Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-20 / 298. szám
AZ ÚJ KELET M E LLÉ KLETE Önt mi bosszantja? Nyíregyházán, a Szent István úton sétáltunk, és járókelőket szólítottunk meg: Önt mi bosszantja? — tettük fel a kérdést. íme hárman a válaszolók közül: — Engem a buszközlekedés dühít a leginkább, különösen a távolsági járatok menetrendje. Leveleken tanítok a délutáni órákban számítás- technikát. Délelőtt 9 óra 50 perckor és 10 óra 30 perckor indul a busz a megyeszékhelyről. Ezután már csak úgy indul egy, hogy fél háromra érhetnék ki, de nekem két órakor kezdődik a tanítás. Kénytelen vagyok a fél napi (M — A belváros közlekedési rendje néha már katasztrofális. Hétköznap délelőtt szinte „bedugul” a városközpont. Talán a karácsonyi bevásárlások miatt az utóbbi hetek— A korom és a betegségem bosszant. Béldaganatom és bélelzáródásom volt. Végül még a hasfalam is átszakadt. Harminchét évig voltam hivatásos katona, de semmi bajom nem volt. Most pedig hetente járok a kórházba, állandóan betegeskedem. Egy évvel ezelőtt infarktuson estem át, és majdnem lebénult a fél oldalam. Három napig mozdulatlanul kellett feküdnöm, még a kezemet sem tudtam felemelni. Az orvosok JÁGER ATTILA: munkámért egész nap utazgatni. A tanítás befejezésével sem sokkal jobb a helyzet, mert a szakkör öt órakor ér véget, és addigra már eljön a busz. Nem tudom, másoknak hogyan felel meg a menetrend, de nekem nem jó. A hétvégén pedig azon bosz- szankodtam, hogy az arany- vasárnapon a Jósavárosban semmi sem volt nyitva, ahol ajándékokat lehetett volna venni, de fenyőfát sem lehetett kapni. Kénytelenek voltunk kimenni a Búza téri piacra. Négy és ötszáz forintba került métere, de aki szépet akart venni, az kénytelen volt a drágábbikból választani. PETRÓCZKI KATALIN: ben még sűrűbb lett a forgalom. Nagyon nehéz üres parkolót találni és az autósok is türelmetlenebbek lettek. Figyelmen kívül hagyják a tiltótáblákat, bár ezt néha a kényszer szüli. Olyan útkereszteződésekben, ahol tábla jelzi a forgalom rendjét, nagyon nehéz a főútvonalra kihajtani. A táblával védett úton haladók pusztán udvariasságból nem mondanak le az elsőbbségükről. FECSKEHÁZI ANDRÁS: nem sok jóval biztattak. Azt mondták, hogy jó, ha százból egy ember felépül ebből a betegségből. Balszerencsémre nem is Nyíregyházán ért a baj, hanem Újirázon, így a berettyóújfalui kórházba szállítottak. Ott a gondos ápolásnak köszönhetően viszonylag hamar felépültem, és nem lettem életem végéig nyomorék. Köszönettel tartozom a kórház ápolóinak és orvosainak, mert ilyen gondos gyógyító munkát sehol sem tapasztaltam. Még a nagyhírű budapesti Honvéd kórházban sem törődnek annyit a betegekkel, mint abban a kicsinyke kórházban. Ezért sem lenne jó, ha bezárnák. — F. T.— Mi ott voltunk... Hétről hétre rendszeresen megkapjuk a város polgármester asszonyának és alpolgármestereinek heti programját. Legutóbb (kedden) Felbermann Endre alpolgármester a Rezeda utca megtekintésére volt hivatalos. A bejáráson részt vevők (és mi is) arra lettek volna kíváncsiak, hogyan oldható meg a szilárd- burkolatú út építése.. Lehet mi voltunk figyelmetlenek, de elég keskeny a Rezeda utca ahhoz, hogy észrevétlenül elkerüljük egymást. Úgy tűnik, hogy ezzel az úttal az ördögnek tartoztunk. a város vezetősége nedie a Rezeda utcaiaknak. Disszertáció a nyíregyházi cigányságról ... de mi van a panasz mögött? Akikért a harang szól Fotó: Racskó Miközben az ország Európába, én a nyíregyházi cigány kisebbségi önkormányzat irodájába tartottam a szabadság, egyenlőség, testvériesség gondolatával a fejemben, illetve annak tudatában, hogy hazánk elfogadta és betartja, illetve egy-két törvényi hiányosság miatt inkább csak betartogatja a nemzeti kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi passzust. Látva- hallva a világ különböző etnikumai ellen elkövetett szörnyűségeket, megállapítottam magamban, hogy jó itt élni, jó így élni. A kisebbségi önkormányzat irodájában két helyi képviselő és egy angol úr várt. A kölcsönös bemutatkozások után kiderült, hogy a brit vendég Londonból érkezett, Martyn Kovácsnak hívják és egy ösztöndíjjal tartózkodik hazánkban. A doktori disszertációjához gyűjt anyagot a magyar kisebbségi cigánypolitikáról, önkormányzati munkájukról, életükről, kilátásaikról. A képviselőknek feltett rövid, tört magyarsággal elmondott, de jól érthető, kendőzetlen kérdéseire bőséges válaszokat kapott az angol doktorandusz. A házigazdák szerették volna megvendégelni külföldi látogatójukat, de nem férhettek hozzá az önkormányzatuk működési keretéhez, pedig több órát házaltak, megalázkodtak érte előző nap, irodáról irodára jártak — mindenütt az elutasítás falába ütközve. A nyíregyházi önkormányzat által kezelt vagyonkához még az önkormányzatuk elnöke sem juthat hozzá. Csak egy valaki, akiben megbíznak a város régi-új vezetői, de őt nem tudták elérni. Kértek már külön alszámlát a várostól, de a válasz: nem. Emiatt szinte minden kezdeményezésük — például a kisebbségi napra tervezett programjuk — megbukott, amit a „befolyásos” tag nem támogatott. Ha pályázatot nyernek, akkor nem, vagy csak késve értesülnek a várostól. Az ördögi körbe került cigány kisebbség jól tudja: a magyar csak azt fogadja el, aki dolgozik. A romákkal megha- sonlott országos vezetőségük a kultúrhagyományok ápolását tízszer fontosabbnak tekinti a munkahely és tanulási lehetőségek megteremtésénél, pedig az informatika korában ősi vályogvetésre, kosárfonásra tanítattni a cigányt annyi, mint szándékosan elsorvasztani e népet. A cigány munkanélküliség a megyében 80—85 százalékos, s bár beadott a városi roma kisebbség egy pályázatot építőipari és mezőgazdasági szaktanfolyam indítására, mert a balkáni helyzet rendeződése után ezer és ezer szakemberre lenne szükség délen — de a hivatalban félresöpörték a beadvárfff. A cigány, ha vállalkozni akar, akkor nem nyerhet az idulást segítő pályázaton, nincs hitele, hogy visszafizeti a támogatást — talán a bőre színe miatt, vagy mert a magyar százszázalékosan visszafizeti? A soha ki nem mondott gondolat szerint: inkább könyörögjön és kapjon segélyeket a cigány, mint jogokat, egyenlő elbánást kéijen. Amíg az ország bevételéhez nem járul hozzá, addig jogtalan bármilyen követelése. Ha nem dolgozhat, vállalkozhat, nem járulhat hozzá az ország létéhez, akkor hogyan tegye ezt, hogyan törjön ki a saját és a rá kényszerített nyomorból? A bújtatott, szép szavakkal palástolt cigánygyűlölet nem csupán a városra, hanem az ország vezetőségére is jellemző. A kormány ugyan lefaragta a jobboldali, rasszista politikai vadhajtásokat, ennek ellenére megjelenhet olyan interjú egy országos sajtóban, ahol egy polgármester a települése cigányait sokallja, és a véleménye szerint, ha szabad kezet kapna, akkor a tettei mellett Hitler ipari tanulóvá zsugorodna. Sajnos, a cigányok még nem jöttek rá, hogy a sok gyermek ma szociális nyomorba dönti őket. A nyíregyházi cigány szervezet pályázott egy családtervezési, életmódváltoztatási programmal. Ha ezt egy magyar teszi meg, akkor rasszizmussal fogják megbélyegezni, ha cigány kéri, elutasítják. Nincs kiút az európai úton haladva... Az ösztöndíjas doktorandusz jegyzetelt, közel öt oldalt megtöltött a cigányság panaszával. A kéziratból disszertáció születik, ami előbb kerül a londoni könyvtár polcára, mint ahogy megnyílik számunkra az Európa-ház kapuja. —vip— Költségvetés februárban? Az állami költségvetést várhatóan december végén fogadja el a parlament, Nyíregyházáét pedig jövő februárban a közgyűlés. A döntésig — a város folyamatos működése érdekében — átmeneti költségvetési rendeletet hozott a képviselő- testület. A város irányítása alá tartozó intézményeket (a Városi Stadiont, valamint a magán- vállalkozásba adott „Hétszín- virág” bölcsődét) és a megyei önkormányzattal közösen fenntartott intézményeket, a sportegyesületeket és egyéb szervezeteket a költségvetés elfogadásáig az 1995. évi eredeti előirányzatnak megfelelően kell finanszírozni. A közgyűlés megtiltja a húszezer forint fölötti eszközbeszerzéseket. A felújításoknál és a beruházásoknál csak az ez évről áthúzódó számlákat lehet kifizetni. Új feladatra kötelezettséget nem szabad vállalni. így azokban az intézményekben, amelyekben étkezési hozzájárulást eddig sem fizettek, a városi költség\7Aírl#»CTf»c i/vváhnoA/íícííio nem támogathatják a dolgozók étkezését. Kormányzatunk augusztus 31-ével rendeletileg szüntette meg, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár támogassa az üzemegészségügyet. Előírja azonban, hogy minden munkáltatónak — térítés ellenében — kötelessége a foglalkozásegészségügyet igénybe vennie. A rendelet értelmében a nyíregyházi önkormányzat közel 7500 fő — közalkalmazottak, honvédelmi oktatásban részesülők, nyolcadikos tanulók, középiskolákból felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezők — számára kell az orvosi vizsgálatokhoz szükséges pénzt (éves szinten 30 millió forintot) elkülöníteni. A megyeszékhely képviselő-tes- tülete három változatot vitatott meg hétfőn. A döntés alapján az önkormányzat — pályáztatás után — egy foglalkozásegészségügyi szolgálattal (vállalkozással) köt megállapodást, amely ellátja a meghatározott föl n/IntnLni Kevesebb praxis Az Egészségügyi Biztosító- pénztár ez év második felében jelentősen csökkentette a működési kiadásokat. Az 1994- ben kapott összeg időarányos részének 110 százalékát kapják az iskolai és gyermek-, 70 százalékát a vegyes — felnőtteket és gyermekeket egyaránt ellátó — és 50 százalékát a csak felnőtteket fogadó fogászati praxisok. Az ingyenes ellátásból kikerült fogászati beavatkozások díjtételeit — a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának ajánlott árainál olcsóbban — meghatározta Nyíregyháza Egészségügyi Alapellátási Igazgatósága. A befolyt összeg azonban nem fedezi a működési költségeket, így csökkenteni kell a fogorvosi rendelések számát. A szűkítés mértékét nehezíti, hogy az egészségügyi kormányzat véleménye szerint — nyilatkozataik alapján — az ingyenes ellátás körét bővíteni szükséges. Szakmailag ugyanis elfogadhatatlan. hogy a fogmegtartó orvosi munkát a biztosító ne támogassa anyagilag. A mostani helyzet ugyanis a lecsökkent lakossági fizetőképesség mellett jelentős egészségkárosodást eredményezhet. A fentiek figyelembevételével — remélve a jövő évi finanszírozás növelését — a közgyűlés hétfőn — a tervezett tizenkettő helyett — öttel csökkentette Nyíregyházán az alapellátási igazgatósághoz tartozó fogorvosi praxisok számát. i
