Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-07 / 287. szám

8 1995. december 7., csütörtök Szervezet i UJ KELET Képzőművész kör kiállítása Nap Kör a természetért, a lélekért Az országban gombamód szaporodnak a lelki és szelle­mi műveltségre és a hagyo­mányok ápolására vágyó fia­talok szervezetei. E szerveze­tek, valamint az ezeket az ér­tékeket szívükön viselő fiata­lok összefogására, tevékeny­ségük koordinációjára alakult meg a Nap Kör. Az egyesület vezetőjétől, Nemeskéri Péter­től érdeklődtünk céljaikról. — A Nap Kör hagyomá­nyos lelki értékeket kutató, szellemi műveltségre vágyó fiatalok — és örök fiatalok — baráti köre, akik az érdek­lődésükön túl tenni (is) sze­retnének valamit lelki eszmé­nyeikért. Más szavakkal: a Nap Kör egy szellemi közös­ség, melyben gondolatainkat, céljainkat gyakorlattá szeret­nénk változtatni. Egy egyesü­let keretéin belül tágabb lehetőségek kínálkoznak — például támogatások megpá­lyázása, vállalkozási lehe­tőség —, ezért döntöttünk úgy, hogy megalapítjuk a Nap Kör Egyesületet. Az egyesü­leten belül — különböző té­makörökben — alkotóműhe­lyeket szerveznénk. Itt szeret­nénk teret adni arra, — hogy — érdeklődésünknek, termé­szetünknek megfelelően, mindannyiunk tudását, képes­ségét, lehetőségét egyesítve — kis csoportokban együtt al­kothassunk, szellemi, lelki ér­tékeket teremthessünk. A természetes életmódnak, az egyetemes, illetve magyar hagyományos műveltség ápo­lásának óhajtunk teret adni. Szeretnénk vidéken egy szel­lemi központot — ha­gyományőrző alkotóházat — létrehozni, ami nyári táborok színhelye is lehet. Fontos fel­adatunknak tartjuk egy könyvtár megalakítását — amely hátteret nyújt az alko­tóműhelyek munkájához —, valamint a Nap Kör újság­jának megjelentetését. Szelle­mi vezérmotívumunk az erő­szaknélküliség eszményének támogatása, a természet- és az állatvédelem. Ezenkívül rendszeresen tar­tunk szellemi, lelki témájú, fi­lozófiai, vallásbölcseleti tudo­mányos előadásokat, vala­mint az országban és a hatá­rokon túli magyarlakta terü­leteken irodalmi esteket, kiál­lításokat, koncerteket. A Nap Körben tervezzük az újság- szerkesztő, a festő-, a kézmű­ves alkotóműhelyek életre hí­vását, valamint a szellemi ha­gyományok könyvtárának működtetését. A foglalkozá­sokat a természetápolás, erdő­tisztítás, állatvédelem, irodal­mi és filozófiai önképzőkör, kutatóműhely, a magyar nyelv gyökerei, művészeti és gazdasági csoportokban ter­vezzük megtartani. A Nap Kör karácsonyi ün­nepét december 26-án Vácott, a Géza király téri ferences rendházban tartjuk, amelyre szeretettel várunk mindenkit. Akinek szállásra volna szük­sége, hívja a 06-1-1376-447 telefonszámot. Az alakuló közgyűlés december 10-én szombaton lesz Dunakeszin, a Balassi Bálint utca 3. szám alatt. Minden érdeklődőnek szívesen adunk felvilágosítást a 06-27-347-742-es telefon­számon. Palotai Kolping-központ Nagykállóban A Körösi Csorna Sándor Általános Iskolában évek óta Kolping-szellemben taníta­nak és nevelnek. A Kolping- iskola kettős célú: az egyik, hogy szakmát adjon a végző­söknek, míg a másik speciá­lis jellegű, a sokszor gátlások mögé szorult értékeket kísérli meg kiszabadítani, és így fel­készíteni a diákokat az élet­re. A tervek szerint a nagy- kállói iskola 1996-ban már regionális Kolping-centrum- ként működne a Német Kol- ping Szövetség, a minisztéri­um, az egyház és a helyi ön- kormányzat segítségévéi, ala­pítványi támogatással. Az el­múlt hét végén az iskola jó­tékonysági bált rendezett a Kolping Alapítvány támoga­tása céljából. Az alapítvány bevételeiből a tanulóknak kí­vánnak számítógépet, írógé­pet, szemléltető eszközöket vásárolni. (I. gy.) _________________Tantestületi állásfoglalás:__________________ „M i valóban nem akarunk Dabas-Sárit” Nemcsak a tárgyalóasztal mellett, hanem a sajtóban is folytatódik a „küzdelem” az evangélikus egyház, valamint a nyíregyházi Kodály Zoltán Ál­talános Iskola pedagógusai és az ott tanuló gyermekek szülei között. Lapunk hétfői számá­ban közöltük Laborczi Géza igazgató-lelkész levelét. Az írásban feleleveníti azokat az eseményeket, amelyek azóta történtek, hogy az evangélikus egyház bejelentette, természet­ben kéri vissza az iskolát. Laborczi Géza megkérdőjelezi azon felmérés hitelességét, amelyben Alexa László igazga­tó a szülők véleményét kérte a tulajdonosváltással kapcsolat­ban. Az igazgató-lelkész nyílt levelére — amelyben szerintük nem minden fedi, és olykor el­ferdíti a valóságot — az intéz­mény tantesülete többek között az alábbiakat válaszolja: Szeptember végén jutott tu­domásukra, hogy az evangéli­kus egyház természetben kéri vissza Kodály Zoltán Általános Iskolát. Mindannyian bíztak abban, hogy — mérlegelve az ódon falak közötti értékeket — békés tárgyalások előtt állnak. Az önkormányzat és a tulajdo­nát visszakérő egyház részéről is többször hallhatták, hogy nem kívánnak az iskola tantes­tülete és a szülők véleménye ellen dönteni. Mindezek után belementek egy tárgyalási folyamatba, amelynek részeként az iskola dolgzói és a szülők megismer­kedhettek az egyház ajánlatá­val. November elején az iskola dolgozói találkoztak az evangé­likus egyház képviselőivel. A találkozón lezajlott vitában az egyház részéről — szerintük— alapvetően fontos kérdésekre nem tudtak elfogadható, konk­rét választ adni. A találkozót követően — a többoldalú tájé­kozódás után — az iskola dol­gozói véleményt nyílvánítottak az esetleges változással kapcso­latban, amelynek eredménye: a 48 dolgozó közül 9-en helye­selnék a fenntartóváltozást, 38- an elzárkóznak attól és egy kol­léga tartózkodott. November 15-én megtudták az öszszegzett szülői véleményt. Az 1995/96. tanévre az iskolába beiratkozott 483 tanuló. Véleményt nyilvá­nított 323 szülő, a tulajdo­nosváltással heten értettek egyet, ellenezték 290-en, és tar­tózkodott 26 szülő. Az iskolá­nak és a szülői munkaközös­ségnek már csak annyi dolga maradt, hogy a véleményeket összegezze és azt az önkor­mányzattal tudassa. Az Új Kelet 1995. december 4.-i számában megjelent Labor­czi Géza igazgató-lelkész úr nyilatkozata, amely — a tantes­tület szerint — sajnos nem min­denben felel meg a valóságnak és számos pontján elferdíti a tényeket. A szülői véleménynyilvání­tásra körülbelül egy hét állt ren­delkezésre. Ez alatt az idő alatt mindenki nyilatkozhatott. Az, hogy az igazgató-lelkész úr csak a tantestület állásfoglalá­sát ismerte, furcsa. Mint aho­gyan az is furcsa, hogy azt — állítása szerint — az iskola igazgatója és az SZMK elnöke írta alá. Nem felel meg a való­ságnak, amit Laborczi Géza igazgató-lelkész úr a tantestü­leti értekezletről — amelyen az egyház képviselői is rész vet­tek — az igazgató állásfogla­lásáról írt. A megbeszélésen Laborczi Géza kijelentette, hogy „tokkal-vonóval” átve­szik az iskolát, és — mint ahogy már az igazgató úrral korábban megbeszélte — to­vábbra is vezető maradhat. Ale­xa László erre a kijelentésre állt fel, hogy ő ilyen ajánlatot nem kapott, és egyébként sem tud­ná vállalni. Tette ezt azért is, hogy másnap az 50 ember sze­mébe tudjon nézni, senki ne mondhassa, hogy az egyház valamilyen ajánlattal „lekenye- rezte” őt. Egyébként a tantes­tület tagjai mélységesen felhá­borítónak tartják, hogy vélemé­nyüket ilyen módon megkér­dőjelezik. A szülők és az SZMK legi­timitása tárgyában a tények a következők: nem értik a tanu­lólétszám ismeretében, miért emleget az igazgató-lelkész úr 850—900 szülőt. Az SZMK elnökének védelmében csak annyit jegyeznek meg a tantes­tület képviselői, hogy megvá­lasztása egy évre történt, nem járt el a szülők nevében, csak összegezte az SZMK-s szülők által gyűjtött adatokat. Azt pe­dig, hogy az igazgató-lelkész miért nem szavazott, a saját osztályának SZMK- megbízott­jával kell tisztáznia. Laborczi Géza igazgató úr a tantestület szemére vetette, hogy levélben a képviselő-tes­tület tagjaihoz fordultak. Jelen­leg Nyíregyháza Város Önkor­mányzata az iskola fenntartó­ja, ezért érezték kötelességük­nek tájékoztatni a testületet. — Tisztában vagyunk azzal — zárja lapunkhoz eljuttatott állásfoglalását a tantestület —, hogy az iskola épülete eredeti­leg egyházi tulajdon volt, de az évtizedek alatt létrehozott szel­lemi értékre, szerénytelenül mondhatjuk: kincsre büszkék vagyunk, és féltjük egy bizony­talan kimenetelű változástól. KvZ Támogatást kér a Létminimum Alatt Élők Társasága Segítség a túléléshez A Létminimum Alatt Élők Társasága Bicskén alakult meg 1992. március 10-én. Az ország gazdasági életében bekövetke­zett kedvezőtlen s egyre nyug­talanítóbb változások idézték elő az érdekvédelmi szervezet megalakulását. Sorra jöttek lét­re a társaság csoportjai: Megyénkben is egyre rosz- szabb helyzetbe kerültek a fia­talok, a nagycsaládosok, nőtt a munkanélküliség, egyre népe­sebb a hajléktalanok tábora. Mindezek indokolták, hogy 1995. június 20-án nálunk is megalakuljon a Létminimum Alatt Élők Társasága — az or­szágos elnökség irányítása alatt. Dicséretes lelkesedéssel kezdtek munkához, megpró­bálták kiépíteni kapcsolataiakat a társadalmi szervezetek külön­böző rétegeivel, szociális intéz­ményekkel, de tapasztalatlan­ságuk és a támogatások elma­radása miatt nem feleltek meg az egyre növekvő igénynek. Az országos elnökségnek lépnie kellett. Ez év szeptem­ber első hetében a megyei szer­vezet munkáját értékelve veze­tőségváltásról határoztak. így lett a megyei szervezet elnöke Molnár Lászlóné, alelnöke ifj. Petterman Sándor. A titkári feladatokkal Veres Dénesi, a gazdasági vezetői teendőkkel Darai Zsoltot bízták meg. Három hónap telt el az újra­választás óta, ezért számvetés­re kértük fel a megyei elnököt Molnár Lászlónét, aki felvett kérdéseinkre a következőket válaszolta: — Örülök, amiért a megyé­ben az önök lapja, az Új Kelet szerkesztősége is gondolt ránk és segítő kezet nyújtott, hogy a nyilvánosság elé kerülhessünk, ezáltal nagyobb támogatást nyerhessen érdekvédelmi szer­vezetünk. Sajnos több ezer ember van olyan helyzetben, hogy igénylik munkánkat. Mi mindenütt szeretnénk ott lenni, ahol az állampolgár életkörül­ményei miatt rászorulnak a se­gítségre, ahol sérelem éri őket. Arra törekszünk, hogy az ille­tékesekkel együtt keresve bé­kés megoldást találjunk az adott problémák megoldására. — A nyíregyházi polgármes­teri hivatal egészségügyi, szo­ciális és lakásügyi bizottságá­nak elnöke, dr. Soltész János megküldte számunkra a helyi rendeletet, mely tartalmazza az önkormányzat által nyújtható támogatási lehetőségeket. Ez számunkra igen jelentős, hiszen akcióink során egyúttal felmé­rést tudunk végezni a létmini­mum alatt élő családok életé­ről és ezt egyeztetni tudjuk a polgármesteri hivatal illetéke­seivel a konkrét támogatás ügyében. — Szeretném első helyen megemlíteni azt a felbecsülhe­tetlen támogatást, melyet a Vida házaspár, a Vi & Vi Bt. vezetői a használt ruhákkal nyújtanak a rászorultaknak. Elismeréssel szólhatok az ön- kormányzatok által kiírt pályá­zatokról, ezek elnyerésével 200 ezer forinthoz juthattunk. Sze­retném megemlíteni, hogy társ- szervezetünk lett a budapesti Tiltakozó Középosztály Társa­ság is. Bővültek kapcsolataink szá­mos társadalmi szervezettel, így munkánk egyre eredmé­nyesebbé vált. Megemlíthetem a cigány kisebbség önkor­mányzata részéről Harmati Enikő elnököt, akivel számos esetben nyújtottunk jelentős támogatást az arra igényt tar­tóknak. A Nagy Imre Társaság megyei szervezete, annak elnö­ke, Kovács László is elismeri munkánkat, és felajánlotta tá­mogatását. Többet várnánk a Családsegítő Központtól, mint amit eddig nyújtottak számunk­ra. — A Munkáspártnak is csak elismerésünket tudjuk kifejez­ni, hiszen felajánlották szá­munkra helyiségüket. Ez lehe­tővé tette, hogy minden héten hétfőn—szerdán és pénteken 14 órától 16 óráig (Ferenc krt. 3/a) ruha-, cipőakcióinkat lebo­nyolíthassuk. De ez számunk­ra csak ideiglenes megoldás, ígéretet kaptunk a polgármes­teri hivataltól, hogy a pártszék­ház melletti könyvtárhelyiséget rendelkezésünkre bocsátják, mert az alapvetően kedvezőb­bé tenné helyzetünket, valamint azokét, akikkel rendszeres kap­csolatban vagyunk. Erre pedig igen nagy az igény! — Az utóbbi időben támoga­tást nyújtottunk Vasmegyeren, Nagykállóban, Tiszarádon és a nyíregyházi Huszár-telepen (Guszev). Támogatási akcióink így ma már rendszeressé vál­tak. Terveink között szerepel, hogy felvállaljuk a gyermekek, az egyedül élő édesanyák, a szenvedélybetegek, a hajlékta­lanok, valamint minden ellehe­tetlenült embertársunk megse­gítését, a lakossági adományok gyűjtését. Ezért tisztelettel for­dulok embertársaimhoz, hogy segítsék munkánkat iskolasze­rekkel, kötelező olvasmányok­kal, szépirodalmi könyvekkel, ruhával, lábbelivel és más ado­mányokkal is. Számítunk a le­hetőségekhez képest anyagi tá­mogatásokra is. Az OTP-bank- számlánk száma: 1174003 — 20902612. Köszönet érte! Drogos Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents