Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-02 / 283. szám

2 UJ KELET Magyar csempészeket fogtak Cigarettacsempészés és orgazdaság vádjával két magyar ál­lampolgárt vettek őrizetbe csütörtök este Burgenlandban — jelentette pénteken az osztrák hírügynökség. A beszámoló sze­rint G. András és S. Ede— mindketten 27 évesek— egy terep­járóval utaztak az osztrák—magyar határ közelében fekvő Szik­ra (Sieggraben) település környékén, amikor gépkocsijuk fel­tűnt egy erdésznek. A férfi értesítette a rendőröket, akik megál­lapították, hogy a megnevezett rendszám egyezik egy még 1994 januáijában, Bécsben ellopott BMW rendszámával. Pokolgép robbant Mostarban pokolgépes akciót hajtottak végre ismeretlen tettesek, közvetlenül az Erő Szálloda mellett, ahol az Európai Unió irodája található. A robbanás csütörtökön késő este tör­tént, szerencsére nem sebesült meg senki sem, de komoly anyagi kár keletkezett. Megfigyelők szerint tartani lehet attól, hogy a robbantás nyitánya lehet egy erőszakhullámnak. Bolgár kérelem A bolgár parlament pénteken egy ellenszavazattal jóvá­hagyta a kormányjavaslatát, hogy Bulgária december köze­pén a madridi európai csúcsértekezleten hivatalosan is nyújt­sa be felvételi kérelmét az Európai Unióba. A törvényhozók egyúttal —Zselju Zselev köztársasági elnök és az EU-tagál- lamok nagyköveteinek jelenlétében — vállalták, hogy a bol­gár jogalkotást összhangba hozzák az európai jogrenddel. Svéd miniszter elnökjelölt Svédországban Jan Nygren együttműködési miniszternek van arra legtöbb esélye, hogy miniszterelnök és szociálde­mokrata pártelnök váljék belőle jövő márciustól, amikor/ng- var Carlsson mindkét posztról lemond. Ezt az egyik legte­kintélyesebb svéd lap, a Dagens Nyheter állította pénteki számában egy magas rangú szociáldemokrata tisztségviselőre hivatkozva. NATO-főtitkárjelölt A NATO-tagországok nagykövetei pénteken egyhangú döntéssel úgy határoztak, hogy Javier Solana jelenlegi spa­nyol külügyminisztert jelölik az Észak-atlanti Tanács jövő keddi külügyminiszteri szintű ülésén a szövetség főtitkárául —jelentette be Carlos Miranda, Spanyolország NATO-nagy- követe. A döntés előzményeként a dán nagykövet hivatalo­san visszavonta Uffe Ellemann-Jensen jelölését, majd a spa­nyol képviselő bejelentette, hogy amennyiben adott a kon­szenzus Solana jelölésére, Madrid kész őt jelölni, és ez eset­ben maga a külügyminiszter szintén „elérhető” a felkérés teljesítésére. Költségvetési koncepció kérdőjelekkel (Folytatás az 1. oldalról) — Amennyiben a parlament­ben az a döntés születik, hogy a gépjárműadó 50 százaléka az állami bevételt gazdagítja, ak­kor javaslom, hogy a legala­csonyabb összegben állapítsuk ezt meg. Ne vállaljuk fel azt, hogy emiatt szembe kerüljünk a lakossággal. Az iparűzési adót 8 ezrelékben határozzuk meg, illetve a pénzintézeteknél és a biztosító társaságoknál más önkormányzatokhoz hasonló­an ez az összeg 9 ezrelék, vagy 1 százalék legyen. A gazdasági bizottság tagjai támogatták a Csabai Lászlónét abban, hogy lakásadó január elsejétől még ne legyen, de az adó- és illetékirodának fel kell készülnie arra, hogy adott eset­ben a lakásadó akár év közben is — szeptembertől — beve- zethetővé válljon. A polgár- mester asszony igen fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a vagyoni bevételek ezt kö­vetően vagyonra, lakásra, fej­lesztésre, felújításra legyenek csak felhasználhatók. Az elmúlt négy esztendő alatt meg­közelítőleg 1 milliárd forint bevétele volt a városnak, de ebből csak 30 millió forint az amit lakásvásárlásra fordítot­tak. Csabai Lászlóné hozzászólá­sát úgy fejezte be: — Nagyon nagy takarékosságot igényel a jövő év. Aligha lesz ez az ön- kormányzat sikeréve... A koncepciót valószínűleg minden változtatás nélkül megszavazza hétfőn az önkor­mányzati testület. Azon jelen­tős módosítást végezni nem le­het, nincs rá mód. Igazi vita a részletes költségvetési terv el­készítése után várható, akkor, amikor kiderül, hogy mi min­denre nem jut majd pénz... En­nek tárgyalására azonban az elhúzódó parlamenti költség- vetési vita miatt már csak a jövő évben kerül sor. Száraz Attila Pártvélemények Menjenek-e magyar fegyveresek Boszniába? A parlament nagyon komoly döntés előtt áll, nevezetesen, hogy hozzájáruljon-e magyar katonai kontingens Boszniába küldé­séhez. Megkérdeztük a pártok egyes prominens képviselőit, mi­ként vélekednek a kérdésről. Gyuricza Béla (Fidesz-MPP), a parlament honvédelmi bizott­ságának alelnöke: — A békefolyamatot teljes körében támogatjuk, ebben a magyar fél részvétele is szük­séges, hiszen ez az első gyakor­lati lépés. Fegyveres csapatok küldését nem javasoljuk, egészségügyi szállító, kiszol­gáló csapategységekét viszont igen. A békemissziót kiszolgá­ló szervezetek nem kelthetnek rossz érzéseket az ottani lakos­ságban. Az Alkotmány külön­ben csak hivatásos, illetve szerződéses katonák küldését engedélyezi. Torgyán József, az FKgP el­nöke: — Az eddig elhangzott párt- yéleménnyel nem értek egyet! Nem szabad magyar katoná­kat odaküldeni! A magyar kö­veteléseket kellett volna meg­fogalmazni a békekonferenciá­kon, de ezt az előző kormányok elmulasztották. A magyar jelen­lét veszélyhelyzetet hoz létre. Hétfőn a parlamentben el fogom mondani, még az ellen is tilta­kozunk, hogy egészségügyi katonákat küldjünk, mert őket is fegyverrel kéne védeni. Mészáros Gyula (KDNP), a parlament honvédelmi bizott­ságának tagja: —A hat párt véleménye meg­oszlik a jelenlét kérdésében. Mi az egészségügyi alakulatok küldésére igent mondunk, azon­ban a műszaki katonák kérdése már más. Parittyával nem lehet hidakat védeni, így legalább kézi fegyverrel kellene rendel­kezniük. Féltő aggodalommal tekintünk a magyar kisebbség­re is. Azt szeretnénk, hogy a NATO lássa segíteni akarásun­kat, de magánvéleményem sze­rint inkább az átjutásukat kéne segíteni. Igaz, hogy ebben vi­szont mindent meg kéne ad­nunk, amit csak kémek. A ki­küldetésünket viszont valami­lyen módon el kéne kerülni. Én a maximális engedmény lehe­tőségét csak abban látom, hogy ha már mindenáron műszaki ala­kulatokat kémek, akkor építsük meg azokat a hidakat, és utána rögtön menjünk haza. Az ezzel kapcsolatos szavazás a parla­mentben — bár igaz, hogy csak önkéntesek mennének — óriási felelősséget ró ránk, mert ne­künk kell majd szembenézni az esetleges özvegyekkel, árvák­kal és magukra maradottakkal. Aggályainkat valahogy meg kell értetni a NATO-val, nyílt­nak kell lennünk! Szabad György, az MDF or­szággyűlési képviselője: — Fegyveres katonák ne menjenek! Ha érkezik olyan kérés, hogy szükség van egész­ségügyi alakulatokra erre, igent mondunk. A műszaki alakula­tok egy magyar—horvát egyez­tetés után részt vehetnek Ma­gyarország és Horvátország kö­zött a Dráva-hidak építésében, Boszniába azonban ne küldjük őket sem! Csurka István MIÉP-elnök: — Többször jártak itt ameri­kai és NATO-vezetők, akik ak­kor, amikor még folyt a hábo­rú, erről tárgyaltak. Vagyis a kormány üzletelt, és most rá­borítja a felelősséget az Or­szággyűlésre! Az első nagy kérdőjel az, hogy valóban vége van-e a háborúnak, és nem csap-e át valamilyen még alat­tomosabb gerillaháborúba. Kérdés, hogy milyen csapatok érkeznek ide, meddig marad­nak, és nem avatkoznak-e be magyar ügyekbe? Ha az ame­rikai katonákon kívül a béke­partnerség keretében mások is megjelennek — olyanok, aki­ket esetleg már jól ismerünk —, ez elfogadhatatlan. Szili Sándor, az MSZP hon­védelmi munkacsoportjának vezetője: — Pénteken kettőre hívta össze a hatpárti tárgyalást ez ügyben Keleti György honvé­delmi miniszter. Az itt hozott határozatok függvényében dönt majd a frakció. A kérdés­sel eddig konkrétan nem fog­lalkoztunk, mert a kormány a parlamenti döntéshozatal előtt kivette a kérdést a „csomag­ból.” Egy önmagát megnevezni nem kívánó SZDSZ-tanácsadó: — Meg kell vizsgálni a kér­déseket, mindent körül kell jár­ni. Hatpárti egyezményre van szükség. Helyes politikai dön­tést kell hozni, amit követke­zetesen végre is kell hajtani. Szölló'sy György, a Köztársa­ság Párt sajtófőnöke: — Ne küldjünk fegyveres ka­tonákat Boszniába. Minden más alakulat mehet, mint ahogy ment is, például Angolába. Egyébként a NATO-hoz való csatlakozásunk sem időszerű. Biztosítsunk nekik itt jó helyet, ez valószínűleg jó pont a szá­munkra, de be kell látni, hogy az ország anyagilag, technikai­lag és politikailag sincs felké­szülve a csatlakozásra. Arról nem is beszélve, hogy eddig nem is hívtak bennünket. Feles­leges feszültségeket kelteni ke­leti szomszédainkkal... Droppa György, a Zöld Al­ternatíva Párt társelnöke: — Véleményünk szerint nem helyes döntés a NATO-hoz való csatlakozás sem, de nem ve­szünk részt a munkáspárti fel­vetésben, mert el akarjuk kerül­ni annak látszatát, hogy közös platformjaink vannak. A világ összes zöld pártja katonai tömböktől mentes Európát kép­zel el. A válságokat fegyverrel nem lehet megoldani. Nem va­gyunk ellendrukkerek, de kétel­kedünk abban, hogy ez a béke­misszió sikerrel jár. A történel­mi tapasztalat legalábbis nem ezt bizonyítja. Ha már minden­képpen be kell avatkozni, ak­kor legyen az az ENSZ és az EBEI beavatkozása. Magyarország ne vegyen részt ebben, még egészségügyi alakulatokkal sem! Palotai István Elkelt a Tigáz Nem lesz munkaerő- elbocsátás A gázszolgáltatók közül el­sőként, 1995. november 29-én megkötötték a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Rt. 50 százalék+1 szavazatra jogosító részvény- csomagjának eladásáról szóló szerződést az ÁPV Rt.-ben. A szerződést Suchmann Tamás privatizációs miniszter jelen­létében olasz részről az Italgas/ SNAM konzorcium képviselői, Alfredo Moroni, az Italgas el­nöke, valamint Enzo Ferrari vezérigazgató írta alá. A Tigáz-tender nyertese, az Italgas vezetése december 1- jén sajtótájékoztatót tartott Debrecenben minderről. Euge­nio Lancelotta elnökhelyettes és ügyvezető igazgató elmond­ta, hogy 172 millió dollárt (mintegy 23 milliárd forintot) fizetnek a többségi részvény- csomagért. Tulajdonképpen mind a hat magyarországi gáz- szolgáltató versenytárgyalásá­ban részt vettek, üzleti terve­ket készítettek és árajánlatot adtak. Remélik, hogy Magyar- országon a gazdasági fejlődés is felgyorsul. Újságírói kérdés­re elmondták, hogy létszámle­építés nem lesz, de kiemelten kezelik a hatékonyság kérdé­sét, és a fogyasztók érdekeinek szeretnének kiemelten megfe­lelni. Átszervezésre nem kerül sor, a jelenlegi, kiegyensúlyo­zott szinten szeretnék a gáz- szolgáltató részvénytársaságot működtetni. Az olaszországi és ma már az európai gázszolgáltatás egyik meghatározó vállalatóriása, az Italgas az év végétől magyar érdekeltséget vásárolt. Nagysá­gukra jellemző, hogy az 1995. év közepén közel ötmillió fo­gyasztónak szolgáltattak föld­gázt Olaszországban, 1400 ön- kormányzat területén, így Ró­mában, Torinóban, Nápolyban és Velencében is. A majdnem tízezer alkalmazottal dolgozó Italgas-csoporthoz több mint húsz vállalat tartozik mintegy 400 önkormányzatnál, három­millió lakosnak ivóvizet is szol­gáltatnak. Az állami és magán­tőkével rendelkező társaságnak 45 ezer, a dolgozók és fogyasz­tók közül kikerülő magánrész­vényese van. Az Italgas részvé­nyeit a londoni és a milánói tőzsdén is jegyzik. Az első öt évre meghatároz­ták üzleti terveiket. Nem lehet­nek elégedettek. A Tiszántúl 680 településén szolgáltat gázt a Tigáz Rt., de 1200 faluban még nem történtek beruházá­sok. Nyolcszázezer fogyasztót szolgálnak ki, de öt év múlva ezt a számot egymillió-egy- százezerre kívánják emelni. Természetesen ezzel arányosan a szolgáltatás minőségének ja­vítása mellett az eladás mennyi­ségét az évi 2 milliárd 300 mil­lió köbméter eladásáról 3 mil­liárd köbméteres nagyságren­dűre kívánják emelni. Nem ismerik Magyarorszá­got, nincsenek helyi tapaszta­lataik, a Tigáz Rt. jelenlegi ve­zetésével meg vannak eléged­ve, tehát fejcserékre nem ke­rül sor. Rendszeres párbeszéd­re törekednek az önkor­mányzatokkal, illetve a fo­gyasztókkal. Varga Attila (Hajdú-Bihari Nap-információ) A minisztériumok nem aggódnak Katonai mozgás Romániában Nehéz napokat éltek át a román határ közelében 1989 decemberében, ami­kor a Ceaucescn-diktaturát a nép megdöntötte, és pol­gárháborús helyzet alakult ki az országban. Némi bi­zonytalanságra ad okot leg­újabban egy friss informá­ció: a Magyar Hírlap — megbízható román parla­menti forrásokra hivatkoz­va — tájékoztatta olvasóit! hogy keleti szomszédunk hadserege egy részét az or­szág belsejéből átcsoporto­sítja magyarlakta területei­re, és Erdély nem egy vá­rosában — többek között Szatmárnémetiben — lak­tanyákat építenek. Valószí­nűleg a jövő évi önkor­mányzati választások kime­netelének kormányzati el­képzeléseit szeretnék a de­monstrációval elérni. Szomszédunk katonai lépé­sei — érthető okokból — nemcsak a románai magya­rokat, hanem hazánkban a határ közelében élőket is érdekli. A helyzetről és az esetleges válaszlépésekről kértünk véleményt a Hon­védelmi Minisztériumban. — Hivatalosan nem kap­tunk tájékoztatást a román katonai lépésekről — mondták a sajtóirodán. — Szerintünk a hír akkor igaz, ha több újság is megírja. Egyébként Magyarorszá­gon is folyamatos a csapa­tok mozgása, gyakorlatra mennek, majd visszatérnek a laktanyákba. A Magyar Honvédségnél működik olyan szervezet (vélhetően a katonai felderítésre gon­doltak), amely figyelemmel kíséri és értékeli az ilyen lé­péseket. A megfelelő válasz megtétele elsősorban kül­politikai döntésektől függ. A Külügyminisztérium­ban nem szívesen adtak tá­jékoztatást, a kérdéseinkre adott válaszaikra az eluta­sítás volt a jellemző. A csa­patmozgásokról hivatalo­san ők sem tudnak. A mi­nisztérium egy magát meg­nevezni nem kívánó munka­társától csak a következőket tudtuk meg: — Kétoldalú és nemzet­közi szerződések szabályoz­zák a katonai egységek mozgását. Érthető, hogy szomszédaink lépéseit vála­szunk előtt alaposan ele­mezni kell. Nem tartjuk va­lószínűnek, hogy a csapa­tok vezénylésével, a lakta­nyák építésével a választá­sok kimenetelét akarnák befolyásolni, ahhoz ugyan­is ezek a lépések nagyon drágák. Jó lenne(?) többet tudni az ügy hátteréről, hiszen a ro­mán határ közvetlen köze­lében több mint egymillióan élünk. KvZ

Next

/
Thumbnails
Contents