Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-03 / 258. szám
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP H- évfolyam, 258. szám — 1995. november 3., péntek MA Huszonnégy oldalas műsorújságmagazin * HAZAI A luxemburgi kormányfő Budapesten Horn Gyula miniszterelnök meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre“ érkezett Jean- Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök. A vendéget közvetlenül érkezése után a parlament Nándorfehérvári termében fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök. Jean-Claude Juncker pénteken Horn Gyulával folytat megbeszélést, majd a két miniszterelnök jelenlétében több kétoldalú megállapodást írnak alá. A luxemburgi kormányfő részt vesz azon a gazdasági fórumon, amelyet a Kereskedelmi Kamara szervez és amelyre 23 veZető luxemburgi üzletember érkezett Budapestre, hogy találkozzék már meglévő, illetve potenciális magyar üzleti partnereivel. Ár—bérmegállapodás A meghiúsult társadalmigazdasági megállapodás helyett most — a Liga szerint — a kormány ár—bér-megállapodással ámítja a közvéleményt. A szakszervezeti szövetség eddig sem táplált illúziókat, s most is állítja, hogy a megállapodás megkötésének nincsen esélye. Mint a szakszervezeti szövetség az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye megállapítja: a kormány az érdekegyeztetésben szakszerűtlen és cinikus magatartást tanúsít. Lesz egészségügyi demonstráció Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete (EDDSZ) november 11-én megtartja tiltakozó demonstrációját a Parlament előtt. Ezt Gulyás Judit, a szakszervezet elnöke közölte azt követően, hogy csütörtökön egyórás megbeszélést folytattak Horn Gyula miniszterelnökkel. Az EDDSZ elnöké szerint a találkozón csak minimális mértékben közeledtek az álláspontok, és semmi garanciát nem kaptak arra, hogy követeléseiket teljesíti a kormány. Útadó Romániában A tehergépjárművek és autóbuszok után, ha azok külföldi rendszámúak, 50 amerikai dollár útadót szednek be november 4-től, szombattól a hét végéken a román határokon — tájékoztatta a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnoksága csütörtökön az MTI-t, a román társszervektől kapott értesítés alapján. A tájékoztatás szerint az útadó fizetésének kötelezettsége mind a Romániába belépő, mind az onnan kilépni szándékozó külföldi teherautókra, illetve autóbuszokra vonatkozik, ha szombaton 00.00 óra és vasárnap 24.00 óra között lépik át a határt. Hétköznapokon este 7 és reggel 7 óra között 10 dollár útadót szednek majd a román határszervek a jövőben. Családjogi törvényjavaslat A törvényjavaslat a 19 500 forintos határ alatt három jövedelmi kategóriában állapítja meg a családi pótlék mértékét. A nettó 18 ezer forint jövedelem alatti sávban az egygyermekes családok 2750, az egygyermekes egyedülállók 3250, a kétgyermekes családok gyermekenként 3250, a kétgyermekes egyedülállók pedig gyermekenként 3750 forintot kapnak. A tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek nevelésére 5100 forintot juttatnak. A következő jövedelmi kategória 18 001 —18 750 forintig terjed. Az előbb említett sorrendben a támogatási összeg gyermekenként 2000 forintnál kezdődik és 3600 forinttal ér véget a skála. A harmadik kategória 18 751—19 500 nettó jövedelem közé esik. E kategória támogatási ösz- szege 1100—2100 forint között mozog. A három- és többgyermekes családok gyermekenként 3750, míg az egyedülállók 3950 forint családi pótlékot kapnak. Az egy- vagy kétgyermekes jogosult családoknak be kell nyújtaniuk az ez évi jövedelmükre vonatkozó nyilatkozatot, így folyamatosan megkaphatják a családi pótlékot. A járandóságot egyébként mindig az előző évi jövedelem alapján határozzák meg. Néhány perc halottjainkért Kegyeletes megemlékezés Vasutasmártírok Elesett elődeikre emlékeztek Emléktáblát avattak tegnap, november 2-án a nyíregyházi vasútállomáson az 1944-ben ezen a napon a szovjetek által munkatáborokba hurcolt 430 vasutas emlékére. A márvány emléktábla leleplezése előtt ünnepi beszédet mondot dr. Fazekas Árpád történelemkuta- tó, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje. Megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a 430 vasutas elhurcolása minden nemzetközi és emberi joggal ellenkezett. Növeli az események tragikusságát az a tény, hogy a vasutasok nagycsaládos emberek voltak, így a háború után rengeteg vasutasárva maradt a városban. Szólt a MÁV-dolgozók 1956-os bátor helytállásáról is, arról, hogy ők hozták és vitték a legfrissebb híreket, ami nem volt veszélytelen feladat abban az időben. Éppen a nyíregyházi vasutasok riasztották a Nyíregyházi Munkástanácsot, amikor az oroszok ötezer polgárt bevagoníroztak, azzal a szándékkal, hogy munkatáborba vigyék őket. Meleg szavakkal emlékezett Záhony akkori állomásfőnökéről, aki — mint mondta — megtette azt, amit a magyar hadseregnek kei lett volna megtennie: szabotázsakcióival meggátolta tíz napon keresztül, hogy az oroszok használhassák az átrakókörzetet. Köszöntötte az avatóünnepségen megjelent Kalocsay Imre nyugdíjas vasúti műszaki tisztet — gépészmérnököt —, aki túlélője az eseményeknek. Az emléktábla leleplezése után a MÁV Budapesti Vezér- igazgatósága, a MÁV Debreceni Területi Igazgatósága, a megyei közigazgatási hivatal, a megyei levéltár képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. Az életben maradt elhurcoltak nevében pedig Kalocsay Imre koszorúzott. Az I. és II. világháborúban hősi halált halt katonák sírjait — melyeket egész évben folyamatosan, kegyelettel ápolnak és gondoznak — koszo- rúzták meg a halottak napján a nyíregyházi laktanyák és katonai egységek tisztjei és katonái. A helyőrségparancsnokság az Országzászló téren lévő emléktábla, a Vay Ádám Ellátó Zászlóalj a Megyeháza előtti I. és II. világháborús emlékoszlop, a Báthori Javító Zászlóalj a nyíregyházi Hadik- temetőben nyugvó katonák sírjai, a Bottyán laktanya a nyíregyházi Északi temetővel szemben lévő román katonai emlékmű, a Damjanich János Gépesített Lövészdandár előkészítő törzse a szovjet és román katonáknak az Északi temetőben lévő sírjai, valamint a város központjában lévő lovasszobor előtt rótta le kegyeletét. A szakadó eső és a barátságtalan hideg ellenére sokan hozták el a megemlékezés és a kegyelet virágait november 2-án a nyíregyházi Országzászló térre, ahol a málenkij robotra hurcolt magyarok emléktáblájánál tartottak megemlékezést és koszorúzást. Seres Antal, a megyei közgyűlés alelnoke ünnepi beszédében tisztelettel adózott a mártírok emlékének, és a történelmi igazságosság ma is aktuális kérdéseiről szólt. Ezek után koszorút helyeztek el a megyei közgyűlés, a városi önkormányzat, a TIB, a POFOSZ és a hozzátartozók, túlélők képviselői. Ukrán kapcsolatok építése Tegnap délelőtt Ukrán és Magyar vendégei voltak a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrfőkapitányságnak. A külföldi delegációt Karol Viktor Mikolajovics rendőr vezérőrnagy, miniszterhelyettes vezette, míg az ORFK részéről Kacziba Antal tábornok vett részt a megbeszéléseken. A munkatárgyalások célja a két ország rendőrségének bűnszövetkezetek elleni harcának kidolgozása volt, előtérbe helyezve a sorozatos útonálláso- kat. Emellett természetesen szó esett a Szabolcsot és az egész országot nyugtalanító rablásokról is. Mint azt Kacziba Antal elmondta, kiemelt fontosságú az ukrán vendégek védelme, és a magyar köznyugalom megőrzése, melynek biztosításán hoz a magyar és ukrán hatóságoknak közös erővel kell fellépniük. A cél elérésének érdekében hangsúlyt kapott az elektronikus informatikai rendszer kiépítése is, melynek segítségével a két ország rendjének őrei határozottabban felléphetnek az országhatárokat átlépő külföldi bűnözőkkel szemben. A tábornok emellett kifejtette, hogy a megyében olyan bűnügyi helyzet alakult ki, melyben a helyi rendőrség egyedül már nem képes helytállni. Éppen ezért az ORFK-ra az a felelőség hárul, hogy messzemenő segítséget nyújtson a helyi szerveknek. Agrárkamarai elnökségi ülés A 22-es csapdája A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara csütörtökön tartotta elnökségi ülését. Lakatos András, a szervezet elnöke elmondta: a vezetőségi tagok áttekintették az elmúlt ülés óta eltelt időszak megvalósított feladatait, illetve meghatározták a további tennivalókat. Az elnök elsőrendű fontosságot tulajdonított a közelmúltban megszavazott kamarai törvény módosításának, s mint elmondta, ugyan csak két cikkelyt változtatott meg a Tisztelt Ház, de azok alapjaiban meghatározóak a kamara életében. Egyik fejezet pontosan definiálja a mező- gazdasági vállalkozó fogalmát a kistermelői körre, a másik pedig egyes esetekre vonatkoztatva gazdasági kamarai tagsághoz kötheti az állami támogatások igényelhe- tőségét. Az agrárkamara tagsága az eddigi törvényi szabályzások miatt közel 3200 egyéni és társasvállalkozóból áll. A mostani módosítások után a tagkör lényegesen kibővülhet. így a települési mezőgazdasági bizottságok megalakítása új lendületet vehet, ami a kamara működési hatékonyságát nagyban fokozhatja. Ehhez a kulcs, az információs rendszer technikai és további személyi kiépítése lesz. (Folytatás a 3. oldalon)
