Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-17 / 14. szám
2 1996. január 17., szerda Belföld-külföld UJ KELET Madridi Paktum Kedden a spanyol parlament felsőházában a parlamenti pártok képviselői aláírták az úgynevezett Madridi Paktumot a baszk szeperatista terrorszervezet, az ETA elleni harc hatékonyabbá tétetele érdekében. Ez már a harmadik ETA-el- lenes megállapodás, egy hét leforgása alatt. A baszk terroristák mostanában újabb bombamerényletekkel, emberrablásokkal és utcai zavargások szításával hívják fel magukra a figyelmet. Harcra buzdítják a csecseneket Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök hétfőn parancsot adott arra, hogy aznap helyi idő szerint 22 órától a csecsen fegyveresek kezdjenek széles körű terrorakciókat Csecsenföldön és a szomszédos Dagesztánban is. Ezt Alekszcmdr Zdanovics, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat moszkvai szóvivője közölte kedden az ITAR-TASZSZ hír- ügynökséggel. A Dzsohar Dudajev elnök vezette csecsen parancsnokság állítólag utasította a lázadókat, hogy készüljenek fel a fegyveres harcra Csecsenföld egész területén, és tartsák fenn a kapcsolatot a központtal. Maszhadov parancsát állítólag többször is megismételték a rádiójukon. Sikeresen vadászott az Endeavour Az Endeavour amerikai űrrepülőgép személyzete négy napon belül immár a második műholdat fogta be kedden. Az űreszközt két nappal ezelőtt állították pályára, és 300 kilométeres magasságban keringett. Feladata az volt, hogy az űrrepülőgéptől függetlenül adatokat gyűjtsön és tudományos kísérleteket végezzen. Koreába szakadt amerikaiak Egy szöuli napilap kedden fényképeket közölt olyan amerikaiakról, akik állítólag harcoltak a koreai háborúban (1950—1953), és jelenleg is Eszak-Koreában élnek. A Csoszun közlése szerint a szóban forgó felvételek egy olyan filmről készült videorészletek, amelyet 1979 és 1981 között Phenjanban forgattak. Szomáliái zavargások Ötvenkilenc személy meghalt és 130 megsebesült hétfőn a Szomália északi részén kitört harcokban. Szomália északi tartománya 1991-ben elszakadt az ország többi részétől, és „Szomáliland Köztársaság” néven kikiáltotta függetlenségét, amelyet a nemzetközi közösség még nem ismert el. Lezárták Betlehemet Az izraeli hadsereg hétfőn este meghatározatlan időre lezárta Betlehemet. A tiltó rendelkezést azután fogadták el, hogy a város egyik kerámiaüzletében ismeretlen tettes rálőtt egy izraeli üzletemberre. A Reuter és az AFP jelentése szerint új rendelkezésig a Betlehemben élő palesztinok nem hagyhatják el a várost, az izraeli polgárok pedig — biztonsági okokból—nem utazhatnak a Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt álló ciszjordániai városba. A 33 éves, Kelet-Jeruzsá- lemben élő vállalkozót két helyen találták el a golyók, de sérülései nem bizonyultak súlyosnak. A szerencsésnek bizonyult áldozat elmondta, hogy az üzletben vitába keveredett egy arab férfival, aki ezután rálőtt. A Moszad pénze A Sin Bét, az izraeli belső és a Moszad, a külső titkosszolgálat ebben az esztendőben mintegy 650 millió dollárból gazdálkodhat — írja keddi számában a Háárec című független izraeli napilap. A Moszadnak és a Sin Bétnek juttatott összegeket hivatalosan ugyan titokban tartották, de a lap a miniszterelnöki hivatal költségvetéséből kikövetkeztette. A két szervezet közvetlenül a miniszterelnöki hivatalnak alárendelve működik. Távoztak a mudzsahedek A kormányhadsereg egységeinek kíséretében elhagyták Boszniát az utolsó mudzsahedek — külföldi muzulmán fegyveresek —, akik a kormánycsapatok oldalán harcoltak a boszniai polgárháborúban. David Shaw ezredes, a NATO brit szóvivője közölte a Reuter tudósítójával, hogy 135 mudzsahed harcost közép-boszniai támaszpontjaikról a hor- vát határra kísértek. Onnan Zágrábba viszik őket tovább, majd repülőgépen visszautaznak hazájukba. Prevlakán maradnak a megfigyelők Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn engedélyezte, hogy a Prevlaka-félszigeten maradjon továbbra is az a 28 katonai megfigyelő, aki az ENSZ nevében a demilitarizált félszigetet ellenőrzi. Az egyhangúan elfogadott határozatban a testület újabb három hónappal hosszabbította meg a megfigyelők mandátumát. Miniszterelnöki sajtótájékoztató Horn Gyula a második félévben a gazdasági helyzet javulására számít Kedd délelőtt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában Horn Gyula miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott. Ezúttal a gazdaság égető problémáit firtatták az újságírók. Az első kérdés régiónkat is érintette. Az Esti Hírlap fő- szerkesztőjének kérdésére válaszolva a miniszterelnök elmondta: — Egészen biztos, hogy idén az M3-as autópályán semmiféle autópályadíj bevezetésére nem kerül sor. Egyébként is Gyöngyöstől a határig tervezik az autópályadíj bevezetését, de a jövőbeli fejlesztés nem jár a jelenlegi autópályalejáratok megszüntetésével, a díjfizetés bevezetésével. A Magyar Rádió riporterének kérdésére válaszolva a miniszterelnök elmondta: — A kormány nem kíván reagálni a Grósz Károly halálával kapcsolatosan a kabinetet ért ellenzéki bírálatokra. A miniszterelnök véleménye szerint Grósz Károlynak nagy érdemei voltak az átalakulás folyamatában. A temetésen a kormányt Vastagh Pál igazságügyminiszter képviseli, a miniszterelnök hónapokkal ezelőtt máshová ígérkezett. A Népszava belpolitikai rovatvezetője a kórházak korábban „megígért” bezárása felől érdeklődött. — A miniszterelnök a népjóléti miniszterrel és az; Egészségbiztosítási Önkormányzat vezetőjével folytatott megbeszélések témái közül a gyógyszeráremelés, a fogászati kezelések térítések, a kórházi adósságok rendezések és a gyógyászati segédeszközök gyártásának problémáit emelte ki. A rászorultsági elvet kellene érvényesíteni — mondta a miniszterelnök —, de ennek a technikáját nagyon nehéz kialakítani. A január végi kormányülésre egy előterjesztést készítenek, s az sem elképzelhetetlen, hogy törvényeket fognak módosítani. A miniszterelnök fontosnak tartja, hogy az intézményi reform ne teremtsen olyan helyzetet, amelyben állampolgárok vagy intézmények ellehetetlenülnek. Az is fontos, hogy a különböző érdekképviseleti szervekkel egyetértésben történjék az átalakítás. A Duna Televízió szerkesztője az adókinnlévőségekről kérdezte a kormányfőt. Szakértői számítások szerint a 251 milliárd forintos adótartozásból csak 30 milliárd hajtható be. Mit tud tenni a kormány? — Meg kell erősíteni az APEH szerepét, törvényeket kell módosítani a kormánynak, s vagyonnyilvántartásra van szükség! Ezek a problémák egy átfogó kormányprogramot igényelnek, az ezeket segítő törvényjavaslatok folyamatosan kerülnek a parlament elé. A Magyar Hírlap munkatársa a lap információját akarta ellenőrizni. Eszerint a miniszterelnök a minisztereknek és az államtitkároknak a harmincszázalékos béremelések mellé még húsz százalékot javasolt. Horn Gyula szerint a Magyar Hírlap információjának semmi köze a valósághoz. Hóm Gyula miniszterelnöki ideje alatt nem javasolt fizetésemelést, miközben a közalkalmazottak és köztisztviselők körében évente volt fizetésemelés. Mindezek ellenére az állam- igazgatásban folyamatosan csökken a reálbér, és rosszul fizetett az államapparátus. Emiatt elmennek az államigazgatásból a szakemberek, és egyre nehezebb a versenyszféra által diktált jövedelmekkel lépést tartani. Az Esti Hírlap főszerkesztője a kormány népszerűségét firtatta. Minden politikus érdekelt a népszerűségi index kedvező alakulásában — mondta válaszában Horn Gyula, ha csak ezt kellene figyelni, sok népszerűtlen intézkedést nem hoznának. Aki válságkezelésre vállalkozik, nem hozhat mindenkinek tetsző intézkedéseket. Az eddigi kormányzati tevékenység makroszinten már éreztette pozitív hatását. A miniszterelnök 1997—98-ra várja a gazdasági helyzet javulása miatt a népszerűségi mutató emelkedését. Már most is biztató, hogy az 1995-ben megszűnt 170 ezer munkahely helyett több jött létre. Vannak városok, ahol munkaerőhiány van, s főleg a versenyszférában érezhetően növekedett a jövedelem. Horn Gyula 1996 második felében, de még inkább jövőre a jelenleginél szélesebb körben várja a változások pozitív eredményeit. Hajdú István Újabb négy áldozat Az elmúlt héten újabb négy ember halálában játszott közre az influenza Heves megyében, így immár kilencre emelkedett a fertőzés áldozatainak a száma a régióban. A betegek száma viszont 26 százalékkal csökkent, ami a járvány visszavonulását mutatja — tájékoztatta kedden az MTI tudósítóját dr. Gombkötő György, a megyei Népegészségügyi Intézet főorvosa. Elmondta, hogy a január 14-ét megelőző héten egy 41 éves nő, valamint egy 58, egy 56 és egy 75 esztendős férfi halálában játszott közre a fertőzés. Mindegyikük súlyos krónikus betegségben szenvedett, csakúgy mint a járvány korábban elhunyt öt áldozata. Ugyanakkor a betegek száma a korábbi 1818-ról 1353-ra csökkent. A járvány legnagyobb arányú visszavonulása Eger környékén figyelhető meg, ahol a két héttel ezelőtti 470 influenzáshoz képest az elmúlt héten már csak 253-at tartottak nyilván; ennél szerényebb mértékű csökkenés tapasztalható a megye egyéb területein. Kivétel Heves városa, ahol a korábbi 43-mal szemben 55 fertőzöttet regisztráltak. A főorvos hangsúlyozta, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák tartósan érvényesülnek, várhatóan három hét múlva megszűnik a járvány. Ennek ellenére továbbra is javasolják a védőoltást. Folyamatosan érkezik az olaj Az Adria-parti horvát omi- salji kikötőbe befutott az a hajó, amely a Mól Rt. által vásárolt 130 ezer tonna arab olajat szállítja — mondta az MTI tudósítójának érdeklődésére kedden a Mól Rt. illetékese. Hozzátette, hogy az ismét üzembe helyezett és alternatív beszerzési útnak számító Adria-csőveze- téken keresztül vélhetően már szerdán a százhalombattai finomítóba továbbítják a nyersolajat. Egyelőre nincs információ arról, hogy milyen mennyiségű ásványkincs szállítására kerül sor legközelebb az Adria- csővezetéken, a szakemberek szerint ezt a mindenkori finomítói program függvényében ütemezik. Eközben a BarátságNem alkotmányellenes a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek a tartozások kielégítésének sorrendjére vonatkozó szabályozása. Az Alkotmánybíróság keddi ülésén elutasította azt az indítványt, amely szerint az említett kérdésről a tulajdon egyenlőségének elvét sértve rendelolajvezetéken január 3. a óta folyamatosan érkezik a nyersolaj. A problémamentes orosz olajszállítás előzménye, hogy a Mól Rt. a januári behozatalra még tavaly előzetes ármegállapodást kötött. A februártól decemberig terjedő időszakra az olajszállítás és -vásárlás feltételeiről a Mól Rt. legkésőbb január végén köti meg a szerződést orosz partnereivel. Az idén a diverzifikált beszerzés érdekében Oroszországon belül is több kőolajtermelővel kívánnak megállapodni. Többek között az orosz Jukosszal, amely bár az oroszországi export magyar- országi koordinátora, egyben kőolajkitermelő is. kezik a fenti törvény. A testület ugyanis nem találta alkotmányellenesnek, hogy a felszámolási eljárás során a társadalombiztosítási tartozások, az adók és az adó módjára behajtható köztartozások, valamint a víz- és csatornadíjak az egyéb tartozásokat megelőzően egyenlítendők ki. Nem alkotmányellenes Hírről \ hírre v Hübele Sokszor kívántuk már mindannyian, hogy kis hazánk ne Pató Pálok országa legyen. A napjainkban zajló társadalmi-gazdasági átalakulást figyelve most elmondhatjuk: a többség tempót váltott. Csak az a baj, hogy átestünk a ló másik oldalára. Ahelyett, hogy fontolva haladnánk, kapkodunk. S néha úgy tűnik: a legtöbb Hübele Balázs éppen a kormányban ügyködik. Itt van például a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedéséről szóló kormányrendelet. Haggyuk most az alkotmányossági aggályokat! Nem mintha nem azok lennének a legelgondolkodtatóbbak. Am essék szó most egy kevéssé publikált részletről! Először is: a rendeletet december 27-én alkották, a parlament szokásos év végi hajrájában, de mégis olyan időpontban, amikor a közigazgatás középszintjén dolgozók és háziorvosok jó része általában évi szabadsága utolsó napjait tölti. Ebből önmagában még nem adódtak volna nehézségek, ha a rendelet nem január elsejei hatállyal lépett volna életbe, még mielőtt bármelyik helyi illetékes felocsúdhatott volna. Az intézkedést teljes egészében közreadó Magyar Közlöny pedig csak január 8-án érkezett a vidéki önkormányzati hivatalokba, amikor a mozgáskorlátozottak már javában kopogtattak az ajtókon. Persze a megfelelő nyomtatványok még nem készültek el, s az ügyintézők — tényleg csak humanizmusból — azt is megsúgták: a háziorvosokhoz egyelőre felesleges menni, szinte biztos, hogy az egészségügyben dolgozók nem tájékozódtak még kellőképpen, s ki tudja, a Népjóléti Közlöny mikor éri utói az életet. Mi is következhetne mindebből? Ingerültség minden érintett részéről. A végrehajtásban közreműködők bosszankodhatnak a sürgető pluszmunkák miatt, s azért is, mert egyáltalán nem tudni, mi következik majd az Alkotmánybíróság döntése után. A mozgáskorlátozottak pedig az esélyegyenlőség megcsorbításától szenvednek. Am nemigen reménykedhetünk abban, hogy efféle apróságok bármikor, bárkinek eszébe jutnak majd „odafönt". Gyüre Agnes
