Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-18 / 15. szám

Külföld 1996. január 18., csütörtök Diplomáciai incidens Kína és az USA között A washingtoni külügymi­nisztérium szóvivőjének keddi közlése szerint a kínai hatósá­gok azt követelik, hogy az Egyesült Államok hívja haza egyik pekingi katonai attaséját, akit a múlt hét végén Kína déli részében csaknem egy napon át fogva tartottak. Nicholas Bums a kínai szervek eljárását felelőt­lennek minősítette, és leszögez­te: az eset kezelése komoly ag­godalmat vált ki az amerikai kormányzatból. Bums elmondta, hogy Brad­ley Gerdes alezredes, az ame­rikai légierőt képviselő attasé helyettese hivatalos úton járt Kuangtung tartományban, ami­kor a kínai hatóságok a múlt szombaton őrizetbe vették, és csak másnap, tizenkilenc órás kihallgatás után engedték ismét szabadon. Egyidejűleg bekéret­ték a pekingi külügyminiszté­riumba az amerikai ügyvivőt, Scott Hallfordot, akinek a tu­domására hozták, hogy a kínai kormány a katonai diplomata visszahívását kéri. Az ügyvivő azon nyomban tiltakozott az eljárás ellen, amellyel a kínai szervek nyilvánvalóan megsér­tették a diplomaták jogállását szabályozó bécsi egyezményt. A szóvivő közlése szerint a pe­kingi kormány nem adott sem­miféle magyarázatot az inci­densre. Nicholas Bums jelezte, hogy a kínai hatóságok január 19-ét jelölték meg a kérés teljesíté­sének határidejeként. Azt azon­ban nem tisztázta, vajon Wa­shington eleget tesz-e a köve­telésnek, és ha igen, kíván-e megtorló lépéssel élni. A szóvivő egyúttal sajnála­tosnak nevezte, hogy a pekingi kormány korlátozni kívánja a külföldi forrásokból származó gazdasági információk terjesz­tését, és egyúttal reményét fe­jezte ki, hogy a kínai szer­vek vissza fogják vonni a dön­tést. Halálos támadás izraeli katonák ellen Ismeretlen palesztin fegyve­resek kedden este Hebron kö­zelében agyonlőtték az izraeli hadsereg két katonáját. Az iz­raeli hadsereg lezárta Hebron környékét, és megkezdte a tet­tesek felkutatását. A két izraeli katona — egy orvos és sofőré — a Jeruzsále­met és Hebront összekötő or­szágúton közlekedett. A sűrű köd miatt a sofőr lelassított, ezután az őket követő autóból automata fegyverekből tüzet nyitottak rájuk. A gyilkosok el­menekültek. A palesztin auto­nómia ciszjordániai kiterjeszté­séről kötött megállapodás meg­valósításának decemberi kez­dete óta ez volt az első olyan támadás, amely a megtámadott izraeliek halálával végződött. A merényletért egyelőre sen­ki sem vállalt felelősséget. A Reuter brit hírügynökség jelen­tésében emlékeztetett, hogy a Hamász szélsőséges palesztin szervezet bosszút esküdött 12 nappal ezelőtt, amikor a palesz- tin öngyilkos merényletek mozgatórugójaként is számon- tartott Je hja Ajast — feltétele­zések szerint az izraeli titkos- szolgálat ügynökei—egy, mo­biltelefonba rejtett pokolgéppel meggyilkolták Harcok, halottak Csecsenföldi túszdráma Csernomirgyin levele Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő szerdán levélben kérte az újonnan megalakult orosz duma támogatását a kormány által a csecsen túszszedő fegyveresek ellen elrendelt katonai ak­cióhoz Pervomajszkojénél. Levelében az orosz kormányfő hang­súlyozta: szükség van arra, hogy folytassák a törvénytelen fegy­veres csoportok lefegyverzését Csecsenföldön. Avrasya A dagesztáni belügymi­nisztérium tájékoztatása sze­rint kedden éjjel is folytatód­tak a harcok Pervomajszko- jében, ahol a csecsen Szal­mán Radujevés bandája több tucat túszt tart továbbra is fogságban. A harcok heves­sége csillapodott ugyan, de a település felett harci repülő­gépek húztak át időről időre, és világító rakétákat lőttek ki. Az orosz biztonsági szolgá­lat szóvivője közölte, hogy a szövetségi erők nem használ­nak nehéz tüzérséget, mivel túl közel vannak egymáshoz a csecsen fegyveresek és a különböző rendeltetésű orosz alakulatok — jelentette az ITAR-TASZSZ és a dpa. Szergej Medvegyev orosz elnöki szóvivő kedden beis­merte, hogy Pervomajszkoje központjában közelharcban elesett a dagesztáni különle­Ellentmondásosak a szer­da délelőtti jelentések a Per­vomajszkoje település körü­li helyzetről, ám mind több jel utalt arra, hogy a telepü­lést három napja sikertelenül ostromló orosz csapatok so­rozatvetőkkel szétlövik a falut. A Szövetségi Biztonsági Szol­gálat (FSZB) illetékesei azt állították, hogy „már nincs kit megmenteni”, miután a terro­risták kivégezték túszaikat. Az ITAR-TASZSZ által idézett katonai illetékesek szerdán cáfolták ugyan azo­kat a helyszíni jelentéseket, amelyek szerint a Pervo­majszkoje körül folyó harcok kiterjedtek volna a szomszé­dos, 4-5 kilométerre fekvő Szovjetszkoje falu környéké­re. Az Interfax ezzel szemben azt közölte, hogy az éjszaka a légierő Pervomajszkoje közelében felfedezett egy, a település felé tartó felmentő csapatot. Kedden este Mov- ladi Udugov, Dzsohar Duda- jev csecsen elnök szóvivője azt állította, hogy erősítés tart Pervomajszkoje felé. ges erők, az OMON hat tagja. Ezzel orosz részről 12-re nőtt a hivatalosan elismert halálos ál­dozatok száma. A csecsének azt állítják, hogy hétfő óta 15 társuk esett el. Medvegyev kö­zölte, hogy a hadműveletek cél­ja a túszok életének megóvása, s ezért haladnak csak lassan előre az orosz erők. Meg­erősítette, hogy a túszok érde­kében az orosz tüzérség nem használ 85 mm-nél nagyobb kaliberű fegyvereket. Az Interfax értesülései sze­rint kiszabadult a csecsének fogságából két újságíró is. A brit WTN televíziós társaság két orosz nemzetiségű munka­társa a bandavezérrel, Szalmán Radujevvel próbált interjút ké­szíteni, s ekkor ejtették őket is túszul. Kiszabadulásuk után az oroszok elkobozták a felvéte­leiket. Keddig egyébként 29 túsz nyerte vissza szabadságát. A moszkvai Otkritoje rádió közlése szerint nem erősítették meg azokat a jelentéseket, ame­lyek szerint mintegy 300 orosz katonát visszavontak volna Pervomajszkoje térségéből, mi­után sorozatvető-támadásra készülnének az orosz erők a település ellen. Közvetve erre utalt viszont, hogy a szövetsé­gi erők egy másik illetékese bejelentette: még szerdán be akarják fejezni a katonai akci­ót. Az FSZB illetékesei a túszok elmondására, illetve a terroris­ták és Dudajev törzse közötti állítólagos lehallgatott rádiófor­galomra hivatkozva azt állítot­ták, hogy „a terroristák kivé­gezték foglyaikat”. Előző nap a kiszabadult tú­szok viszont éppen ennek el­lenkezőjét állították. A csecsen elnök szóvivőjének elmondása alapján kiderült, hogy műhol­das telefonon tartják a kapcso­latot, amit közismerten nehéz­kes lehallgatni. Megfigyelők szerint mindez egészében arra utalt, hogy a cse­csen terroristákat a falu szétlövé­sével készülnek megsemmisíteni. A törökországi Trabzon és az oroszországi Szocsi között köz­lekedő utasszállító hajót elfogla­ló terroristák vezetője azzal fenyegetőzött, hogy a Bosz­poruszban felrobbantja a hajót, ha az orosz csapatok nem enge­dik szabadon távozni Pervomajsz- kojéból a csecsen fegyvereseket. A magát Muhammednek nevező terroristavezér a Kanal-D nevű tö­rök televíziós csatornának kedden este nyilatkozott. Az Avrasya panamai zászló alatt hajózik, de török tulajdon­ban van. A túszejtők követelé­sére kedden este Trabzonból ki­futott a Fekete-tengerre, s jelen­leg nyugati irányba, Isztambul felé tart. Mohamed, a túszszedők ve­zére szerint csoportja cserke­szekből és abházokból verbu­válódott. Mohamed kijelentet­te, ő maga Samil Baszajev cso­portjába tartozik. Baszajev cso­portja hajtotta végre annak ide­jén a bugyonnovszki túszszedő támadást. Ez a rajtaütés Ba­szajev áldásával történt, s nem Törökország, hanem Borisz Jelcin ororsz elnök ellen irá­nyul — nyilatkozott a TGRT török tévének. Összesen 95 orosz, 9 ukrán, 11 grúz, 2 kir­giz, 37 török és egy jordániai tartózkodik a hajón. Törökor­szág rendőrfőkapitánya kizár­ta annak lehetőségét, hogy túszmentő akciót indítsanak az Avrasya török komphajón cse­csének fogságában lévő mint­egy kétszáz személy kiszaba­dításáért. A török és az orosz kül­ügyminisztérium szerdán el­ítélte a túszejtő akciót. Az orosz külügyi szóvivő közöl­te: összehangolt államközi szintű lépésekre van szükség az ügyben. Az orosz hírszer­zés szóvivője szerint Moszk­va figyelmeztette a török ha­tóságokat a csecsének török- országi akciójának lehetősé­gére, de azt figyelmen kívül hagyták. Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő az „ártatlan emberek elleni újabb aljas terrorcselek­ményt” elítélve közölte, hogy a támadás ismét megmutatta: veszélyes a terroristákkal és a zsarolókkal való megbékélés. Közölte, hogy Moszkva állan­dó kapcsolatot tart diplomáci­ai csatornákon, illetve a titkos- szolgálatok szintjén a török il­letékesekkel. Az oroszországi Szocsi kikötője és Törökország kö­zött közlekedő hajók az Avrasya elleni támadás után nem futottak ki szerdán a tengerre. Szocsi források szerint Trabzon kikötőjét le­zárták az orosz hajók előtt. Az újabb túszügy miatt Szo- csiban megszigorították a biztonsági intézkedéseket, és válságbizottságot állítottak fel. Hírek szerint a fekete­tengeri üdülőhely 30 lakosa tartózkodik a hajón. Szerda déli helyzetkép Borisz Jelcin átváltozása — UJ KELET Az orosz csapatok és a cse­csen fegyveresek között kirob­bant véres összecsapás nem csupán egy újabb fejezet egy olyan háborúban, amelyet igazán egyik fél sem akar be­fejezni, hanem jóval több an­nál: az orosz erők támadá­sa valójában azt a görcsös át­alakulási folyamatot jelzi, amellyel Borisz Jelcin fel­készül újraválasztását célul kitűző kampányára — hangsú­lyozta szerdai szerkesztőségi cikkében a The New York Ti­mes. A lap szerint minden jel arra mutat, hogy Borisz Jelcin az orosz erő és büszkeség bajno­kaként szándékozik harcba szállni tisztsége és hatalma megőrzéséért, nem pedig a gaz­dasági és demokratikus refor­mok építőjeként. — Szemmel láthatóan az elnök inkább az orosz becsület hamis érzetének a fenntartására törekszik, sem­mint a dagesztáni túszdráma békés megoldására — írta, és utalt az utóbbi két hétben be­következett személyi változá­sokra is (megítélése szerint Anatolij Csuhajsszal az utolsó reformer távozott a kabinet­ből). A The New York Times ki­emelte: bár meglehet, hogy új arcát mutatva az elnöknek si­kerül néhány, a kommunisták­hoz vagy a nacionalistákhoz húzó szavazó támogatását meg­nyernie, de fölöttébb kétséges, hogy átalakulásával be tudná magának biztosítani a választási győzelmet — ezzel szemben könnyen eljátszhatja a reformfo­lyamat továbbvitelének utolsó esélyét is. A lap úgy látja, hogy a jelekből ítélve Borisz Jelcin nem tanult elődje, Mihail Gor­bacsov esetéből, aki abban a tév­hitben ringatta magát, hogy az ellenzéknek tett engedmények­kel fölébük tud kerekedni. — Mit sem törődve a nyil­vánvalópéldával, Borisz Jelcin állhatatosan távolodik a refor­moktól. Amióta csak szívroha­ma után visszatért a közéletbe, szinte minden cselekedete azt sugallja, hogy újraválasztásá­nak érdekeit mindenek fölé he­lyezi, és ha szükséges, inkább feláldozza reformkormányát, ahelyett, hogy kiállna mellette — vélekedett a lap. innen — onnan Peking — Egy kínai bíróság 37 118 jüan (mintegy 650 ezer forint) kártérítést ítélt meg egy fiúnak, akit feldühödött panda harapott meg. Mint a kelet-kínai Csöcsiang tartomány­ban lévő Hucsou város bírósága szerdán közölte, a kilenc­éves kárvallott két gyerektársával bemászott az állatkert pan­daketrecébe, hogy az állatokkal játsszon. Ott azonban nem fogadták szívesen őket. Az egyik feldühödött panda a fiú bal lábába harapott. A látogatók hiába kiáltottak segítségért, vé­gül ők maguk szabadították ki a gyereket. A lábát ért hara­pás nyomorékká tette a fiút. Anyja hanyagságért beperelte az állatkertet. A bíróság a szülőket is felelősnek találta, de így is megítélt 37118 jüan kártérítést. *ZT Isztambul — Adnan Ekmen, az emberi jogok ügyében illetékes török államminiszter szerint rendőségi őrizetben tartása alatt ölték meg Metin Göktepe újságírót. A Reuter szerint Ekmen ezzel kedden az ATV magántelevízióban megerősítette, hogy az Evrensel című lap 27 éves munkatár­sát halála idején egy sportközpontban tartották fogva. Göktepe holttestét január 8-án találták meg. Előzőleg szem­tanúk, köztük vezető török lapok újságírói arról számoltak be, hogy a fiatalembert akkor vették őrizetbe, amikor a tö­rökországi börtönlázadás során meghalt foglyok temetéséről készített tudósítást. A hivatalos halottvizsgálati jelentés sze­rint Göktepe az agyában bekövetkezett vérzésektől halt meg, amelyeket a fejére mért ütések okoztak. Tel -Aviv — Egy izraeli sajtóbeszámoló szerint hama­rosan vallásuk előírásai szerint elkészített kóser ételt kaphat­nak a német hadsereg (a Bundeswehr) zsidó katonái. A Jediót Ahronót című független napilapnak arra a kérdésére, vajon tá­bori rabbija is lehet-e a Bundeswehr időközben mintegy százra gyarapodott zsidó önkénteseinek, Klaus Naumann vezérkari főnök úgy nyilatkozott: „Semmi kifogásom ellene. Ha a zsidó katonák ez kívánják, meg fogjuk szervezni — idézi a 300 ezer példányban megjelenő újság. A zsidókat Németországban tör­vény mentesíti a katonai szolgálat alól. Időközben ismét van­nak zsidó katonák Németországban. „Megindító számomra, hogy zsidó katonák önként jelentkeznek a hadseregbe” — mon­dotta Naumann az izraeli lap munkatársának, í? Lagos — Fegyveres rablásért kivégeztek kedden egy magas rangú rendőrtisztet és négy másik személyt a nigériai Ibadan városban — adta hírül szerdán, helyi sajtóértesülé­sek nyomán a Reuter. A többrendbeli fegyveres rablás elkövetőit még novemberben ítélték golyó általi halálra. A kivégzést mintegy 2000 néző előtt hajtották végre. A rendőrtiszt az ítélet végrehajtása előtt bocsánatot kért a nigé­riai rendőrségtől, amiért „beszennyezte az egyenruha becsü­letét”. Nigériában fegyveres rablásért tavaly több mint 80 halálos ítéletet hajtottak végre. Nagy nemzetközi visszhang­ja volt tavaly novemberben kilenc kisebbségi politikus vitat­ható ítélet alapján történt kivégzésének.

Next

/
Thumbnails
Contents