Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-17 / 14. szám

UJ KELET Közelkép 1996. január 17., szerda 9 1. Nem vagyok megelé­gedve a város tereinek, jár­dáinak takarításával. Most, hogy elolvadt a hó, elő­kerültek a nejlonzacskók, a tejfelespoharak, a csokispa­pírok stb. Eszméletlen, hogy mi mindent dobálnak el az emberek. 2. Nincs messze, mert nemsokára kapunk fizetést. 3. Már nagyon régen nem tudom, mert mindenhová gyalog járok. — SCH —­CSAK ÍGY SZÓRA Délidőben a megyeszékhely sétálóutcájában a kiraka­tokat nézegetőket szólítottuk meg. Három kérdést tettünk fel nekik: 1. Milyennek tartja a város közterületeinek tisztaságát? 2. Ha a pénztárcájába néz, hogy gondolja, messze van még a hónap vége? 3. Tudja-e, mennyibe kerül most a helyi járatú autóbusz- jegy? Hárman a válaszolók közül: 1. Elégedett is vagyok, meg nem is. A városközpont aránylag tiszta, (bár jártam már olyan településen az or­szágban, amelyik tisztább volt), de a lakótelepek elég­gé piszkosak, szemetesek. Amikor leesik az első hó, akkor minden szépnek lát­szik, csak ha elolvad, akkor derül ki, hogy mennyi sze­mét lapul meg alatta. 2. Nekem nem hosszabb, mint bármelyik más hónap. 3. Most tudtam meg, hogy hetven forint. Reggel a busz­ra szállva kikészítettem az ötvenest, és a buszsofőr szólt rám, hogy ez még kevés. 1. Szemetes, elhanyagolt és piszkos a város. Itt van ez a sok munkanélküli, semmit sem dolgoznak a segélyükért. Őket kellene munkára fogni, rendben tarthatnák a várost. Legalább a segélyeket sem osztogatnák érdemtelenül. 2. Nincs messze, mert nemrég kaptam meg a fize­tésem. 3. Ha buszon veszem meg, akkor hetven forint, egyéb­ként pedig ötven forintba ke­rül. SZEGEDI ZOLTÁNNÉ: SZEGEDI JÁNOS: KULCSÁR ADRIEN: Segítség az állatoknak Másfél évvel ezelőtt alakult meg Nyíregyházán az Állatba­rát Alapítvány, mely kóbor és kivetett jószágok gondozását tűzte ki célul. Ha a lelkesedés nem is, de az anyagi juttatások hamar elfogytak, s tavaly év végére komoly gondba került az állatok otthona. Nemcsak a napi élelmezés, de a rendsze­res orvosi ellátás finanszírozá­sa és a területhiány is óriási problémák megoldása elé állí­totta nap mint nap a menhely alapítóit. A kis csapat tavaly novemberben kérvénnyel for­dult a közgyűlés minden tagjá­hoz, így Csabai Lászlóné pol­gármester asszonyhoz is. Leve­lükben az otthon működéséhez nagyobb területet, fenntartásá­hoz pedig a költségvetésből egymillió forintot kértek. A kuratórium tagjainak pénzkéré­se nem légből kapott gondolat volt, s hogy ezt bizonyítsák, az alapítvány részletesen leírta az új esztendőre vonatkozó költ­ségvetést. A kiadások eszerint 1996-ban 4 155 510 forintot tesznek ki, s ehhez kérték a már említett támogatási összeget. A kérelem feladása után alig egy hónappal megérkezett az ala­pítványhoz a polgármester asszony válasza. Ebben megír­ták, hogy bár pénzügyi támo­gatást nem tud az önkormány­zat az Állatbarát Alapítványnak nyújtani, hosszabb távon térí­tésmentes használatra bérleti szerződés alapján az otthon rendelkezésére bocsát a város egy üres földterületet. Ezzel azonban a gondok még nem oldódtak meg. Az alapítvány­nak már annyi tőkéje sincs, hogy a kapott földet körbeke­rítse, rendben tartsa. A karácso­nyi forgatagban gyűjtött pénz bár jó helyre került, nagyon hamar elfogyott. így most az alapítók — miután nem akar­ják szélnek ereszteni az állato­kat — nem tehetnek mást, mint hogy újból a városlakók, vál­lalkozók segítségét kérik. Aki­nek vannak hasznos ötletei, miként lehetne a kapott terüle­ten létrehozni egy új állatott­hont, az keresse fel az alapít­vány irodáját Nyíregyházán, a zöld irodaházban a harmadik emeleten, vagy a (06-30)437- 090-es telefonszámon. Sikli Címeres barátok Képünkön: Harmati Ernő és a címeres kapu Nyíregyházán, a Szabolcs utca egyik épületének homlok­zatán egy címer hívja fel az arra járók figyelmét, szöget ütve a fejekbe: Manó bora hat akó, ki lehet itt a lakó?! A címer rej­telmeit a legilletékesebb herold, a lakóház tulajdonosa, Pataki Tibor tárja fel előttünk. íme a magyarázat: — A lakóházat gyermekkori barátommal, Papp Tiborral közösen építettük, amelyből a két család tagjai is derekasan kivették a részüket. A címert mi, férfiak ötlöttük ki, a jelen­tése pedig a következő: Ä mo­nogramként szereplő „PT” sze­repe egyértelmű, hiszen mind­kettőnknek azonos a betűjele. A bal oldali szőlő a barátom foglalkozását-hobbiját jelképe­zi, hiszen kertészmérnök, a másik oldalon a hal az én ter­mészet-, és főleg vízszeretete- met, a Tisza iránti rajongáso­mat jeleníti meg. Az én foglal­kozásom egyébként honvéd főtiszt. A korona a ház két asszonyának szóló intelem, vegyék már észre, hogy kik is a koronás fők a portán. (lefler) szakra sűrűsödnek a farsangi rendezvények a két hónap — január 15—március 15. — alatt, az ő, de főként a jelmez nélkül maradt gyermekek leg­nagyobb szomorúságára. En­nek elkerülésére kívánatos len­ne, ha a gyermekvezetők ez ügyben összedugnák a fejüket. Kép: Racskó Tibor reproduk­ciója néhány sikeres „ameri­kai” jelmezről A muzsika megszállottjai Az új év első napját mi, nyír­egyháziak nehezen tudnánk el­képzelni az immár hagyo­mánnyá vált újévi koncert nél­kül. Az évről évre nagy töme­geket vonzó rendezvénynek mindig pozitív a visszhangja. — Mióta is hagyomány ez? — kérdeztük Tóth Tamástól, a Szabolcsi Fúvószenekar karna­gyától. — Lassan egy évtizede, 1987. december 28-án csendült fel először a zene egy ilyen koncerten a művelődési köz­pontban. Akkor még — félve az esetleges kudarctól — nem mertük Újévi koncert néven meghirdetni az előadást. —A koncertet viszonylag ke­vés próba előzte meg. Nagyon igénybe vette a társulatot ez a feszített tempójú felkészülés? — A szűkösre szabott időhöz képest valóban jól sikerült a koncertünk, ez mindenképpen a muzsikusok lelkes hozzáállá­sának és vasakaratának köszön­hető. Az igazi kihívást azonban az a két verseny jelenti majd, melyeket Siklóson és Veszprém­ben rendeznek meg júniusban. Mindkét alkalomra az általam kiválasztott új műsorral készü­lünk, ezek egységesen XX. szá­zadi magyar darabok, kimondot­tan fúvószenekarra íródtak. — Fellépéseik állandó kísé­rői a majorettek. Mióta dolgoz­nak együtt? — Az országban először Nyír­egyházán alakult majoretteso- port Tonté László „állhatatos­ságának” köszönhetően. Annak idején ő ragaszkodott foggal-kö­römmel ahhoz, hogy a majorett- formáció fennmaradjon, 1987 óta pedig — az addigi ifjú gárda és a vasutas fúvószenekarok összekovácsölódása után — együtt vállaljuk fellépéseinket. A zenekar tagjai nem hivatá­sos zenészek, hanem szabad idejük nagy részét áldozzák fel, munka vagy tanulás mellett hódolnak a zene iránti szenve­délyüknek. — Működésükhöz ki adja az anyagi hátteret? — Sajnos nem dúskálunk a pénzben. Bár a megye és a vá­ros is nyújt némi támogatást, és szponzoraink is vannak, még­Fülbemászó muzsika sem tudjuk fedezni az évi 50— 60 fellépést „túlélő”, folyama­tosan elhasználódó hangszerek költségeit. A technikai felsze­reltség hiányossága és a nem elégséges anyagi támogatás el­lenére a zenekar tagjai mégis maximálisan teljesítenek; bár néha azt érezzük, hogy ha me­gyénket kell zenei téren képvi­selni — külföldön —, keveset gondolnak ránk az illetékesek. — Ont — túl azon, hogy a zenekart dirigálja és a Zenemű­vészeti Szakközépiskolában ta­nít—, mint a trombita elismert művészét, a közelmúltban nagy megtiszteltetés érte... — Január 12-én a BM Szim­fonikus Zenekar hangverse­nyén közreműködhettem a 2. Brandenburgi verseny előadá­sán. (Minden trombitaművész álma ennek a nagyszerű darab­nak az eljátszása, amelyre — Fotó: Racskó nehézségéből adódóan — csak nagyon kevesen vállalkoznak —‘ a szerk.) A művészélet teljes embert kíván. Én személy szerint sze­rencsésnek érzem magam, mert olyan család áll mögöttem, amely ezt számomra lehetővé teszi. Orosz Edina Nyíregyházán évek óta a Kölyökvár (Dózsa György u. 25. Tel.: 42/408-700) foglalko­zik jelmezkölcsönzéssel. E szolgáltatásuk iránt a farsangi idényben természetesen megnő a kereslet, óvodák, iskolák je­gyeztetik elő magukat. A Kö­lyökvár e szolgáltatását ellátó munkatársa, Brösztl Julianna tapasztalata szerint — főleg az iskolák esetében — egy idő­-----------wnmwm mgm mm4 ■ vm .........................mm Ha ngverseny, adótanácsadás A városi művelődési köz­pontban is elkezdődnek a programok, foglalkozások. A filmkedvelők e hónap­ban 23-án és 30-án jöhetnek össze a Narancs-Zselé Film­klub vetítései alkalmával. Aki kedveli a folklórt, ja­nuár 24-én keresse fel a VMK-t a 19 órától kezdődő Szól a nóta, perdül a tánc című nótaest alkalmával. Ugyancsak 24-én a Déri Já­nos Klub videofilm-vetíté­sén látják szívesen a földön- kívüli civilizációk iránt érdeklődőket. A művelődési központi//'. SpenikVladimir Krisztián önálló estjének ad otthont 26-án a hangver­senyteremben. A 200 forin­tos belépődíjakat jótékony célra fordítják. Aki pedig nincs tisztában az önadózás útvesztőivel, az január 26-án a Dialógus-sorozat előadá­sán a társasági és személyi jövedelemadóról tudhat meg pontos információkat. Fogadóóra Pongó Károlyné, Nyír­egyházaváros 13. számú vá­lasztási körzetének (Huszár­telep) önkormányzati kép­viselője kéri a körzet válasz­tópolgárait, hogy hivatalos ügyekben a Hősök tere 9. szám alatti irodaházban ke­ressék. A fogadóórák ideje: hétfőtől csütörökig 8-tól 16 óráig, pénteken 8-tól 12 órá­ig, a nyíregyházi Cigány Ki­sebbség — 211 -es számú — szobájában. Szabadidőben mesterfokon Maskara farsangra

Next

/
Thumbnails
Contents