Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-03 / 258. szám

Belföld-külföld 1995. november 3., péntek Jelcin dolgozik Borisz Jelcin csütörtökön ismét fogadta első számú ta­nácsadóját, Viktor Iljusint, aki aláírandó rendeleteket, illet­ve információs jelentéseket juttatott el neki. Ugyanakkor ellentmondásosak voltak a csütörtöki közlések a szívpana­szokkal kórházban ápolt orosz elnök állapotára vonatkozó­an. Az elnök hivatalának vezetője, Szergej Filatov arról be­szélt, hogy tudomása szerint Jelcin már jobban érzi magát, illetve majdhogynem normális a közérzete. Ezzel szemben Viktor Iljusin korábban azt mondta: nem lehet azt állítani, hogy egészségesnek tűnne az államfő, aki tisztában van vele: az ischaemiás szívbetegség négy hónapon belüli másodszo­ri rohama komoly dolog. Jelcin csütörtökön Iljusinon kívül nem fogadott mást. A szerbek lőtték Eszéket Csütörtökön — a héten másodszor — a horvát rádió azt jelentette, hogy szerbek Baranyából kézifegyverekkel lőtték Eszéket, s puszta véletlen, hogy nem sebesült meg senki. A támadások anyagi kárt okoztak: a városközpontban belőttek több lakásba, néhány családi házat és számos személyautót is találat ért. Bécsben a magyar ENSZ-katonák Negyvenhárom magyar katonát készítenek fel jelenleg egy bécsi laktanyában ENSZ békefenntartó tevékenységre — közölte csütörtökön az MTI-vel az osztrák védelmi minisz­térium. A 34 katona, négy katonatiszt és öt tartalékos azért tartózkodik a hét eleje óta Bécsben, hogy felkészüljön a ciprusi ENSZ-békefenntartó tevékenységre, amelyet novem­ber közepétől az osztrák kontingens keretében lát majd el. A „magyar kontingenst” (a HUNGCON-t) Keleti György hon­védelmi miniszter és osztrák kollégája, Werner Fasslabend november 9-én búcsúztatja Bécsben. Indiai—román megállapodás India és Románia csütörtökön megállapodást írt alá az illegális bevándorlás megfékezéséről —jelentette a Reuter az indiai belügyminisztérium közleménye alapján, loan Doru Taracila román belügyminiszter, aki egyhetes látoga­táson tartózkodik Indiában, tárgyalópartnerével, Sankarrao Csáván belügyminiszterrel áttekintette a kétoldalú kapcso­latokat, valamint a két ország együttműködését a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus, a kábítószer-keres­kedelem, valamint más törvénytelen tevékenységek elleni harcban. FBI-csúcstechnológia Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) olyan, csúcstechnológiára támaszkodó országos hálózat kifejlesz­tésének a tervét terjesztette elő, amely lehetővé tenné ügy­nökei számára, hogy a bűncselekményeknek leginkább ki­tett körzetekben minden száz telefonvonalból egyet le tud­janak hallgatni. Az FBI jelenlegi műszaki kapacitásából csu­pán arra futja, hogy százhetvennégyezerből egy vonalra rá­csatlakozzanak. A The New York Times csütörtöki száma szerint a hivatal azzal indokolja a nagy arányú fejlesztést, hogy a bűnözés mindinkább behatol a korszerű technológi­ák területére, és az elkövetési módokban is egyre gyakrab­ban támaszkodnak digitális alapú elektronikai rendszerek­re. Emberi jogi szervezetek azonban tiltakoznak a lehallga­tások kibővítése ellen. Bezárt a prágai Unitas panzió Vasárnap véglegesen bezárja kapuit a posztkommunista Prága egyik legeredetibb turistacsalogatója, a Bartolomejska utcai Unitas panzió. Ez az épület a kommunista rendszerben börtön volt, s mostanában arról volt híres, hogy néhány dollá­rért bárki kibérelhette azt a cellát, melyben egykor Václav Havel jelenlegi cseh államfő raboskodott. A panzió tulajdo­nosa bejelentette, hogy a hét végén bezárja az utóbbi időben főként fiatalok által használt szálláshelyet, és az épületet kor­szerű, háromcsillagos szállodává alakítja át. Az átépítésnek áldozatul esik az alagsorban lévő hatos számú Hável-cella is. Rengetegen keresték fel, főként Amerikából és a nyugat-eu­rópai országokból, hogy legalább egy éjszakát tölthessenek el ebben a cellában. Károly herceg brit trónörökös is — saját kérésére — mintegy félórányi időre megpihent benne. Földrengés Dubrovnik környékén Két földrengés rázta meg csütörtök hajnalban Dubrovnik és a hercegovinai Bileca térségét — jelentette a Beta a podgoricai szeizmológiai intézet közlésére hivatkozva. A montenegrói mérések szerint az első földlökés erőssége a Mercali-skálán ötös fokozatot ért el. A második — a Bileca környéki — földlökés négyes fokozatú volt. Károkról és sérülésekről nem érkezett jelentés. Kormányülés A kormány a Magyar Nem­zeti Bankkal egyetértésben úgy döntött, hogy idő előtt letörleszti a Nemzetközi Va­lutaalaptól felvett hitelek egy részét. Ennek értelmében még novemberben visszafizeti az egyébként 1998 végéig ese­dékes mintegy 620 millió dol­lárnak megfelelő összegű tar­tozását. Az előtörlesztés ked­vezőbbé teszi az ország külső adósságának kezelését, csök­kenti a kamatterheket, és ez­zel hozzájárul az infláció mérsékléséhez — jelentette be a kabinet csütörtöki ülését követő sajtóértekezleten Kiss Elemér. A Miniszterelnökségi Hiva­tal államtitkára rámutatott, hogy az intézkedést a gazda­sági stabilizáció terén elért kez­deti eredmények, az ország fi­zetési mérlegének javulása, valamint a forint iránti bizalom erősödése alapozza meg. A lé­pést az teszi lehetővé, hogy az ország valutatartalékai megfe­lelő nagyságúak és a szüksé­ges hitelek kedvező feltételek­kel felvehetők a nemzetközi pénzpiacon. Kiss Elemér a tá­jékoztatón azt is bejelentette, hogy a kormány a napirendjén szereplő 25 előterjesztésből időhiány miatt csak 15-öt tu­dott megtárgyalni, ezért az el­maradt témákat vasárnap vitat­ja meg. Ekkor lesz szó Such- man Tamás privatizációt felü­gyelő tárca nélküli miniszter­nek a többségi állami tulajdon­ban lévő vállalatok dolgozói­nak bérfejlesztésére tett javas­latáról is. Katonai átszervezés Az Országgyűlés nyári ha­tározata alapján megkez­dődött a Magyar Honvédség I. Katonai Kerületének átszer­vezése. Tatai központjában december 15-ig valamennyi alakulat megszűnik, s helyet ad az ország első olyan gé­pesített dandárparancsnoksá­gának, amely — ha erre sor kerül, illetve szükség lesz — képes lesz csatlakozni a NATO-hoz. Mindezt csütörtökön je­lentette be Borsits László nyugállományú altábor­nagy, a Honvédelmi Minisz­térium helyettes államtitká­ra Tatán, a kerület állomány­gyűlésén. Később újságírók előtt rámutatott arra, hogy a magyar haderő átalakítását finanszírozási és ésszerűsíté­si okok teszik immár elodáz­hatatlanná, mert — mint mondta — csak így oldható meg korszerűsítésének 1996-ban való megkezdése. A tatai dandár létszámát a je­lenlegihez képest csaknem megháromszorozzák, s az ál­lomány egy részét Győrben állomásoztatják majd. Ha­sonló, a NATO-val együtt­működésre képes alakulatot hoznak létre Debrecenben, Hódmezővásárhelyen és Szolnokon is. E helyeken — egybek mellett — új kikép­zési rendszert vezetnek be, s intenzív idegennyelvi kép­zésben részesítik a tiszteket és a tiszthelyetteseket. A hi­vatásos állomány többsége ezekben az egységekben is alkalmas szolgálatellátásra, bár természetesen lesznek, akik nyugállományba vo­nulnak. A helyettes állam­titkár szerint a legnehezebb feladat a jelenlegi 23 ezres közalkalmazotti létszám 8 ezerre való csökkentése lesz 1988-ig. E sokak számára kedvezőtlen intézkedést kellő körültekintéssel készí­tik elő s hajtják végre. A megyei munkaügyi közpon­tokkal már felvették ez ügy­ben a kapcsolatot, s a pálya- módosítást vállalók számá­ra átképző tanfolyamokat szerveznek. Wekerle József vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség szárazföldi főcsoportfőnöke elmondta: a haderő-átalakí­tással a jelenlegi katonai ob­jektumok 10—15 százaléka felszabadul, s azokat értéke­síteni kívánják. Az ország­ban meglévő 160 gyakorló- és lőtér számát is a felére akar­ják csökkenteni. Érdekesség­ként említette meg, hogy azokra máris lennének angol, belga, olasz és holland bér­lők, illetve vevők, de ennek jogi feltételeit még meg kell teremteni. Kérdésekre vála­szolva a tábornokok elmond­ták: az már most biztos, hogy az új, NATO-kompatibilis dandároknál nem tárolnak majd atomfegyvereket. Ezen egységeken belül továbbra is a magyar marad a vezénylési nyelv. UJ KELET Horn—Meciar-találkozó Informális, minden kötött­ségtől mentes megbeszélést folytat november 10-én Ber­linben Horn Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák mi­niszterelnök — tudta meg az MTI csütörtökön a Minisz­terelnöki Hivataltól. A berlini Európa-fórumot a Herbert Quantt Alapítvány és a Financial Times rendezi, és a rangos konferencián kété­vente a politikai, az üzleti élet, a média és a tudomány jeles személyiségei tekintik át az európai fejlődés aktuá­lis kérdéseit. Ezúttal három fő témakörben zajlik majd a tanácskozás. Horn Gyula ab­ban a vitában vesz részt, amelyet Az Európai Unió modell-e az összeurópai együttműködés számára? címmel rendeznek meg. A vitapartnerek körében lesz az előrejelzések szerint a szlo­vák és a szlovén miniszterel­nök, valamint a német és a bolgár államfő, továbbá Jacques Santer, az Európai Unió Brüsszeli Bizottságá­nak elnöke. A másik két fő téma: „Az átmenet folyamata Közép- Kelet-Európában most és az elkövetkező években”; „Ho­gyan teremtsünk munkahe­lyeket?” Nincs törvénytelenség a fegyveres szerveknél A honvédség és a határőrség egységeinél, valamint a rend­őri szerveknél a parancsnokok szabályszerűen gyakorolják mindennapi jogalkalmazói fel­adatukat — jelentette ki csü­törtöki sajtótájékoztatóján Ko­vács Tamás altábornagy, kato­nai főügyész. Mint elmondta, a katonai ügyészségek az idén két nagy­szabású reprezentatív felmérést készítettek: az egyikben 59 katonai alakulatnál, 11 határ­őregységnél és 14 rendőri szervnél vizsgálták a katonai fegyelemsértések és bűncse­lekmények helyzetét és a pa­rancsnokok által végzett nyo­mozások szabályosságát, míg a másiknál 23 katonai és 5 ha­tárőregységnél vették górcső alá az eljárások törvényessé­gét. E két néma figyelemmel kísérését a jogi szabályozás­ban a közelmúltban bekövet­kezett változások indokolták. Egy két évvel ezelőtti jogsza­bálymódosítás ugyanis meg­szüntette a parancsnokok bün­tetőügyekben addig biztosított döntési jogát, míg az új hon­védelmi törvény megteremtet­te a fogságfenyítés bírósági kontrollját és lehetővé tette a sorkatonák számára, hogy ügy­védet fogadjanak az ellenük folytatott eljárás idejére. Kovács Tamás aláhúzta: mindkét esetben arra a követ­keztetésre jutottak a vizsgálat készítői, hogy a parancsnokok által elkövetett hibák javarészt a tisztek jogi képzettségének hiányára vezethetők vissza. Ezzel kapcsolatban az altábor­nagy kijelentette: a fegyveres testületek vezetői részéről már régen felmerült a tisztek mun­káját támogató, a jogban jártas szakértők bevonása a külön­böző cselekmények elbírálásá­ba, ám ezt még dandárszinten sem sikerült tökéletesen meg­valósítani. A katonai főügyész szerint egyébként ez a helyzet akkor változhat meg gyökere­sen, ha megkezdi munkáját a tiszteket effajta ismeretekkel is felvértező katonai egyetem. Pedagógusküldöttség Kárpátaljáról Tegnap délután budapesti hivatalában Lábody László címzetes államtitkár, a Hatá- rontúli Magyarok Hivatalának elnöke fogadta a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség küldöttségét: Orosz Ildikó el­nököt, Gulácsy Géza, Kiss Ist­ván, Gönczi Sándor és Punykó Mária alelnököket. A tárgya­láson szó volt a kárpátaljai pe­dagógusképzésről, továbbkép­zésről, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola bejegy­zéséről, valamint a kárpátaljai önálló tankerület kialakításá­nak problémáiról. (lefler) BBC-interjú Horn Gyulával — Magyarország be fogja bizonyítani az EU bővítésétől saját kedvezményeiket féltő, kevésbé fejlett tagállamoknak, hogy az új jelöltek felvétele a szervezetnek is legalább annyira előnyös, mint a belépésre pályázóknak — mondta a magyar kormányfő a BBC magyar adásának nyilatkozva. Horn Gyula, aki szerda este befejezte rövid londoni látogatá­sát, az éjszaka sugárzott interjúban is elmondta: Magyarország számára fontos, hogy az EU-integráció további menetéről döntő, 1996-ban esedékes kormányközi értekezleten döntés szülessék a felvételi tárgyalások elkezdéséről, s Budapest kívánatosnak tartja a megbeszélések elkezdését már 1998 első felében. A ma­gyar kormány érzékeli, hogy az unión belül is érdekellentétek feszülnek, de „én abban bízom, hogy a kormányközi konferen­cián ezeket sikerül megoldani” — mondta Horn a brit és a német elképzelések közötti különbséget taglaló kérdésre válaszolva. A miniszterelnök megismételte: a magyar felfogás szerint az integráció mélyítése, illetve bővítése egyáltalán nem tekinthető egymás ellentétének. A két fogalom között Horn szavai szerint nem a „vagy”, hanem az „és” szónak kell állnia, vagyis a közös­ség szerkezeti átalakulásával egyidejűleg megteremtődhetnek a társult államok teljes jogú tagságának feltételei is. A magyar kormánynak nincs borúlátó forgatókönyve; ha nem lenne meggyőződve a cél elérhetőségéről és az odavezető út helyességéről, akkor nem is foglalkozna a kérdéssel — mondta a miniszterelnök. Horn Gyula megerősítette londoni tárgyalásain korábban is hangoztatott véleményét, miszerint Magyarország már 1998-ban az Európai Unió főbb mutatóihoz hasonlóakat lesz képes felmutatni, s ez kitűnő alapot kínál majd a felvételi tárgyalások elkezdéséhez. Arra a kérdésre, hogy a NATO-, vagy az EU-tagságot tartja-e hamarabb elérhetőnek, a miniszterelnök kijelentette: a két fo­lyamat párhuzamosan halad, de véleménye szerint a katonai szer­vezetnek gyorsabban válhat tagjává az ország. Az EU-csatlako­zás hosszasabb, bonyolultabb, rendkívül szerteágazó tárgyalás- sorozatot igényel — mondta a magyar kormányfő elutazása előtt a londoni rádiónak.

Next

/
Thumbnails
Contents