Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-29 / 280. szám

8 1995. november 29., szerda Közelkép // Őrizve a hagyományokat — de az egyház nélkül Az Új Kelet már többször tájékoztatta olvasóit, hogy az : evangélikus egyház az önkormányzattal kötött korábbi meg­állapodással ellentétben természetben kéri vissza a nyíregy­házi Kodály Zoltán Általános Iskolát. (Az eredeti dokumen­tum alapján a jövő tanévtől a 12. Számú Általános Iskolát kapta kártalanításképpen. — a szerk.) Az intézmény vezetője, Alexa László felmérése alapján a pedagógusok 79, a tanulók szüleinek 89 százaléka továbbra is az önkormányzati tulaj­don mellett voksolt. Lapunk értesülése szerint a képviselő- testületen belül már megindult a lobbizás a tulajdonosváltás mellett és ellen. A szülők közleményben fordulnak Nyír­egyháza evangélikus polgáraihoz, amelyben többek között az alábbi véleményüknek adnak hangot: Az iskola gazdag hagyományrendszerének eredménye­képpen nem túlzás, hogy az intézmény világhírnévre tett szert. A magas szintű zenei oktatás azonban nem öncélú, hiszen a kodályi szellemben a gyermekek általános művelt­sége sem szenved csorbát, sőt a továbbtanulás aránya ebből az iskolából az egyike a legjobbaknak a városban. A szülők kifejtik, hogy az intézmény és az egyházak kapcsolata pél­damutató. Az iskola támogatásával a különböző felekeze­tek zavartalanul végezhetik a hitoktató munkát. Az evangélikus egyház által kért tulajdonváltással kap­csolatos észrevételeik semmiképpen sem az egyház ellen irányulnak: a javasolt három párhuzamos osztály indítása a jelenlegi teremszám mellett nehezen elképzelhető, legfel­jebb csak a délutáni oktatás bevezetésével oldható meg, amely szakmai visszalépést jelent. Átgondolatlannak tart­ják, hogy a területről felvett gyerekek hatéves korukban a szülői háztól elszakadva kollégiumban lakjanak. Tisztázatlan, milyen lesz az anyagi helyzet a tulajdonos- váltás után: lesz-e lehetőség az épület felújítására, a tetőtér átépítésére, amelyhez több százmillió forint szükségelte­tik. Érthetetlen, miért nem tart igényt a presbitérium eluta­sításuk esetén a 12. Sz. Általános Iskolára? Miért nem óhajt az egyház hagyományokat teremteni egy kevésbé markáns múlttal rendelkező intézményben? Miért tekinti köteles­ségének az evangélikus egyház az őseik által épített isko­lát visszaszerezni? Véleményük szerint nem kell azt vissza­szerezni, amit soha sem veszítettek el, hiszen az iskola az ősi tirpák hagyományoknak megfelelően, mindig is Nyír­egyháza várost és lakóit szolgálta. Az iskolavezetőség és a szülők reményei szerint ez továbbra is így lesz tulajdonos- váltás nélkül, de együttműködve az egyházakkal, meg­őrizvén a kodályi és az egyetemes magyar kultúra hagyo­mányait. m ^ UJ KELET Nyíregyháza idegenforgalmi koncepciója Lehetünk-e a „kelet-nyugat kapuja” Nemrégiben fogadta el a nyíregyházi képviselő-tes­tület a megyeszékhely idegenforgalmi koncepcióját. Turcsik Lászlónak (FIDESZ MPP) az idegenforgalmi albizottság vezetőjének igen jó véleménye van az el­készült anyagról: A közterületre kerülő cserjék és facsemeték kiülte­téséről pénteki szántunkban tudósítottunk. Ennek mód­járól Soltész József, a közterületfenntartó kft. ügy­vezető igazgatója adott tájékoztatást. Utólag még annyit: többen felhívták szerkesztőségünket, azt kér­dezték, hol lehet a cserjéket igényelni. Az igényeket mind a lakosság, mind a közterületek részéről a vá­:ati képviselőjének lehet je­lég le semmiről, mert kőke­lasztókerület önkornt: lezni. Senki sem ményre fagyott a f nü őszerű az ültetés.- Nagyon fontos, hogy fog­lalkozzunk az idegenforgalom­mal, hiszen jelentős a gazda­ságélénkítő hatása, ami mun­kahelyteremtéssel jár. Azért is fontos foglalkozni a témakör­rel, mert ha odafigyelünk rá, akkor rendezettebb, tisztább lesz környezetünk. Azt be kell látnunk, hogy városunknak — például Egerhez képest — alig van történelme, műemléke. Idegenforgalmi vonzerőnknek elsősorban mélységes vendég­szeretetünket tudjuk ajánlani. Várhatóan a közeljövőben a Tourinform megyei kirendelt­ségére támaszkodva a város- központban megszervezzük egy nyíregyházi információs iroda létrehozását. A Kossuth téren nyíló iroda szolgáltató, de nem nyereséget termelő lenne, információközvetítő szerepet tölt majd be. Nem elképzelhe­tetlen, hogy kapcsolódni fog az Intemet-hez. Természetesen az ott dolgozóknak tájékozott­nak kell lenniük a megyében található nevezetességekről, i Romanovits István, a Város- fejlesztési iroda vezetője sze­rint, ha a jövőben nem ad jelentős támogatást az önkor­mányzat a temetők fejlesztésé­re, fenntartására akkor a teme­tők állapota hosszabb távon nem felel meg a jogszabályok­nak, illetve a helyi rendelet előírásainak. Ez olvasható ab­ban az előterjesztésben, ame­lyet a nyíregyházi képviselő- testület hétfői ülésén vitat meg. A nyíregyházi önkormány­zat tulajdonában jelenleg nyolc temető van, amelyek közül a Déli temetőt és a Hősök temetőjét kivéve hatban a mai napig is temetnek. Az Északi temetőben nyolc kilométer Az ügyvezető igazgatótól megtudtuk, Nyíregyháza köz­útjait a megyei közúti igazga­tósággal közösen takarítják. A nagykörút és az abból kiindu­ló egy-, illetve kétszámjegyű főutak, valamint a Nyírszőlősi és a Kemecsei út tisztítása a közúti igazgatóság feladata. Minden egyéb utat a „köztér” takarít. A fennmaradó úthálózatot fontosság szerint négy kategó­riába sorolták. Nagyobb hava­zás esetén a tömegközlekedés útvonalán kezdik el a takarí­tást. Ez összesen 150 km-es út­szakaszt jelent. Sóval csak eze­ket az utakat szórják le, szük­ség szerint. Ezt követően men­nek a munkagépek az egyéb nagyforgalmú utakra. Ebből is van 110 kilométernyi a város­ban. A tolólapozás után ezeket az utakat csak homokkal szór­ják le. A harmadik fokozatba sorolták az egyéb szilárd bur­kolatú utcákat, míg a negye­dikbe a külterületek burkolt, és földútjait. Ez utóbbi két kate­góriába tartozó területeken csak tolólappal tisztítják a bur­kolatot, sem sóval, sem homok­kal nem szórják le. Ennek oka részben a kömyezetkímélés, részben a költségmegtakarítás. Sóval vagy homokkal? Ezen felül 364 buszmegállót kell csúszásmentesíteni, és több mint 166 ezer négyzetméter járdáról eltakarítani a havat. (Itt jegyezzük meg, hogy érvény­ben van még az a rendelet, mely szerint mindenki köteles a háza előtti járdarészt letaka­rítani, és sóval, salakkal vagy homokkal leszómi jegesedés esetén. Ez a társasházakra is vonatkozik!) Jelenleg a kft.-nek négy, úgy­nevezett toló-szóró vezérgépe és hat tológépe van. A hóü­gyelet azt jelenti az itt dolgo­zóknak, hogy amikor nagyobb havazás várható, a vezérgépek kezelői éjjel-nappali ügyeletet tartanak. A csapadék jelzett megérkezése előtt az elsőfokú útvonalakon előre kiszórják a sót, így az könnyebben lesz latyakos. A sózott hó akkor válik igazán kásássá, amikor megindul rajta a forgalom, és a gépkocsik kerekei összedarál­ják a havat. A legrosszabb a hajnali hó­esés. Ha reggel hatkor hull az égi áldás, akkor a sót még ki tudják szómi, de arra már nem marad idő, hogy a munkagépek a hóakadályt le is tolják az út­ismerniük kell az adott időpontban zajló megyei prog­ramokat. Ha pedig egy idelá­togató Tiszacsécsén meg akar­ja nézni a Móricz-házat, akkor az kapjon arról információt, hogy miképpen jut el oda. Ki kell alakítani a megyeszékhely közúti információs táblarend­szerét is. — Az önkormányzat számára az idegenforgalom nem kötelező feladat. Mit vál­lal mégis magára? — Az önkormányzat lehe­tőséget ad az információáram­lásra, a közműveket olyan ál­lapotba hozza, hogy egyál­talán beszélhessünk ezen a vi­déken idegenforgalomról. A jövőben az eddigieknél sokkal jobban meg kell jelennie a megyeszékhelynek a Nyírségi Ősz rendezvényein, illetve a nyári egyetemeken. Nagyon fontos az is, hogy helyi idegen- forgalmi beruházásokra, vállal­kozásoknak adókedvezményt adjon a város. — Miért a Tourinformmal keresik a kapcsolatot, és miért hosszú burkolatlan út van. Kü­lönösen nehéz a közlekedés, a sírok megközelítése a terület első részében tavasszal, ősszel és esős időben. A szakemberek első lépésként másfél kilomé­ter szilárd burkolatú út megépí­tését sürgetik. Fontos lenne a csapadékelvezetés is, hiszen évente 4-500 panasz érkezik a Temetkezési Vállalathoz, mert az esőzések és olvadás során a víz elmosta a sírt, a síremléket. Aj, Északi temetőben jelenleg csak a kapuk környékén van némi világítás, így sötétedés­kor a temetőbe látogatók köz­lekedni nem tudnak. Oroson gondot jelent, hogy a református köztemetőt jelen­ről, mert időközben megindul a forgalom. Ilyenkor szoktuk legjobban szidni a „köztert”. A terek és a közterületeken lévő járdák tisztítására 10 kis­gép áll rendelkezésükre, ezen­kívül negyven dolgozó moz­gósítható időszaki munkákra. Nagy havazás esetén rendkívü­li hómunkásokat is felvesznek. A nappali műszakban 90 forin­tot fizetnek óránként, éjszaká­ra 117 forint az órabér. Kísérletképpen a Jósavá- rosban decembertől elkezdik a szelektív hulladékgyűjtést. Az üvegek begyűjtésére konténe­reket helyeznek ki: külön nyí­lás lesz a színes és külön a fehér üvegeknek. A papírhulladékot úgy tervezik különválasztani, hogy a lépcsőház földszintjére levitt és egy helyen gyűjtött pa­pírhulladékot a kukások nem keverik a többi közé. A tavaszi hulladékgyűjtés­hez hasonló akciót egyelőre nem terveznek. Ha egy lakó­körzetben az ott élők megszer­vezik, hogy egy helyre gyűj­tik a feleslegessé vált lomokat, akkor a Közterületfenntartó Kft. a megbeszélt időpontra kimegy, és elszállítja azokat. — Schwarz — Turcsik László nem a megyei közgyűlés által alapította NYÍRTOURIST-tal? — A koncepció elkészítése előtt igyekeztünk tapasztalato­kat gyűjteni. A NYIRTOU- RIST gazdasági vállalkozás, nyereséget kell termelnie. Az ország nagyon sok városában azt bizonyítja a tapasztalat, hogy az önkormányzati infor­mációs iroda — amelyet nevez­hetünk akár adatbanknak is — akkor tudja ellátni a leghaté­konyabban a feladatát, ha nem a nyereségre törekszik. — Ön igen lelkesen beszél az idegenforgalom fontosságá­ról aközben statisztikai adatok bizonyítják, hogy jelentősen visszaesett az érdeklődés Ma­gyarország iránt, ráadásul ez a visszaesés a térségünkre néz­ve az átalagosnál nagyobb... — Nyíregyházán nem jel­lemző^ csökkenés, én nem lá­tom sötétnek a helyzetet. Hul­lámzónak ítélem meg a megye iránti érdeklődést. Szerintem rövid időn belül élénkülni fog az idegenforgalom. —Hisz még abban, hogy egy­szer a „kelet-nyugat kapuja” leszünk? — Igen, mert a kelet felé in­duló ember itt találja meg az utolsó nagyvárost, ahol elfo­gadhatóak a körülmények. Nyíregyházának gazdasági és idegenforgalmi szempontból is sokat jelentene, ha megköze- líthetőbb lenne, éppen ezért az autópálya megépítése létkér­dés számunkra. Nem mindegy, hogy a fővárosból a jelenlegi három óra utazás helyett, két óra alátt érnek majd ide az érdeklődők. Száraz Attila netői teendő leg csak kerülővel lehet a ra­vatalozótól megközelíteni. Már elkészült egy olyan terv, ami a nagy távolságot egy bur­kolt út építésével 400 méterre csökkenti. Ahhoz, hogy az orosiak a jövőben is ott térje­nek örök nyugalomra, újabb parcellák kialakítására van szükség. Borbányán és Nagyszálláson a temető nincs körbekerítve, így az állatok gyakran beté­vednek a sírkertekbe. A borbá­nyai temetőt megközelítő út évenkénti többszöri karbantar­tás ellenére is olyan kátyús, hogy méltatlan a halott teme­tésre való kiszállításához. A megépült ravatalozóban nincs villany, víz, a padozat durva beton, tisztántartása nem mél­tó a kegyelethez. A sóstóhegyi az egyetlen olyan működő temető, ahol ra­vatalozó, szertartástér nincs. Az elhunytakat a szabad ég alatt, az időjárás viszontagságainak kitéve ravatalozzák fel... Hétfőn a képviselőknek nem csak arról kell dönteni, hogy a nagy pénztelenségben melyik temetőben, milyen problémát próbálnak meg először megol­dani, hanem arról is dönteniük kell; mi legyen a Déli temető sorsa. Vagy az ide temetettek exhumálása után közművesí- tik, majd értékesítik a terüle­tet, vagy rendbe teszik, kerítést építenek és így kegyeleti park­ká alakul át a Déli temető. Utazni kell, de mennyiért? Január elsejétől valószínű­leg drágábban utazunk majd Nyíregyháza autóbuszain. A ; tervezet szerint az elővé­telben váltott jegy 40 forint helyett 50 forintba kerül, a délelőtti kedvezményes jegy pedig 30 forint helyett 40 fo­rintba. Az autóbuszon a gép­kocsivezetőtől vásárolt je­gyek ára ezt követően 50 fo­rint helyett 70 forint lesz. Az egyvonalas bérlet ára ja­nuár elsejétől 936 forintra — 732 volt — emelkedik. Drá­gul az összvonalas bérlet is, 1092 forint helyett 1398 fo­rint lesz, a tanuló- és nyug­díjasbérlet ára 419 (273) fo- ' rint. A fentiekből is kitűnik, hogy a legnagyobb a drágu­lás a tanuló- és nyugdíjas­bérleteknél, aminek az az oka, hogy a Pénzügyminisz­térium 1996-ra mérsékli az ehhez a bérletformához nyúj­tott árkiegészítését. A jelentős viteldíjemel­kedést Ignéczi László, a Sza­bolcs Volán Közlekedési Rt. vezérigazgatója az idei 28- 29 százalékos inflációnöve­kedéssel, és azzal indokol­ta, hogy 1995-ben csak 20 százalékkal emelkedtek a buszjegyárak Nyíregyhá­zán. Sajnos, a megyeszékhe­lyen egyre több utas az au­tóbuszokon a gépjármű- vezetőtől vásárolja meg me­netjegyét. Amennyiben a je­lenlegi 25 százalékos arány tovább növekedne, akkor a tömeges jegyváltás akadá­lyozná a felszállást. Ezért szerepel az előterjesztésben a korábbi 50 forint helyett 70 forintos tervezett ár. Az előterjesztéssel kap­csolatban a nyíregyházi képviselők hétfőn az önkor­mányzati ülésen fejthetik ki a véleményüket. (sz a.)

Next

/
Thumbnails
Contents