Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-20 / 298. szám
$ 1995. december 20., szerda i® Közelkép fijlftli UJ KELET Épülhet a benzinkút? Egy elképzelés szerint benzinkút épülne a jövőben a Korányi út és a Garibaldi utca sarkán, a jelenlegi autóügynökség helyén. A városfejlesztési bizottság két héttel ezelőtt elutasította, majd egy hete támogatta ezt a tervet. Érdekesség, hogy a beruházással egyidejűleg a vállalkozó befedi a SZÉSÉ tenisztelepét, amiért cserébe az egykor szebb napokat megélt bujtosi pálya visszakerül a város birtokába. Sőt, a beruházás segítségével a Pazonyi téri csomópont ügyét is rendezni lehetne. A leendő (?) benzinkút területe a négyes választókerületbe esik, ennek képviselője Berencsi Gyula, Nyíregyháza társadalmi megbízatású alpolgármestere. O így látja a benzinkút ügyét: — Nemrégiben az egyik befektető azzal kereste meg a polgármesteri hivatalt, hogy a rövidesen épülő PROFI üzletház környékén — mint ismertes, a PROFI üzletház a jelenlegi jósavárosi piac területén épül majd fel — minibenzinkutat szeretne létrehozni, és napi áron megvenné a szükséges területet. Az üzleti hasznából pedig bizonyos összeget felajánl a környék, azaz a Jósaváros részletes rendezési tervének elkészítéséhez. A beruházás nem érintené a SZÉSE teniszpályáit, illetve a Garibaldi utca sarkán lévő zöldterületet. A városfejlesztési bizottság is szigorúan csak úgy támogatta az elképzelést, ha a benzinkút megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. — Mit szólnak az ötlethez a jósavárosi lakosok? — Egy részük feltétlenül örül. Az ellenzői általában azt kérik, hogy ne legyen lakótelep közelében, másrészt sokan felvetik, hogy fölösleges új kutat építeni, hiszen a Pazonyi úti, illetve a Bujtos melletti elég közel van a Jósavároshoz gyalog is, nemhogy autóval. Amikor aztán a kétkedőknek elmondom, hogy csak minibenzinkút építéséről van szó, az elképzelést általában elfogadják az emberek. Természetesen az építés előtt széles körben fórumot tartunk a Jósaváros- ban, ahol mindenki elmondhatja majd a véleményét. — Önnek mi a véleménye? Legyen vagy ne legyen benzinkút aJósavárosban? — Én a hosszú távú fejlesztés pártján állok. Nyugati tapasztalataimból kiindulva biztos, hogy ha a „zöld”, azaz a környezetbarát benzinkút terve valósítható meg, akkor meg fogom szavazni. Számomra is fontos, hogy ne szennyezzük a környékét. No és persze azok az előnyök, amiket felsoroltam, is sokat nyomnak a latban, (sz. a.) Kétszázmilliós hátralék Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben megvizsgálta a nyíregyházi önkormányzat működésének utolsó három esztendejét. Mi most a vizsgálat érdekesebb megállapításait ismertetjük, melyhez kérésünkre Tukacs István, az MSZP frakcióvezetője fűzött kommentárt. „A fejlesztésre fordítható források összege 1995. évben alig haladja meg az 1992. évi fejlesztési kiadások egyharma- dát.” — Az önkormányzat kényszerhelyzetben van. Egyszerűen nincs több pénz... „Nagy ütemben növekedtek a képviselő-testület költségei, amelyek 1992. évben 18 millió 678 ezer, míg 1995. évben 42 millió 339 ezer forint lesznek.” — A jelenlegi képviselő-testület az előzővel szemben nem költségtérítésként, hanem munkabérként kapja a képviselői tiszteletdíját. Ézt társadalom- biztosítási járulék terheli, ami jelentősen megnöveli a kiadást. Az elmúlt négy évihez képest a bizottságok létszáma nagyobb, egy bizottsággal több is van. A kimutatott növekedésnek tehát ez az oka, nem pedig az, hogy a képviselők magasabb összegű tiszteletdíjat vinnének haza. „Mintegy 2 és félszeresére növekedett a postaköltség, amelynek összege ez évben várhatóan eléri a 20 millió forintot.” — Ez rettenetesen nagy szám. Meg kell próbálni ezt az összeget saját levélkézbesítéssel csökkenteni. „A beszedett adók összege évről évre növekedett, azonban ennek aránya az összbevételen belül így is csak 5—6 százalékot ér el. Az önkormányzat az elmúlt években nagy mértékben növelte a vaevon értékesítéséből származó bevételeket, amely azt mutatja, hogy az utóbbi két évben elindult a vagyon felélésének folyamata.” — Az önkormányzat ebben az esetben is kényszerhelyzetben volt. Az egyre szűkülő támogatás és a kevés bevétel miatt törvényszerű volt a vagyontárgyak eladása. Bár az adók növekednek, nem tudják a költségvetés hiányait fedezni. „...a nem lakás célú helyiségek bérletidíj-hátraléka több mint 200 millió forintra emelkedett.”-— A hátralékok beszedésére a gazdasági bizottság, illetve az önkormányzat most már komoly lépéseket tett. Mint például a Tilla Gmk és a Luther- ház esetében. A sok rendezetlen ügy miatt azonban vannak kételyeim, hogy vajon beszedhető-e ez az összeg teljes egészében. „Tanulságos példa erre a Törpe utcai telekalakítás és lakásépítés, valamint a belvárosi Metropol üzletközpont építése. Mindkét vállalkozásba adott beruházás fedezetlenné vált, miután a partnervállalkozónál fizetésképtelenség állt be. Ennek következtében az önkormányzat átvállalta a partner vállalkozásából 87,8 millió forint tartozás kifizetését az átvett hasonló értékű vagyon ellenében. Az egyszemélyessé vált önkormányzati tulajdonú Kelet-Metropol Rt. vállalkozásában az üzletközpont építéséhez mintegy 500 millió forintra lenne szükség.” — Áz előző testület nem törvénytelenül járt el, hanem nagy kockázatot vállalt magára. Ha nem így léptünk volna, ahogy léptünk, akkor a város veszteségei az ÁSZ-vizsgálatban feltártnál jóval nagyobbak lettek volna mind a két esetben. Intézményekről, egyesületekről, rendezvényekről Közös gondok, közös forintok • Nemrégiben tárgyalásokat folytatott egymással dr. Zilahi József elnök és Csabai Lászlóné polgármester vezetésével a megyei és a nyíregyházi közgyűlés egyeztető bizottsága. Megállapodtak, hogy a Bujtosi Szabadidő Csarnok (BUSZACSA) benyújtott költségvetési kérelmére fele-fele arányban összesen hétmillió forintot adnak, amelyet az intézmény technikai eszközök vásárlásra fordít. A beszerzési támogatást a jövő évi főiskolai kézilada-világbajnok- ság megrendezésében közreműködő valamennyi csarnok kapja, tehát az igényeket az érintettekkel közösen kell felmérni. A csarnok olyan kötelezettségeket nem vállalhat, amelyekre a világbajnokság költségvetésében nincs fedezet, ugyanis a fenntartó többletköltségeket nem vállal. Némi vita után megállapodtak, hogy a Móricz Zsigmond Könyvtár fenntartási költségéből a megye nyolcmillió forintot átvállal. A felek könyvbeszerzési támogatásként háromhárom millió forintot utalnak át a könyvtárnak. A Móricz Zsigmond Színház esetében az állami normatív támogatáson felül 49-51 százalékos arányban fedezi a megye, illetve a város az intézmény költségvetését. A megállapodások 1998. december 31-éig érvényesek. A megyei önkormányzat javasolta, hogy 1996-ban a Megyei Szimfonikus Zenekart és az Ifjúsági Fúvós Zenakart négynégy millió forint kézpénzzel támogassák. Tegyék lehetővé, hogy a próbák és a hangszerek tárolásával kapcsolatos kiadásokra a zenekarok ajánlattevőket keressenek. A város a javaslattól nem zárkózott el, megvizsgálja a lehetőségeket, és költség- vetési rendeletük elfogadása előtt érdemi választ adnak. A bizottságok vezetői egyetértettek abban, hogy a mező- gazdasági és a tanárképző főiskola összevonásával célszerű lenne egy többkarú főiskolai kar megszervezését támogatni. Az Egyesült Államok 27 millió dollárral támogatja a középeurópai országok felsőoktatásának átalakítását. A megye és a város közösen veszi fel a kapcsolatot az USA-val. A városi tárgyaló küldöttség javasolta, hogy a sportkollégium működtetésének költségeihez a megyei önkormányzat továbbra is járuljon hozzá 600 ezer forinttal. Dr. Zilahi Józsefék a kéréssel egyetértettek, és javasolni fogják a megyei közgyűlésnek, hogy a pénzt szavazzák meg a sportkollégium számára. Csabai Lászlóné kérte, hogy a Nyírségi Ősz sikeres megrendezéséhez a megyei fél továbbra is nyújtson anyagi támogatást. A másik fél egy általános helyett konkrét programot finanszírozna. A város a javaslatot elfogadta, és vállalta, hogy a következő bizottsági ülésre konkrét előterjesztést készít. A Városi Stadion megyei rendezvényeknek is helyet ad, így a nyíregyházi fél úgy érzi, jogosan kémek a fenntartásához megyei támogatást. A megyei ön- kormányzat nem látott konkrét indokot arra, hogy az NYVSC által üzemeltetett stadionnak pénzt utaljanak. A város az álláspontot tudomásul vette. A nyíregyházi közgyűlés bizottsága felhívta a másik tárgyaló fél figyelmét, hogy az alkoholos betegek elhelyezése — mint szakosított szociális ellátás — megyei feladat. Nyíregyháza pályázaton pénzt nyert ilyen jellegű otthon kialakítására, amelyet Szamosangyalo- son kívánnak üzemeltetni. Hajlandók a nyert összegből egy olyan intézményt kialakítani, amelyben a megye döntően nyíregyházi betegeket helyezne el. Zilahiék nem tartják rentá- bilisnek új otthon létesítését, nem zárkóznak el azonban attól, hogy harmic férőhellyel bővítsék a győrteleki szociális otthon alkoholos részlegét. Csabainé ezzel egyetértett, feltéve, ha nincs jogi akadálya, hogy a Szamos- angyalosra nyert összeget Győr- teleken használják fel. KvZ Nincs pénze a várospolgárnak a rákötésre Unokáink ivóvizét szennyezzük A Nyíregyháza területén lévő mintegy negyvenezer lakásból csak 27 090 csatlakozik a szennyvízcsatorna-hálózathoz. A maradék közel 13 ezer lakásnak majdnem a felét, 6500-at ráköthetnék a hálózatra, hisz az utcájukban megy el a gerincvezeték, ám nem teszik. Van, aki anyagi gondjai miatt, van, aki megszokásból, vagy csak dacból, vagy egyszerűen nemtörődömségből nem hajlandó szennyvizét a szennyvízcsatornába vezettetni. Nyíregyháza önkormányzata jelentős anyagi áldozatot vállalt az elmúlt időben a szennyvízcsatorna-hálózat bővítéséért. Ennek az áldozatvállalásnak csak egyik célja volt a lakosság kényelmének elősegítése. Legalább ennyire fontos szempont volt a település környezetének, így az ivóvíz minőségének védelme. Ha ilyen ütemben folytatódik a felső talajréteg szennyezése, akkor a — nem is távoli jövőben — komoly gondot jelent majd, honnan nyerhetnek tiszta ivóvizet a százhúszezres városnak. Számoljunk egy kicsit: egy család havonta átlag legalább 10 köbméter vizet használ el, de valószínűleg ettől még többet is. Ha ezt beszorozzuk 13 000-rel, akkor könnyen rájöhetünk, hogy legalább 130 000 köbméter szennyvíz keletkezik havonta a hálózatra nem kapcsolt családoknál. Elvileg minden szennyvízgyűjtő akna vízzáró kell hogy legyen,- mert akié nem ilyen, az szeny- nyezi a környezetet. A városban tíz szennyvízszippantó kocsi dolgozik, még sincs folyamatosan munkájuk. Ha figyelembe vesszük a havi több mint százharmincezer köbmétert, akkor még tízszer ennyi autó sem tudná mind elszállítani. Sajnos, az előbb említett meny- nvisés lesnasvobb része a talajba szivárog, és csak idő kérdése, hogy mikor éri el az ivóvíz rétegét. Mert ami egyszer a földbe került, az onnan már vissza nem jön. Az esővíz és a csapadék csak gyorsítja ezt a folyamatot. Rájöttek minderre a Nyíregyháza és Vidéke Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei is, és levélben fordultak Csabai Lászlóné polgármester asz- szonyhoz. Ebben arra kérték a város első számú vezetőjét, hogy szerezzen érvényt egy kormányrendeletnek. A 38/1995. (IV.) számú rendelet 21. paragrafus 5. bekezdése szerint „... az ingatlanon keletkező szennyvizek közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros elhelyezésének megszüntetése” céljából a jegyző kötelezheti a lakástulajdonosokat a szennyvíz- hálózathoz való rácsatlakozásra, amennyiben ennek feltételei adottak. A jegyző tehát kötelezheti a tulajdonost, de előbb bizonyítani kell a szennyvíz káros elhelyezésének tényét, és ez nem is olyan könnyű dolog. A környezetszennyezés bizonyítására víz- vagy talajmintákat kell venni egyszerre több helyről is, és össze kell hasonlítani az eredeti minőséggel. Tegyük fel, hogy sikerül a költséges művelet, és kötelezővé teszik a rácsatlakozást. Mit lehet akkor tenni, ha az állampolgár tudomásul veszi, de azt mondja, hogy neki erre nincs pénze. Elvégzi helyette az önkormányzat, és az árát utólag behajtja? De ha korábban sem volt erre pénze, utólag lesz? Az is előfordulhat, hogy a drágán elvégzett vizsgálatok és a rácsatlakozások még drágább költsége után az önkormányzat nem tudja behajtani a tartozást, és futhat a pénze után. Úgy tűnik, hogy ez nem járható út. Nem kötelezni, hanem ösztönözni kellene a fogyasztókat a rácsatlakozásra. A Nyitvicsav a maga részéről már meg is tette a javaslatát. Azok, akik megszüntetik az emésztőgödrüket, és ráköttetnek a szennyvízhálózatra, három hónapig mentességet kapnának a szennyvízdíj fizetése alól. Ez egyelőre csak javaslat az önkormányzat számára. Az ügyről megkérdeztük Felbermann Endre alpolgármestert. Mint elmondta, különböző kedvezményekkel kívánják elősegíteni a szennyvízhálózatra történő rácsatlakozást. Azok a fogyasztók, akik 1996. augusztus 31-éig ráköttetnek a gerincvezetékre, azoknak a Nyitvicsav fél évig nem számlázza ki a csatornadíját. Ezenkívül létrehoznak egy ötmillió forintos pénzalapot, amelyből támogatni szeretnék a rászoruló családokat, ezzel is csökkentve a bekötés költségeit. Ez lakásonként 5—10 ezer forintos támogatást jelentene. Aki még ezek után sem állnak kötélnek, azokat a törvény szigorával fogják kötelezni. Nem tartható az az állapot, hogy az állam komoly összegeket ad a szennyvízhálózat kiépítésére, ugyanakkor a lakók fele nem él a kínálkozó lehetőséggel, és továbbra is szennyezi a környezetet. Mindezen kedvezményekről a januári közgyűlésen dönt az önkormányzat. Nem akarok borúlátó lenni, de nem szeretném, ha az unokám már csak zacskós vizet ihatna! Fpkete Tibor
