Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-07 / 261. szám

2 1995. november 7., kedd Külföld—belföld UJ KELET Funar újra támad Gheorghe Funar, a román kormányban részt vevő RNEP elnöke pártjának hétvégi kolozsvári megyei értekezletén új támadást intézett a román—magyar megbékélés ellen. A párt­vezér öt „feltételhez” kötötte a két ország közötti szerződés megkötését. Funar „feltételei” — valójában a román kor­mány hivatalosan deklarált megbékélési politikája elleni új támadásai — Marcel Dinu román külügyi államtitkár buda­pesti tárgyalásainak másnapján hangzottak el. Az RNEP me­gyei szervezetének értekezletén jelen volt a párt szinte min­den számottevő vezetője. A tanácskozás szónokai éles táma­dásokat intéztek a kormány vezető pártja, a koalíciós partner SZDRP, sőt a kormány ellen, amelynek az RNEP tagja. Per Didier ellen Per kezdődött hétfőn Párizsban az ellen a férfi ellen, aki két évvel ezelőtt meggyilkolta a németekkel együttműködő II. világháborús vichyi-rendszer rendőrségének egykori főtitkárát, a háborús bűnökkel vádolt René Bousquet-t. Az illető, Christian Didier egyébként a gyilkosság után önként feladta magát, de még előtte sajtóértekezletet hívott össze, hogy eldicsekedjen tettével. Bousquet-t azzal vádolták, hogy szerepet játszott az 1942 nyarán végrehajtott nagy francia- országi zsidóellenes razzia előkészítésében, s így felelősség terheli 13 ezer zsidó deportálásáért. Ügyében azonban igen lassan őröltek a francia igazságszolgáltatás malmai, s ez há­borította fel Didier-t. Gyarmathy Lívia díjat kapott Gyarmathy Lívia a legjobb publicisztikai műnek járó díjat nyerte a vasárnap befejeződött lipcsei filmfesztiválon. A dokumentum- és animációs filmek seregszemléjén a magyar filmrendezőnő „A lépcső” című alkotásával érdemelte ki az Egon Erwin Kisch-díjat, amely ötezer márka pénzjutalom­mal jár. A fesztivál fődíját az argentin Marcelo Cespedes és Carmen Guarini kapta egy püspökről forgatott portréfilmért, valamint a kanadai Laurence Green a fogadott lányáról ké­szített animációs filmért. Választási vádak A Sevardnadze nacionalista és kommunista ellenzékéhez tartozó politikusok azt állították hétfőn, hogy meghamisítot­ták a választások eredményét. Az Interfax Kohaben Kahadze ellenzéki politikust idézte, aki szerint sok helyütt számozat­lan szavazócédulákat adtak. Kahadze szerint kétséges a köz­ponti választási bizottság által említett 60 százalékos részvé­teli arány is, mivel három órával a szavazóhelyiségek bezá­rása előtt 35 százalékos volt a szavazók száma. A nemzetkö­zi megfigyelők ezzel szemben azt közölték, hogy nem ta­pasztaltak kirívó szabálytalanságokat. Megemlékeztek az Auróráról A decemberi választások egyik esélyesének tartott orosz Kommunista Párt hétfőn ünnepi gyűlésen emlékezett meg Moszkvában az októberi forradalom 78. évfordulójáról, amely mindmáig munkaszüneti nap. Ma Moszkva központ­jában felvonulást és nagygyűlést tartanak a kommunista szer­vezetek. Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője úgy vélekedett, hogy Oroszországban ismét forradalom előtti helyzet van kialakulóban, mivel „a kormányon lévők nem képesek kormányozni, a kormányzottak pedig nem hajlan­dók az eddigiekhez hasonlóan élni, és követelik a szocializ­mus vívmányainak helyreállítását”. Beszédében ismertette a XX. század „12 fő tanulságát”, bőségesen idézve Lenin műveiből. Kitoloncolt amerikaiak Vietnam kitoloncolt két vietnami származású amerikait, akiket augusztusban börtönbe vetettek, miután bűnösnek ta­lálták őket a hanoi kormány megdöntésére irányuló összees­küvésben — adta hírül a Reuter hétfőn. Egy vietnami tisztségviselő jelezte, hogy Nguyen tan Trit és Tran Quang Liemet vasárnap reggel toloncolták ki Vietnamból, hogy Bangkokon át az Egyesült Államokba, valószínűleg Los An­gelesbe szállítsák őket. „A két embert az Egyesült Államok kérésére engedték ki” — ismerte el a Ho Si Minh-városban telefonon elért illetékes. A két amerikai állampolgárt augusz­tusban hét vietnami állampolgárral együtt ítélték el felforga­tási kísérletért. Előzetes meghallgatás kell A Miniszterelnöki Kabinet Kommunikációs és Sajtóirodá­ja hétfőn délután az alábbi köz­leményt juttatta el az MTI-hez: „Az iroda a sajtó munkatársai­nak tájékoztatása alapján szer­zett tudomást arról, hogy a ta­nácsadói tisztségre pályázó Mihályi Endre úr ellen „nagy összegre elkövetett sikkasztás” gyanúja miatt rendőrségi vizs­gálat folyik. Mihályi úr a mun- kábaállásával kapcsolatos meg­beszéléseken erről az eljárásról hallgatott és a szokásos felvé­teli eljárás keretében az irodá­nak kizárólag az erkölcsi bizo­nyítvány megszerzésére terjedt ki a hatásköre. A jelenleg ér­vényes jogszabályok nem te­szik lehetővé előzetes vizsgá­lat elrendelését. A mai napon a Miniszterel­nöki Hivatal vezetőivel folyta­tott konzultáció során döntés született arról, hogy a meg­felelő jogszabályok megszüle­téséig nyilatkozatban kérünk választ jövendő munkatársa­inktól arra, hogy folyik-e elle­nük bármiféle eljárás. Mihályi Endre személyével kapcsolat­ban fontosnak tartjuk megje­gyezni, hogy ő más leendő munkatársak szakmai ajánlása alapján került ajelöltek közé és az iroda új működési koncep­ciójának kidolgozása során megfelelő felkészültségről tett tanúbizonyságot, ezért szorgal­maztuk szerződtetését. Mihályi úr sem munka-, sem szerző­déses vizonyban nem áll a kor­mányhivatallal és a történtek után a felvételével kapcsolatos munkaügyi eljárást lezártuk. Mindaddig, amíg a folyamat­ban lévő eljárás tart, Mihályi úr esetleges alkalmazása szóba sem kerülhet.” * * * Havas Henrik címzetes ál­lamtitkár, a Miniszterelnöki Kabinet Kommunikációs és Sajtóirodájának vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az iroda mindeddig csak erkölcsi bizonyítvány beszerzé­sére kötelezhette a felvételre jelentkezőket. Mihályi Endre szintén vállalta a bizonyítvány beszerzését. A dokumentum eddig ugyan nem jutott el a Hi­vatalhoz, de bármelyik pillanat­ban megérkezhet, hiszen jog­erős bírói ítélet nem született Mihályi ügyében. Addig pedig az ártatlanság vélelme alapján nem tekinthető bűnösnek, s az erkölcsi bizonyítványt minden nehézség nélkül kiadják. A ha­sonló helyzetek elkerülése ér­dekében határozott úgy a Mi­niszterelnöki Hivatal, hogy a jövőben előzetes nyilatkozatot kér a leendő munkatársaktól: folyik-e eljárás ellenük. Mihályi Endre — akit egyéb­ként menedzserként és média­ügyekben járatos személyként mutattak be Havas Henriknek — részt vett a hivatal átszerve­zésére készült előterjesztés ki­dolgozásában. E munkában az államtitkár megítélése szerint Mihályi aktívan és hozzáértően működött közre. A sajtóirodá­ban informatikai feladatokkal és a szerkesztőségekkel való kapcsolattartással kívánták megbízni. Havas Henrik egyéb­ként szombaton értesült A Hét című műsor készülő tévériport­járól, amely felfedte a történte­ket. Azóta más hivatalos ügyekkel foglalkozott, s még „A média elhallgatta a CSU alelnökének jelenlétét” Munkatársunk telefonon ér­deklődött Torgyán Józseftől, a Kisgazda Földmunkás és Pol­gári Párt elnökétől: mi tett$ szükségessé a titkos szavazást elnöki pozíciójának megerősí­tése ügyében. Az elnök úr a következő nyilatkozatot adta: — A kisgazdapárt hagyomá­nyainak a nyílt választás felel meg. A pártalkotmány ezt rögzíti alap­ként, de ettől a párt vezetőségétől kapott engedély alapján el lehet térni. Ez a tény adott lehetőséget arra, hogy titkos szavazáson kér­jem megmérettetésemet. Erre két jó okom is volt. Egyesek támadtak a nyílt sza­vazás miatt, és az európai jog­harmonizáció is ezt privilé- gizálja. A nyílt és a titkos sza­vazás eredménye között nem volt semmi különbség. Az első esetében hét ellenszavazatot és három érvénytelen szavazatot találtak, míg a titkos szavazá­son hét ellenszavazatot és há­rom tartózkodást. Támogatott­ságom 97,71 százalékos. Ter­mészetesen a választás köz­jegyző előtt zajlott. Rendkívül fontosnak tartom megemlíteni azt a tényt, amit a média eddig tudatosan elhall­gatott, hogy az eseményen je­len volt a CSU (német Keresz­tény Szocialista Unió) alelnö- ke, Ingo Friedrich úr is, pártjá­nak küldöttsége élén. A CSU alelnöke felszólalásában a leg­felsőbb fokon beszélt a kisgaz­dapárt tagságának szervezettsé­géről, fegyelméről. Amint azt elmondta, európai mércével mérve is figyelemre méltó tény: a küldöttek éjjel egy órakor in­dultak, hogy a hófúvásban idő­ben odaérjenek. Ezt rendkívül dicséretesnek tartja. A titkos szavazással példát akartunk mutatni, hogy a párt­ban nincsenek bebetonozott pozíciók és demokratizmusunk nem hagy kívánnivalót maga után — mondta végezetül Tor­gyán József. — Palotai — A Legfelsőbb Bíróság előtt az „Olajezredesek” pere A másodfokú tárgyaláshoz érkezett hétfőn az úgyneve­zett „olajezredesek” pere. A Legfelsőbb Bíróságnak 19 vádlott ügyében kell dönte­nie, 17 személy esetében a Fővárosi Bíróság március­ban kihirdetett ítélete jog­erőre emelkedett. Az elsőrendű vádlottat, Dósa Árpád nyugállományú mérnök ezredest, a honvéd­ség Üzemanyagellátási Köz­pontjának egykori parancs­nokát állami szerv önálló tagjaként folytatólagosan el­követett vesztegetés, hűtlen kezelés, valamint csalás bűn­tettében marasztalták el és ítélték 3 év 6 hónapi szabad­ságvesztésre. A másodrendű vádlottat, Vasas Mihályt 1 év 9 hóna­pi, a harmadrendű vádlott Gubicza Gyulát pedig 1 év 4 hónapi szabadságvesztéssel sújtották. Mindhárom vádlott pénzbüntetést is kapott, emel­lett kötelezték őket 3 millió 30 ezer, 2 millió 830 ezer, illetve 2 millió forint megtérítésére. A többi vádlottat — az Üzemanyagellátó Központ tisztjei, polgári alkalmazottak, civil vállalkozások vezetői — hat hónaptól másfél évig terje­dő fogházban, illetve börtön­ben letöltendő szabadságvesz­tésre ítélték, vagy pénzbünte­téssel sújtották. Ötük esetében a Fővárosi Bíróság az ítélet végrehajtását próbaidőre fel­függesztette. A harckészültség veszélyez­tetésének vádja alól a bíróság felmentette Dósáékat. Az első­fokú ítélettel szemben a Buda­pesti Katonai Ügyészség 11 vádlott esetében kért súlyos­bítást, beleértve Dósa Ár­pádot, Vasas Mihályt és Gu­bicza Gyulát is. 14 vádlott védője felmentésért, vagy enyhítésért fellebezett. A vád­lottak a Fővárosi Bíróságon egyébként azzal védekeztek, hogy az 1991 -93 folyamán ér­tékesített nagy mennyiségű üzemanyag eladásával 50-60 millió forintot takarítottak meg a honvédségnek, a part­nercégektől felvett mintegy 15 millió forintot pedig nem csúszópénzként, hanem az üzleti életben szokásos juta­lékként kapták. Az ügy egyes részleteit — az állami és szolgálati titok védelmére hivatkozva — a nyilvánosság kizárásával tárgyalja a Rabóczki Ede vezette bírói tanács. nem gondolkodott azon, kivel töltse be a megüresedett helyet. Havas Henrik úgy nyilatkozott, hogy semmiféle felelőssége nincs a kialakult helyzetért. Mint mondta, csak azokért a személyekért vállalhat felelős­séget, akiket közelről ismer. Azt pedig véleménye szerint meglehetősen nagy naivitás lenne feltételezni, hogy az ismerősei köréből össze tudja állítani a kabinet sajtóirodájá­nak teljes vezetését. — Nehéz jó szakembereket találni, akik hajlandók közalkalmazottként dolgozni, hiszen a fizetések egyáltalán nem magasak, a munka viszont elég sok. Mi pedig szeretnénk agilis, való­ban jól képzett szakembereket találni — hangsúlyozta az ál­lamtitkár. Egyébiránt úgy összegezte a történteket: tipikus munkaügyi eljárás történt, valaki felvétel­re jelentkezett, s nem mondta meg, hogy rendőrségi vizsgá­lat folyik ellene. A jelenlegi szabályok szerint pedig előze­tes tájékozódásra nem volt lehetőség. Még egyszer a tb-kártyákról Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár (OEP) a hónap közepén hozza nyil­vánosságra azoknak az in­tézményeknek a nevét és címét, amelyekhez rekla­mációval lehet fordulni az új tb-kártyákkal kapcsolat­ban. Az OEP addig is azt kéri, hogy a téves adattal vagy betűelírással kézbesí­tett biztosítási igazolvá­nyokat, illetve hatósági bi­zonyítványokat ne küldjék vissza a tb-nek, különösen ne a régi, még érvényes kártyával együtt. Az MTI-hez hétfőn el­juttatott közleményben az egészségbiztosító felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátásra jo­gosultságot csak a biztosí­tási kártyával lehet igazol­ni. Ha tehát valaki a kár­tyáját visszaküldi a tb-nek, akkor nem tudja bizonyí­tani, hogy számára az egészségügyi ellátás térí­tésmentesen jár. Az egész­ségügyi intézmények ter­mészetesen nem utasíthat­ják vissza senkinek a gyógykezelését csak azért, mert nincs igazolványa. Viszont ha a szolgáltatás igénybe vételét követő 15 napon belül sem tudja iga­zolni jogosultságát, téríté­si díjat kell fizetnie, amely­nek összegét az intézmény vezetője állapítja meg. Az ilyen és hasonló jel­legű problémák elkerülése érdekében az OEP azt kéri, hogy aki hibás kártyát vagy hatósági bizonyít­ványt kapott, az várja meg november 15-ét. Rekla­málni, illetve egyeztetni ezt követően az ország szá­mos pontján lehet majd.

Next

/
Thumbnails
Contents