Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-29 / 280. szám

ÜJ KELET ' Közelkép 1995. november 29., szerda Közmeghallgatás 1995. november 27., Nyíregyháza A pénztelenség nem mindenre válasz Maradnak a foghíjak? Varga Györgynét a Síp utca és környékének sorsa érdekel­te. Megvalósul-e az ígért köz­park, vagy marad minden a régiben? A jelenlegi állapot az ott lakóknak már azért sem jó, hiszen ingatlanaik a bizony­talanság miatt eladhatatlanok­ká váltak. Egyes házakat már megvásárolt az önkormány­zat, másokat még nem. Szük­ség lenne valamilyen biztos pontra, mert így szinte érték­telenné vált mindaz, amiért eddigi életükben dolgoztak. S a város érdeke is azt kívánja, hogy minél hamarabb kapjon új arcot ez a rész, hiszen az autóbuszok ki tudja hány ide látogatót visznek erre, a bel­város foghíjait mutogatva. Kutyába Mostyák Andrásáé a vasút­állomás szomszédságában élve kérdezte, hogy mi az ön- kormányzat terve az ott lévő parkokkal. Néhány évvel ez­előtt ugyan rendbe tették, de azóta mintha mostohagyerek­ké vált volna. Többszörös gócpontja a városnak, hiszen egymás hegyén-hátán állnak itt az autóbuszok, autók, ta­xik, s a szedett-vedett állomá­son átvergődve ugyanolyan rendezetlenségbe csöppen a hozzánk érkező. Az itt lakók pedig nem szívesen sétálnak már otthonuk környékén, ne­hezen találnak nyugalmat. Mint ahogy félnek a játszóte­rekre levinni gyermeküket, az unokákat, hisz hiába van a városnak ebrendelete, ha azt Hova lett a nyugalmunk? Márkus László a Szarvas utca és a Tompa Mihály utca környékén szeretne több ga­rázst látni, s szerinte erre a legmegfelelőbb hely a Szar­vas utca és Móricz Zsig- mond utca kereszteződésé­nél lévő tér lenne. A Vécsey közi kocsma arról híres sze­rinte, hogy ott minden héten valakinek levágják valami­jét. Mondjuk a fülét. Leg­utóbb egy orr távozott a gaz­dája nélkül. Tenni kellene a környék biztonsága érdeké­ben, mint ahogy nagyobb odafigyelést és támogatást érdemelne a hét polgárőrcsa­pat 200 önkéntese is! Az oldalt írta: Tapolcai Zoltán Fotók: Csonka Róbert se veszik? sokan kutyába se veszik, s nem csak a kijelölt helyeket használják sétáltatásra, futta­tásra, idomításra. Harmadik kérdésében Mostyák And­rásáé a helyi adókról érdek­lődött, hogy vajon jövőre fi­zetni kell-e azoknak, akiknek mondjuk van egy víkendhá- zuk vagy egy üdülőjük? Pénzt, paripát, fegyvert! Berencsi Gyula alpolgár­mester, a közbiztonságért felelős önkormányzati veze­tő úgy vélte, az elmúlt idő­szak nagy eredménye, hogy az egykori két polgárőrség mellé még öt szerveződött, és újabb kettő alakul a na­pokban. A rendőrséggel való szoros együttműködés szentesítése már az új kapi­tány feladata lesz, tehát meg kell várni, míg kinevezik azt. A technikai fejlesztésben pe­dig továbbra is partner lesz a város. Márkus László kérdései­ből a főépítész, Veres István a garázsokat vállalta magá­ra. Holnap, csütörtökön a 12-es iskolában lesz lakos­sági fórum garázsépítésről az Érkertben lakóknak! Ahhoz, hogy Nyíregyháza város működőképes marad­hasson, jövőre legalább 150 milliót vagyonából kell felél­nie — mondta Csabai Lászlóné polgármester hétfőn a köz­meghallgatás nyitószavaiban. De annak a tízegynéhány várospolgárnak, akik közügyek szószólóiként ültek a dísz­terem hátsó soraiba, egyetlen mondattal mindenre meg­adta a választ: csak néhány milliónk lesz fejlesztésre 1996- ban. Levegőt a belvárosnak! Veres István főépítész vála­szában elmondta, hogy a kép­viselő-testület a közpark léte­sítését a Síp utca környékén elfogadta, az itt lévő ingatla­nok több mint fele már a vá­ros tulajdonában van. Jövőre kerül a képviselők elé az a rendezési terv, amely a vég­leges arcát mutatja meg a te­rületnek, s ha ehhez pénzt is megszavaznak, nincs akadá­lya minden érintett ház meg­vásárlásának. A forgalom jobb megszervezése szintén nem tűr halasztást, nem sza­bad várni és hivatkozni a Kis­körút megépítésére. A polgár- mester asszony kiegészítésé­ben még hozzátette, hogy a görög katolikus egyház ide szeretne kollégiumot építeni, amely fontos része az át­alakításnak.Végül türelmet kért minden érintettől, ígérve, hogy a város kötelezettségé­nek hamarosan eleget fog ten­ni. Az állomás környékéről már nem tudott a főépítész ilyen megnyugtatóan szólni. Az eredeti tervek szerint a vasútállomás átépítésével egy időben, a síneknél induló aluljárót az épület és az út alatt is átvezetve lehetett vol­na megoldást találni a zsú­foltságra. Időközben azonban a Közlekedési és Távközlési Minisztérium elállt korábbi ígéretétől, nem ad pénzt a megépítésére, s erre a követ­kező öt évben sincs esély. A város az állomással szembe­ni tér egy részének kereske­delmi értékesítéséből befolyt összegből tenné rendbe a zöldterületeket, míg ahol erre megfelelő helyet tud kialakí­tani, garázsok építését szor­galmazza. Mint a heringek? Juhász Istvánná és Bodó Ferenc a Sóstóhegyiek gond­ját sorolta. A Muskotály ut­cán egyik napról a másikra át­helyezték a buszmegállót. Kanyarba tették, a kiserdő alá, kivilágítatlan részre. De kinek a kérésére? A buszmeg­állóhoz közel, a Szabó Lőrinc utca sarkán évek óta üresen áll egy telek. A csavargók ta­nyája, a szemét, a gaz, a par­lagfű melegágya. A városrészre sajnos na­gyon ritkán jár busz, s azon aztán csak úgy lehet utazni, mintha heringek lennénk! Pedig a csuklós buszok ott állnak bent a Volán telephe­lyén! A Korányit és a Pazonyi utat összekötő szakasz helyett inkább a Sóstóhegyre vezető utat kellett volna megépíteni, mert akkor a busz nem vára­kozna három vasútátkelőnél, s akkor valóban csökkenne a tumultus reggelente a Morgó temetői csomópontnál. Most ennyire tellett! Az illetékesek sem tudták a választ a megálló áthelyezé­sére, annál inkább Földes Ist­ván, a terület képvislője, aki szerint az erősebb elve alap­ján olyasvalaki tetette arréb a megállót, aki nem szerette, hogy az ablaka alatt szállnak le, s fel a sóstóhegyiek. Csabai Lászlóné adatokkal tudta bizonyítani, hogy a Pa­zonyi átkötő jelentősen csök­kentette a Morgó temetőnél tapasztalható zsúfoltságot. Másrészt ez az út úgy került negyvenmillióba, hogy ebből 10 millió állami támogatás volt. A Sóstóhegy—Korányi összekötő 100 milliós beruhá­zás, a másik nagyon fontos, a Tiszavasvári—Tokaji úti pe­dig 200 milliós. S az 1996-os teljes fejlesztési alap 400 mil­lió forint. Talán december 6- án, az illetékes államtitkár lá­togatásakor sikerül ígéretet kapni a támogatásra. Talán. Addig is, a Korányi szélesí­tésével tovább lehet enyhíte­ni a zsúfoltságot. Ingatag még az ingatlanadó! Szilágyi Zsolt, az Adó- és Illetékiroda vezetője a decem­ber 4-ei testületi ülés előtt még nem szívesen beszélt konkré­tumokról, hiszen a képviselők döntése kell újabb adók beve­zetéséhez. A tervezet szerint a vállalkozókat érintő ipar­űzési adó emelkedne, amely­nek mértéke csak most érné el a többi nagyvárosban már 1995-ben is alkalmazott érté­ket. A politikai tárgyalások után úgy tűnik, egészítette ki Csabai Lászlóné az elhang­zottakat, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek után (üdülő, hétvégi ház, üz­leti célra használt garázsok) kell majd adót fizetni 1996- ban. A 4 millió forint feletti értékkel rendelkező lakások tulajdonosai, úgy tűnik, egye­lőre nem fizetnek a tulajdo­nukban lévő ingatlan után, de 1997-ben már biztosan egy új helyi adó alanyává válnak. A gépjárműadó változásairól még pontos információval nem tudtak szolgálni. Két szék között a pad alá? Dezső lmréné azok nevé­ben szólt, akik a Semmel­weis illetve a Moszkva utca környékére tervezett építke­zésekben látják jövőjüket. Lassan itt van november 30., amíg nyilatkozniuk kell, hogy meg akarják-e vásárol­ni az önkormányzati lakásu­kat, a szocpol.-t is intézni kellene, de az építkezések sehogyan sem állnak, és hú­sé jött a fejleményekről. Fél­nek, hogy két szék között a pad alá esnek. Mennyit ér a törvény? Bánfalvi István szerint a 4- es iskola ügye fölött lassan olyan sűrű felhők kezdenek gyűlni, hogy újabb országos botrány válhat az iskola egy­házi tulajdonba kerülésének megakadályozása miatt. Hát a törvény nem vonatkozik a nyíregyházi önkormányzat­ra? A tanárok, szülők, taka­rítónők szava többet ér, mint a törvényé? Ha az egyház tudja működtetni a Kossuth Gimnáziumot, tudja majd a 4-est is! Bánfalvi István egy latin mondást idézve mond­ta: Nincsen emberi élet tör­vény nélkül! És ez a polgár- mester asszonyra és az MSZP-frakcióra is igaz! // Ősszel talán költözhetnek! Köteles István, a Hatósá­gi Ügyosztály vezetője meg­ígérte, hogy rövid időn be­lül minden érintett írásban kapja meg a legfontosabb információkat. Addig is nyugodjanak meg, a vételi jogukat nem veszítik el, nyárra illetve őszre a laká­sok is elkészülnek. Az eb­rendeletre visszatérve arra kért mindenkit, hogy ha olyan helyen látna kutyát sétáltatni, ahol ez tiltott, je­lezzék a közterületfelügye­lőknek. A kiszabott bírság talán megteszi a hatását. A gyermekek nyugalma \ Csabai Lászlóné vállalta magára a válaszadást az utóbbi időben sokat boncol­gatott ügyben. Úgy vélte, hogy az önkormányzat ha­lasztó döntésével és az érin­tett szülők, tanárok megkér­dezésével éppen a törvény szerint járt el. Ugyanis az egyházak jóvátételi igénye­it valóban köteles az önkor­mányzat kielégíteni, de az oktatási törvény paragrafu­sai pedig arra figyelmeztet­nek, hogy minden változás esetén alapvető kérés, hogy az oktatás nyugalma és a szakszerűség adott legyen. És ebben igenis perdöntő a szülők és a tanárok vélemé­nye.

Next

/
Thumbnails
Contents