Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-11 / 9. szám
Kisvárda UJ KELET A városlakó szerint A Szabolcs Áruház előtt sétálva járókelőket szólítottunk meg, és három kérdést tettünk fel nekik: 1. Milyen szereplésre számít a kézilabdás lányok spanyolországi kupameccsén? 2. Zavarja önt, hogy szinte egy időben leltároznak a boltok? 3. Mit vár az idei esztendőtől? Fekete Józsefné 1. — Még egy kis gólarányú vereség esetén is továbbjuthatunk. Én ezt várom a csapattól. 2. Annyiban zavar csak, hogy ezeket a leltározásokat általában áremelések szokták követni. 3. Jobbat várok, mint amilyen az elmúlt esztendő volt. Azt várom, hogy kevesebb legyen a munkanélküli, és nagyobb mértékben emelkedjen a nyugdíj. Divinyi Erika és Tóth István 1. — Döntetlenben reménykedünk, összesítésben pedig bízunk a továbbjutásban. 2. Ezt ilyenkor szokták csinálni. Mi még emlékszünk arra, amikor szilveszter estére hívták be a boltosokat átárazni a termékeket. így még mindig jobb. 3. Azt várjuk az új évtől, hogy biztosabbá váljanak a munkahelyek, és javuljanak a jövedelmek. Lábiscsák János 1. — Idegenben egy döntetlen elérésében reménykedem, összesítésben pedig biztos továbbjutást remélek. 2. Engem nagyon. Bevásároltunk az ünnepekre, de január első napjaira kifogytunk a készletből. A hónap elején kapjuk a fizetésünket, és szeretnénk feltölteni az éléskamrát, de nem tudjuk. 3. Én '95-tel sem voltam elégedetlen. Azt szeretném, ha az emberek fejében történne végre valami változás. Kicsit kulturáltabban, városlakókhoz méltóbban kellene viselkedniük. Itt, a főutcán most szerelték fel a kis kukákat, de már mindet összetörték a vandálok. rózsa tövis nélkül Nincsen Kilyukadt a kazán és a kiáramló füst miatt tönkrement egy egész fóliasátomyi szegfű — ezzel a nem túl örömteli hírrel fogadott bennünket Zsoldos Gyula virágkertész. A nőnapi megnövekedett keresletkor szerették volna piacra dobni. — Hát, ebből már semmi sem lesz! — bosszankodott a gazda, és a keze remegett az idegességtől. — Gyakran éri ilyen kár a virágtermesztőket? — Ha nem jön közbe semmilyen baleset, akkor a szegfűt két évig lehet tartani, addig hoz virágot. Csak nagyon ritkán lehet a vegetációs időszak végéig termeszteni a növényt. Volt olyan fólia, amelyikben az egyik ágyásban felütötte a fejét egy gombabetegség. Mire észrevettük, néhány nap alatt majdnem az egész tönkrement. Ha valahol nem zár jól a fólia, vagy a szél tönkreteszi, télen könnyen megfagy a gyenge palánta. A barátom olyan agrofóliát vásárolt, amelyre kétéves garanciát vállalt a gyártó cég. Három hónap elteltével tönkrement az anyaga, és minden kipusztult, ami alatta volt. Új fóliát kapott ugyan, de az okozott kárt már nem térítették meg. Előfordult, hogy éjszaka felvágták a sátram oldalát, és ellopták a japán permetező- gépemet. Ezt követően éjjeliőrt kellett fogadni. — Mióta foglalkozik virágkertészettel? — 1985-ben kezdtük el. 1987 nagy telén tönkrement minden. Másfél év kellett ahhoz, hogy anyagilag kiheverjük a csapást. Szinte évente fordul elő olyan esemény, ami a nyereség nagyobbik részét elviszi. — Meg lehet élni a virág- termesztésből? — Megélni meg lehet, de meggazdagodni nem. Nem az időjárás és nem is a fűtés költsége határozza meg a virág árát. Döntően a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg a nagykereskedelmi árakat. A kereslet évek óta csökken. Ma már csak alkalomszerűen vásárolnak az emberek virágot. Aki eddig egy csokorral vett, az most csak három szálat kér. Aki pedig három szálat engedhetett meg azelőtt, az most egyetlen szállal állít haza. A kínálati oldal pedig egyre bővül. A szezonidő- szakokra, mint nőnap vagy egy ballagás, külföldről hoznak be jó minőségű és olcsó árut. Velük nem lehet felvenni a versenyt. Csak a szegfűből ma már nem lehetne megélni. Most fogjuk kipróbálni a margarétakrizantémot. Ebből is a margarétásabb változatot, mert a holland fajták közül ezt ismerik jobban. Túl nagy a kockázat és túl kicsi a nyereség. Ezt nem lehet napi nyolc órában csinálni. Az oldalt írta: Fullajtár András és Fekete Tibor A felvételeket Bozsó Katalin készítette 1996. január 11., csütörtök Előnyős cserével jobb körülmények közé Váltócipővel mennek iskolába Az önkormányzat a korábbi megállapodásnak megfelelően a Rákóczi utcai 6. Számú Általános Iskola épületét visszaadta a görög katolikus egyháznak. Az érte járó húszmillió forintot a jövő nyáron kapja meg a város. A volt kisegítő iskolásokat a néhai ÉPISZ irodaházába költöztették. Sikerült-e megszokniuk a Mátyás király úti iskolát? — ezt tudakoltuk Kői Mihálytól, az intézmény igazgatójától. — December 8-án volt a hivatalos átadási ünnepség. Hogyan tudták tanév közben megoldani a költözést? — Nagyon meg kellett szervezni, mert mindössze egyetlen nap jutott a költözködésre. Arra a péntekre igazgatói szünnapot adtam a gyerekeknek. A 111-es ipari iskolások és a mi felső tagozatos fiútanulóink segítettek a pakolásban. Olyan jól sikerült öszszehangolnunk mindent, hogy hétfőn már itt kezdhettük a tanítást. — Mindössze néhány méterre van a város végét jelző tábla. Hogyan járnak ki a gyerekek? — Az önkormányzattól kaptunk egy iskolabuszt. A városban körjáratszerűen gyűjti össze tanulóinkat, és a reggeli órakezdésre mindenki biztonsággal ideér. A tanítás végén, egy órakor (a napköziseket négy órakor) haza is szállítja őket. Hasznosságán túl még pedagógiai értéke is van a közlekedés eme fajtájának, hisz pontosságra, türelemre, jobb viselkedésre neveli a gyerekeket. Ennek azért van különösen nagy jelentősége, mert tanulóink gyengébb értelmi képességű gyerekek — régebben úgy mondták, hogy kisegítő iskolások. Lehet, hogy többségük másként nem sajátíthatná el a tömegközlekedés szabályait. — Látszik az épületen, hogy kívül-belül rendbe hozták. Jobban érzik magukat itt? — Össze sem lehet hasonlítani a két épületet. Ez lényegesen tágasabb, otthonosabb, kulturáltabb. Az udvarunk még nincs teljesen kész, de az is jóval nagyobb. A tantermek száma ugyanannyi, de a szobák kétszer akkorák, mint az előző helyen voltak. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a további bővítés lehetősége is megvan. A régi szűk és levegőtlen tornaszoba helyett a pincében egy tágas részt most alakítunk át erre a célra. Ebben az épületrészben lesznek majd a szakköri szobák is, például barkácsszakkör, logopédiai szaktanterem stb. — Megszűnt a kisegítő iskola elnevezés, de a gyengébb képességű gyerekekkel való foglalkozáshoz továbbra is speciálisan képzett szakemberekre van szükség. Az elmúlt években többen vagy kevesebben jelentkeztek az iskolába? — Jelenleg 127 tanulónk van, hússzal több, mint a korábbi években volt. Ennek egyik oka, hogy nőttek a tantervi követelmények. Egyre több azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem tudnak ennek megfelelni. A másik ok: úgy tapasztaljuk, hogy a családok életkörülményei romlásával arányosan nő az ide került tanulók száma. Több a veleszületett rendellenesség, több az értelmi fogyatékos. — Új iskola — új házirend? —Nem egészen új, de sok mindent meg tudunk valósítani, ami a régi helyen csak elképzelés volt. Tanulóink között nagyon sok a veszélyeztetett gyerek. Az otthoni mostoha körülmények között nem látnak pozitív mintát. Az itteni környezetnek mintaértékűnek kell lennie. Kérésünkre a gyerekek többsége váltócipőt is hoz magával, nem üli végig az egész napot zárt csizmában. Szigorítják a mozgáskorlátozottak támogatását Az önkormányzat osztályai közül a legnagyobb ügyfélforgalmat a népjóléti osztály bonyolítja le. Ügyfélfogadási napokon kétszáznál is többen keresik fel az irodát, de más napokon is közel száz rászoruló fordul meg itt kérvényeivel. —Mennyire lehet igazságosan elbírálni az állampolgárok különféle segélykérelmeit? — Jól ismerjük a lakosság összetételét, így egyre közelebb kerülünk a szociális rászorultság reális megítéléséhez — válaszol Pataky László osztályvezető. — Ezt örömmel hallom, mert nemrégiben egy országosfórumon elhangzott, hogy a szociális juttatások 40—60 százaléka nem oda kerül, ahol igazából szükség lenne rá. —Nekem erről az a véleményem, hogy ez helyileg mindenütt másként csapódik le. A legutóbbi két évben Kisvárdán azok jutottak hozzá a különféle juttatásokhoz, akik valóban rászorultak. Ezek elbírálását, eljuttatását a kérelmezőkhöz helyi rendeletben szabályoztuk. Például, akik rendszeres szociális segélyt kapnak, a támogatás bizonyos százalékát készpénzben, míg a másik részét vásárlási utalványban vehetik kézhez. Nagy gondot fordítunk rá, hogy arra használják fel a támogatást, amire kiutaltuk. Például nevelési segélynél — tartva attól, hogy nem a gyerekre költik—a meghatározott összeget közvetlen átutaljuk az oktatási intézménynek, ahová a gyerek jár és megoldják belőle az étkeztetését. Vagy a lakásfenntartási támogatást sem közvetlenül az állampolgár kapja meg, hanem mi fizetjük ki a közműtartozását, vagy az OTP- törlesztését. De sorolhatnám még a bevált módszereket. A tüzelőtámogatást úgy adjuk oda, hogy kivitetjük a családoknak a szenet, és annak az értékét a Tüzépnek utaljuk át. Mindezekkel azt akartam érzékeltetni; mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a segélyt a rendeltetésének megfelelően hasznosíthassuk. —Már említett néhány támogatási formát. Milyenek vannak még, és mekkora összeget használtak fel ilyen célra? — Rendszeres szociális segély címén az elmúlt évben 50 főnek közel négymillió forintot adtunk ki. Lakásfenntartási támogatásban 139 család részesült, az erre kifizetett összeg 3,2 millió forint volt. Nevelési segélyt 519 család kapott, míg plusz étkezési támogatást 6— 700. A kettőnek az összege 18 millió forintot tett ki. A legnagyobb összeget a munkanélküliek vették fel jövedelempótló támogatás címen, ez mintegy 300 millió forint. A számuk az év folyamán változó volt, januárban 410 fővel indult, a „csúcs” márciusban 428 személy volt. Jelenleg 360-an részesülnek ebben a támogatási formában. A csökkenés a közhasznú munka bevezetésének köszönhető. Az elmúlt évekhez viszonyítva hatalmas növekedés volt a közgyógyellátásban részesülőknél. Például 1992-ben 329 fő kapott igazolványt, ezzel szemben a múlt évben 995 főnek adtunk. A kifizetett összeg 6,9 millió forint volt. Ezt a támogatást főleg az idősebb korosztály veszi igénybe. Van még egy támogatási formánk, ami szerintem nem gyakori, ez a kamatmentes szociális kölcsön. Ennek az összege a nyugdíj- minimum négyszerese lehet. A kölcsön törlesztése példaértékű az igénylők között. A végére maradt a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, ami 4,7 millió forint volt. Ebben várhatók bizonyos változások és szigorítások, de van is alapja. —Mi várható ebben az évben a szociális támogatások terén? — A lehetőségek határain belül megpróbáljuk a rászorultságot ugyanúgy igazságosan és reálisan elbírálni. Költségvetésünk még a tervezés időszakában van, de legalább az elmúlt évi támogatási szintet szeretnénk tartani. Az mindenképpen előfordul majd, hogy egyes támogatási előirányzatokat növelni vagy csökkenteni fogjuk. Ezt a rászorultság mértéke határozza majd meg.
