Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-20 / 298. szám

AZ ÚJ KELET M E LLÉ KLETE Önt mi bosszantja? Nyíregyházán, a Szent István úton sétáltunk, és já­rókelőket szólítottunk meg: Önt mi bosszantja? — tettük fel a kérdést. íme hárman a válaszolók közül: — Engem a buszközleke­dés dühít a leginkább, külö­nösen a távolsági járatok me­netrendje. Leveleken tanítok a délutáni órákban számítás- technikát. Délelőtt 9 óra 50 perckor és 10 óra 30 perckor indul a busz a megyeszék­helyről. Ezután már csak úgy indul egy, hogy fél háromra érhetnék ki, de nekem két órakor kezdődik a tanítás. Kénytelen vagyok a fél napi (M — A belváros közlekedési rendje néha már katasztrofá­lis. Hétköznap délelőtt szinte „bedugul” a városközpont. Talán a karácsonyi bevásár­lások miatt az utóbbi hetek­— A korom és a betegsé­gem bosszant. Béldaganatom és bélelzáródásom volt. Vé­gül még a hasfalam is átsza­kadt. Harminchét évig voltam hivatásos katona, de semmi bajom nem volt. Most pedig hetente járok a kórházba, ál­landóan betegeskedem. Egy évvel ezelőtt infarktuson es­tem át, és majdnem lebénult a fél oldalam. Három napig mozdulatlanul kellett feküd­nöm, még a kezemet sem tud­tam felemelni. Az orvosok JÁGER ATTILA: munkámért egész nap utaz­gatni. A tanítás befejezésével sem sokkal jobb a helyzet, mert a szakkör öt órakor ér véget, és addigra már eljön a busz. Nem tudom, másoknak hogyan felel meg a menet­rend, de nekem nem jó. A hétvégén pedig azon bosz- szankodtam, hogy az arany- vasárnapon a Jósavárosban semmi sem volt nyitva, ahol ajándékokat lehetett volna venni, de fenyőfát sem lehe­tett kapni. Kénytelenek vol­tunk kimenni a Búza téri pi­acra. Négy és ötszáz forintba került métere, de aki szé­pet akart venni, az kénytelen volt a drágábbikból választa­ni. PETRÓCZKI KATALIN: ben még sűrűbb lett a forga­lom. Nagyon nehéz üres par­kolót találni és az autósok is türelmetlenebbek lettek. Fi­gyelmen kívül hagyják a til­tótáblákat, bár ezt néha a kényszer szüli. Olyan út­kereszteződésekben, ahol tábla jelzi a forgalom rend­jét, nagyon nehéz a főút­vonalra kihajtani. A táblával védett úton haladók pusztán udvariasságból nem monda­nak le az elsőbbségükről. FECSKEHÁZI ANDRÁS: nem sok jóval biztattak. Azt mondták, hogy jó, ha százból egy ember felépül ebből a betegségből. Balszerencsém­re nem is Nyíregyházán ért a baj, hanem Újirázon, így a berettyóújfalui kórházba szállítottak. Ott a gondos ápolásnak köszönhetően vi­szonylag hamar felépültem, és nem lettem életem végéig nyomorék. Köszönettel tartozom a kórház ápolóinak és orvosa­inak, mert ilyen gondos gyó­gyító munkát sehol sem ta­pasztaltam. Még a nagyhírű budapesti Honvéd kórházban sem törődnek annyit a bete­gekkel, mint abban a kicsiny­ke kórházban. Ezért sem len­ne jó, ha bezárnák. — F. T.— Mi ott voltunk... Hétről hétre rendszeresen megkapjuk a város polgármester asszonyának és alpolgármestereinek heti programját. Legutóbb (kedden) Felbermann Endre alpolgármester a Rezeda utca megtekintésére volt hivatalos. A bejáráson részt vevők (és mi is) arra lettek volna kíváncsiak, hogyan oldható meg a szilárd- burkolatú út építése.. Lehet mi voltunk figyelmetlenek, de elég keskeny a Rezeda utca ahhoz, hogy észrevétlenül elkerüljük egymást. Úgy tűnik, hogy ezzel az úttal az ördögnek tartoz­tunk. a város vezetősége nedie a Rezeda utcaiaknak. Disszertáció a nyíregyházi cigányságról ... de mi van a panasz mögött? Akikért a harang szól Fotó: Racskó Miközben az ország Euró­pába, én a nyíregyházi cigány kisebbségi önkormányzat iro­dájába tartottam a szabad­ság, egyenlőség, testvériesség gondolatával a fejemben, il­letve annak tudatában, hogy hazánk elfogadta és betartja, illetve egy-két törvényi hiá­nyosság miatt inkább csak betartogatja a nemzeti ki­sebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi passzust. Látva- hallva a világ különböző et­nikumai ellen elkövetett ször­nyűségeket, megállapítottam magamban, hogy jó itt élni, jó így élni. A kisebbségi önkormányzat irodájában két helyi képviselő és egy angol úr várt. A kölcsö­nös bemutatkozások után kide­rült, hogy a brit vendég Lon­donból érkezett, Martyn Ko­vácsnak hívják és egy ösztön­díjjal tartózkodik hazánkban. A doktori disszertációjához gyűjt anyagot a magyar kisebbségi cigánypolitikáról, önkormány­zati munkájukról, életükről, kilátásaikról. A képviselőknek feltett rövid, tört magyarsággal elmondott, de jól érthető, ken­dőzetlen kérdéseire bőséges válaszokat kapott az angol doktorandusz. A házigazdák szerették vol­na megvendégelni külföldi lá­togatójukat, de nem férhettek hozzá az önkormányzatuk mű­ködési keretéhez, pedig több órát házaltak, megalázkodtak érte előző nap, irodáról irodára jártak — mindenütt az elutasí­tás falába ütközve. A nyíregy­házi önkormányzat által kezelt vagyonkához még az önkor­mányzatuk elnöke sem juthat hozzá. Csak egy valaki, akiben megbíznak a város régi-új vezetői, de őt nem tudták elér­ni. Kértek már külön alszámlát a várostól, de a válasz: nem. Emiatt szinte minden kezdemé­nyezésük — például a kisebb­ségi napra tervezett programjuk — megbukott, amit a „befolyá­sos” tag nem támogatott. Ha pályázatot nyernek, akkor nem, vagy csak késve értesülnek a várostól. Az ördögi körbe került ci­gány kisebbség jól tudja: a ma­gyar csak azt fogadja el, aki dolgozik. A romákkal megha- sonlott országos vezetőségük a kultúrhagyományok ápolását tízszer fontosabbnak tekinti a munkahely és tanulási le­hetőségek megteremtésénél, pedig az informatika korában ősi vályogvetésre, kosárfonás­ra tanítattni a cigányt annyi, mint szándékosan elsorvaszta­ni e népet. A cigány munkanél­küliség a megyében 80—85 százalékos, s bár beadott a vá­rosi roma kisebbség egy pályá­zatot építőipari és mezőgazdasági szaktanfolyam indítására, mert a balkáni hely­zet rendeződése után ezer és ezer szakemberre lenne szük­ség délen — de a hivatalban félresöpörték a beadvárfff. A cigány, ha vállalkozni akar, akkor nem nyerhet az idulást segítő pályázaton, nincs hitele, hogy visszafizeti a támogatást — talán a bőre színe miatt, vagy mert a magyar százszázaléko­san visszafizeti? A soha ki nem mondott gon­dolat szerint: inkább könyörög­jön és kapjon segélyeket a ci­gány, mint jogokat, egyenlő elbánást kéijen. Amíg az ország bevételéhez nem járul hozzá, addig jogtalan bármilyen köve­telése. Ha nem dolgozhat, vál­lalkozhat, nem járulhat hozzá az ország létéhez, akkor ho­gyan tegye ezt, hogyan törjön ki a saját és a rá kényszerített nyomorból? A bújtatott, szép szavakkal palástolt cigánygyűlölet nem csupán a városra, hanem az or­szág vezetőségére is jellemző. A kormány ugyan lefaragta a jobboldali, rasszista politikai vadhajtásokat, ennek ellenére megjelenhet olyan interjú egy országos sajtóban, ahol egy polgármester a települése cigá­nyait sokallja, és a véleménye szerint, ha szabad kezet kapna, akkor a tettei mellett Hitler ipa­ri tanulóvá zsugorodna. Sajnos, a cigányok még nem jöttek rá, hogy a sok gyermek ma szoci­ális nyomorba dönti őket. A nyíregyházi cigány szervezet pályázott egy családtervezési, életmódváltoztatási program­mal. Ha ezt egy magyar teszi meg, akkor rasszizmussal fog­ják megbélyegezni, ha cigány kéri, elutasítják. Nincs kiút az európai úton haladva... Az ösztöndíjas doktorandusz jegyzetelt, közel öt oldalt meg­töltött a cigányság panaszával. A kéziratból disszertáció szü­letik, ami előbb kerül a londo­ni könyvtár polcára, mint ahogy megnyílik számunkra az Európa-ház kapuja. —vip— Költségvetés februárban? Az állami költségvetést vár­hatóan december végén fogad­ja el a parlament, Nyíregyhá­záét pedig jövő februárban a közgyűlés. A döntésig — a vá­ros folyamatos működése érde­kében — átmeneti költségveté­si rendeletet hozott a képviselő- testület. A város irányítása alá tartozó intézményeket (a Váro­si Stadiont, valamint a magán- vállalkozásba adott „Hétszín- virág” bölcsődét) és a megyei önkormányzattal közösen fenn­tartott intézményeket, a sport­egyesületeket és egyéb szerve­zeteket a költségvetés elfoga­dásáig az 1995. évi eredeti előirányzatnak megfelelően kell finanszírozni. A közgyűlés megtiltja a húszezer forint fö­lötti eszközbeszerzéseket. A felújításoknál és a beruházá­soknál csak az ez évről áthúzó­dó számlákat lehet kifizetni. Új feladatra kötelezettséget nem szabad vállalni. így azokban az intézményekben, amelyekben étkezési hozzájárulást eddig sem fizettek, a városi költség­\7Aírl#»CTf»c i/vváhnoA/íícííio nem támogathatják a dolgozók étkezését. Kormányzatunk augusztus 31-ével rendeletileg szüntette meg, hogy az Egészségbiztosí­tási Pénztár támogassa az üzemegészségügyet. Előírja azonban, hogy minden mun­káltatónak — térítés ellenében — kötelessége a foglalkozás­egészségügyet igénybe vennie. A rendelet értelmében a nyír­egyházi önkormányzat közel 7500 fő — közalkalmazottak, honvédelmi oktatásban ré­szesülők, nyolcadikos tanulók, középiskolákból felsőfokú ok­tatási intézményekbe jelent­kezők — számára kell az orvo­si vizsgálatokhoz szükséges pénzt (éves szinten 30 millió forintot) elkülöníteni. A me­gyeszékhely képviselő-tes- tülete három változatot vitatott meg hétfőn. A döntés alapján az önkormányzat — pályázta­tás után — egy foglalkozás­egészségügyi szolgálattal (vál­lalkozással) köt megállapodást, amely ellátja a meghatározott föl n/IntnLni Kevesebb praxis Az Egészségügyi Biztosító- pénztár ez év második felében jelentősen csökkentette a mű­ködési kiadásokat. Az 1994- ben kapott összeg idő­arányos részének 110 szá­zalékát kapják az iskolai és gyermek-, 70 százalékát a ve­gyes — felnőtteket és gyer­mekeket egyaránt ellátó — és 50 százalékát a csak fel­nőtteket fogadó fogászati pra­xisok. Az ingyenes ellátásból kikerült fogászati beavatko­zások díjtételeit — a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának ajánlott árainál olcsóbban — meghatározta Nyíregyháza Egészségügyi Alapellátási Igazgatósága. A befolyt összeg azonban nem fedezi a működési költsége­ket, így csökkenteni kell a fogorvosi rendelések számát. A szűkítés mértékét nehezíti, hogy az egészségügyi kor­mányzat véleménye szerint — nyilatkozataik alapján — az ingyenes ellátás körét bővíteni szükséges. Szakma­ilag ugyanis elfogadhatatlan. hogy a fogmegtartó orvosi munkát a biztosító ne támo­gassa anyagilag. A mostani helyzet ugyanis a lecsökkent lakossági fizetőképesség mel­lett jelentős egészségkároso­dást eredményezhet. A fenti­ek figyelembevételével — re­mélve a jövő évi finanszíro­zás növelését — a közgyűlés hétfőn — a tervezett tizen­kettő helyett — öttel csökken­tette Nyíregyházán az alapel­látási igazgatósághoz tartozó fogorvosi praxisok számát. i

Next

/
Thumbnails
Contents