Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-11 / 9. szám
1996. január 11., csütörtök Kisvárda VAROSRÓL városrá ÚJ KELET KISVARDAN Csendes közmeghallgatás A vártnál kevesebben mentek el a polgárok közül a legutóbbi közmeghallgatásra. A jelenlévők beszámolót hallhattak az elmúlt év önkormányzati muká- járól és a ’96-os év fejlesztéseiről. Többek között felvetődött az a kérdés is, hogy a polgármester korábbi ígéretei között szerepelt 300— 350 új munkahely létesítése. A hivatal ugyan nem tud új munkaerőket felvenni, sőt leépítés volt, de az utóbbi időben megnövekedett a vállalkozási kedv a városban, ez köszönhető a jól sikerült privatizációnak. Örömmel nyugtázták a kérdésfeltevőnek, hogy jó ütemben növekszik a munkahelyek száma, úgy tűnik, hogy az ígéretet még túl is szárnyalják. Számos kérdés hangzott még el, többek között szóvá tették a lakók, müesz az utak továbbépítésével’ kapcsolatban, de alaphangulatában nyugodt és csendes volt a hivatalos fórum... Többen lopják az áramol Köztudott, hogy Magyarországon, Mátészalkán gyulladt fel először a villanyfény. Az már kevésbé közismert, hogy hazánk jelenlegi határait figyelembe véve Kisvárda volt a második település, ahol munkára fogták az áramot. A dolog érdekessége: itt is a molnár volt az első, aki felismerte az idők szavát, és a malomkerekeket elektromos árammal hajtotta meg. A centenárium alkalmából felkerestük Petró Ferencet, a Titász Rt. kisvárdai kirendeltségének vezetőjét. —A száz évvel ezelőtti köz- világítást mennyiben lehetett hálózatnak nevezni? — Először egy pontosítás: kezdetben a malom, dinamók segítségével termelte az áramot. Ezzel az árammal 50 köz- világítási lámpát üzemeltettek a városban. Igazi elektromos hálózattá csak jóval később fejlődött. Az 1910-es évek végén alakult meg a Kisvárdai Villamossági és Műmalom Részvénytársaság. — A hetvenes-nyolcvanas UJ KELET „Az intézmények megtartották működőképességükéi” Nehéz év után jobbat várok Január a számvetések hónapja. A gazdálkodó szervezetek ilyenkor értékelik az előző gazdasági évet és tekintenek előre az új évre. így van ez a város önkormányzatánál is: rövid értékelésre dr. Oláh Albert polgármestert kértük meg. — Öt éve vagyok polgár- mester, de bátran ki merem jelenteni, hogy az elmúlt év volt az öt közül a legnehezebb. Több olyan dolog történt, ami hátrányosan befolyásolta a gazdálkodást. Azt mindenképpen sikerként könyveljük el, hogy az intézmények megtartották működőképességüket. Kedvezőtlen volt számunkra, hogy a pályázataink nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna. Bár ennek ellenére a települések között mi kaptuk meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetű településeknek adható legnagyobb támogatást. Az előző években tapasztalt fejlesztésekhez képest óriási helyben járás volt városunkban, de azt hiszem, ez nem csak nálunk volt így. évek fellendülése után ebben az évtizedben csökkent az ipari termelés és vele együtt az áramfogyasztás is. Hogyan érzékelik önök mindezt? — Az ipari üzemek vagy bezártak, vagy kisebb intenzitással működnek. Nagyfogyasztóink voltak a tsz-telepek. A melléküzemágak megszűnésével és a szövetkezetek magánkézbe adásával nagyon minimális áramot fogyasztanak. A nagy cégek több kisebbre estek szét, ezért a számszerűen több felhasználó összesen kevesebb áramot fogyaszt. —Mennyiben jelent ez önöknek pluszterhet? — Ezekkel a kis cégekkel egyenként külön-külön kell szerződést kötnünk. Ráadásul úgy adják-veszik ezeket a kft- ket és bt.-két, hogy közben nem értesítenek bennünket. Ezzel a külső tartozások összege is nő. — Érezhető-e a díjfizetési morálban az elszegényedés? — Igen. Amilyen arányban nő a villamos energia ára, Még nagyobb súlyt kell fektetnünk a pályázatokra, attól függetlenül, hogy ilyen téren az élenjárók közé tartoztunk. — Mi várható ebben az évben? már szinte életveszélyes használni. Ezen túl most már kialakítjuk a városközpont belső arculatát, többek között a sétálóutcát. Úgy tűnik, egyre közelebb kerülünk nagy álugyanolyan arányban nő a kintlévőségünk. Ez alól csak a nagyfogyasztók a kivételek. Ugyanígy többen követnek el áramlopást is ma, mint régebben. Gyakrabban ellenőrzünk, és a csalások zömét felderítjük. — A hetvenes években a tüzelőolaj-fűtés volt a legolcsóbb, később a hőtárolós villanykályha. Ma a gázfűtés tű— Az már biztos, hogy ebben az évben újabb előrelépés lesz. Számítunk címzett támogatásokra, amit például a tüdőgondozó felújítására és bővítésére használunk fel, de a kórházi röntgenosztályt is rendbetesszük. Erre alapos okunk van, mert a tbc-meg- betegedésekben listavezetők vagyunk a megyében. Folytatjuk a fejlesztéseket. Ha hitelből is, de ebben az évben megépítjük a Bessenyei György Gimnázium torna- csarnokát. Megkezdjük a 4- es iskola rekonstrukcióját, illetve az 5-ös iskola tornatermét rendbe kell tenni, mert műnk, az uszoda megépítéséhez is. Kedvezőtlenül érint viszont bennünket, hogy a további útépítések költségeire beadott pályázatinkat elutasították. Ennek ellenére a nem szilárd burkolatú utak kiépítését is megkezdjük, többek között a vár környékén. Végül is én optimista vagyok ezt az évet illetően, mert reális esélyét látom annak, hogy április közepére a költségvetésünk „kiegyenesedik”, természetesen, ha a kormány is úgy akarja. Amúgy az egyházi ingatlanok ügye zavarta meg a költségvetésünket, körülbelül 80 millió forinttal még most is tartozik az állam, ha ez rendeződik, akkor ebben az évben nem lesz gond. Az ingatlanok eladásával kapcsolatosan kialakítottunk egy állásfoglalást, miszerint az eladásokból befolyt összeget nem lehet működtetésre fordítani, hanem azt vissza kell forgatni és újabb ingatlanokat vásárolni. Még valamit feltétlenül meg kell említenem. Kívánom, hogy minden önkormányzatnak olyan képviselő-testülete legyen mint a mi városunké. Én nagyon elégedett vagyok a munkájukkal, remélem, így lesz ebben az évben is. — Köztudott, végleg megvált a megyei közgyűlés alelnöki székétől, ez a későbbiekben jó vagy rossz lehet a városnak? — Mint ismert, kialakult egy méltatlan helyzet. Döntöttem, én Kisvárdát választottam. Egyesek úgy ítélik meg: jó, hogy a megyei közgyűlésben hátra szorultam. Én meg úgy érzem, hogy Kisvárdának mindenképpen jó, ha teljes lendülettel a városért tudok dolgozni. Azt hiszem, sokat tettem megyei ügyekben is. Mindennek ára van. Egyszer majd, ha még kíváncsi lesz rá az Új Kelet, elmondom, hogy mi volt az ára az én lemondásomnak... A város visszavette a piacot Öt évvel ezelőtt az önkormányzat egy vállalkozónak adta bérbe a város külső részén lévő piacot, amit a lakosság bolhapiacként ismer. A vállalkozó tette a dolgát: óriási beruházásokat végzett, de valami miatt tönkrement, és üzlete jelenleg felszámolás alatt van. Az elgazdátlanodott piac miatt tarthatatlan állapot alakult ki itt, a város központjában. Mindenki ide szivárgott vissza árulni, az iparcikk-kereskedőktől kezdve a csencselőkig. A testület végül úgy döntött, hogy visszaveszi a kinti piacot, és végrehajtják azt a rendezési tervet, mely szerint a benti piac megmarad zöldség-, virág- és kisállat árusítóhelynek. Minden más visz-szamegy a bolhapiacra. A napokban bizottság kezdte meg átvenni az elárvult terüleruházást nem igényel a működés, egyedül a parkírozást kell tét, ugyanis a vállalkozóval kötött szerződés lejár. így az üzemeltető a továbbiakban a város lesz. Szerencsére különösebb benik a legkifizetődőbbnek. Mi legyen az idő közben fölöslegessé vált éjszakaiáram-mérők- kel? — A közületi felhasználók használati dijat fizetnek a mérőóráért. Amennyiben már nincs szükség rá, célszerű szakemberrel leszereltetni. A lakossági fogyasztók nem fizetnek bérletet a fogyasztás- mérőért. ők jó, ha meghagyják, mert nem tudhatni: mit hoz a jövő. Arra azonban felhívom a figyelmüket, hogy a hőtárolós kályhák kiszerelése után szakszerűen szigeteljék el a bekötési pontot, mert balesetet okozhat! Elvitték Spanyolországba Kisvárda hírét Városi összeállításainkban ritkán írunk sportról. Az ilyen híreket, tudósításokat sportrovatunk vállalja fel, és súlyuknak megfelelően foglalkozik az eseményekkel. Nos, ezúttal mégis felborítjuk a megszokott rendet, mert úgy érezzük, hogy a város életében is egyedülálló sporteseményről szólnunk kell. Ez nem más, mint a város NB I-es női kézilabdacsapatának szereplése a nemzetközi porondon, ami nem kis dolog egy csapat életében. Nagyon sok első osztályú gárdának örök álom marad, hogy megmérettessék valamelyik nemzetközi kupában. Ezt Kisvárda elérte, köszönhető az elmúlt évi nagyszerű bajnoki szereplésnek. Ez a vidéki kiscsapat hirtelen nagy lett. A szerencsés sorsolás folytán máris a legjobb 16 között voltak az EHF Kupában (a Nemzetközi Kézilabda Szövetség Kupája). A folytatásban átestek a tűzkeresztségen, a lengyelországi Lubin csapatát kiütötték, és máris a legjobb nyolc között megoldani. Az elképzelések szerint a lakosság március 1-jétől újra birtokba veheti a régi gazdához visszakerült zsibogót... vannak. Most rajtuk „a világ szeme”, főleg kézilabdás körökben, de minden városlakó szurkol a lányoknak, még az is, aki esetleg soha nem volt eddig kézilabdamecs- csen. Vasárnap, január 14-én Spanyolországban lépnek színre a várdai kedvencek, és a Valencia csapatával mérkőznek a legjobb négy közé jutásért, aminek a visszavágója egy hét múlva (január 20-án) Kisvárdán lesz. Ne felejtsük el, ezek a lányok vasárnap nemcsak önmagukért kézilabdáznak, hanem a városért, az országért is! Kisvárda híre általuk még mész- szebbre jutott. Szorítsanak nekik!...
