Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-10 / 8. szám
8 1996. január 10., szerda Belföld UJ KELET Vezetői konfliktusok a baloldalon Multimilliárdosként maradhat A Magyar Szocialista Párt Baloldali Tömörülése távolról sem ért egyet a párt jelenlegi vezetésével, a kormány személyi összetételével. Amint azt már közzétették, vélemémyük szerint megengedhetetlen és Nyugat-Európában sem elfogadott, hogy egy baloldali politikai szervezet alelnöke multimilliárdos legyen. Konkrétan Máté Lászlóról van szó, Bokros Lajos pénzügyminisztert pedig egyenesen idegen testnek tarják a pártban. Kifogásolják, hogy noha a MSZP tagságának több mint fele munkás, ez az arány a vezetőségben nem tükröződik. Tukacs Istvánt, a szocialista párt megyei ügyvezető elnökét kértük meg, hogy a vádakról mondja el véleményét. — A MSZP platformok szövetsége, így semmi kivetnivaló nincs abban, hogy. az egyes tömörülések képviselői az igen fontos kongresszusunk előtt elmondják véleményüket. A politikai nézetkülönbségek valóban azok legyenek, és ne személyek ellen irányuljanak. Ne más nevekre, hanem más és megvalósítható gazdaságpolitikára — már ha van — tegyenek javaslatot. Erre egyébként Nyugaton is van példa, előfordul, hogy egy baloldali párt vezetésében az átlagtól jobb körülmények között élő politikusok is helyet kapnak. Máté László al- elnöknek véleményem szerint is távoznia kellene posztjáról, de nem egzisztenciális helyzete miatt, hanem mert nem bizonyította be, hogy hatékony vezető, nem volt karakteres és hiteles álláspontja az MSZP- ben. Az én információm szerint nem fedi a valóságot, hogy a szocialista párt tagjainak nagy része a munkásságból került ki. Egy párt vezetésének nem a statisztikát, hanem a politikai alkalmasságot kell képviselnie, az elnökségben kapjon helyet minden irányzat. KvZ Gazdaköri számvetés A magyar agrártermelés mintegy 40 százalékát ma már a magángazdák produkálják. Ez hozzávetőlegesen 450 milliárd forint termelési értéknek felel meg, s ez a jövőben még számottevően tovább növekszik. Ezt Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke hangsúlyozta az érdekképviseleti szervezet múlt évi tevékenységét összegző nyilatkozatában. Azt is elmondta, hogy a gazdakörök országos szövetségének jelenleg több mint 800 tagszervezete működik országszerte mintegy 40 ezer taggal. A magángazdák 15—20 százalékát tömöríti a szervezet. A szövetség alelnöke a múlt év legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a magángazdák túlnyomó többségének a nem túl kedvező gazdasági körülmények ellenére is sikerült talpon maradnia. E nehézségek egyébként azt is világossá tették a magángazdák előtt, hogy az elszigetelt gazdálkodás kevésbé hatékony. E felismerés hatására az utóbbi hónapokban több megyében is értékesítő és beszerző szövetkezetek alakultak. Jól működő gazdaszövetkezet tevékenykedik Tolna, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. E szövetkezetek múlt évi forgalma 500 millió és egymilliárd forint között változott. A szövetkezetek elsősorban a termelési folyamatok megszervezésében segítenek a magángazdálkodóknak, megveszik a vetőmagot nagy tételben, beszerzik a műtrágyát, megadják a termeléshez szükséges technológiai útmutatásokat, megszervezik a betakarítást, s értékesítik a termést. Emellett kedvező pénzügyi lehetőségeket is igyekeznek megteremteni a tagjaik számára. A bankokkal ugyanis a szövetkezet előnyösebb feltételekkel tárgyalhat, mint egyénileg a gazdák. E kedvező tapasztalatok hatására jelenleg is több megyében — Bács-Kiskunban, Csongrádban, Hajdú-Biharban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, valamint Győr-Moson-Sopron- ban — szerveződik a beszerző és értékesítő szövetkezet. Ebben az évben az érdekképviseleti szervezet célja az, hogy valamennyi megyében létrehozza ezeket a szervezeteket. Jakab István külön kitért arra: a gazdaköröknek valamennyi más agrárérdekképviseleti szervezettel rendezett a kapcsolatuk, szakmai kérdésekben nincsenek közöttük véleménykülönbségek. A gazdakörök is több támogatást igényelnek a termelőknek, kiállnak a piac megszervezéséért, valamint sürgetik a kiszámítható agrár- politika megfogalmazását, a nemzeti agrárprogram megalkotását. A társelnök nem tagadta viszont azt, hogy nézőpontbeli különbségek adódhatnak egyes kérdések megválaszolásában, ilyen például az agrártámogatás rendszere. A társelnök a szervezet nemzetközi kapcsolatait jónak ítélte. Kitért arra, hogy kifejezetten gyümölcsözőek a kapcsolatok a környező országok agrárképviseleteivel. Ennek eredményeként a múlt évben megalakult a gazdakörök kezdeményezésére a Közép-Európai Gazdatanács. Emellett jó kapcsolatokat ápolnak nyugat-európai, amerikai szervezetekkel is. A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége fontosnak tartja, hogy szakmailag támogassa a környező országokban elő magyar gazdákat is. * Levél Állam Bácsinak! Drága bátyám! Má megin írok, mert itt az új esztendő, és ahogy nálam is népieschebb rokonok mondják, fején találva a szöget: — Se píz, se posztó! Erről jut eszembe, hogy mit emlegeti folyton a pénztárcámat? Magyarkodik mi? Miért nem mondja azt, hogy buksza? (Pénz úgy sincs benne). Más témára térve, azt mondja nekem az én kedves, öreg, bugyuta feleségem: — Te Jóska! Meghalt az a jó rokon, (Isten nyugosztalja), aki a bátyád előtt irányította a családi tanácsot. (Mindig peches ember volt ez a magyar, mert vette a bátorságot az a francia nagyember, és ő is pontosan most hagyta itt az ámyékvilágot.) —Na és, mit akarsz ebből kihozni? — kérdeztem, mert az asszony mindig kihoz valamit, amikor hazamegyek a kocsmából. Legutóbb például a sodrófát — Mert ha nem a kocsmába enne a fene, akkor láthattad volna a tévében az esti miújságot! Ezután értelmesen kezdett beszélni, és azt mondta, hogy amikor magyarkodni kell, meg bujtogatni a szomszédok ellen a határon túli rokonokat, akkor jár a pofánk, de amikor nagy hazánkfia meghal, nekünk akkor is első egy nyugatit gyászolni majdnem öt percig, míg hazánk fiára ennek töredéke jut. (Talán mentségül szolgálhat, hogy egy későbbi műsorban ezt méltó módon megtették.) Valami olyasmit is mondott, hogy azért nincs jövőnk, mert nem vállaljuk fel még a történelmünket sem. Én valószínűnek tartom, hogy parancsba kapták a tömegkommunikátorok—vagy mi a fenék — hogy fújják fel a nyugati rokont — aki szerintem is nagy ember volt, de a franciáké —, hogy törpüljön el mellette a magyar rokon, aki szintén nagy ember volt, de magyar. Vagy nem értenek a szakmájukhoz? Vagy ki tudja? Ez már politika, mondtam az asszonynak, úgysem merem leírni, ezért békésebb vizekre löktem a ladikot. Beszéljünk az irodalomról — újra kezdik a Vers mindenkinek sorozatot! — Nahát azt is megette a fene! — ennek a nőnek semmi se jó. — Nem látod, te hülye, — ez én vagyok — hogy ezek az internacionalista tévések, skót költővel kezdik. Hát magyarok ezek? Én megnyugtattam, hogy közben a skótok Babitsot, és mai magyar költőket szavalnak, kockás szoknya helyett lenge magyarban járják a kállai kettőst, és örökre félredobva a skót dudát, tárogatón szólaltatják meg a magyar dallamot. Az asszony ezt nem hitte el, pedig kisztitkár korában megnyerte a Ki tud többet Szovjetunióról? vetélkedőt. Tudja, ez volt az elődje annak a mostaninak, amelyiknek ahhoz hasonlít a címe, mintha azt mondanánk: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Tisztelettel: a Jóska Torgyán levelei Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy nem javasolja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását, mert Keleti György nem lépte túl döntéseiben azt a mozgásteret, amelyet az Országgyűlés számára engedélyezett a Boszniába küldendő magyar csapatkontingens vonatkozásában. Mindezek után az ellenzéki pártok úgy nyilatkoztak, hogy mégis megvitatják annak lehetőségét, hogy összehívják a rendkívüli ülésszakot, amennyiben sikerül a képviselők húsz százalékát meggyőzni. Mivel a két döntés között meglehetősen nagy a logikai ellentét, elhatároztuk, hogy informálódunk a kérdésben az ellenzéki pártoknál. Az MDF- nél Poda Jenőt és Für Lajost kerestük, a KDNP-nél Surján Lászlót — eredménytelenül. A Független Kisgazdapártelnöke, dr. Torgyán József kérésünkre a következő nyilatkozatot tette: — A rendkívüli ülésszak összehívása e tárgyban a Független Kisgazdapárt kezdeményezése. Ehhez csatlakozott kicsit később az MDF és a KDNP, de — amint ez a napokban kiderült—a KDNP később visszatáncolt, legalábbis Isépy úr nyilatkozata erre engedett következtetni. Ekkor mi úgy gondoltuk, hogy mivel nem látjuk biztosítottnak azt a 20 százalékos képviselői csatlakozást, ami a rendkívüli ülésszak összehívásához szükségeltetik, inkább levelet írunk Göncz Árpád köztársasági elnök úrnak és Horn Gyula miniszterelnök úrnak, hogy hívják össze a rendkívüli ülésszakot, mivel nekik van egyedül joguk hozzá. Göncz Árpád annál is inkább érdekelt a kérdésben, mivel pozíciójánál fogva ő a magyar hadsereg főparancsnoka, ezért neki személyesen is kötelessége dönteni a kérdésben: garantáltnak tartja-e a magyar katonai kontingens biztonságát a délszláv térségben? Az ellenzéki pártok által összehívott rendkívüli ülésszak értelmes mivolta azzal már megkérdőjeleződött, hogy a kormánypártok előreláthatólag — egy esetleges szavazáskor—pártjaik állás- foglalása alapján voksolnának. Nincs más remény, csak a köztársasági elnök és a miniszterelnök kezdeményezése. Ha lesz egyáltalán foganatja a kérésnek... — tai — A szafoll tömegszerencsétlenség Lezárult a kártérítés Megtörtént az 1994 decemberi szajoli tömegszerencsétlenség áldozatainak és sérültjeinek kártalanítása. Az e célra kifizetett teljes összeg 77 millió forint volt. A MÁV Rt. az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedetteknek — együttesen 96 esetben — fizetett kártérítést. Az esetenkénti összeg 20 ezer forinttól 6 millióig terjedt. A MÁV keddi tájékoztatása szerint mindössze egy ügyben nem sikerült megegyezni. A katasztrófáért felelős MÁV még tavalyelőtt levélben megkereste a sérülteket, az elhunytak hozzátartozóit. Ezt követően két elhunyt hozzátartozójának kivételével valamennyi érintett bejelentette kártérítési igényét. Emlékezetes, hogy 1994. december 2-án Szajolnál, hibás váltóállítás miatt a Nyíregyházáról Budapestre tartó gyorsvonat több kocsija leszakadt. Néhány kocsi az állomás várótermébe, a szomszédos lakóházba fúródott vagy egymásba préselődött. A helyszínen 27-en vesztették életüket, négyen kórházban haltak meg, a sérültek száma 52 volt. Februártól drágulnak a gyógyszerek Amennyiben e heti ülésén a kormány is egyetért a népjóléti tárca és az egészségbiztosító elképzelésével, február 1-jén hatályba lép az új gyógyszerártámogatási rendszer. Ezzel egy időben várhatóan átlagosan 30—35 százalékkal drágulnak majd a patikaszerek — mondta az MTI-nek kedden Kökény Mihály népjóléti politikai államtitkár. Az áremelkedés oka részben a 13,1 százalékos termelői— beszerzői árnövekedés, részben pedig az, hogy az új támogatási rendszer bevezetésével számos patikaszerért is többet kell majd fizetni — indokolta a döntést Matejka Zsuzsanna, az egészségbiztosító főgyógyszerésze. Az eddigi térítési díj legalább kétszeresét kell majd fizetni azokért — a betegséghez kötötten — kiemelten támogatott gyógyszerekért, amelyeket eddig 95, ezentúl viszont csak 90 százalékban támogat majd a biztosító. Ebbe a körbe tartoznak például a cukorbetegség, az epilepszia vagy a Parkinson-kór elleni szerek. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben drágulnak az úgynevezett alaplistán található, ugyancsak kiemelten támogatott patikaszerek. Ezek ára ugyanis az elmúlt évben egyszer sem emelkedett, most viszont az új támogatási mértékeket már az új árakhoz igazítják. Továbbra is ingyen juthatnak ugyanakkor medicinájukhoz például a rákbetegek és más súlyos betegségben szenvedők. A gyógyszerek jelentős részét sorolták a 70, illetve az újonnan bevezetendő 50 százalékos támogatási körbe, míg sok patikaszer, így például bizonyos altatók, nyugtatok támogatását megvonták. Nem csökkentették viszont az antibiotikumok dotációját és tovább bővül a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek köre is. Matejka Zsuzsanna a lakosságra nézve összességében kedvezőtlennek nevezte a februártól várható változásokat. Kökény Mihály ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a krónikus, életük végéig gyógyszerszedésre kényszerülő betegek számára nem lesz drámai a támogatásmódosítás. Hozzátette: nem csökken, sőt, várhatóan valamelyest még növekszik is a közgyógyellátási igazolványra térítésmentesen megvásárolható gyógyszerek száma. Vámmentes apport Változatlan feltételekkel, továbbra is vámmentesen lehet behozni apportként azt a termelőeszközt, amely esetében január 31-ig az érintett vállalat benyújtotta a Cégbírósághoz a beruházási döntésről szóló társasági szerződést vagy az alapítói vagyon felemeléséről szóló határozatot. Ez a vámmentesség mindaddig érvényesíthető, ameddig a beruházást a Cégbírósághoz benyújtott apportlista, illetve a törzstőkecélra nyitott devizaszámlán lévő fedezet lehetővé teszi. Minderről a Pénzügyminisztérium tájékoztatta kedden a Magyar Távirati Irodát. A tájékoztatást azért tartotta a minisztérium szükségesnek, mert a múlt esztendőben született törvények nem egyértelműen szabályozzák az apport vámmentessége megszűnésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket. Mint ismeretes, a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvényben biztosított vámmentesség, amely a termelőeszköz-apporthoz kapcsolódik, az idén január 1-jei hatállyal megszűnt. Mind a devizáról, mind a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vám- igazgatásról szóló, múlt évben született törvények rendelkeztek a vámmentesség eltörléséről. A törvények egyaránt tartalmaztak átmeneti rendelkezéseket is azért, hogy a folyamatban lévő beruházások változadan feltételekkel valósulhassanak meg. A két törvényt azonban eltérő időpontban hirdették ki, így kérdésessé vált, hogy mikortól értelmezhető az átmeneti rendelkezések hatálya, vagyis az az időpont, ameddig a folyamatban lévő beruházási döntésekről szóló dokumentumokat a Cégbírósághoz be kell nyújtani a vámmentesség igénybevehetősége érdekében. E jogszabályi bizonytalanságot az ez évi költségvetésről született törvény szünteti meg. E törvény a kérdéses időpontot január 31-ben határozza meg.
