Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-10 / 8. szám
UJ KELET Születésnap 1996. január 10., szerda 7 Tiszavasvári tíz városi éve Tiszavasvári és az Alkaloida vegyészeti gyár mindig is elválaszthatatlan fogalmak voltak, szervesen hatva egymásra. Egy település fejlődésének egyik meghatározó alapfeltétele a munkahely közelsége, a magas szintű foglalkoztatottság lehetőségének megteremtése. Tiszavasvárit részben e feltételben bekövetkező változás indította el a városiasodás útján. Ehhez társult a nagyközség vezetőségének realitásérzéke, hogy — megragadva egy kínálkozó lehetőséget — a nagyközséget elindították a fejlődés útján. Tiszavasvári a 70-es évek elején Szabolcs-Szatmár-Bereg megye negyedik legnagyobb kiterjedésű települése volt. A nagyközség várossá fejlesztése tudatosan kezdődött el az évtized közepén, ugyanis az Alkaloida vegyészeti gyár nagyarányú modernizálása miatt megnőtt a munkaerőigény: az ország minden részéről érkeztek a településre a szakemberek. Az új üzemek létesítése, a megtöbbszöröződő munkaerőlétszám miatt jelentősen megnőtt Tisza- vasvárinak a vonzáskörzetére gyakorolt hatása. A gyár és a nagyközség ez idáig is szétvá- laszthatatlan fogalom volt, de a 70-es évek közepének iparosítási lendülete kimozdította csendes hétköznapjaiból az addig „beskatulyázott” települést, s lassan átvette az akkori járási központ, a lélekszámban és vonzáskörzetben is sokkal kisebb Tiszalök meghatározó szerepét. Egy—két év alatt ugrásszerűen megnőtt lakosság, a település befogadóképessége szűknek bizonyult: szükséges volt külön lakótelepi övezeteket létrehozni a folyamatosan felmerülő elhelyezési igények megoldása miatt. Megkezdődött az Ifjúsági és a Krúdy-lakótelep felépítése, ahol a tervezők már figyelembe vették az urbanisztikai kritériumokat: városi színvonalú infrast- ruktúrára alapozva nőtt ki a „földből” a két új városrész. A település vezetői meghirdették városiasodási programjukat. A településnek akkoriban még nem volt központi tere, amit a mai Városháza környékén alakítottak ki, a régi könyvtárat elköltöztették új, nagyobb helyre, ahol a városi szabványoknak megfelelő kulturális közintézményt hozhattak létre. A települési úthálózat nagyobb részére aszfaltburkolat került, és megszervezték a városi közigazgatást: a társadalmi és politikai szervezetek működési feltételeit megteremtették és átszervezték ennek hierarchiáját. 1981-re befejeződött a városi intézményrendszer kiépítése, a személyi és a szervezeti feltételek kialakítása. Ekkor kapta a nagyközség lelkes vezetősége az első kemény ütést. A település gazdasági potenciáljára, a vonzáskörzetre gyakorolt hatására és a megvalósított programra alapozva benyújtották a várossá nyilvánítási kérvényt az Elnöki Tanácshoz. A vizsgálóbizottság mindent helyénvalónak talált, lenyűgözve emlegették a közel egy évtizedes, hatalmas fejlesztési erőfeszítéseket—de a városi jog odaítélését politikai okokból elodázták. Tíz éve, 1986. június 22- én emelte az Elnöki Tanács városi rangra Tiszavasvárit. E megtiszteltetésre tizenöt éven keresztül készült a nagyközség. A település fejlődésének megindulása a térség meghatározó létesítménye, az Alkaloida vegyészeti gyár nagyarányú bővítéséhez köthető. Az ipari beruházás miatt hirtelen megugrott a lakosság száma, ami infrastrukturálisfejlesztéseket gerjesztett, hogy a nagyközség munkaerőt megtartó képessége lépést tudjon tartani a gyár igényeivel. Tiszavasvári vezetősége milliókat áldozott a község fejlesztésére, hogy a felcsillanó lehetőséget, a várossá válás jogát mielőbb megszerezhessék. A település modern berendezkedésének kialakítását folyamatnak tekintették Tiszavasváriban, ami a mai napig nem zárult le. A 70-es évek közepe óta a térség legnagyobb városává vált, mértékadó gazdasági potenciált jelent a település és vonzáskörzetének ipara, mezőgazdasága. Arányosan, párhuzamosan fejlődött a város önfenntartó képessége a szociális, kulturális lehetőségek bővülésével. Ma már nemzeti szinten jegyzik a település sportegyesületeit, európai sportszövetség alakult a városházán, fúvószenekara a világot járja, a város évente helyet biztosít a Mezőségi Expó kiállításainak. Az elkövetkező esztendőkben számtalan feladatot kell még a tiszavasvári önkormányzatnak megoldania. A tervek között szerepel, hogy pár év alatt kiépítik a kommunális hálózatot, létrehoznak egy saját városi tévét, kibővítik a művelődési központot, d közlekedési utakat rendbe teszik. A jövő nagy ígérete, a város fejlődésének egy további mérföldköve lehet majd a megépülő M3-as autópálya, ami a vidéki várost összekapcsolja majd egész Magyarországgal. „Megkaptuk a lakhatási engedélyt” Rangot jelentő adomány Sulyok József polgármester a várossá nyilvánító oklevéllel Politikai okokból elutasították 1982-ben a várossá nyilvánítást. Ez lehangolta ugyan Tiszavasvári vezetőségét, de a további fejlesztési elképzeléseket nem hátráltatta. Ekkor született meg az új városháza és egy modem egészségügyi központ építésének gondolata. Összefogott a nagyközség és a vegyianyaggyár, s az újabb, nagyarányú építkezések elkezdődtek... Nagy napra virradt Tiszavasvári 1986. június 22-én. Megyei, országos párt- és állami vezetők részvételével Be- recz János, az MSZMP KB tit-v kára ünnepélyesen átadta a volt nagyközség vezetőinek a másfél évtizedes településfejlesztés eredményeként kiérdemelt várossá nyilvánító oklevelet. Sulyok József, az új város vezetője köszönő szavaiban elmondta, hogy úgy tekint a városra és az oklevél átvételére, mint egy lakótelepi ház műszaki átadására. A továbbfejlődéshez, a beköltözéshez nélkülözhetetlen falak elkészültek, de ahhoz, hogy lakályossá váljon, az emberi környezete kialakuljon, a település polgárai ténylegesen az otthonuknak érezzék, még hosszú évek folyamatos munkájára lesz szükség. Az ünnepélyes ceremónia a várossá válás minimális feltételeinek meglétét jelzi, olyan, mint egy megkapott lakhatási engedély. Minden egyes megoldott feladat újabbakat szül, s a város kialakítása még hosszú folyamat lesz. Tiszavasvári kinőtte korábbi közigazgatási központját, a terjeszkedő településnek szüksége volt egy új, modern városházára, aminek az alapkövét az ünnepi napon rakták le. A lakosság legnagyobb megelégedésére a megjelent magas rangú vendégek átadtak egy gyógyszertárt, orvosi rendelőt magába foglaló egészségügyi központot. Az intézmény megvalósulása újabb bizonyítéka volt a város és az Alkaloida együttműködésének, mert közös anyagi beruházásban és kivitelezésben készült el a nélkülözhetetlen központ. A várossá nyilvánítással nem állt meg a fejlődés Tiszavasváriban. Egy új rendőrkapitányságon, a közbiztonságot fokozó polgárőrség megalakulásán, a modern eszközökkel ellátott tűzoltóságon kívül közel félmilliárd forintot áldozott a város vezetősége, hogy a település infrastruktúrája követni tudja a gyarapodó település igényeit. Mindezt Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere ismertette. — Jogilag 1986. január 1-jé- től város Tiszavasvári — mondta —, de a kiépülése a mai napig nem fejeződött be. A 80- as évek közepétől újabb lendületet vett a település fejlesztése, az infrastruktúra kiépítését célba véve. A megyében elsőként készült el a teljes települési gázhálózat, amihez a közigazgatásilag a városhoz tartozó Szorgalmatos is hozzákapcsolódhatott. Minden ön- kormányzati intézmény fűtési rendszerét átállítottuk gázüzeműre. A elmúlt tíz esztendőben az út- és járdahálózat portalanítása folyamatos megoldandó problémaként jelentkezett: közel tizenöt kilométer belútra szilárd aszfaltszőnyeg került, illetve elkészült az útalapok megépítése. A járdahálózatot mintegy négy kilométerrel növelni tudtuk, de így is még közel öt—hat kilométer földúttal szégyenkezhetünk. Ezen időszak alatt a második legnagyobb beruházás a telefongerincvezetékek lefektetése volt. Ez iránt hatalmas lakossági igény mutatkozott, és néhány év leforgása alatt a telefontársaság bekapcsolta a hálózatba a lakások hatvan százalékát. A 90-es évek kezdetére a Krúdy- és az Ifjúsági lakótelep felépült, ahol külön problémát jelentett a magas belvíz elvezetése. Ez az évtizedes fejlesztés közel 60 millió forintjába került a városnak, aminek a pénzügyi fedezetét már pályázati lehetőségek kihasználásával biztosította a város vezetősége. Az önkormányzati intézményrendszerfejlesztése során összesen mintegy harminc tanteremmel bővült az iskolai férőhelyek száma, és sikerült megvalósítani, hogy minden oktatási intézmény saját tornateremmel rendelkezzen. Ezen felül megépült 1993-ban a Városi Sportcsarnok. Az oktatási beruházások összértéke meghaladta a 360 millió forintot. Még abban az esztendőben 100 millió forint céltámogatást nyertünk. Elkezdődött a magán-, és a középületek csatornázása, de a befejezéshez még legalább öt esztendő szükséges. A gombfoci fellegvára Egy évtized alatt az öntevékeny körök száma megsokszorozódott, és eredményeikkel a város jó hírét messzi földekre elviszik. A kosár- és röplabda-, a labdarúgó- és a sakkszakosztályok a nemzeti bajnokságokban szerepelnek, a három éve életre hívott asztalilabdarúgó egyesület eredményességeit elismerve Tiszavasváriban alakult meg a sportág európai szövetsége. A futball- holtszezon legfontosabb bajnokságának, az Alkaloida Teremlabdarúgó Kupának a város ad otthont. A szociális ellátás területén nagyot lépett előre Tiszavasvári, mert felépült két közösségi ház, amiket tavaly adtak át a rászorulóknak, és mintegy 60 millió forintos költségvetéssel elkezdődött a második szociális otthon kivitelezése is. Kulturális területen jelentős eseménynek számított a Városi Fúvószenekar létrejötte és a zeneiskola teljes felújítása. Sport, kulturális és szociális fejlődés Az oldalt írta: Vitéz Péter A képen: a szociális ellátásban részesülők otthona, a „kastély”
