Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-16 / 13. szám

UJ KELET mmmmm J önnek-mennek Milánóban Sport 1996. január 16., kedd 13 Kézilabda EHF Kupa Remegő lábakkal nem lehet csatázni! Az olasz napilap, a Corriere della Sera immár kész tényként közölte, hogy Michael Reiziger és Edgar Davids, a holland Ajax Amsterdam labdarúgó- csapatának két sztárja jövőre már az AC Milan piros-fekete mezét viseli. A lap értesülése szerint a har­madik kiszemelt, a szintén Ajax-futballista Patrick Klui- vert csak a 1997—98-as idény­ben áll a Milan rendelkezésé­re. Az átigazolásokkal kapcso­latos hír, hogy méginkább meg­romlott az amúgy sem „rózsás” viszony az itáliai labdarúgás két legeredményesebb klubja, a Milan és a Juventus között. Az ügy háttere az, hogy a torinóiak már hamarabb kiszemelték ma­guknak a három hollandot. Meg is kezdődtek a tapogató­zó tárgyalások, amikor megje­lent a színen a lombardiai klub, és ismét bebizonyosodott, hogy Berlusconi Milan-klubelnökkel jelenleg senki nem tudja fel­venni a versenyt az anyagiak terén. Az elnök jócskán ráígért a „Juve” ajánlatára, és ennek eredményeképpen a hollandok nem Torinóba, hanem Milánó­ba költöznek. A jelenlegi hely­zet szerint jövőre a „rosso- neriknek” (a Milánról van szó —a szerk.) hét (!) szerződtetett külföldijük lesz. A nem akármilyen lista: a horvát Boban, a montenegrói Savicevic, a francia Desailly, a libériái—francia Weah, a sze­negáli Vieira — ők jelenleg is a klub alkalmazottjai —, vala­mint a két holland, Davids és Reiziger. A külföldiek jönnek — az olaszok mennek. Enzo Gambaro már alá is írt az an­gol Boltonhoz. A taljánoknak nem igazán tetszik ez a fajta játékosáramlás. Hallatta is a hangját a csapatkapitány, Fran­co Baresv. — Nagyon veszé­lyes ez a fajta játékosáramlás. A fiatal olasz labdarúgókat így nem lesz, ami motiválja, hiszen egyértelmű, hogy a drága pén­zen vett külföldiek kapnak játéklehetőséget. Régen a Mi­lan kizárólag lombardiai játé­kosokból állt. Azt szeretném, hogy a mostani gárda legalább olaszokból tevődjön össze. Ter­mészetesen nem a külföldiek ellen beszélek — hiszen sok „légiós” barátom van a Mi­lánban —, hanem a jelenség nekem nem tetsző — mondta. Profi kosárlabda Nem túl magas színvonalú összecsapást hozott az amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) legutóbbi fordulójában a Phoenixben megrende­zett Phoenix Suns—Cleveland Cavaliers találko­zó. A mérkőzést a vendégcsapat nyerte 89-74-re. A hazaiak gyenge teljesítménye elsősorban igen halovány eredményességükre vezethető vissza: mindössze 28 (!) pontot dobtak mezőnyből. — Egy egyetemi csapatot sem vernénk meg ilyen gyenge dobóteljesítménnyel! Úgy játszottunk, mintha a csa­pattagok most lettek volna először együtt a parketten — bosszan­kodott a Suns mestere, Paul Westphal. A győztes mester sem lehet túl büszke fiaira: a Cavaliers 51 százalékos dobóteljesítmé­nye szerencsére most elég volt a diadalhoz. — Keményen dolgo­zunk, és egyre jobbak vagyunk — hangzott a „Cav” trénere, Terrell Brandon tömör értékelése. Phoenix Suns—Cleveland Cavaliers 74:89. Profi jégkorong Öt mérkőzés, két döntetlen, egy idegenbeli győzelem — ez az észak-amerikai profi jégko­rong liga (NHL) legutóbbi játéknapjának mérle­ge. A hazai közönség előtt jégre lépett együtte­sek közül csak a Winnipeg Jets szenvedett vere­séget, pedig a hazaiak háromszor is vezettek az Anaheim Mighty Ducks csapatával szemben, mégis 6-4 lett a vége a „Kacsák” javára. Az utóbbi időben remeklő Chicago Black- hawks gárdáját a Wayne Gretzky vezényelte Los Angeles Kings sem tudta megállítani. A chicagóiak biztosan, 5-2-re nyertek. Utolsó 15 találkozójuk során 11-szer hagyták el győztesen a pá­lyát, és mindössze két vereséget számlálnak. New Yorkban Pat Verbeek két gólt szerzett, így már 800 pontnál tart pályafutása során. E két találat is csak a döntetlenhez volt elegendő a Rangersnek a St. Louis Blues ellenében. Eredmények: New Jersey Devils—Dallas Stars 7-2, Winnipeg Jets—Anaheim Mighty Ducks 4-6, New York Rangers—St. Louis Blues 3-3, Chicago Blackhawks—Los Angeles Kings 5-2, Colo­rado Avalanche—Calgary Flames 4-4. Az észak-amerikai profi jégkorong ligában (NHL) szereplő Edmonton Oilers vezetősége extraprémiumot tűzött ki a csapat frissen igazolt idegenlégiósának, Máriusz Czerkawskinak, amennyiben Edmontonba hozza a barátnőjét is. A meglepő kérés hátterében az áll, hogy a barátnő nem más, mint a svéd filmsztár, Izabella Scorupco, aki szerepelt a legújabb, nagysikerű James Bond-filmben, a Goldeneye-ban. A lengyel születésű svéd hölgy immár több, mint két éve Czerkawski élettársa. — Nagyon intelligens lány, négy nyelven beszél és népszerű énekesnő Svédországban — mondta Czerkawski a 25 éves hölgyről. — Nagyon várom már az esküvőt, amit valószínűleg idén tartunk Lengyelországban — mondta kettejük kapcsolatá­ról a filmcsillag. Ma hajnalban érkezett haza a spanyolországi Valenciából a Kisvárdai SE NB I-es női kézi­labdacsapata, amely az EHF Kupa-negyeddöntő első mér­kőzését (a legjobb négy közé jutásért) a Valencia Urbana csa­patával vívta. Mint arról tegna­pi lapunkban beszámoltunk, a „spanyol kiruccanás” nem si­keredett valami fényesre. Az eredmény ismert: 17 gólos, sú­lyos vereséget szenvedtek a várdai lányok. A szabolcsi csa­pat talán nagyobb reményekkel indult a spanyolok elleni pár­harcnak, mint a korábbira, a lengyel Lubin csapata ellenire. A szakvezetők a mérkőzés előtt egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy az érződött: a továbbju­tás is könnyebb lesz. Ennek ala­pot adott az is, hogy sokkal job­ban fel tudtak készülni a Valen­cia ellen, több ismeretet szerez­tek játékukról (köztük két videokazettát legutóbbi mécs­eseikről). Vasárnap délelőtt bi­zakodott a kis küldöttség, hogy a csapat veszi az első akadályt, olyan eredményt ér el, ami esélyt adhat a 20-ai visszavá­gón a továbbjutásra. A mérkő­zésen a spanyol csapatnak lett volna félnivalója, ezzel szem­ben a bátorság a mi lányaink inaiba szállt: megijedtek a kö­rülbelül azonos képességű csa­pattól. Sajnos megilletődöttsé- gük a mérkőzés végéig tartott, ami 17 gólos vereséget eredmé­nyezett. Több kommentárt nem fűzünk a mérkőzéshez, inkább azokat kérdeztük meg — még Spanyolországban —, akik a csapat kíséretében voltak. A MÉRKŐZÉS UTÁN Benyáts Balázs edző: — Hi­bát hibára halmozott csapatom úgy a támadásoknál, mint a védekezésnél, sajnos, a remé­nyeink a 10. perc körül elszáll­tak, onnantól kezdve semmi sem sikerült. A helyzetek kidol­gozásáig eljutottak, de azokat eredményesen befejezni már nem tudták. Mindemellett, úgy érzem, a csapat nagy része nem készült fel méltón és lelkiisme­retesen erre a meccsre. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy komoly átlövő-teljesítmény nélkül nem lehet nemzetközi szinten eredményt elérni. Egye­dül a kapusaink és a Nagy test­vérek igyekeztek elfogadhatót nyújtani. Dr. Oláh Albert, Kisvárda polgármestere: — Sajnos jó jósnak bizonyultam, erőfeszíté­seink ellenére, úgy tűnik, a mélypontról is tudunk még lej­jebb esni. Sportvezetőinknek már az a következő nagy fel­adatuk, hogy a szakosztály kö­rül rendet teremtsenek — úgy a vezetők, mint a játékosok kö­zött. Valószínű, hogy az őszi, néha el-elfogadható játék a ko­rábbi szakmai munkára vezet­hető vissza. A spanyol csapat­ról az a véleményem, hogy a magyar mezőnyben körülbelül a 10—12. helyen lennének, és ezért fájó, hogy tőlük szenved­tünk vereséget. Még abban bí­zom, hogy ettől a vereségtől mindenki észhez tér. A vissza­vágón 5—6 gólos hazai győzel­met várok, ami tisztes búcsút jelentene a kupától, és ehhez kérem még a szurkolók támo­gatását. Gubik Tibor SE-elnök: — Ha egy tőlünk sokkal jobb csapat­tól kapunk ki, akkor talán el tu­dom fogadni a vereséget, de így nem. Szégyellem magam a lá­nyok helyett is. Dévényi János szakosztály- vezető: — Nagyon lesújtónak tartom a mai nap eredményét, s úgy érzem, ha hazamegyünk, nagyon sok mindenen el kell gondolkodnunk a jövőt illető­en. Spanyol ellenfelünket a nagyarányú vereség ellenére nem tartom ennyivel jobb csa­patnak. Az idő rövidsége miatt szombatra nagy változtatások­ra már nem leszünk képesek, de remélem, emelt fővel búcsú­zunk a kupától. Hollóné Hoffman Anita csa­patkapitány:— Egyelőre nem találok magyarázatot teljesít­ményünkre, számunkra is ért­hetetlen, hogy az idén már a harmadik meccsen játszottunk tudásunk alatt, ami abban mu­tatkozik meg, hogy hibát hibára halmozunk. Ha ezen a mérkőzésen helyzeteink leg­alább felét értékesítjük, akkor az eredmény is más lett volna. Nem tudom, hogy tudunk eb­Hollóné: — Nem találok ma­gyarázatot bői a kátyúból kilábalni. Nehéz most a visszavágóról beszélni, de mindent elkövetünk — és ezt a csapat nevében is mond­hatom —, hogy ne okozzunk csalódást közönségünknek. Radványi Ferenc technikai vezető: — Korábbi nyilatkoza­tom beigazolódni látszik, ami­kor azt mondtam, hogy 13 em­ber kevés egy NB I-es csapat­ba, főleg, ha abból jóformán csak egy kezdő csapatnyi vet­hető be. Sajnos lövők nélkül és „féloldalasán” ezt a játékot nem lehet játszani, az eddigi bajnoki és kupamérkőzéseken nyújtott teljesítmény a bajnoki folytatásban is kevés lesz. Saj­nos ezen a meccsen a tovább­jutásnak még a legkisebb szik­rája is kialudt, de én ígérhetem, hogy a közönség jó mérkőzést fog látni a 20-ai visszavágón. Tenisz Noszály búcsúja A vasárnapi 38 Celsius fo­kos hőség után hétfőn 22 fok­ra lehűlt a levegő a mel- bourne-i Flinders parkban, így kellemes időben vette kezdetét az év első Grand Slam-bajnoksága, az ausztrál keménypályás nemzetközi teniszbajnokság. A nyitó napon magyar ér­dekeltség is volt, miután Noszály Sándort a harmadik párban szólították a hetes pá­lyára. A jelenlegi legjobb magyar férfi teniszőnek a ha­zai közönség előtt játszó Peter Tramacchi jutott ellen­félül, aki nem szerepel a leg­jobb kétszázban a világrang­listán. Ennek ellenére az ausztrál három játszmában legyőzte a mostanában a 100. és a 110. hely között ingázó Noszályt, s ezzel némi kár­pótlást adott a „kenguruföl­dieknek”, akiket tavaly szep­temberben éppen a magyar csapat búcsúztatott el a Da­vis Kupában a Világcsoport­tól. Az első két játszma egyéb­ként szorosan alakult, No­szály többször is egy labdára volt attól, hogy elnyelje ellen­fele adogatását, ám ez végül nem sikerült neki. Mindkét szett a rövidítésben dőlt el — Tramacchi javára. A harma­dik játszmára Noszály letört, s már nem tudott különösebb ellenállást tanúsítani (6:2). Némi öröm az ürömben, hogy hazatérése után így most már egyértelműen a cse­hek elleni, februári Davis Kupa-találkozóra összponto­síthat, amelynek tétje a Világ- csoport negyeddöntőjébe ju­tás lesz. Természetesen hétfőn már több világsztár is bemutat­kozott Melbourne-ben. Az Austral Openen 1977-ben fordult elő utoljára, hogy a címvédő már az első fordu­lóban kikapott egy selej­tezőből fölkerült verseny­zőtől. Akkor az amerikai Roscoe Tanner volt az „áldo­zat”, most kis híján honfitár­sa, Andre Agassi. Az ATP- rangsorban 133. argentin Gaston Etlis 28 ászt adoga­tott a világranglista második helyezettjének. A 21 éves dél-amerikai a negyedik játszmában már 5:3-ra veze­tett, majd a rövidítésban is csak két labdányira volt a győzelemtől. A kopaszra nyírt Las Vegas-i sztár azon­ban fordítani tudott, s végül 3 óra 18 percnyi játékot követően ő emelhette magas­ba a kezét. Hogy a közelmúlt­ban mellizomsérüléssel baj­lódott Agassi milyen nehezen tudott nyerni, arról elég edzője, Brad Gilbert vélemé­nyét idézni: „Ötszáz dollárt adtam volna, ha nem kell vé­gignéznem ezt a mérkőzést.” — Etlis azt csinálta, amit tud. Jól mozgatott engem, csak a befejezéseknél hibázott. Nem véletlenül, hiszen ez a legne­hezebb a játékban — fejte­gette Agassi. Autósport Schumacher adóügye Úgy tűnik, mostanában rájár a rúd a sztársportolókra — már ami az adózást illeti. A német teniszcsillag Steffi Graf világ­raszóló adóbotránya után a spa­nyol Arantxa Sanchez-Vicariót is meggyanúsították vissza­éléssel. Újabban Michael Schu- macherről mondogatják: adó­csaló. A Hamburger Morgenpost arról tudósít, hogy a kétszeres Forma—1-es gyorsasági autós világbajnok egy luxusvillát tart fenn a dél-franciaországi Őrt La Colle sur Loup-ban. Erről egy, a faluban élő, magát meg­nevezni nem kívánó férfitól ér­tesültek, aki azóta már több névtelen fenyegetést kapott te­lefonon, levélben egyaránt. Schumacher dühösen fakadt ki a hír hallatán. — Egy szó sem igaz az egészből — mondta az autós. — A szóban forgó villa a menedzseremé, Willi Weberé. Igaz, gyakran tartózkodom ott, de jómagam Monte-Carlóban lakom. A francia adóhatóságok figyelmét felkeltette az ügy. indítanak a német sportoló el­len. Ha a villa ugyanis Schu- macheré, és ott is lakik, akkor Franciaországban kell az adót megfizetnie. Ez az összeg kö­rülbelül évi 50 millió márká­ra tehető. Willi Weber nem nyi­latkozott a gyanúsítgatás okán. Akad még egy homályos pont, amire Schumachemek magya­rázatot kell adnia. Michael Zinngraf ingatlankereskedő annak idején levélben köszön­tötte a világbajnokot esküvője alkalmából. A következő sorok olvashatók: „Ez a ház meg­felelő hátteret nyújthat Önnek családalapításkor generációk során át.” A kirobbanni készülő bot­rány eleddig nem zavarta meg Schumachert abban, hogy újabb szponzori szerződéseket kössön. Egy új megállapodás értelmében a Nike sportszer- gyártó cég két éven keresztül 15 millió márkával, a Canon fotóvállalat pedig egy évig 7,5 millióval támogatja Schuma­Elképzelhető, hogy nyomozást chert. Tízmillió márka a papáért Hatalmas összeget, mintegy 10 millió márka óvadékot ajánlott fel a női teniszvilágranglista-vezetőSfejjí Graf abban az esetben, ha a hatóságok szabadlábra helyezik édesapját. Ezt a német te­niszcsillag nyilatkozta a kölni Express című lapnak. Mint isme­retes, Peter Gráfot tavaly augusztusban tartóztatták le. Azzal gyanúsítják, hogy a lánya jövedelme után fizetendő adót nem az adóhatóságnak, hanem külföldi székhelyű cégeknek utalta át. Márpedig azon cégekben érdekelt ő és a családja is.

Next

/
Thumbnails
Contents