Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-02 / 283. szám
2 UJ KELET Magyar csempészeket fogtak Cigarettacsempészés és orgazdaság vádjával két magyar állampolgárt vettek őrizetbe csütörtök este Burgenlandban — jelentette pénteken az osztrák hírügynökség. A beszámoló szerint G. András és S. Ede— mindketten 27 évesek— egy terepjáróval utaztak az osztrák—magyar határ közelében fekvő Szikra (Sieggraben) település környékén, amikor gépkocsijuk feltűnt egy erdésznek. A férfi értesítette a rendőröket, akik megállapították, hogy a megnevezett rendszám egyezik egy még 1994 januáijában, Bécsben ellopott BMW rendszámával. Pokolgép robbant Mostarban pokolgépes akciót hajtottak végre ismeretlen tettesek, közvetlenül az Erő Szálloda mellett, ahol az Európai Unió irodája található. A robbanás csütörtökön késő este történt, szerencsére nem sebesült meg senki sem, de komoly anyagi kár keletkezett. Megfigyelők szerint tartani lehet attól, hogy a robbantás nyitánya lehet egy erőszakhullámnak. Bolgár kérelem A bolgár parlament pénteken egy ellenszavazattal jóváhagyta a kormányjavaslatát, hogy Bulgária december közepén a madridi európai csúcsértekezleten hivatalosan is nyújtsa be felvételi kérelmét az Európai Unióba. A törvényhozók egyúttal —Zselju Zselev köztársasági elnök és az EU-tagál- lamok nagyköveteinek jelenlétében — vállalták, hogy a bolgár jogalkotást összhangba hozzák az európai jogrenddel. Svéd miniszter elnökjelölt Svédországban Jan Nygren együttműködési miniszternek van arra legtöbb esélye, hogy miniszterelnök és szociáldemokrata pártelnök váljék belőle jövő márciustól, amikor/ng- var Carlsson mindkét posztról lemond. Ezt az egyik legtekintélyesebb svéd lap, a Dagens Nyheter állította pénteki számában egy magas rangú szociáldemokrata tisztségviselőre hivatkozva. NATO-főtitkárjelölt A NATO-tagországok nagykövetei pénteken egyhangú döntéssel úgy határoztak, hogy Javier Solana jelenlegi spanyol külügyminisztert jelölik az Észak-atlanti Tanács jövő keddi külügyminiszteri szintű ülésén a szövetség főtitkárául —jelentette be Carlos Miranda, Spanyolország NATO-nagy- követe. A döntés előzményeként a dán nagykövet hivatalosan visszavonta Uffe Ellemann-Jensen jelölését, majd a spanyol képviselő bejelentette, hogy amennyiben adott a konszenzus Solana jelölésére, Madrid kész őt jelölni, és ez esetben maga a külügyminiszter szintén „elérhető” a felkérés teljesítésére. Költségvetési koncepció kérdőjelekkel (Folytatás az 1. oldalról) — Amennyiben a parlamentben az a döntés születik, hogy a gépjárműadó 50 százaléka az állami bevételt gazdagítja, akkor javaslom, hogy a legalacsonyabb összegben állapítsuk ezt meg. Ne vállaljuk fel azt, hogy emiatt szembe kerüljünk a lakossággal. Az iparűzési adót 8 ezrelékben határozzuk meg, illetve a pénzintézeteknél és a biztosító társaságoknál más önkormányzatokhoz hasonlóan ez az összeg 9 ezrelék, vagy 1 százalék legyen. A gazdasági bizottság tagjai támogatták a Csabai Lászlónét abban, hogy lakásadó január elsejétől még ne legyen, de az adó- és illetékirodának fel kell készülnie arra, hogy adott esetben a lakásadó akár év közben is — szeptembertől — beve- zethetővé válljon. A polgár- mester asszony igen fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a vagyoni bevételek ezt követően vagyonra, lakásra, fejlesztésre, felújításra legyenek csak felhasználhatók. Az elmúlt négy esztendő alatt megközelítőleg 1 milliárd forint bevétele volt a városnak, de ebből csak 30 millió forint az amit lakásvásárlásra fordítottak. Csabai Lászlóné hozzászólását úgy fejezte be: — Nagyon nagy takarékosságot igényel a jövő év. Aligha lesz ez az ön- kormányzat sikeréve... A koncepciót valószínűleg minden változtatás nélkül megszavazza hétfőn az önkormányzati testület. Azon jelentős módosítást végezni nem lehet, nincs rá mód. Igazi vita a részletes költségvetési terv elkészítése után várható, akkor, amikor kiderül, hogy mi mindenre nem jut majd pénz... Ennek tárgyalására azonban az elhúzódó parlamenti költség- vetési vita miatt már csak a jövő évben kerül sor. Száraz Attila Pártvélemények Menjenek-e magyar fegyveresek Boszniába? A parlament nagyon komoly döntés előtt áll, nevezetesen, hogy hozzájáruljon-e magyar katonai kontingens Boszniába küldéséhez. Megkérdeztük a pártok egyes prominens képviselőit, miként vélekednek a kérdésről. Gyuricza Béla (Fidesz-MPP), a parlament honvédelmi bizottságának alelnöke: — A békefolyamatot teljes körében támogatjuk, ebben a magyar fél részvétele is szükséges, hiszen ez az első gyakorlati lépés. Fegyveres csapatok küldését nem javasoljuk, egészségügyi szállító, kiszolgáló csapategységekét viszont igen. A békemissziót kiszolgáló szervezetek nem kelthetnek rossz érzéseket az ottani lakosságban. Az Alkotmány különben csak hivatásos, illetve szerződéses katonák küldését engedélyezi. Torgyán József, az FKgP elnöke: — Az eddig elhangzott párt- yéleménnyel nem értek egyet! Nem szabad magyar katonákat odaküldeni! A magyar követeléseket kellett volna megfogalmazni a békekonferenciákon, de ezt az előző kormányok elmulasztották. A magyar jelenlét veszélyhelyzetet hoz létre. Hétfőn a parlamentben el fogom mondani, még az ellen is tiltakozunk, hogy egészségügyi katonákat küldjünk, mert őket is fegyverrel kéne védeni. Mészáros Gyula (KDNP), a parlament honvédelmi bizottságának tagja: —A hat párt véleménye megoszlik a jelenlét kérdésében. Mi az egészségügyi alakulatok küldésére igent mondunk, azonban a műszaki katonák kérdése már más. Parittyával nem lehet hidakat védeni, így legalább kézi fegyverrel kellene rendelkezniük. Féltő aggodalommal tekintünk a magyar kisebbségre is. Azt szeretnénk, hogy a NATO lássa segíteni akarásunkat, de magánvéleményem szerint inkább az átjutásukat kéne segíteni. Igaz, hogy ebben viszont mindent meg kéne adnunk, amit csak kémek. A kiküldetésünket viszont valamilyen módon el kéne kerülni. Én a maximális engedmény lehetőségét csak abban látom, hogy ha már mindenáron műszaki alakulatokat kémek, akkor építsük meg azokat a hidakat, és utána rögtön menjünk haza. Az ezzel kapcsolatos szavazás a parlamentben — bár igaz, hogy csak önkéntesek mennének — óriási felelősséget ró ránk, mert nekünk kell majd szembenézni az esetleges özvegyekkel, árvákkal és magukra maradottakkal. Aggályainkat valahogy meg kell értetni a NATO-val, nyíltnak kell lennünk! Szabad György, az MDF országgyűlési képviselője: — Fegyveres katonák ne menjenek! Ha érkezik olyan kérés, hogy szükség van egészségügyi alakulatokra erre, igent mondunk. A műszaki alakulatok egy magyar—horvát egyeztetés után részt vehetnek Magyarország és Horvátország között a Dráva-hidak építésében, Boszniába azonban ne küldjük őket sem! Csurka István MIÉP-elnök: — Többször jártak itt amerikai és NATO-vezetők, akik akkor, amikor még folyt a háború, erről tárgyaltak. Vagyis a kormány üzletelt, és most ráborítja a felelősséget az Országgyűlésre! Az első nagy kérdőjel az, hogy valóban vége van-e a háborúnak, és nem csap-e át valamilyen még alattomosabb gerillaháborúba. Kérdés, hogy milyen csapatok érkeznek ide, meddig maradnak, és nem avatkoznak-e be magyar ügyekbe? Ha az amerikai katonákon kívül a békepartnerség keretében mások is megjelennek — olyanok, akiket esetleg már jól ismerünk —, ez elfogadhatatlan. Szili Sándor, az MSZP honvédelmi munkacsoportjának vezetője: — Pénteken kettőre hívta össze a hatpárti tárgyalást ez ügyben Keleti György honvédelmi miniszter. Az itt hozott határozatok függvényében dönt majd a frakció. A kérdéssel eddig konkrétan nem foglalkoztunk, mert a kormány a parlamenti döntéshozatal előtt kivette a kérdést a „csomagból.” Egy önmagát megnevezni nem kívánó SZDSZ-tanácsadó: — Meg kell vizsgálni a kérdéseket, mindent körül kell járni. Hatpárti egyezményre van szükség. Helyes politikai döntést kell hozni, amit következetesen végre is kell hajtani. Szölló'sy György, a Köztársaság Párt sajtófőnöke: — Ne küldjünk fegyveres katonákat Boszniába. Minden más alakulat mehet, mint ahogy ment is, például Angolába. Egyébként a NATO-hoz való csatlakozásunk sem időszerű. Biztosítsunk nekik itt jó helyet, ez valószínűleg jó pont a számunkra, de be kell látni, hogy az ország anyagilag, technikailag és politikailag sincs felkészülve a csatlakozásra. Arról nem is beszélve, hogy eddig nem is hívtak bennünket. Felesleges feszültségeket kelteni keleti szomszédainkkal... Droppa György, a Zöld Alternatíva Párt társelnöke: — Véleményünk szerint nem helyes döntés a NATO-hoz való csatlakozás sem, de nem veszünk részt a munkáspárti felvetésben, mert el akarjuk kerülni annak látszatát, hogy közös platformjaink vannak. A világ összes zöld pártja katonai tömböktől mentes Európát képzel el. A válságokat fegyverrel nem lehet megoldani. Nem vagyunk ellendrukkerek, de kételkedünk abban, hogy ez a békemisszió sikerrel jár. A történelmi tapasztalat legalábbis nem ezt bizonyítja. Ha már mindenképpen be kell avatkozni, akkor legyen az az ENSZ és az EBEI beavatkozása. Magyarország ne vegyen részt ebben, még egészségügyi alakulatokkal sem! Palotai István Elkelt a Tigáz Nem lesz munkaerő- elbocsátás A gázszolgáltatók közül elsőként, 1995. november 29-én megkötötték a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Rt. 50 százalék+1 szavazatra jogosító részvény- csomagjának eladásáról szóló szerződést az ÁPV Rt.-ben. A szerződést Suchmann Tamás privatizációs miniszter jelenlétében olasz részről az Italgas/ SNAM konzorcium képviselői, Alfredo Moroni, az Italgas elnöke, valamint Enzo Ferrari vezérigazgató írta alá. A Tigáz-tender nyertese, az Italgas vezetése december 1- jén sajtótájékoztatót tartott Debrecenben minderről. Eugenio Lancelotta elnökhelyettes és ügyvezető igazgató elmondta, hogy 172 millió dollárt (mintegy 23 milliárd forintot) fizetnek a többségi részvény- csomagért. Tulajdonképpen mind a hat magyarországi gáz- szolgáltató versenytárgyalásában részt vettek, üzleti terveket készítettek és árajánlatot adtak. Remélik, hogy Magyar- országon a gazdasági fejlődés is felgyorsul. Újságírói kérdésre elmondták, hogy létszámleépítés nem lesz, de kiemelten kezelik a hatékonyság kérdését, és a fogyasztók érdekeinek szeretnének kiemelten megfelelni. Átszervezésre nem kerül sor, a jelenlegi, kiegyensúlyozott szinten szeretnék a gáz- szolgáltató részvénytársaságot működtetni. Az olaszországi és ma már az európai gázszolgáltatás egyik meghatározó vállalatóriása, az Italgas az év végétől magyar érdekeltséget vásárolt. Nagyságukra jellemző, hogy az 1995. év közepén közel ötmillió fogyasztónak szolgáltattak földgázt Olaszországban, 1400 ön- kormányzat területén, így Rómában, Torinóban, Nápolyban és Velencében is. A majdnem tízezer alkalmazottal dolgozó Italgas-csoporthoz több mint húsz vállalat tartozik mintegy 400 önkormányzatnál, hárommillió lakosnak ivóvizet is szolgáltatnak. Az állami és magántőkével rendelkező társaságnak 45 ezer, a dolgozók és fogyasztók közül kikerülő magánrészvényese van. Az Italgas részvényeit a londoni és a milánói tőzsdén is jegyzik. Az első öt évre meghatározták üzleti terveiket. Nem lehetnek elégedettek. A Tiszántúl 680 településén szolgáltat gázt a Tigáz Rt., de 1200 faluban még nem történtek beruházások. Nyolcszázezer fogyasztót szolgálnak ki, de öt év múlva ezt a számot egymillió-egy- százezerre kívánják emelni. Természetesen ezzel arányosan a szolgáltatás minőségének javítása mellett az eladás mennyiségét az évi 2 milliárd 300 millió köbméter eladásáról 3 milliárd köbméteres nagyságrendűre kívánják emelni. Nem ismerik Magyarországot, nincsenek helyi tapasztalataik, a Tigáz Rt. jelenlegi vezetésével meg vannak elégedve, tehát fejcserékre nem kerül sor. Rendszeres párbeszédre törekednek az önkormányzatokkal, illetve a fogyasztókkal. Varga Attila (Hajdú-Bihari Nap-információ) A minisztériumok nem aggódnak Katonai mozgás Romániában Nehéz napokat éltek át a román határ közelében 1989 decemberében, amikor a Ceaucescn-diktaturát a nép megdöntötte, és polgárháborús helyzet alakult ki az országban. Némi bizonytalanságra ad okot legújabban egy friss információ: a Magyar Hírlap — megbízható román parlamenti forrásokra hivatkozva — tájékoztatta olvasóit! hogy keleti szomszédunk hadserege egy részét az ország belsejéből átcsoportosítja magyarlakta területeire, és Erdély nem egy városában — többek között Szatmárnémetiben — laktanyákat építenek. Valószínűleg a jövő évi önkormányzati választások kimenetelének kormányzati elképzeléseit szeretnék a demonstrációval elérni. Szomszédunk katonai lépései — érthető okokból — nemcsak a románai magyarokat, hanem hazánkban a határ közelében élőket is érdekli. A helyzetről és az esetleges válaszlépésekről kértünk véleményt a Honvédelmi Minisztériumban. — Hivatalosan nem kaptunk tájékoztatást a román katonai lépésekről — mondták a sajtóirodán. — Szerintünk a hír akkor igaz, ha több újság is megírja. Egyébként Magyarországon is folyamatos a csapatok mozgása, gyakorlatra mennek, majd visszatérnek a laktanyákba. A Magyar Honvédségnél működik olyan szervezet (vélhetően a katonai felderítésre gondoltak), amely figyelemmel kíséri és értékeli az ilyen lépéseket. A megfelelő válasz megtétele elsősorban külpolitikai döntésektől függ. A Külügyminisztériumban nem szívesen adtak tájékoztatást, a kérdéseinkre adott válaszaikra az elutasítás volt a jellemző. A csapatmozgásokról hivatalosan ők sem tudnak. A minisztérium egy magát megnevezni nem kívánó munkatársától csak a következőket tudtuk meg: — Kétoldalú és nemzetközi szerződések szabályozzák a katonai egységek mozgását. Érthető, hogy szomszédaink lépéseit válaszunk előtt alaposan elemezni kell. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a csapatok vezénylésével, a laktanyák építésével a választások kimenetelét akarnák befolyásolni, ahhoz ugyanis ezek a lépések nagyon drágák. Jó lenne(?) többet tudni az ügy hátteréről, hiszen a román határ közvetlen közelében több mint egymillióan élünk. KvZ
