Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-29 / 304. szám

4 1995. december 29., péntek Árvíz UJ KELET Jelentősebb árvizek A Tiszán, valamint a Kö­rösökön az évszázad során többször fordult elő a jelen­legihez hasonló rendkívül magas vízszint. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóságtól kapott tájé­koztatás szerint 1925 kará­csonyán a Körös-völgyben két töltés szakadt át, a víz 21 ezer hektár területet öntött el, 914 ház dőlt romba. Jelentős árvíz volt ezt kö­vetően 1932 tavaszán, akkor a Tisza-völgyi áradást sike­resen fékezték meg. 1947 szilveszterén a felső-tiszai jeges árvíz 24 ezer hektár­nyi területet öntött el. Az 1966 február és április kö­zötti, a Berettyón levonuló jeges árvíz és gátszakadás miatt Szeghalom is veszély­be került. A Fehér-Körös töltése Romániában szakadt át, víz alá került Magyaror­szágon a Fehér- és Fekete- Körös közötti terület, össze­sen 12 ezer hektár. Az 1970. május és július közötti, az eddigi legnagyobb Tisza- völgyi árvíz során a Szamos romániai szakaszán 14, a magyar szakaszon három töltés szakadt át, a víz 57 ezer hektárt öntött el, 5400 lakóépület dőlt össze, biz­tonságból összesen 96 ezer személyt telepítettek ki. Az 1974. júniusi Körös-völgyi árvíz miatt a Fehér- és a Fe­kete-Körös közén lévő vész­tározót is feltöltötték, a víz 7100 hektárnyi területet, 407 házat öntött el, 380 lakost te­lepítettek ki, veszélyben volt Gyula, Gyulavári és Dénes- major. Az 1980. júliusi Kö­rös-völgyi árvíz miatt két töltés szakadt át, 20 ezer hektárt öntött el a víz, 4100 lakost telepítettek ki. Az 1981. márciusi Körös-völ- gyi árvíz miatt a Fehér-, Fe­kete-Körös közötti szükség- tározót is feltöltötték, a víz 3400 hektárt öntött el. 1993 decemberben a Felső-Tiszán levonuló árvíz a maximum­hoz közeli vízállásokat ért el, az árvizet sikeresen megfé­kezték. Éppen a megyei védelmi bi­zottság rendkívüli üléséről ér­kezett meg Istenes Sándor al­ezredes, a megyei polgári vé­delem parancsnoka, akit arról kérdeztünk, hogy a polgári vé­delem árvíz esetén milyen in­tézkedésekkel készül megóvni a lakosság testi épségét, anya­gi javait. tására. A helyzet Vásáros- namény és Záhony között a leg­kritikusabb, de az említett tele­püléseken vannak az alegysé­gek megalakítási helyei. Első­sorban a gátakon történő átszi- várgások elhárítására, a gátak megerősítésére vannak felké­szítve. A polgári védelem bízik ab­A harmadfokút meghaladó, rendkívüli készültséget tarta­nak a Fekete-Körösön, ahol Antnál csütörtök reggelre egy nap alatt újabb 139 centiméter­rel emelkedett a folyó és még tovább árad. Ez már a néhány nappal ezelőtt tetőzött elsőt követő második árhullám. A Fehér-Körösön, Gyulánál ugyancsak 172 centiméterrel áradt a folyó, és minden való­színűség szerint ezen a szaka­szon még csütörtökön el kell rendelni a harmadfokú árvízvé­delmi készültséget. Lehetséges, hogy az újabb áradással a Kö­rösök némely szakaszán a ko­rábban mért legmagasabb víz­állásokat is meghaladja majd az áradás. Ezért a Fehér- és a Fe­kete-Körös szögében, a Mály- vádi-tározónál az árvízvédelmi és belvízvédelmi készenléti osz­tag robbantó szakemberei felké­szültek arra, hogy amennyiben szükséges, azonnal kaput nyis­sanak a gáton, ezzel megcsapol­ják az árhullámot, és beenged­jék a 30 millió köbméter víz fel­fogására képes tározóba. E megoldást azonban csak vég­szükségben alkalmazzák. A Tiszántúlon az évszázad egyik legveszélyesebb árvíz- helyzete alakult ki, ezért széles körű összefogás segíti ebben a térségben az árvédekezés erőit, így csütörtökön reggel Hódme­zővásárhelyről 200 katonát irá­nyítottak át Gyulára. A szolno­ki és a szegedi vízügyi igazga­tóság ugyancsak ezen a napon, a pécsiek pedig pénteken külde­nek árvédelmi osztagokat ebbe a körzetbe. Az árvédekezés erői jelenleg az ország 4200 kilométernyi ár- vízvédelmi vonalából 1108 ki­lométeren őrzik készültségben a megáradt tiszántúli folyókat, ebből 162 kilométer hosszúság­ban harmadfokú és 160 kilomé­ternyi szakaszon másodfokú készültséget tartanak. A kato­nákkal együtt most már a 2 ez­ret is meghaladta a védekezés­ben résztvevők száma. * * * Ezt megelőzően 1970 májusá­ban alakult ki különösen súlyos árvízveszély a Felső-Tisza-vidé- kén. Akkor a folyó vízgyűjtő te­rületére zúdult nagy mennyisé­gű csapadék hatására a vidék fo­lyóinak vízszintje egyik napról a másikra megemelkedett. Má­jus 14-én a Szamos több helyen átszakította a gátakat: a Tisza, a Túr, a Szamos és a Kraszna kö­zött mintegy 90 ezer holdnyi te­rület víz alá került. A felső-tiszai áradással csaknem egyidőben tetőzött a Maros, a Berettyó és Körösök vízszintje is. Szegednél június 2-án 961 centiméterre — az eddigi legnagyobb magassá­gúra — emelkedett a Tisza víz­állása. Az árvíz mintegy 2,5 mil­liárd forint értékű kárt okozott, csaknem 900 millió forintra be­csülték a termeléskiesés értékét, a védekezés pedig több mint 800 millióba került. Kelet-magyarországi körkép A jándi vízmérce A parancsnok elmondta, hogy a polgári védelem a me­gye területén egy feladattal fog­lalkozik: a lakosságvédelem megszervezésével, mely fel­adat pillanatnyilag az árvíz el­leni védekezést jelenti. A pol­gári védelem a vízügyi igazga­tóság kérésére, a megyei köz­gyűlés, illetve a Belügyminisz­térium közigazgatási hivatalá­nak döntése alapján három komplex alegységet helyezett ban, hogy az árvíz nem önt el településeket, a gátak bírják a terhelést, de mindig a leg­rosszabbra kell felkészülni. Je­lenleg mintegy 24 ezer ember van közvetetten veszélyeztetve. A körzetparancsnokok tájékoz­tatták a települések polgármes­tereit a kialakult helyzetről, a helyszínen pontosították a me­gye kitelepítési és befogadási tervét. Huszonnégy településen vezettek be ügyeleti szolgálatot, készenlétbe Kölesén, Tarpán és Csengerben a vízügyi igazga­tóság szakmai irányításával ár- vízvédelmi feladatok végrehaj­mely közvetlen kapcsolatban van a megyei parancsnoksággal, a parancsnokság pedig a vízügyi igazgatósággal. V. L. Lassú apadás A Tisza felső szakaszán megkezdődött a lassú apadás, ezért Tiszabecsnél megszün­tették a készültséget. A Sza­mos viszont lassan árad, ezért Vásárosnaménynál a Tisza vízszintje is tovább nő. Csü­törtökön délben 858 centimé­teres vízállást mértek, a fo­lyó tetőzése 900 centiméter körül várható. A rendkívüli készültség a legveszélyeztetettebb 103 kilo­méterre vonatkozik az 532 ki­lométeres készültségi szaka­szon. Vásárosnamény és Zá­hony között a Tisza balpartján több zsilipnél betétpallós és ho­mokzsákos elzárásra volt szük­ség a jelentős csurgások meg­akadályozására. A Túron várhatóan nem emelkedik olyan magasra a víz­szint, hogy a veszélyeztetett három falu lakosságát ki kelljen telepíteni. A védekezésben a polgári védelem szervezésében részt vesznek a helyi önkormány­zatok emberei is. Velük együtt csaknem ezer ember vigyázza a gátakat, a rend­őrség fegyveres járőrszol­gálatot tart a rendkívüli ké­szültségi árvédelmi szaka­szokon. A polgári védelem bizakodik Kárpátalján már apadnak a folyók A lakosság is segít A folyókon kialakult helyzet miatt rendkívüli készültséget rendelt el a Tisza Vásáros­namény—Záhony közötti sza­kaszára, valamint a Szamos és a Kraszna folyók torkolati sza­kaszainak védvonalaira szer­dán 15 óra 45 perckor dr. Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazgatási államtitkára. A Tisza vízállása Vásáros­namény térségében és az alatta lévő záhonyi szakaszon a II. fokú, legmagasabb készültségi szintet jelentősen meghaladta, 28-án reggel hat óráig a folyó vízszintje tovább emelkedett. Amennyiben nem kap csapa­dékutánpótlást, valószínűleg lelassul az emelkedés mértéke és nem éri el az 1970. évi árvíz maximális, 912 centiméteres vízállását. A 618 kilométeres teljes véd­vonalból 532 kilométeren ren­deltek el árvízvédelmi készült­séget. Ebből 103 kilométeren rendkívüli, 207 kilométeren harmadfokú, 27 kilométeren másodfokú, 195 kilométeren elsőfokú a készültségi szint. A polgári védelem segítségé­vel az önkormányzatok jelentős létszámot biztosítottak a lakos­ságból, hogy a rendkívüli ké­szültségi szakaszokon folyama­recenben készenlétben várja az esetleges mozgósítási paran­csot. A veszélyeztetett terüle­teken a polgármesteri hivatalok éjjel-nappali ügyeletet tartanak. Vásárosnamény tosan figyeljék a töltések álla­potát. A védekezésben össze­sen 929-en vettek részt. A 187 vízügyi dolgozó mellett 743 ember külső segítő. A polgári védelem készenlét­be helyezte az árvízvédelmi al­egységeit; Kölesén, Tarpán és Csengerben 130, rövid időn Elöntött almáskert Olcsvánál A csütörtök éjszakai védeke­zési munkákat rendkívüli mér­tékben megnehezítette a le­esett hó, ami csúszóssá, nehe­zen járhatóvá tette a töltések­re vezető utakat és a töltésko­ronákat. Szerdán éjszaka Vásáros­namény és Záhony között a helyszínre kirendelt védelmi osztag a balparti szakaszon több zsilipnél betétpallós és homokzsákos elzárást végzett a jelentős csurgások megakadá­lyozása érdekében. A töltése­ken még több helyen talpszi­várgások, csurgások tapasztal­hatók, melyeket fokozott meg­figyelés alatt tartanak. A Túron várhatóan nem emelkedik olyan magasra a víz­szint, hogy ki kelljen telepíteni Kishódos, Nagyhódos és Gar­bóié lakosságát. belül mozgósítható ember áll készenlétben. A rendőrség fegyveres járőrszolgálatot tart a rendkívüli készültségi árvíz- védelmi szakaszokon. A Hon­védség 1. számú árvízvédelmi csoportja 256 honvéddel Deb­ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban meg­szűnt a Szamos, Kraszna és a Túr csapadékutánpótlása. A Szamos Désnél 1995.de- cember 27-én 19 és 23 óra kö­zött 640 centiméterrel tetőzött, a Dés alatti szakaszokon tovább árad a folyó. Szatmárnémetinél már 590 centiméter volt a víz­állás, ami egy méterrel megha­ladja az elsőfokú készültségi szintet. A Túr romániai felső szaka­sza már lassan apad, de magyar területen még mindig harmad­fokú készültség van érvényben. A Kraszna forrásvidékén apad, alsó szakaszán azonban a romániai Domahídánál to­vábbra is árad, 28-án reggel 478 centiméteres vízállást mér­tek. További veszélyt jelenthet, ha a vízgyűjtőre éjszaka lehul­lott hó egy gyors felmelegedés miatt elolvadna és hatására újabb árhullám indulna el a hegyvidéki vízgyűjtőterületről. Vasas László Vásárosnamény-Gergelyiugornya

Next

/
Thumbnails
Contents