Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-24 / 276. szám

2 1995. november 24., péntek Belföld-külföld UJ KELET Bosznia — Kovács László és Joulwan A NATO a maga részéről rendkívül fontosnak tartja Ma­gyarország közreműködését a küszöbönálló boszniai béketeremtő akcióban, így igen nagyra értékeli, ha Buda­pest módot ad a majdani békefenntartó egységek helyszínre jutásához — közölte George Joulwan tábornok, a NATO főparancsnoka Kovács Lászlóval. A tábornok csütörtökön a szövetség monsi főhadiszállásán tárgyalt a magyar külügy­miniszterrel. Mint Kovács László a megbeszélések után az MTI-nek nyilatkozva elmondta, a NATO főparancsnoka a megbeszélés során méltatta Magyarország és a NATO kato­nai és politikai együttműködését, s külön is elismeréssel szólt a magyar katonai vezetők szakmai felkészültségéről. Joulwan egyúttal tájékoztatta magyar vendégét a majdani béketeremtő műveletek tervezési munkálatainak állásáról, illetve a NATO-n belüli politikai döntéshozási folyamatról. Jugoszláv kormánynyilatkozat A Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók teljes felfüggeszté­se a szövetségi állam békepolitikájának elismerését, s a bé­kefolyamathoz való jelentős jugoszláv hozzájárulás értéke­lését jelenti — áll a jugoszláv kormány által csütörtökön el­fogadott nyilatkozatban. „A kormány értékelése szerint a mai naptól kezdve gyakorlatilag véget értek a Jugoszlávia elleni szankciók, s ezzel megteremtődtek az alapok a gazdaság gyors talpraállításához, s a világpiacra való visszatérésre” — áll a nyilatkozatban, amely szerint a jugoszláv polgárok­nak „a kapacitások és tartalékok hatékony kihasználásával” kell hozzájárulniuk az ország helyzetének javításához. A szarajevói szerbek elégedetlenek A Szarajevó szerb negyedeiben élő polgárok megdöbbe­néssel fogadták a daytoni egyezmény rájuk vonatkozó ré­szeit—jelentette ki csütörtökön Nedeljko Prstojevic, az Ilidza negyedben működő szerb katonai vezetés első embere. A szerb katonai vezető közölte: „a szerb nemzet legjobb fiait áldozta fel Szarajevó megvédelmezéséért, s úgy véljük, hogy az amerikai városban jobb megoldást is találhattak volna a város státusának meghatározására” — mondta Prstojevic, majd hozzátette: reméli, hogy a párizsi békekonferencián — ahol aláírják a végleges békeszerződést — sikerül a szarajevói szerbek számára elfogadhatóbb megoldást találni. Hűvös orosz fogadtatás Meglehetősen visszafogottan és egyfajta kettőség jegyé­ben értékelte csütörtökön az orosz külügyi szóvivő az ENSZ BT szerdai határozatait, amelyek értelmében feloldják a Belg­rad elleni szankciókat, illetve a boszniai fegyverszállítások tilalmát. Grigorij Karaszin szóvivő sajtóértekezletén üdvö­zölte a Jugoszláviát sújtó gazdasági büntetőintézkedések ha­tályon kívül helyezését, amelyet „rendkívül fontos, ám meg­késett lépésnek” nevezett. Karaszin szerint a döntés új feje­zetet nyitott a békefolyamatban, mivel Dayton után Belgrá- dot a rendezés terén megbízható partnernek és nem a „go­nosz kútfőjének” tekintik Várható határhelyzet A Jugoszláviára vonatkozó gazdasági embargó feloldásá­val a szerb határszakasz forgal­mában csütörtöktől a normál forgalomra vonatkozó utasítá­sok szerint kezelik a szállítmá­nyokat a vámszervek — tájé­koztatta a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnoksá­gának illetékese az MTI-t. Ez azt jelenti, hogy az embar­gó által eddig érintett összes magyar határátkelőhelyen megszűnt a szankciós szabá­lyok alkalmazása. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy az ENSZ 820-as határozatának megfelelően mindenféle szállít­mány ki- és beléptetéséhez, il­letve Jugoszlávián való átszál­lításához az ENSZ szankciós bizottságának egyedi engedé­lyét kellett beszerezni. Az embargó feloldásával a Ma­gyarországon működő két ENSZ tanácsadó misszió tevé­kenysége is megszűnik. Ezek közül az egyik a Nyugat-euró­pai Unió járőrhajó missziója volt, amelyik Mohácson, a má­sik az EU-EBESZ szankciós ta­nácsadója, amelyik az egész szerb határszakaszon teljesített szolgálatot. A VPOP feladatait a határ- ellenőrzésben valószínűleg nem könnyíti majd meg az em­bargó feloldása, sőt az embar­gó által érintett határátkelő- helyeken a forgalom jelentős emelkedésére is számítanak, ami egyes helyeken létszám- bővítést is igényelhet. A kormány lefegyverzi magát Most kéne abbahagyni! A pénzügyi szakértők rég­óta várták, egyes pártok poli­tikusai Bokros Lajos hivatal­ba lépése óta mondogatják, hogy a pénzügyek első számú felelőse biztosan nem tölti ki hivatali idejét. A magyarázat tulajdonképpen egyszerű. Egy magát szocialistának valló párt politikai prog­ramjával ellentétes pénz­ügyi, gazdaságpolitikai programot szinte lehetetlen megvalósítani. Mert gondoljuk végig: ha abba az irányba ösztönzik a munkáltatókat, hogy a terme­lést hatékonnyá tegyék, ebben az esetben újabb és újabb munkavállalók kerülnek az utcára. Ok feltehetőleg szava­zataikkal voksolnak majd az őket kirúgó kormány ellen. Ha viszont a munkahelyek megtartására ösztönöz a gaz­daságpolitika, az államháztar­tási hiány fokozódik, hiszen lényegében azért fizetnek a munkavállalóknak, hogy a munkahelyükön tartózkodja­nak, (és ne az utcán tüntesse­nek!) A Bokros-program szinte mindenben a takarékosságot, a hatékony termelést tűzte zászlajára, s ennek hatása érezhető is az MSZP népsze­rűségi mutatójában. Még így is van egy keskeny ösvény az adósságok és a túl­méretezett állami kiadások közötti szakadék sziklái kö­zött, ám a sorozatos alkot­mánybírósági döntések az ös­vényen haladó pénzügyéri csapatot rendszeresen kibil­lentették az áthaladáshoz szükséges egyensúlyi hely­zetből. Bokros reagálása tel­jesen érthető: most van az a pillanat, amikor az alkot­mánybíróságra hivatkozva még — megsértődve — vissza lehet vonulni. A mi­niszterelnök reakciója is tel­jesen természetes, hiszen ha nem is szívesen, de elfogadta a Békési-program Bokros-féle módosítását, így most aligha engedheti el az ország legnép­szerűtlenebb politikusát, mert nincs másik pénzügyminisz­tere a talonban. Sajnos, még mindig kínál­kozik egy kényszermegoldás. Hiszen, a gazdasági növeke­dés, munkanélküliség, egyen­súly háromszöge az infláció­val négyszöggé alakítható. Fennáir a veszélye annak, hogy a sorozatos kurtítások, alkotmánybírósági visszafo­gások miatt minden tüntető csoport megkapja a maga kö­vetelését, s később a pénzki­áramlás növelésével, az inflá­cióellenes politika elhagyásá­val veszik vissza, amit most odaadnak. Ily módon pillanat­nyilag csatát lehet nyerni, ám később az egész háborút és a jövendő választásokat el lehet veszíteni. Hajdú A Fidesz Bokrosról A pénzügyminiszter bejelen­tette lemondási szándékát, de képviseli a kormányt az érdekegyeztető tárgyalások befejeztéig, s amennyiben a miniszterelnök nem veszi tudo­másul elhatározását, akkor dön­tése esetleges megváltoztatását a gazdaságpolitikai mozgástér alakulásától teszi függővé. Bokros Lajos a Kormányvá- ró című televízióműsorban — a csütörtöki kabinetülést kö­vetően — elmondta: nem ad­hatja a nevét olyan gazdaság- politikához, amelynek kizáró­lagos eszköze az infláció növe­lése és az adóemelés. Úgy érzi, hogy a stabilizációs programot a két koalíciós párt az utóbbi időben egyre erőteljesebben tá­mogatta, a miniszterelnök sze­mélyes presztízsével is kiállt a csomag mellett, azonban az Al­kotmánybíróság immár negye­dik alkalommal talált alaptör­vénybe ütköző passzusokat, s ez vagy a pénzügyminiszter munkáját minősíti, vagy a talá­ros testület lépi túl hatáskörét. A pénzügyminiszter szerint programja nem tekinthető si­kertelennek, hiszen három pil­lére közül a monetáris politika megvalósult, a jövedelemkor­látozó lépéseket sikerült még túl is teljesíteni, a szűkén vett költségvetési intézkedések kö­zül is eredménvesek voltak azok, amelyek a költségvetési megtakarítást létszámleépítés­sel igyekeztek elérni. Tény, Szigorú gazdasági stabilitá­si csomagjával Bokros Lajos volt az, aki az idén jelentős si­kereket ért el a nemzetközi pénzügyi közösség korábban megingott bizalmának helyre- állításában - írta csütörtökön az AP-DJ hírügynökség a pénz­ügyminiszter lemondási ajánla­tát kommentálva. Bokros kine­vezésekor a GDP 9,5 százalé­kára rúgó költségvetési hiányt és 28,5 milliárd dolláros külső adósságot örökölt, miközben Magyarországra külföldről so­kan úgy tekintettek, mint olyan államra, amely esélyes egy Mexikó-típusú pénzügyi vál­ságra — emlékeztet az ameri­kai gazdasági hírszolgálat. Surányi György jegybankel­nök mellett a mostani pénzügy- miniszter volt az, aki eloszlatta azokat a — nemzetközi körök­ben sem titkolt — félelmeket, hogy Budapest Mexikóváros tavalyi sorsára juthat. Bokros sikereit jelzi többek között az, hogy a magyar devizatartalék november elejére a májusi 6,7 milliárdról 9,1 milliárd dollár­ra emelkedett — állítja az AP- DJ. A folyó fizetési mérleg, a belső és külső adósság, vala­mint az állami kiadások csök­kentésére készült stabilitási csomagján azonban az Alkot­mánybíróság több helyütt rést lépések, amelyek a szociális ellátórendszer rászorultsági elvű átalakítását célozták (a tandíj és a fogászati ellátás la­kossági hozzájárulása kivételé­vel), megsemmisültek. A gaz­daságpolitikai eszköztár leszű­kült, az alkotmánybírósági dön­tések következményeként nőni fog az infláció, másrészt na­gyobb lesz a költségvetési de­ficit, és emelkednek az adók. Bokros Lajos úgy látja: a kor­mány éppen most készül arra, hogy „lefegyverezze magát”, s az Érdekegyeztető Tanács előtt lemondjon az Alkotmánybíró­ság által még meghagyott eszközökről. Ugyanakkor nem hajlandó a nevét adni egy olyan politiká­hoz, amely csak az említett módon teszi lehetővé a gazda­sági növekedést. A pénzügymi­niszter lemondását figyelemfel­hívásnak szánja, bízik abban, a koalíciós pártok áttekintik: mi­lyen jogi lehetőség van arra, hogy az országban tapasztalha­tó „ilyen mérhetetlen szerepté­vesztés” mellett a kormány és a parlament visszaszerezze a gazdaságpolitikai szuvereni­tást. Végezetül Bokros Lajos leszögezte: nem engedhet a jövő évi 2 százalékos reál­bércsökkentésből, ha ebben nem sikerül megállapodni az Érdekegyeztető Tanáccsal, ak­kor a kormány visszatér az ere­deti, 4 százalékos reálbércsök­kentést tartalmazó javaslatá­ütött — emlékeztet a jelentés. A Reuter arról írt, hogy Bok­ros döntése politikailag kényes és bizonytalan időpontban szü­letett, hiszen a kormányzó szo­cialista párt éppen kulcsfontos­ságúnak ígérkező éves kong­resszusa előtt áll. A brit hírügy­nökség tudomása szerint az MSZP baloldala a kongresszu­son a jövő évre tervezett szigo­rú intézkedések enyhítésére sürgeti majd Bokrost és Horn Gyula kormányfőt. Bokros Lajos egy olyan ha­jóskapitányhoz hasonlít, aki ki­dobja a fedélzetről a legénység felét, a maradék fejadagját le­csökkenti, elfűrészeli az ár­bocot, majd amikor jön a vihar, őrjöng, hogy ilyen legénység­gel és ilyen hajóval képtelen­ség a vízen maradni — kom­mentálta a pénzügyminiszter lemondásának hírét csütörtö­kön késő délután Kövér Lász­ló, a Fidesz -Magyar Polgári Párt alelnöke az MTI-nek nyi­latkozva. — A helyzet persze nem ennyire komikus — tette hoz­zá —, ha azt nézzük, hogy Bok­ros, látva gazdaságpolitikájá­nak katasztrofális következmé­nyeit, hanyatt-homlok mene­kül. Kövér felháborítónak tar­totta, hogy a pénzügyminiszter a kudarcért az Alkotmánybíró­ságot teszi felelőssé. A párt al­elnöke azt is kritizálta, hogy Bokros Lajos a kormány szu­verenitását emlegeti, miközben Horn Gyula kizárólag az ő ked­véért saját miniszterelnöki jo­gosítványait és a miniszterekét is korlátozta, s utóbbiak közül ezért többen lemondtak. Kövér szerint egyébként Hóm Gyula nagy hibát követ el azzal, hogy nem hagyja távozni kormányá­nak egyik „legpökhendibb, leg- hiteltelenebb és politikai érte­lemben legtehetségtelenebb tagját”. Kövér végül kifejtette: úgy véli, az Alkotmánybíróság döntése csak ürügy. Mint mondta, Bokros távozása kivá­ló alkalmat teremthet az SZDSZ-nek, hogy kilépjen a koalícióból. Szegeden nem figyelnek a képviselők Városházi cirkusz A KDNP nem botrányokat keltő párt hírében áll, ezért el­határolja magát egyik szege­di önkormányzati kép­viselőjének közgyűlési akci­ójától. A városatya nem min­dennapi egyéni indítványt terjesztett elő a közgyűlés minapi ülésén — tájékoztat­ta az MTI munkatársát Kal­már Ferenc, a párt szegedi el­nöke. Szilvásy László keresztény- demokrata képviselő a város költségvetéséből 20 millió forintot kért indítványában családja számára. A közgyű­lésen 44 tagú testület 31 tag­ja volt jelen, illetve szavazott a különös indítványról nemkü­lönben meglepő eredménnyel. Tízen igennel — nem téve­dés: támogatólag —, tizen­egyen nemmel voksoltak, 10 képviselő pedig tartózkodott, a szavazás szabályosan zajlott. Ahhoz, hogy Szilvásy kép­viselő valóban megkaphassa a pénzt, minősített többségnek, tehát 23 képviselőnek kellett volna igennel szavazni. A képviselőnek — mint a helyi napilapban nyilatkozta — nem a 20 millió megszerzése volt a célja. Véleménye szerint a tes­tület számos, a költségvetés, a város szempontjából előnytelen döntést hozott működése óta, sokszor egyé­ni érdekek, a „ma nekem, holnap neked” elv alapján. Eleve nem is feltételezte, hogy megszavazzák számá­ra a pénzt. Elkeseredésében határozta el magát erre a szo­katlan lépésre, bizonyítandó, hogy a képviselők egyrészt oda sem figyelnek a szava­zásra, másrészt nem is értik, mire voksolnak. A városban tragikomédia­ként emlegetett esetről a vá­lasztópolgárok véleménye erősen megoszlik. hogy mindazok a reformértékű hoz. Bokros — AP—DJ, Reuter

Next

/
Thumbnails
Contents