Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-30 / 281. szám
ÜJ KELET Megyénk életéből 1995. november 30., csütörtök 3 A mumus A nagy össznépi rettegéshez két dolog szükséges. Egy nagy össznépi mumus és valaki(k), aki(k) ijeszgeti(k) vele az „ össznépet". Egy valamirevaló mumust arról lehet „felismerni” , hogy még senki sem látta és ezért mindenkinek másként jelenik meg a fantáziájában. Igazi rémítő erejét abban „ hordja” , hogy nincs. Egy valamirevaló ijesztgető pedig pontosan ezt a fantáziadús retegéseffektust használja ki, és akkor profi igazán, ha nem igyekszik fátylakat lebbentgetni. Sőt! Manapság sokak kísérleteznek eme ártatlan lény (nemlény) háziasításával a magyar politikai élet baromfiudvarán. Kiki igényei és önnön méretei szerinti mumussal dolgozik. Vannak almumusok, középmumusok és van az a bizonyos nagy és rettegett főmumus. A főmumus nem egy ember tulajdona, többen is igájukba kívánják fogni. Hatalmas, rémületes, megfoghatatlan! Úgy hívják, hogy gazdasági összeomlás. Na már most. A „politikus” fogja magát, a csúcsmumust, és „beindul, mint a Samu kutyája a romlott tejföltől". Ha nem kell a pakk vagy csomag (nem kívánt törlendő), akkor jön a mumus! Ha most megadjuk a követelt béreket, akkor jövőre A Lajos „úgyis behozza ezt a veszteséget és „leinflálja”. (O. A Lajos. Csak úgy egyszerűen leinflálja. —sic!) Akkor pedig jön a mumus! Ha a Valutaalap, a Világbank vagy a kö- rösztanyám összevonja a szemöldökét, akkor is jön a mumus! Az összeomlásmumus. Mert ugyan mi is történhet? Káosz? Miért? Most mi van? Szervezett káosz. Nem kapna fizetést három hónapig a magyar? Miért? Most kap? Kap, már évek óta csökkenő „tendenciával” . Az állandó csökkenés eredménye sem más, mint a nulla... Félreértés ne essék. Nem vágyakozom szemtől szembe találni magam a csúcsmumussal. Nem vagyok az összeomlás híve. (Bár sokan azt mondják, hogy akkor legalább egy-két hónap alatt meglenne a „ tabula rasa", és tiszta lappal lehetne kezdeni az egészet.) Stabilizációt ígérnek. Megjegyzem, jó lenne, ha EZT nem stabilizálnák... Meggyőződésem, hogy ez nem is a mienk, hanem az ország ügyeletes vezetőinek mumusa. Egy összeomlás őket hozná lehetetlen helyzetbe, nem a népet. A népet ugyanis nem lehet leváltani — mondta hajdan egy nagyon okos ember. Okét viszont akkor le kéne, ha összeomlana, az amit ma gazdaságnak titulálnak... Akkor miért minket próbálgatnak ré- mítgetni vele? Nem vagyunk mi már olyan félősek. Pontosan annyival vagyunk bátrabbak, amennyire a mumustulajdonosok gyávábbak. Csak nehogy az történjen, mint a mi szegény megboldogult unokanénikémel, aki le akarta önteni az éjszaka szerelmeskedő macskákat egy kancsó jéghideg vízzel, de amikor „lendületet" vett, a víz mind az őfejére zúdult. —tai— Hűtőházi kerekasztal Zöldség-és gyümölcshű- tőházak létesítésének lehetőségeit megvitató konferenciát és üzletember-találkozót szervez a nyíregyházi GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar (GATE-MFK) és a budapesti Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) december 11-én, hétfőn a mezőgazdasági főiskolán. A rendezvény elnöki tisztét dr. Sinóros-Szabó Bolond, a főiskola főigazgatója tölti be, a konferencia levezető elnöke Gaál Ferenc, a HKVSZ képviselője lesz. Az ünnepélyes megnyitóbeszédet dr. Zilahi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke tartja, majd a szót Buzássv Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője veszi át, aki a gyümölcs- és zöldség-tárolás hazai agrárgazdasági szerepéről tart előadást. Ot az előadói pulpituson dr. Galó Miklós, a főiskola főigazgatóhelyettese követi, aki a megyei gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve tárolás helyzetét jeleníti meg. A gyömölcshűtés technológiai kérdéseit Prof. Dr. Sass Pál, a kecskeméti KÉÉ Kertészeti Főiskolai Kar főigazgatója elemzi. A hűtőtárolás technológiai követelményeiről dr. Sáray Tamás, a KÉÉ docense mondja el a tapasztalatait. Magáról a hűtőházak létesítésének lehetőségeiről Varga Ágnes gépészmérnök tart előadást, majd a délelőtti program zárásaként a résztvevők áttekintik a létesítés finanszírozási, támogatási lehetőségeit. A meghirdetet üzletember találkozó a kora délutáni órákban kezdődik dr. Tom- csányi Pál akadémikus, az MTA marketing bizottsága elnökének vezetésével. —vip— Diákmunka Befejeződött a kukorica aratása, ezért tisztítás után gabonafélék betakarítására alakítják át gépeiket a baktalórántházi Mezőgazdasági Szakmunkás- képző tanulói. Kép és szöveg: Dojcsák Vízjogi engedély szükséges az öntözéshez * ígéret van, de pénz?! Az elmúlt hetekben a csapadékos időjárásnak köszönhetően a szakemberek és az érintettek fokozottan figyelték a megyebeli folyók vízjárását, a folyók vízszintjének alakulását. A kritikus időszakban naponta tudósítottunk az aktuális helyzetről, az ár levonultával azonban arról faggattuk a Felső-Ti- sza vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársát, hogy áll a belvíz- védelem... — Most elsősorban a belvíz- védelmi művek állapotáról kell beszélnünk —jelentette ki határozottan Kerti Andor, az igazgatóság osztályvezetője —: a csatornákról, a szivattyútelepekről és a tározókról. Az igazgatóság területén 6600 kilométer a csatornák hossza. ( Ebből 1609 kilométer az igazgatóság kezelésében áll, 2669 társulati csatorna és 2300 önkormányzati illetve magántulajdonban van.) A Tisza—Szamos közben a csatornák jellegzetéssége az alacsony esés és a csak gravitációs rendszer. Éppen ezért rendkívül fontos szerep jut a vízkormányzásnak és annak, hogy milyen a csatornák állapota. Sajnos ez utóbbi fokozatosan romlik, ami elsősorban abból adódik, hogy a csatorna- partnak csak az egyharmadát tudtuk forráshiány miatt lekaszálni. Ráadásul csatornakotrásra és iszapolásra is csak ott volt lehetőség, ahol célzottan állt rendelkezésre a pénz. Pedig az iszapolással a kaszálást is megoldanánk néhány évre. Szivattyútelepeink —- 27 telep van az igazgatóság kezelésében — általában üzemképesek, de nem üzembiztosak. Működtethetők de nem tudni, hogy bírják-e a folyamatos terhelést. Komoly felújítási munkát igényelnének... Ami biztos: még az idén befejeződik a tibor- szállási szivattyú mélyépítése, és jövőre már üzembe helyezzük. Ezzel a nagyecsedi szivattyútelep gőzzel üzemelő szivattyúit mentesítjük. A villany- motoros rész továbbra is működni fog, de a gőzös a jövőben műemlék lesz. — Mi a helyzet a többi szivattyúval? — További 11 telep rekonstruálását kellene végrehajtani, aminek a költsége százmilliós nagyságrendű. A jelen helyzetből és a pénzügyi lehetőségekből kiindulva nem látom reális esélyét annak, hogy rövid időn belül megvalósulhatnának ezek a tervek. —Biztatóbb a kép a tározóknál? — Nem mondhatnám... A tározók legnagyobb gondja a vízhiány és a feliszapoltság. Az utóbbi időben kiszáradt a ro- hodi és a nagyréti tározó, a vajaiban és az oláhrétiben pedig alig van víz. A leveleki és a harangodi tározó az, ahol egész évben megfelelő mennyiségű víz állt a rendelkezésre. Emellett az árhullámokból sikerült többször is feltölteni a rétközi tavat. Jövőre várhatóan elindítjuk az úgynevezett tározóprogramot, amire 11 millió forintos ígéret van. — Mi a lényege ennek a programnak? — Víztakarékossági okok miatt szeretnénk kettéválasztani a nagyréti tározót. Aszályos időben csak az egyik medencében lesz víz, aminek előnye, hogy kisebb felületen kisebb a párolgás, tehát több víz marad meg. Ennek köszönhetően egész évben elfogadható lenne a vízszint. A tározókkal kapcsolatban szeretném felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy az öntözéshez vízjogi engedély szükséges, éppen ezért már most kezdjenek ez ügyben intézkedni az érintettek! — Nem esett szó az aszálykár-elhárításról. .. — Annak ellenére, hogy a megyének csaknem az, egész területe veszélyeztetett vagy fokozottan veszélyeztetett belvízzel, akadnak vízhiányos részek is. Ilyen például a Nyírség, amelyre jövőre készítünk tanulmányt a felszíni vízkészlet pótlásának lehetőségeiről. Ennél konkrétabbat egyelőre nem tudok róla mondani... Csövesek tanyája? Talán Pató Pál úr lakhatott ebben a valaha szebb napokat látott épületben. Nyíregyházán, a Tavasz és a Hunyadi utca sarkán. Az ajtókat és az ablakokat már majd mind kiszedték és elhordták tűzifának. Az elmúlt néhány évben az idő sok sebet ejtett a házon, de még áll. Alkalmi szakemberek elkezdték a bontását, amit ideje volna az illetékeseknek befejezniük, mert veszélyt jelent az erre közlekedők számára. Legalább az önkormányzat odafigyelhetne egy kicsit jobban! Vagy ráérünk arra még? — Schwarz — Etikátlan felvásárlások A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara etikai bizottsága az elmúlt hét végi ülésén a termelő és a felvásárló viszonyáról tárgyalt. Az utóbbi — sajnálatos jelenségként — piaci magatartásával vétett az etikai szabályok ellen, magyarán fittyet hányt a megkötött szerződésre, nem a megállapodás szerinti áron fizette meg a termelőt — tájékoztatta lapunkat Bíró Miklós, a megyei agrárkamara ügyvezető alelnöke a szerződő felek nevének mellőzésével. Esetünkben a kistermelő csemegekukorica értékesítésére kötött szerződést 12 Ft/kg-os fix áron a felvásárló cég képviselőjével. Innentől a jegyzőkönyv szövegéből idézünk. „A rendelkezésünkre álló okmányok alapján megállapítható, hogy az 1995. március 24. napján megkötött mezőgazda- ságitermék-értékesítési szerződés szerint a megrendelő vállalta, hogy a mezőgazdasági terméket meghatározott, fix egységáron átveszi a termelőtől. A szerződésnek ezen kitétele egyértelműen a termék ellenértékeként jelöli meg a fix árat kilogrammonként, míg a felvásárlási jegy ezzel ellentétes tartalmú, ahol az egységár ennél alacsonyabban van meghatározva, erre számolták rá a 12 százalékos kompenzációs felárat. Tekintettel arra, hogy a kistermelő adóalanyisággal nem rendelkezik, jogosult a kompenzációs felárra. A mezőgazda- ságitermék-értékesítési szerződésből egyértelműen és kétséget kizáróan kiderül, hogy a fix egységár nem tartalmazza a kompenzációs felárat, amely a kistermelőnek a fix termékár ellenértékén felül jár. Ezzel kapcsolatban az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 58. paragrafusának 1. bekezdése is nevesíti, hogy a termékértékesítés után az átvevő adóalany köteles a felvásárlási áron felül, de az ellenérték részeként kompenzációs felárat is fizetni. A szerződésben foglaltak és az azt követő szerződésteljesítés nem jogszabályszerű, melyet a felvásárlási jegy is tanúsít. A kistermelő nagy valószínűséggel megalapozottan és eredményesen fordulhat a bírósághoz polgári peres eljárásban Az alapul szolgáló mezőgazdaságitermék-értékesítési szerződés úgynevezett blankettaszerződés, melyet az egyes termelőkkel esetenként töltenek ki. A szerződés teljesítése jelen konstellációban nemhogy nem etikus, de jogszabálysértő szerződéses gyakorlat is kialakulhat ezzel kapcsolatosan. A megrendelő egyoldalú előnyt érvényesített, s ezzel egyidejűleg hátrányos helyzetbe hozta a kistermelőket” — hangzik a jegyzőkönyv szövege. A konkrét ügy kapcsán az agrárkamara etikai bizottsága — mivel a felvásárló cég nem tartozik jogkörükbe — az illetékes kamara hasonló bizottságához fordult, hozzájuk irányítva az ügyet, bízva abban, hogy megfelelő döntést hozva a szerződéses fegyelem erősödhet általa. Az agrárkamara egyik kiemelt célkitűzése éppen a szerződéses fegyelem megszilárdítása, amely az utóbbi időkben, bizony, gyakorta csorbát szenvedett. (lefler) Kertbarátoknak TIT-előadások A TIT mezőgazdasági szakosztálya, a Magyarok Világ- szövetsége, a Westsik Vilmos Népfőiskola, a kertbarátklubok és a biokultúraklubok az év utolsó hónapjában a hagyományoknak megfelelően folytatják „a kertészeti termelés” tematikájú szabadegyetemi előadássorozatukat. 1995. november 30-án (csütörtökön) 17 órától a TIT konferenciatermében (Nyíregyháza, Országzászló tér 8.) dr. Széles Csaba, a TIT mezőgazdasági szakosztályának elnöke tart előadást: Talajművelés és trágyázás a kertben címmel. Ezt követően dr. Németh Péter múzeumigazgató megyénk honfoglaláskori régészeti emlékeit eleveníti fel az érdeklődőknek. A Vasutas Művelődési Házban (Nyíregyháza, Toldi u. 23.) 1995. december 5-én 17 órától szintén két előadáson vehetnek részt az érdeklődők. Elsőként Tihanyi Ferenc, a Kertbarát Szövetség szervezőtitkára számol be az Országos Kertbarát Szövetség ez év november 10— 12-ei konferenciájáról, majd dr. Gyöngyösi Mátyás, a mezőgazdasági szakközépiskola tanára a gombatermesztésről tart előadást. A mezőgazdasági főiskolán decemberben is folytatódik a biogazdálkodás témájú előadássorozat, péntekenként 12 órától a főiskola 7-es termében. (/)