztés. —Ennek ellenére mi az, amit ebben az évben feltétlenül meg kell csinálni a városban? jóknak meglegyen a megfelelő merülési mélység. Üzemképtelenné vált a hajózsilip is. A nagy vízmagasság miatt víz alá került az egész működtető szerkezet és azt is befedte az iszap. Ráadásul az áradás időszakában keményen fagyott. Akik az ártér felől jönnek Tiszalökre, azok láthatják, hogy 5—6 centiméter vastag jégréteg fedte az árteret. Ugyanekkora vastagságú jeget kellett innen is eltávolítani, csak kisebb területről. — Nem jelentett közvetlen veszélyt önökre az áradás? — Ilyen árhullám, mint a legutóbbi, már évek óta nem volt. Veszélyt nem jelentett, mert annak idején a meder— Nem szócséplésnek szánom, de első helyre kell tennünk az intézmények további zavartalan működését. Ezt központi és saját bevételből kell megoldanunk. Fontosnak tartjuk még, hogy a városban folytassuk a járdaépítést, és utak is várnak még felújításra. De ehhez elő kell teremtenünk az anyagi fedezetet. —Maradnak a helyi adók az előző évi szinten? — Megnyugtatom a lakosságot, hogy nem kívánunk újabb helyi adókat kivetni. Ennek oka, hogy a város lakosságának egyre nagyobb hányada kerül még nehezebb anyagi körülmények közé, és nagyon alacsonyak az egy főre eső jövedelmek is. Pozitív irányba nincs elmozdulás a munkanélküliek számában sem. — Távolabbi tervek? — Nagyon lényeges és fontos volna megkezdeni városnek ezt a szakaszát úgy építették meg, hogy a műtárgyak még a mostanitól magasabb vízállást is kibírjanak. A gátakat szintén ehhez méretezték. — Mennyibe került mindez önöknek? — Volt olyan év, hogy tizenhárom árhullám vonult le a folyón, de akadt olyan is, hogy csak egy. Ezt nem lehet kiszámítani. A normál üzemeltetési költségünk évente 12 millió forint, a fenntartási kiadásokkal együtt 26 millió. A legutóbbi árhullám kárelhárítása várhatóan 800 ezer forint többletköltséget jelent majd. Ezeket a kiadásokat nem lehet előre betervezni. unkban a szennyvízhálózat további kiépítését. De ehhez nagyon kedvező központi döntésnek kellene születni, hogy megfelelő támogatást kapjunk. Konkrétan itt egy 30 kilométeres hálózat és egy 250 köbméteres tisztító megépítéséről van szó... A tiszalöki oldalakat Fullajtár András és Fekete Tibor írta. Fotók: Bozsó Katalin Kishírek Jó hír a nőgyógyászati kezelésre szorulóknak, hogy a szakrendelés a napokban új helyre költözött, ezentúl a szakorvos megfelelő körülmények között fogadja a betegeket. A rendelőt a gyógyszertár feletti tágasabb helyiségben alakították ki. Talán az még nem kielégítő, hogy csak heti három órában van rendelés, de ennek is örülnek a lakosok, mert nem kell bizonyos vizsgálatokért Nyíregyházára utazni. A városban is szomorú tényként könyvelik el, hogy megjelentek az első hajléktalanok. Emiatt sürgősen lépni kellett az ön- kormányzatnak, ha az utcákon, a fagyos éjszakák után reggelente nem akarnak kihűlt embereket találni. A város vezetősége a Népjóléti Minisztériumhoz fordult segítségért, ami eredményt hozott. így, ha ideiglenes jeleggel is, de a volt öregek napközi otthonában létrehozták a hajléktalanok éjjeli menedékhelyét. A március 1- jéig működő intézményben jelenleg 8—15 személynek adnak szállást, és napi egyszeri meleg élelmet, valamint tisztálkodási lehetőséget biztosítanak. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a korábban is városi tulajdonú épületben lévő gyógyszertárat a jelenlegi gyógyszerésznek, Porkolábné Balogh Margitnak adják bérbe február 1-jével. A szerződés tíz évre szól. Áradás után jelentfis károk Víz alá került a hajózsilip
