Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-17 / 14. szám
1996. január 17., szerda Közelkép „Ide nekem az oroszlánt is” „Visszafogni a vagyoneladásokat” — A kezdeti bizonytalanság és vehemencia — amolyan „Ide nekem az oroszlánt is” hangulat — volt az új bizottsági tagok között, ami alól én sem voltam kivétel — azt hiszem, sikerült a túlzott hevet kordában tartani. Ennek megfelelően a második félévben szakmai munka folyt. A legtöbb súrlódást közöttünk a volt önkormányzati tulajdonú lakást vásárlók váltották ki, pontosabban közülük is azok, akik az elmúlt években nagy kedvezménnyel vásárolták meg a lakást, és most ugródeszkának tekintve eladják azt, ám a kapott kedvezményeket az új házhoz is tovább akarják vinni. — Mikor lesz a nem lakás célú bérlemények bérleti ára a piaci árral megegyező? Ez nyilván azért lehet igen fontos kérdés, mert az önkormányzat jóval a piaci ár alatt adja ki üzlethelyiségeit, így nem lehet csodálkozni, ha spekulánsok bérlik ki azokat, és jó árón továbbadják... „Csinosítás” Jogi, ügyrendi és közbiztonsági, dr. Helmeczy László — A bizottságunkban az új képviselő-testület felállása miatt egy percre sem állt meg a munka, dr. Fábián Lajos, dr. Kalocsai Gábor, Bartha László és jómagam képviseljük a folytonosságot. Akiket felsoroltam, azok vagy korábban is tagjai voltak a bizottságnak, vagy önkormányzati képviselőként dolgoztak. Érdekességképpen elmondom, hogy a jelenlegi munkánk ég és föld ahhoz képest, amit 1990-ben csináltunk. Akkor mindent elölről kellett kezdenünk, amihez a frissiben megalkotott ön- kormányzati törvény adott némi alapot. Ma már tulajdonképpen csak az akkori munka „csinosítása” folyik. — Van persze dolgunk így is rengeteg. Nem véletlen, hogy majdnem minden héten éjszakába nyúló ülésünk van. Állást foglaltunk a Metropol, a Törpe utca, a Sóstó Rt. kérdésben, azaz az összes rázós ügyben, és most már úgy érzem, nem is döntöttünk rosszul. Összességében színvonalas rendelettervezetek kerülnek elénk, ami végül is nem csoda, hiszen a jegyző úr azokat már előttünk átbogarászta. — Nagy a különbség, óriási segítség az, hogy javaslatomra minden bizottsági elnök minden bizottsági ülésre kap napirendi pontokkal, előterjesztésekkel ellátott meghívót. Nagyon jól működik például ez a dolog a gazdasági bizottsággal. Szentesi Péter rendszeresen részt vesz az ülésünkön, amikor gazdasági kérdést tárgyalunk, miként én is ott vagyok a gazdasági bizottsági üléseken, ha a tárgyalásra kerülő anyag jogi megfontolást kíván. —Mennyire szól bele a politika a bizottsági döntésekbe? Gazdasági, Szentesi Péter — Mi is igyekszünk a piaci árhoz közelíteni a bérleti díjakat. Eddig három díjkörzetet alakítottunk ki, amelyet véleményem szerint célszerű lenne kiegészíteni egy „belvárosival”. Ezt az indokolja, hogy a Kiskörúton belül gyakorlatilag magasabb a piaci bérleti díj a sétálóutcában és a Kossuth téren, mint például a Bujtos utcán, a Dózsa György úton vagy a Bocskai út elején. — Mi lesz ’96 legfontosabb feladata? — Nagyon sok munka vár ránk. A legfontosabb az önkormányzat vagyonkoncepciójá- nak elkészítése, amit nem egyedül készítünk el, de nyilván komoly szerepünk lesz benne. A jövőben jobban oda kell figyelnünk a vagyongazdálkodásra, korábban az eladott vagyontárgyakból befolyt pénzek működésre lettek felhasználva. — Bizottságunk a kezdetektől felvette a megfelelő munkatempót, és ennek megfelelően működött. Munkatervünket teljes egészében elvégeztük. Közismert, hogy anyagiak híján nagy fejlesztések nem történtek a megyeszékhelyen, de a részletes rendezési tervek és egyéb kisebb-na- gyobb feladatok így is bőven adtak munkát. Sikerként könyvelem el, hogy az 1994-ben megkezdődött beruházások zökkenő nélkül befejeződtek. — A magánerős út- és közműfejlesztésre tavaly 80 millió — Feladatunkként jelentkezett ebben az esztendőben a városi egészségügyi alapellátás felülvizsgálata, a változó törvények helyi szintű bevezetésének a javaslattétele. Szociális területen a céltámogatások elosztására tettünk javaslatot, illetve a hálózat működését felügyeltük, továbbá a szociális lakáscélú önkormányzati jutforintot költött a város. A támogatási rendszert az élethez igazítottuk. Például a gázfejlesztéseket a továbbiakban nem támogatjuk, ez teljes egészében átkerült a Tigázhoz. — 1995-ben hány képviselő kereste meg városrészének gondjaival, hány képviselő lobbizott a választókörzetében történő fejlesztésekért? — Azt nem mondom, hogy sokan, de előfordult, hogy megkerestek. A bizottságnak konkrétan meg van határozva, hogy mi a feladata, és minden más a közgyűlés dolga. Éppen tatások eldöntését segítettük helyi környezettanulmányok elkészítésével. A rendelkezésünkre álló anyagi keret csupán látszólag volt nagy. A tervezett támogatásokon kívül az úgynevezett HTO-támogatá- sok elosztására tettünk javaslatot. Idén a szociális körülmények várható nehezedése és a ezért senkivel nem tettünk, nem tehetünk kivételt. — Az idei esztendő kemény év lesz az önkormányzat számára. Hol lát tartalékokat, melyek a bizottság legfontosabb feladatai ebben az évben? — Úgy érzem, a városnak a fejlesztésekhez való viszonyát gyorsan át kell értékelnie. Elsőrendű feladat: a városba érkező tőkét ki kell szolgálni. Ezenkívül vissza kell fogni a további vagyoneladást, vagyis a vagyonvesztést. Ha sikerülne valahonnan szerezni 10 millió forintot, akkor én azt a Egészségügyi, szociálpolitikai és lakásügyi, dr. Soltész János csökkenő gazdálkodási összeg. miatt jól át kell gondolnunk az elosztási javaslatainkat. A költségvetésünket pályázati úton szeretnénk tovább bővíteni. „Rendkívüli HTO-támogatás” Rólunk döntenek Bizottságról bizottságra „Elkészült a sportkoncepció” — Nem jellemző. Nem emlékszem öt olyan esetre, amikor a bizottságunknak nem volt egyésges a véleménye, és szavazni kellett. Állítom, hogy egy kívülálló sokszor mégsem tudná megkülönböztetni a jogi végzettségű tagokat a nem jogi végzettségűek tői. Több olyan nem jogi végzettségű tagunk van, aki tapasztalatával és életismeretével segíti munkánkat. — 1996-ban mi lesz a legfontosabb feladatuk? — Ha ezt meg tudnám mondani, jós lennék. A közgyűlés tevékenysége és a központi jogi szabályozás határozza meg a munkánkat. Az biztos, hogy nem tartunk a szakmai kihívásoktól, és nem félünk a többletfeladatoktól sem. — Az elmúlt esztendőben a folyamatos kapcsolattartásra törekedtünk a kultúraápoló szervezetekkel, egyesületekkel és a közművelődési intézményekkel. Kiemelt feladatunk volt többek között a VMK, illetve a VTV vezetői pályázatának elbírálása, a Mandala Dalszínház körül kialakult vita megoldásában a segítségnyújtás, a közművelődési intézmények gazdálkodásának, működésének az átvilágítása, illetve a rendelkezésünkre bocsátót céltámogatási összegek szakszerű elosztása. Sportkérdésekkel külön albizottság foglalkozott. Jelentős sikerként könyvelhettük el az önkormányzati ciklus végéig szóló sportkoncepció megalapozását és elkészülését. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó albizottság törekvése az volt, hogy a kulturális „barátságot” gyümölcsöző gazdasági kapcsolattá formálják. Ebben az esztendőben kulturális területen jelentős feladatként hárulnak a bizottságra a millecentenárium feladatai, a VTV átalakítása a már meglévő médiatörvény szellemében. Az olimpia évében Közművelődési, sport és nemzetközi kapcsolatok, dr. Fekete András szeretnénk elérni, hogy városunk jó hírét sportolóink messze vigyék. A városdiplomáciai tevékenységünkkel további testvérvárosi kapcsolatok kialakítását tervezzük. A még hátralévő bizottságokról a következő Közelképben írunk ÚJ KELET Városfejlesztési, Belus Tamás megyeszékhely teljes körű felmérésére fordítanám. Meg kellene oldani például a Pazonyi téri csomópont kérdését, illetve a nagykörúti jelzőlámpák ritkítását —Ha lenne 100 millió forintja, akkor mit építene, mire fordítaná? — Elég kevés a pénz, de azt hiszem, elkezdeném a Hunyadi utcát a Debreceni úttal összekötő út építését. Ezzel a fejlesztéssel a városközpontot közlekedés szempontjából tehermentesíteni lehetne. „Hetente ülésezünk” Városüzemeltetési, Tormássi Géza — Nehezen indultunk, össze kellett szokni, mert sok volt az új tag a bizottságban. Összességében azonban jónak értékelem 1995-ös teljesítményünket. Nagyon sokat dolgoztunk, szinte hetente volt ülésünk. Kezdetben kaptunk egy olyan feladatot, amit képtelenek voltunk — de azt hiszem, bárki képtelen lett volna — teljesíteni. Ötmillió forintból kellett volna megoldani a külterület autóbusz-közlekedését, a sza- kasz-tarifahatárokat áthelyezni, amihez, mint kiderült, 30 millió forintra lett volna szükség. — Az áremelés-tervezeteket szakmailag részletesen megvizsgáltuk. Sajnos a kormány- határozatok és az infláció a cégek előterjesztéseit, az árak növekedését támasztották alá, amiket, ha nem is mindig olyan mértékben, mint ahogy ők javasolták, de elfogadtunk. El kellett fogadnunk, mert más választásunk nem lehetett. A tavalyi év nagy pozitívumaként értékelem, hogy az önkormányzat elfogadta a környezetvédelmi koncepciót, és így megkezdődhetett az ezzel kapcsolatos munka a polgármesteri hivatalon belül is. — A Parkoló Kft.-t kivéve minden közüzemi vállalatnál vagy volt, vagy lesz áremelés ’96-ban. Tudtunkkal ezen a területen is be volt tervezve. Miért maradt el? — A várost vezető koalíció döntött úgy, hogy ne legyen áremelés, ne tárgyalja a közgyűlés a kérdést. Pedig a bizottságunk egy teljes ülésen át tárgyalta a Parkoló Kft. ügyét, és javasolt bizonyos módosításokat, mint például a bérletek árának emelését, illetve a belvárosban élőknek bizonyos kedvezmény adását. A koalíció tagjai nem vizsgálták éves szinten a kft. eredményét, hanem csak az első kilenc hónapból vonták le a következtetéseket. Ezekben a végső számok nem szerepeltek, hanem jórészt csak a bevételek, amik a Parkoló Kft. esetében természetes, hogy az év elején — elsősorban a bérleteladásból — jelentősek. Szerintünk nagy a Parkoló Kft. bevétele, pedig a költségek az év végén csapódnak le.
