Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-15 / 12. szám
4 1996. január 15., hétfő Külföld UJ KELET Tőkés László levele Göncz Árpádhoz és Ion Iliescuhoz Szarajevói szerb visszavonulás Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke új cikkely beiktatását javasolta az Ion Iliescu elnök által kezdeményezett román-magyar megbékélési nyilatkozatba abban a levélben, amelyet Göncz Árpád magyar és Ion Iliescu román elnöknek írt, és az RMDSZ döntéshozóinak vasárnap véget érő székelyudvarhelyi tanácskozásán olvasott fel. Ez a cikkely — elképzelése szerint — kimondaná, hogy a felek a román— magyar történelmi megbékélés elengedhetetlen feltételeinek tartják a „román—romániai magyar megbékélést” és ennek megvalósítása érdekében közös akarattal szorgalmazzák egy „román—romániai magyar kerekasztal-értekezlet” összehívását, illetve egy „román- romániai magyar egyezség” megkötését. Tőkés levelében egyebek között utal a megbékéléssel kapcsolatos saját októberi kezdeményezésére, Markó Béla és az RMDSZ novemberi állás- foglalására, és javaslatát indokolva kifejti, hogy a mindkét fél által hőn óhajtott megbékélés nem szorítkozhat a román és a magyar államra, hanem annak mindenekelőtt a román és a magyar nemzet között kell végbemennie. Miután az alapszerződés határklauzulájában megegyezett a két fél, a két nemzet közötti megbékélés legfőbb akadálya — hangsúlyozza—a romániai magyar kisebbségi nemzetközösség rendezetlen helyzete. Távol a német—francia állami revansizmustól és a kapcsolatos határvitáktól, a román— magyar ellentét, mindenekelőtt kisebbségi természetű — írja. Tőkés levelében vitába száll Iliescu elnök megközelítésével, amely a múlttal kapcsolatban a román sérelmekre helyezi a hangsúlyt. A két nemzet tényleges megbékélése — írja — a közös múlt kölcsönös sérelmeinek meghaladásával kezdődik. Megemlíti például, hogy a „trianoni békediktátum legalább annyira sérelme a magyar államnak, mint a bécsi döntés a román államnak”. Utalva mindkét állam közös euroatlanti integrációs érdekeire, s kifejtve, hogy az okfejtés értelmében a román—magyar történelmi megbékélés politikai és jogalanyainak mindenekelőtt a román nemzetet és a romániai magyar nemzetközösséget tekinti, Tőkés László így fogalmaz: „Akár azt is mondhatjuk, hogy Románia útja Európába nem Budapesten keresztül, másfelől Magyarország útja az európai integráció felé nem Bukaresten keresztül vezet, hanem történelmi, politikai és regionális meghatározottságaik folytán a két ország Európába vezető útja Kolozsváron keresztül halad”. Tőkés kiemeli, hogy javaslatai összhangban állnak a román és a magyar fél megbékélésének célkitűzésével, politikai szándékaival és érdekeivel. Az RMDSZ kétoldalú román— magyar kerekasztal-tárgyalás megtartására vonatkozó ismételt kezdeményezéseivel kompromisszumos megoldást jelentenek, és figyelembe veszik az európai és a világpolitikában végbement fejlődést. Magyarszlovák Alapszerződés A magyar-szlovák alapszerződés ratifikálásának támogatásától eddig elzárkózó nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kész fontolóra venni a kompromisszum lehetőségét. Ezt olyan törvények szentesítéséhez köti, mint a köztársaság védelméről, vagy a rendkívüli állapotról szóló törvény elfogadtatása a parlamentben. Mindezt a párt országos vezetésének szombati tanácskozása után/ón Slota elnök jelentette be Kassán. Feltételeik között további törvények, így az iskolatörvény is szerepel. A szlovák kormánykoalícióhoz tartozó SNS a Btk.-t és az önkormányzati választásokról szóló törvényt is módosítani akarja. (A szélsőségesen magyarellenes magatartást tanúsító SNS-nek a köztársaság védelméről szóló törvénytervezetét a magyar pártok elfogadhatatlannak tartják, de a tervezet ellenvetést vált ki a szlovák ellenzék soraiban is). Ján Slota kassai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a párt országos vezetésének döntése szerint a ratifikálással kapcsolatos, esetleges kompromisszum kérdésében, — „a félreértéseket elkerülendő”—egyedül ő nyilatkozhat. Dagesztáni túszdráma Az orosz hatóságok vasárnap meghosszabbították a csecsen terroristákhoz intézett szombati figyelmeztetés lejártát, miután a csecsen fegyveresek vasárnap reggel helyi idő szerint tíz óráig nem engedték el túszaikat, és nem adták meg magukat. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a túszok védelmében hosszabbították meg a határidőt. Az Interfax jelentése szerint az ultimátum lejárta után a Pervomajsz- koje települést körülvevő csapatok nem léptek akcióba. Alekszandr Mihajlov, az FSZB szóvivője bejelentette, hogy a szövetségi csapatok a túszmentő művelet megkezédésére készülnek. Mihajlov megismételte az előző esti ultimátum felételeit, amelyek a túszok szabadon engedésére és a fegyverletételre vonatkoztak. Ezek szerint a terroristáknak Csecsen- földre kell vonulniuk, ahol a csecsen vezetés által felállított bizottság egyénileg hivatott dönteni a terroristák sorsáról. Bili Clinton délszláv körútja lehetőséget teremtett az amerikai elnöknek arra, hogy hazafias indokokra hivatkozva egy kis időre elmeneküljön a költségvetés ügyében kellemetlenkedő, republikánus többségű törvényhozás elől. A körút ugyancsak lehetőséget adott arra, hogy az elnök lélegzethez jusson azelőtt, hogy újabb kérdésekre kelljen válaszolni a Whitewater-ügyben — vélekedett vasárnapi kommentárjában a Politika című belgrádi napilap. „A választási kampány Tuz- lában” című elemzés szerzője, Nebojsa Curcic szerint a boszniai amerikai jelenlét sokkal inkább azt a célt szolgálja, hogy Clintont lefényképezhessék Tuzlában a marcona amerikai Támogatjuk a magyar—szlovák alapszerződés ratifikálását és az Európa Tanács 1201-es ajánlásaival sincs gondunk, mert mozgalmunk elveti a területi autonómia gondolatát — nyilatkozta szombaton Gyimesi György, a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért nevű szlovákiai magyar párt elnöke. Gyimesi — a szlovákiai Együttélés politikai mozgalomból kivált egykori alelnök — elmondta: tavaly — ötödik szlovákiai magyar erőként — létrejött mozgalmának programjában az alapszerződés ratifikálása és a magyar—szlovák megbékélés elsődleges A boszniai szerb hadsereg megkezdte harckocsijainak és nehézfegyzerzetének visszavonását Szarajevó szerb negyedeiből, amelyek a daytoni egyezmény értelmében a muzulmán kormány ellenőrzése alá kerülnek. A visszavonásról szóló híreket a NATO szarajevói illetékesei is megerősítették, s Andrew Gumming tábornok, a brit IFOR-erők képviselője azt is elmomdta, hogy a békefenntartók üzemanyagot adtak a szer- beknek, hogy ezzel is segítsék a visszavonást. A délszláv békeegyezmény szerint a szerb erőknek a jövő hét péntekéig kell kivonulniuk a boszniai fővárosból, s két hónapon belül a laktanyákba kell visszavonniuk fegyverzetüket. A boszniai kormány a kivonásról szóló hírek ellenére is elégedetlen. Szarajevó azt követeli, hogy a szerbek semmisítsék meg a fővárosból kivont fegyvereket. A muzulmán vezetés arra alapozza követelését, hogy a fegyverek a Szarajevót körülvevő, húsz kilométer sugarú nehézfegyver-mentes zóna határán belül vannak. Belgrádi értesülések szerint az tengerészgyalogosok között, mintsem, hogy bizonyítsa: az amerikai vezetés stratégiai döntése értelmében az amerikai katonák mindenütt készek megjelenni, ahol szükség van rájuk. A Politika szerint az amerikai elnök a közelgő elnökválasztásokra való felkészülés elemének tekinti a boszniai amerikai katonai szerepvállalást, s valószínű, hogy Clinton a választási kampány idején mindvégig hajlandó lesz eljátszani a „világ csendőrének” szerepét. A belgrádi lap — amerikai véleményekre hivatkozva — azt állítja, hogy az amerikai vezetésből sorra távoznak azok a politikusok, akik a múlt szellemének megfelelően úgy vélik, hogy az Egyepontként szerepel. Baloldali irányultságú mozgalmát „a szlovákiai magyar pártok közti rést kitöltendő céllal” hozta létre — hangsúlyozta a mozgalom országos vezetésének szombati tanácskozása után nyilatkozó Gyimesi György. Az Érsekújvár melletti Kürtön megtartott sajtótájékoztatón a mozgalom elnöke aláhúzta, hogy az autonómia kérdésében a hárompárti magyar koalíció álláspontjától szögesen eltérő véleményt képviselnek, s ezért ,,e pártok vezetői úgy tekintenek ránk, mint akik elárultuk a szlovákiai magyarok érdekeit, és IFOR-erők alaptalannak tartják a boszniai kormány kifogásait, s közölték: ők a daytoni egyezményt tartatják be, s már érvényüket vesztették a korábbi ENSZ-határozatok. Vasárnap a hercegovinai Mostarba érkezett Leighton Smith tábornok, a boszniai IFOR-erők főparancsnoka. Az amerikai tábornok a városban élő horvátok és muzulmánok vezetőivel, valamint Hans Koschnickkal, a város Európai Uniót képviselő polgármesterével tallkozott. A látogatásra egy nappal azután került sor, hogy Franjo Tudjman horvát és Bili Clinton amerikai elnök Zágrábban megegyezett a mostari feszültség csökkentésének részleteiben, a horvát és amerikai szerepvállalásról. Az egyezség értelmében az amerikai Robert Owens vizsgálja majd ki a városban uralkodó helyzetet. A muzulmánok és horvátok között az újév első napjaiban éleződött ki ismét a feszültség. A fegyveres incidensekben ketten életüket vesztették, ketten súlyos sebesüléseket szenvedtek. sült Államok határait Lengyel- ország, Kelet-Németország, valamint Magyarország nyugati határain kell megvédelmezni. „Egyre inkább azok kerülnek reflektorfénybe, akik ugyan sokat beszélnek Amerika vezető szerepéről, ám lehetőleg rizikó nélkül, s ingyen kívánják elérni céljaikat” — írta a lap. A Politika egyébként részletes beszámolót közölt Clinton délszláv körútjáról, s ismertette az amerikai elnök taszári beszédét is. A lap budapesti tudósítója Clinton azon mondatát emelte ki, melyben közölte: „A világon sokan várnak segítséget az Egyesült Államoktól, s bár mi nem lehetünk jelen mindenhol, igyekszünk megtenni mindent, ami tőlünk telik”. szóba sem állnak velünk” — mondta Gyimesi. Méltánytalannak nevezte, hogy a lapok „tendenciózus munkatársai folyamatosan támadják” az általa vezetett mozgalmat. „Programunkat elferdítik, félremagyarázzák, és azt állítják, hogy a szlovák kormánykoalíció pártjai, elsősorban a vezető kormánypárt, a HZDS »uszálypártja« vagyunk — jóllehet, eddig egy fillért sem kaptunk senkitől.” A Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért nevű erőnek kétezer tagja van — idézte Gyimesit a TA SR szlovák hírügynökség jelentése. Elektronika és Informatika Izrael, a Közel-Kelet Szilícium-völgye Izrael rohamléptekkel halad afelé, hogy a Közel-Kelet „Szilícium-völgyévé” váljon: az „ígéret földjének” tűnik több vezető informatikai vállalat számára is, amelyek milliárdos befektetéseket fontolgatnak a zsidó államban. A közel-keleti ország gazdasága hatalmas szerkezeti átalakuláson ment keresztül az utóbbi évtizedekben: a hatvanas évek végén a hazai össztermék (GDP) hetven százaléka még a mezőgazdaságból származott, mára ez három százalékra zsugorodott. A „high-tech” korszakba való áttörés azonban nem is olyan régen, mintegy öt éve kezdődött. Az izraeli elektronika felfutása többek szerint a hadiiparban gyökerezik: az informatikai és távközlési szakemberek többségét a nyolcvanas években kezdték alkalmazni, hogy tökéletesítsék a hadsereg távközlési, elektronikai és a rakéta- rendszerét. A létszámcsökkentés később a magáncégekhez terelte a szakembereket. A hivatalos adatok szerint az informatikai és elektronikai termékek exportja két éve 5,5 milliárd dolláros bevételt hozott, 1995-re pedig már 7 milliárd dollárt irányoztak elő. A csúcsforgalmú iparág fejlődése oly gyors, hogy — egyes becslések szerint —- a zsidó államnak az ezredfordulóig újabb tizenkétezer programozóra és mérnökre lesz szüksége. A közel-keleti ország az ágazatban működő világcégek közül egyre többet vonz. Az amerikai Intel, melynek mikroprocesszorai uralják a személyi számítógépek piacát, tavaly októberben 1,6 milliárd dollár értékű szerződést írt alá: Izrael déli részén félvezetőgyárat épít fel. A másik amerikai óriásvállalat, a mobiltelefonra, rádióra és mikroprocesszorokra szakosodott Motorola szintén félvezetőgyár létesítését fontolgatja, igaz, más helyszín is számításba jöhet. Az izraeli kormány pénzügyi kedvezményekkel is ösztönzi a befektetéseket. Az Intel például 600 millió dollár értékű állami támogatást és adókedvezményt kap az elkövetkező tíz évben. A zsidó állam anyagi lehetőségei ugyanakkor végesek: a költségvetési gondok miatt a kabinet az állami támogatások lefaragására készül. Noha a kormányprogram szerint a befektetéseknek akár 38 százalékát is fedezheti az állam, a büdzséből idén csupán 315 millió dollár jut e célra, ami bizony hamar elfogyhat. A közel-keleti ország mindazonájfal viszonylag kedvező piaci lehetőségeket és jól képzett munkaerőt kínál, részben az utóbbi években Oroszországból bevándorolt zsidóknak köszönhetően. — Az informatikai szakemberek munkaideje általában hosszabb, mint Európában, vagy az Egyesült Államokban. Izrael csupán egyetlen természeti kinccsel rendelkezik: „koponyákkal”— ecsetelte az előnyöket az egyik kormányzati tanácsadó az AFP- nek nyilatkozva. Belgrádi vélemények Clinton látogatásáról A szlovákiai magyarok nem akarnak területi autonómiát
