Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

ÜJ KELET Megyénk életéből 1995. november 30., csütörtök 3 A mumus A nagy össznépi rettegéshez két dolog szükséges. Egy nagy össznépi mumus és valaki(k), aki(k) ijeszgeti(k) vele az „ össznépet". Egy valamirevaló mumust arról lehet „felismer­ni” , hogy még senki sem látta és ezért mindenkinek másként jelenik meg a fantáziájában. Igazi rémítő erejét abban „ hord­ja” , hogy nincs. Egy valamirevaló ijesztgető pedig pontosan ezt a fantázia­dús retegéseffektust használja ki, és akkor profi igazán, ha nem igyekszik fátylakat lebbentgetni. Sőt! Manapság sokak kísérleteznek eme ártatlan lény (nemlény) háziasításával a magyar politikai élet baromfiudvarán. Ki­ki igényei és önnön méretei szerinti mumussal dolgozik. Van­nak almumusok, középmumusok és van az a bizonyos nagy és rettegett főmumus. A főmumus nem egy ember tulajdona, többen is igájukba kívánják fogni. Hatalmas, rémületes, meg­foghatatlan! Úgy hívják, hogy gazdasági összeomlás. Na már most. A „politikus” fogja magát, a csúcsmumust, és „beindul, mint a Samu kutyája a romlott tejföltől". Ha nem kell a pakk vagy csomag (nem kívánt törlendő), akkor jön a mumus! Ha most megadjuk a követelt béreket, akkor jövőre A La­jos „úgyis behozza ezt a veszteséget és „leinflálja”. (O. A Lajos. Csak úgy egyszerűen leinflálja. —sic!) Akkor pedig jön a mumus! Ha a Valutaalap, a Világbank vagy a kö- rösztanyám összevonja a szemöldökét, akkor is jön a mu­mus! Az összeomlásmumus. Mert ugyan mi is történhet? Káosz? Miért? Most mi van? Szervezett káosz. Nem kapna fizetést három hónapig a ma­gyar? Miért? Most kap? Kap, már évek óta csökkenő „ten­denciával” . Az állandó csökkenés eredménye sem más, mint a nulla... Félreértés ne essék. Nem vágyakozom szemtől szembe ta­lálni magam a csúcsmumussal. Nem vagyok az összeomlás híve. (Bár sokan azt mondják, hogy akkor legalább egy-két hónap alatt meglenne a „ tabula rasa", és tiszta lappal lehet­ne kezdeni az egészet.) Stabilizációt ígérnek. Megjegyzem, jó lenne, ha EZT nem stabilizálnák... Meggyőződésem, hogy ez nem is a mienk, hanem az or­szág ügyeletes vezetőinek mumusa. Egy összeomlás őket hoz­ná lehetetlen helyzetbe, nem a népet. A népet ugyanis nem lehet leváltani — mondta hajdan egy nagyon okos ember. Okét viszont akkor le kéne, ha összeomlana, az amit ma gaz­daságnak titulálnak... Akkor miért minket próbálgatnak ré- mítgetni vele? Nem vagyunk mi már olyan félősek. Pontosan annyival vagyunk bátrabbak, amennyire a mumustulajdono­sok gyávábbak. Csak nehogy az történjen, mint a mi szegény megboldo­gult unokanénikémel, aki le akarta önteni az éjszaka szerelmeskedő macskákat egy kancsó jéghideg vízzel, de amikor „lendületet" vett, a víz mind az őfejére zúdult. —tai— Hűtőházi kerekasztal Zöldség-és gyümölcshű- tőházak létesítésének lehető­ségeit megvitató konferenci­át és üzletember-találkozót szervez a nyíregyházi GATE Mezőgazdasági Főis­kolai Kar (GATE-MFK) és a budapesti Hűtő- és Klí­matechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) de­cember 11-én, hétfőn a me­zőgazdasági főiskolán. A rendezvény elnöki tisz­tét dr. Sinóros-Szabó Bo­lond, a főiskola főigazgató­ja tölti be, a konferencia le­vezető elnöke Gaál Ferenc, a HKVSZ képviselője lesz. Az ünnepélyes megnyitóbe­szédet dr. Zilahi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke tartja, majd a szót Buzássv Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályve­zetője veszi át, aki a gyü­mölcs- és zöldség-tárolás hazai agrárgazdasági szere­péről tart előadást. Ot az elő­adói pulpituson dr. Galó Miklós, a főiskola fő­igazgatóhelyettese követi, aki a megyei gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve tárolás helyzetét jeleníti meg. A gyömölcshűtés tech­nológiai kérdéseit Prof. Dr. Sass Pál, a kecskeméti KÉÉ Kertészeti Főiskolai Kar fő­igazgatója elemzi. A hű­tőtárolás technológiai köve­telményeiről dr. Sáray Ta­más, a KÉÉ docense mond­ja el a tapasztalatait. Magá­ról a hűtőházak létesítésének lehetőségeiről Varga Ágnes gépészmérnök tart előadást, majd a délelőtti program zá­rásaként a résztvevők átte­kintik a létesítés finanszíro­zási, támogatási lehető­ségeit. A meghirdetet üzletember találkozó a kora délutáni órákban kezdődik dr. Tom- csányi Pál akadémikus, az MTA marketing bizottsága elnökének vezetésével. —vip— Diákmunka Befejeződött a kukorica ara­tása, ezért tisztítás után gabo­nafélék betakarítására alakítják át gépeiket a baktalórántházi Mezőgazdasági Szakmunkás- képző tanulói. Kép és szöveg: Dojcsák Vízjogi engedély szükséges az öntözéshez * ígéret van, de pénz?! Az elmúlt hetekben a csapa­dékos időjárásnak köszönhető­en a szakemberek és az érintet­tek fokozottan figyelték a me­gyebeli folyók vízjárását, a fo­lyók vízszintjének alakulását. A kritikus időszakban naponta tudósítottunk az aktuális hely­zetről, az ár levonultával azon­ban arról faggattuk a Felső-Ti- sza vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársát, hogy áll a belvíz- védelem... — Most elsősorban a belvíz- védelmi művek állapotáról kell beszélnünk —jelentette ki ha­tározottan Kerti Andor, az igaz­gatóság osztályvezetője —: a csatornákról, a szivattyútele­pekről és a tározókról. Az igaz­gatóság területén 6600 kilomé­ter a csatornák hossza. ( Ebből 1609 kilométer az igazgatóság kezelésében áll, 2669 társulati csatorna és 2300 önkormány­zati illetve magántulajdonban van.) A Tisza—Szamos közben a csatornák jellegzetéssége az alacsony esés és a csak gravi­tációs rendszer. Éppen ezért rendkívül fontos szerep jut a vízkormányzásnak és annak, hogy milyen a csatornák álla­pota. Sajnos ez utóbbi fokoza­tosan romlik, ami elsősorban abból adódik, hogy a csatorna- partnak csak az egyharmadát tudtuk forráshiány miatt leka­szálni. Ráadásul csatornakot­rásra és iszapolásra is csak ott volt lehetőség, ahol célzottan állt rendelkezésre a pénz. Pedig az iszapolással a kaszálást is megoldanánk néhány évre. Szivattyútelepeink —- 27 te­lep van az igazgatóság kezelé­sében — általában üzemképe­sek, de nem üzembiztosak. Mű­ködtethetők de nem tudni, hogy bírják-e a folyamatos terhelést. Komoly felújítási munkát igé­nyelnének... Ami biztos: még az idén befejeződik a tibor- szállási szivattyú mélyépítése, és jövőre már üzembe helyez­zük. Ezzel a nagyecsedi szi­vattyútelep gőzzel üzemelő szi­vattyúit mentesítjük. A villany- motoros rész továbbra is mű­ködni fog, de a gőzös a jövő­ben műemlék lesz. — Mi a helyzet a többi szi­vattyúval? — További 11 telep rekonst­ruálását kellene végrehajtani, aminek a költsége százmilliós nagyságrendű. A jelen helyzet­ből és a pénzügyi lehetőségek­ből kiindulva nem látom reális esélyét annak, hogy rövid időn belül megvalósulhatnának ezek a tervek. —Biztatóbb a kép a tározók­nál? — Nem mondhatnám... A tá­rozók legnagyobb gondja a víz­hiány és a feliszapoltság. Az utóbbi időben kiszáradt a ro- hodi és a nagyréti tározó, a va­jaiban és az oláhrétiben pedig alig van víz. A leveleki és a harangodi tározó az, ahol egész évben megfelelő mennyiségű víz állt a rendelkezésre. Emel­lett az árhullámokból sikerült többször is feltölteni a rétközi tavat. Jövőre várhatóan elindít­juk az úgynevezett tározó­programot, amire 11 millió fo­rintos ígéret van. — Mi a lényege ennek a programnak? — Víztakarékossági okok miatt szeretnénk kettéválaszta­ni a nagyréti tározót. Aszályos időben csak az egyik meden­cében lesz víz, aminek előnye, hogy kisebb felületen kisebb a párolgás, tehát több víz marad meg. Ennek köszönhetően egész évben elfogadható lenne a vízszint. A tározókkal kap­csolatban szeretném felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy az öntözéshez vízjogi en­gedély szükséges, éppen ezért már most kezdjenek ez ügyben intézkedni az érintettek! — Nem esett szó az aszály­kár-elhárításról. .. — Annak ellenére, hogy a megyének csaknem az, egész területe veszélyeztetett vagy fokozottan veszélyeztetett bel­vízzel, akadnak vízhiányos ré­szek is. Ilyen például a Nyír­ség, amelyre jövőre készítünk tanulmányt a felszíni vízkész­let pótlásának lehetőségeiről. Ennél konkrétabbat egyelőre nem tudok róla mondani... Csövesek tanyája? Talán Pató Pál úr lakhatott ebben a valaha szebb napo­kat látott épületben. Nyíregy­házán, a Tavasz és a Hunyadi utca sarkán. Az ajtókat és az ablakokat már majd mind ki­szedték és elhordták tűzifá­nak. Az elmúlt néhány évben az idő sok sebet ejtett a há­zon, de még áll. Alkalmi szak­emberek elkezdték a bontá­sát, amit ideje volna az illeté­keseknek befejezniük, mert veszélyt jelent az erre közlekedők számára. Leg­alább az önkormányzat oda­figyelhetne egy kicsit job­ban! Vagy ráérünk arra még? — Schwarz — Etikátlan felvásárlások A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara etikai bizott­sága az elmúlt hét végi ülésén a termelő és a felvásárló viszo­nyáról tárgyalt. Az utóbbi — sajnálatos jelenségként — piaci magatartásával vétett az etikai szabályok ellen, magyarán fittyet hányt a megkötött szerződésre, nem a megállapodás szerinti áron fizette meg a termelőt — tájékoztatta lapunkat Bíró Miklós, a megyei agrárkamara ügyvezető alelnöke a szerződő felek nevé­nek mellőzésével. Esetünkben a kistermelő csemegekukorica értékesítésére kö­tött szerződést 12 Ft/kg-os fix áron a felvásárló cég képviselőjével. Innentől a jegyzőkönyv szövegéből idézünk. „A rendelkezésünkre álló okmányok alapján megállapítható, hogy az 1995. március 24. napján megkötött mezőgazda- ságitermék-értékesítési szerződés szerint a megrendelő vállalta, hogy a mezőgazdasági terméket meghatározott, fix egységáron átveszi a termelőtől. A szerződésnek ezen kitétele egyértelműen a termék ellenértékeként jelöli meg a fix árat kilogrammonként, míg a felvásárlási jegy ezzel ellentétes tartalmú, ahol az egységár ennél alacsonyabban van meghatározva, erre számolták rá a 12 százalékos kompenzációs felárat. Tekintettel arra, hogy a kistermelő adóalanyisággal nem ren­delkezik, jogosult a kompenzációs felárra. A mezőgazda- ságitermék-értékesítési szerződésből egyértelműen és kétséget kizáróan kiderül, hogy a fix egységár nem tartalmazza a kom­penzációs felárat, amely a kistermelőnek a fix termékár el­lenértékén felül jár. Ezzel kapcsolatban az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 58. paragrafusának 1. bekezdése is nevesíti, hogy a termékértékesítés után az átvevő adóalany köteles a felvásárlási áron felül, de az ellenérték része­ként kompenzációs felárat is fizetni. A szerződésben foglaltak és az azt követő szerződésteljesítés nem jogszabályszerű, melyet a felvásárlási jegy is tanúsít. A kistermelő nagy valószínűséggel megalapozottan és eredménye­sen fordulhat a bírósághoz polgári peres eljárásban Az alapul szolgáló mezőgazdaságitermék-értékesítési szerződés úgyneve­zett blankettaszerződés, melyet az egyes termelőkkel esetenként töltenek ki. A szerződés teljesítése jelen konstellációban nem­hogy nem etikus, de jogszabálysértő szerződéses gyakorlat is ki­alakulhat ezzel kapcsolatosan. A megrendelő egyoldalú előnyt érvényesített, s ezzel egyidejűleg hátrányos helyzetbe hozta a kistermelőket” — hangzik a jegyzőkönyv szövege. A konkrét ügy kapcsán az agrárkamara etikai bizottsága — mivel a felvásárló cég nem tartozik jogkörükbe — az illetékes kamara hasonló bizottságához fordult, hozzájuk irányítva az ügyet, bízva abban, hogy megfelelő döntést hozva a szerződéses fegyelem erősödhet általa. Az agrárkamara egyik kiemelt célki­tűzése éppen a szerződéses fegyelem megszilárdítása, amely az utóbbi időkben, bizony, gyakorta csorbát szenvedett. (lefler) Kertbarátoknak TIT-előadások A TIT mezőgazdasági szak­osztálya, a Magyarok Világ- szövetsége, a Westsik Vilmos Népfőiskola, a kertbarát­klubok és a biokultúraklubok az év utolsó hónapjában a ha­gyományoknak megfelelően folytatják „a kertészeti terme­lés” tematikájú szabadegyete­mi előadássorozatukat. 1995. november 30-án (csütörtö­kön) 17 órától a TIT konfe­renciatermében (Nyíregy­háza, Országzászló tér 8.) dr. Széles Csaba, a TIT me­zőgazdasági szakosztályának elnöke tart előadást: Talajmű­velés és trágyázás a kertben címmel. Ezt követően dr. Németh Péter múzeumigazgató me­gyénk honfoglaláskori régé­szeti emlékeit eleveníti fel az érdeklődőknek. A Vasutas Művelődési Házban (Nyíregyháza, Toldi u. 23.) 1995. december 5-én 17 órától szintén két elő­adáson vehetnek részt az érdeklődők. Elsőként Tihanyi Ferenc, a Kertbarát Szövet­ség szervezőtitkára számol be az Országos Kertbarát Szö­vetség ez év november 10— 12-ei konferenciájáról, majd dr. Gyöngyösi Mátyás, a mezőgazdasági szakközépis­kola tanára a gombatermesz­tésről tart előadást. A mezőgazdasági főis­kolán decemberben is folyta­tódik a biogazdálkodás témá­jú előadássorozat, pénteken­ként 12 órától a főiskola 7-es termében. (/)

Next

/
Thumbnails
Contents