Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-11 / 9. szám

10 1996. január 11., csütörtök Természetgyógyászat UJ KELET Életerő fűben-fában, vadvirágban A természetgyógyászat sok ezer évre visszanyúló dolog. Va­lamikor az emberek kint éltek a természetben, s bármilyen problémájuk volt, gyógynövényekhez, fákhoz, füvekhez, kö­vekhez, a napsugárhoz és a vízhez fordultak segítségért. Az évezredek folyamán azonban modernizálódtunk, s csak az utóbbi időkben kezdtük el keresni a természethez visszaveze­tő utat. A gyógyfüvekről és a helyes táplálkozás fontosságáról Boj- da Valéria életmód-tanácsadó­val beszélgettünk. —Milyenek vagyunk mi, em­berek? — Néha sokkal többet ártunk magunknak, mint gondolnánk. Például mikor jóllakunk, meg­terheljük a beleinket, s az állan­dó étkezések miatt nincs idő a tisztulásra. Pedig erre nagy szükségünk lenne. Nem kell hozzá más, mint hetente egy­szer tartani egy böjtnapot, ami­kor csak citromos vizet iszunk vagy almát eszünk. Ez nem je­lenti azt, hogy huszonnégy órán át éhezik az ember. Az almá­ból bőségesen ehetünk, hisz nemcsak laktató, de az egyik legjobban tisztító gyümölcs. A jonatán maga a csoda. Tartal­mazza mindazon anyagokat, melyekre szervezetünknek szüksége van. Rengeteg benne a nyomelem, alkotói tisztítják a bőrt és a szervezetben ki­egyenlítik a lúg és a sav egyen­súlyát. Ám nemcsak az alma, de a savanyúságok, így elsősor­ban a savanyúkáposzta—lila- hagyma-keverék is jó hatással lehet belsőnkre. — Hogyan változtathatjuk meg életvitelünket? — Ez nem ördöngős dolog. Az első és legfontosabb, hogy csökkentsük a szénhidrátok és a nehéz fehérjék bevitelét. Fo­gyasszunk minél több kefirt, joghurtot és írót, mert ezek mindegyike savat tartalmaz, ennélfogva lebontja a zsírokat. Az édes ízeket sem kell feltét­lenül kiiktatnunk, ha étren­dünkben sikerül a cukor helyett meghonosítani a méz haszná­latát, melyben negyvenféle nyomelem van. Jó lenne az is, ha fehér kenyér helyett inkább a többmagvas péksüteménye­ket fogyasztanánk. El sem hi­szik, milyen egészségtelen a friss kenyér. Pedig az emberek többsége ehhez van szokva. Gyerekeinket viszont már pró­báljuk meg egészséges élet­módra nevelni. Nem lesz ne­héz, hisz a kicsi mindig azt sze­reti meg, amit már kiskora óta kínálunk neki. —Mivel lehet felváltani vagy kiegészíteni a húsételeket? — A hasznos fehérjék közül a legjobban tápláló a gomba, a hal és a szója. Bár ez utóbbitól sokan idegenkednek, fűszerek segítségével remek ízt adha­tunk neki. Van egy jó receptem is, s ha megkóstolják, biztos vagyok benne, hogy sokan ked­vet kapnak a szójához. Este meleg vízben átmosom a szó­ját, majd miután kinyomkod­tam, kevés vegetás vagy tengeri sós vízbe beáztatom. Ebben áll reggelig, majd hagymás pör­Bojda Valéria életmód-ta­nácsadó Fotó: Racskó költet készítek belőle. Ezután annyi zsemlemorzsát adok hoz­zá, amennyit csak felvesz. Ha nagy adagot készítek, akkor egy egész tojást és négynek a fehérjét adom hozzá. így jól összeáll a massza. Bőven te­szek bele fokhagymát, ma­joránnát és kakukkfüvet, mert finom ízt adnak a vagdaltnak, emellett nagyon egészségesek is. Tepsibe forró olajat öntök, s egymás mellé sorba rakom a fasírtokat. Letakarom fóliával, majd 15—20 percig sütöm, mielőtt levenném róla a borí­tást. Akkor veszem ki a sütő­ből, mikor már ropogós és szép piros. Ez a módszer nagysze­rűen beválik húsok sütésénél is. Mivel kevés olaj kell hozzá, nem lesz büdös a lakásban és nem okoz gondot a megmaradt olaj sem. Hiszen azt csak egy­szer lehet felhasználni, mert az égett olaj egészségre káros anyagokat tartalmaz. — A jól összeállított étrend mellé mit igyunk? — Szervezetünknek napon­ta legalább két liter folyadékra van szüksége. Folyadékra, de nem kólára és édesített üdítők­re. Nem túlzók, ha azt mon­dom, a mai gyerekek nem is­merik a vizet. Ám nemcsak a víz, de a gyógynövényekből készült teák is elősegítik, hogy szervezetünk átmosódjon. Per­sze, az sem mindegy, mikor melyik fűhöz nyúlunk. A rossz bélműködéssel vagy puffadással küszködőknek jó szolgálatot tesz az ánizsos tea­keverék. Este két deci vízbe áztatunk egy teáskanálnyi ánizst, és állni hagyjuk. Reggel teszünk még bele kevés men­tát és citromfüvet, majd egy li­ter nedűt készítünk belőle. Egész nap kortyolhatjuk a teát. A gyomor- és fejfájásnak nincs is jobb háziszere, mint a forró kamillatea. Bár sokan nem szeretik az ízét, higgyék el, nagyon hatásos. Epeérzékeny­ség esetén is jó orvosság, főleg akkor, ha minden reggel meg­iszunk éhgyomorra egy pohár­nyit belőle két héten át. Ezt a kúrát újabb két hétig csalánte­ával folytathatjuk. Összegezve tehát, az a jó a természetgyógyászatban, hogy az ember fontosságát természe­tes anyagok segítségével önma­gán tapasztalhatja meg. Mind­ezt, persze, orvosi ellenőrzés mellett, fokozatosan szabad végezni. Ha megpróbáljuk si­ettetni a folyamatot, a szüksé­ges nyomelemek nem tudnak beépülni szervezetünkbe. Sikli Tímea Javítja az emberi kapcsolatokat Etetünk építőköve a szeretet Korunkban reneszánszát éli á természetgyógyászat min­den ágazata. A szelíd gyógy­módok jelentőségét s azt, hogy az ember az egészségé­ért saját maga felelős, egyre többen veszik észre. A nyír­egyházi városi művelődési központban 5 éve működik a Reiki és Fényadó Klub, amelynek működéséről a klubvezetőtől Szfíllosi Tamás­áétól kaptunk információt. — Megalakulásunkkor élet­módklubként indultunk, két éve vált ki ebből a reikiklub. Ez utóbbi csendesebb, meg­követeli az odafigyelést ön­magukra. A reiki egy fejlődést és életet támogató energia. Japánból származik, dr. Ni- kauzui mester indította el a múlt század végén. A budd­hista pap 21 napos böjt után kapta meg a beavatást Isten által. A klubba olyan emberek jönnek, akiket valamilyen ér­zés elindított az ezoterotika irányába. Sokan közülük lel­kileg sérültek, munkanélküli­ek, érzékenyek. Korhatár nél­kül megtalálhatók itt fiatalok és idősek egyaránt. Aki ide­jön, szeretetre, a mások általi elfogadásra számít. Mi kezet nyújtunk az ide betérő embe­reknek, szeretetet adunk nekik viszonzásvárás nélkül. Elfo­gadjuk őket olyannak, amilye­nek. Ez könnyű feladat. En­nek a tevékenységnek a val­láshoz nincs semmi köze. Mi nem varázsolunk, mert nem ez a feladatunk. Különböző tanfolyamok segítségével ké­pezzük magunkat. Persze, némi hit is szükségeltetik, de ez elsősorban önmagunk­ra irányul. Az orvosokkal együtt szeretnénk egészsége­sebb társadalmat létrehozni, és az ő munkájuk mellett a miénket is elfogadtatni. Ezen a téren még nehézségekbe ütközünk, hiszen sok a divat­ból működő kuruzsló. A reiki kézrátétel útján ér­vényesülő energia, amely helyreállíthatja a test és a lé­lek közötti harmóniát, elő­segíti a személyiség fej­lődését, megfékezi a negatív érzelmeket, javítja az emberi kapcsolatokat. Intelligens energia átadásá­ra mindenki alkalmas, ha van benne szeretet. Hiszen: sze­retni és szeretve lenni — ez a legfontosabb egy ember éle­tében. Mindenki igényli, sze­retet nélkül meghalnánk. A másik dolog az érintés hatal­ma. Különösen a mai világ­ban az emberek nincsenek hozzászokva az egymással való kötetlen baráti érintés­hez. Pedig erre is szükségünk van. A betegség ezzel nem gyógyítható, csak a beteg ember, aki azért lett beteg, mert nem fogadta el önmagát vagy mások nem fogadták el őt. Ezen próbálunk meg mi segíteni. Természetgyógyász és taxisofőr Fűszerekkel, finoman Fűszerek nélkül egy étel sem tökéletes Bálint László taxisofőr és természetgyógyász Fotó: Bozsó Nem hitt korábban a termé­szetgyógyászat rejtelmeiben Bálint László taxisofőr. Néhány tanfolyam, sok-sok tanulás és tapasztalatszerzések után azon­ban lehetősége volt megtapasz­talni a természetes gyógymód erejét és fontosságát. Egyik napról a másikra felhagyott a húsevéssel, ez nem esett nehe­zére, ugyanis nem kedvelte kü­lönösebben a húsos ételeket. Szerinte az állati eredetű táplá­lékok mellőzésével kevesebb méreganyag halmazódik fel a szervezetben, így érzékenyeb­bé válik a természetfeletti dol­gok érzékelésére. Tóbb esetben tapasztalta, hogy azok keresik fel a termé­szetgyógyászokat, akik hisznek gyógyító erejükben, illetve akiknél az orvosi kezelés nem járt eredménnyel és utolsó le­hetőségként minden reményt meg akarnak adni maguknak. Sokan kételkednek a természet- gyógyászatban, így első fel­adatként a negatív elvárást kell leépíteni. Előfordulhat, hogy maga a gyógyító nem szimpa­tikus a betegnek, és nem képes őt elfogadni. Ilyen esetekben mástól kell segítséget kérni. László szerint nem ő gyógyít, „csak” segít a betegeknek ab­ban, hogy meggyógyítsák ön­magukat. A legtöbb probléma forrása a harmónia felborulása. A feladat, hogy megtalálják, mi okozta az egyensúly felborulá­sát és igyekezzenek azt vissza­állítani. A legtöbb betegségnek pszichés oka van, például a fül­fájás visszavezethető arra, hogy bizonyos dolgokat nem akar meghallani az ember. Egyéb­ként káros sugárzásoknak is ki vagyunk téve, ezért nem mind­egy, hogy a lakás melyik részé­ben helyezzük el az ágyat. László radiesztéziával is foglal­kozik, a megye csaknem ötszáz lakásában végzett már föld­sugárzásmérést. A Harmann- pontokat és a vízereket vizsgál­ja, amelyek károsítják a szer­vezetet. Nem véletlen, hogy régebben az új házakba költö­zés előtt a kutyát vagy a macs­kát küldték be, ugyanis az álla­tok sokkal érzékenyebbek ezekre a pontokra. Például egy kisfiú betegségét éppen egy rossz helyre tett ágy okozta. Négyévesen megállt a pszichés fejlődése és nem hallott az egyik fülére. Az ágy máshová helyezésével, valamint egyéb gyógymódok alkalmázásával szinte teljesen megszűnt a gye­rek problémája. Több ízben ta­pasztalta, hogy az emberek ra­gaszkodnak betegségükhöz, csak a fájdalom enyhülését és nem annak megszűnését várják. A betegség eltűnéséért a páci­ensnek is tennie kell. Lacinak több betegénél használnia kel­lett a yumeiho-gyógymódot, amely csípőcsont-helyreigazító nyomó-gyúró kezelés. A ge­rinc- és mozgásszervi megbe­tegedéseket napi 10-15 perces otthoni torna után megszüntet­hetnék, ennek ellenére kevesen szánnak erre időt. Ha lehetne, csak természet- gyógyászként dolgozna Bálint László, ugyanis ez a foglalko­zás sokkal közelebb áll hozzá, mint a taxizás. Legjobban azt fájlalja, hogy bárki lehet termé­szetgyógyász, aki annak vall­ja, magát, ugyanis törvény még nem szabályozza, hogy ki gyó­gyíthat és ki nem. Bár a rosszul használt gyógymód nem káro­síthat, tehát a beteg állapotán nem súlyosbítanak, de pénztár­cájukat ugyancsak vékonyít­hatják. K.I. — A fűszer nélkülözhetetlen „kelléke” a jól felszerelt kony­hának — mondja Tilki Ildikó, miközben illatfelhőbe burko­lózva „bűvészkedik” a lábasok fölött. Mikor már a harmadik fűsze­res tasakot forgatom kicsit eset­lenül a kezemben, nevetve ki­tárja a szekrényajtót, és sorra elém pakolja a felcímkézett, kockás fedelű dobozokat. — Úgy látom, tényleg az lesz a legjobb, ha sorra vesszük, mi mire való. Itt van elsőként a bazsalikom. Illata egyszerre pi­káns és borsos. Összezúzott le­velét salátákhoz, sült húsokhoz használjuk elsősorban. Szívesen használom a borá- gót is, melynek íze frissen az uborkához hasonlít. Én inkább csak zöldfélék ízét emelem ki vele. A kaprot, gondolom, senki­nek nem kell különösebben bemutatni. Ha egyszer a kert­ben elszórja a magjait, ki sem lehet irtani. Nyáron, miután le­szedem, egy részét megmosva, fóliába csavarva a fagyasztóba teszem, a többit a kamrába fel­akasztom kiszáradni. Szá­momra a tökfőzelék, a ková­szos uborka és a zöldbableves elképzelhetetlen nélküle. A petrezselyemzöld szintén minden konyhában gyakori vendég. Nyáron a legaromá- sabb, de ilyentájt az ablakba állított cserépben is szépen fejlődik. Persze, ebből is tartok fagyasztva és szárítva is néhány adagot. Legtöbbször töltött hú­sokat, rizs- vagy burgonyakö­retet, salátákat ízesítek petre­zselyemmel. A reszelt szerecsendió ked­velt fűszere nálunk a töltelé­keknek, pörkölteknek, sültek­nek. Kevesen tudják, de kivá­lóan illik családunk kedvenc karfiolsalátájához és különféle sajtokhoz is. Augusztus tájékán volt saját termésű zsályám is. Ma már is­mét csak a boltban kaphatóra „fanyalodom”, míg az apró magok újra ki nem bújnak a földből. Gyerekeim nagyon szeretik az olaszos salátákat, melyekhez a paradicsomon, juhsajton és olívabogyón kívül zsályát is használok. A kakukkfüvet először kelle­mes illata miatt tettem bele bevásárlókosárba. Ma már nél­külözni sem tudnám. A sült csirke nálunk nem is fogy iga­zán, ha hiányzik róla ez a fű. Hasonló a helyzet a majo­ránnával is. Nem csak húsok­hoz, de főzelékekhez is bő­ségesen szórok belőle. — Mi van a többi dobozban, tubusban? — A friss és szárított fűszer- növények mellett még sokféle egyéb ízesítő, illatosító adja meg az ételek fűszerezettségét. így són és cukron kívül tartok még itthon fokhagymát, borsot, mustárt, piros aranyat, majo­nézt, kurkumát, pirospaprikát és különféle húsokhoz való fűszersókat. — Miért van szükség ennyi­félefűszerre? — Ezek segítségével egy kis darabnyi hús is milliófélekép­pen elkészíthető. Akkor sem lenne így nálunk unalmas a menü, ha mindennap csirke vagy disznóhús kerülne az asz­talra. Nagy pártolói vagyunk a különféle salátáknak, melyek sokkal zamatosabbá tehetők, ha némi fűszeres öntetet locs- csintunk rá.

Next

/
Thumbnails
Contents