Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-23 / 275. szám
Belföld-külföld 1995. november 23., csütörtök BKiiiiWw^R sry"' Bizalmatlansági indítvány A spanyol parlament kedden késő este szavazott négy ellenzéki képviselő bizalmatlansági indítványáról és elutasította azt. Az ellenzék Felipe González kormányfő eltávolítását, a parlament feloszlatását és januári választások kiírását akarta elérni. A bizalmatlansági indítványt a Kanári-szigeteki koalíció négy képviselője nyújtotta be a Néppárt támogatásával. A képviselők közül 174-en a bizalmatlansági indítvány ellen, 153-an pedig mellette szavaztak. Békemegállapodás Richard Holbrooke amerikai helyettes külügyi államtitkár közölte, hogy Párizsban fogják ünnepélyesen aláírni a Daytonban parafáit boszniai békemegállapodást. A vezető amerikai diplomata ezzel véget kívánt vetni az aláírási ceremónia helyszínét illető eddigi bizonytalankodásnak. Holbrooke egyébként a boszniai szerbeket a megállapodás „nagy veszteseinek” nevezte, s megjegyezte: senki nem gondolta, hogy (Páléban) örülni fognak a megállapodásnak. A pápa segítségét kérik A lengyel születésű, II. János Pál pápa segítségét is kéri a lengyelek megegyezésének eléréséhez Aleksander Kwasniewski, az újonnan megválasztott lengyel államfő. Kwasniewski a torinói La Stampa című olasz lapban szerdán megjelent interjújában „üzent” a katolikus egyházfőnek. A új elnök, aki ellen a választási kampány során nyíltan fellépett a lengyel katolikus egyház, az olasz sajtóban megjelent többi nyilatkozatában is békejobbot kínált az egyháznak. Újabb robbantás Groznijban Két nappal a Doku Zavgajev csecsen kormányfő elleni merénylet után, szerda reggel újabb nagy erejű robbanás rázta meg Groznij központját. Az első jelentésekkel szemben halálos áldozatokat nem követelt a detonáció, amely a hétfői merénylet helyszínének közelében, egy magánkézben lévő autómosó cégnél történt. A vizsgálat megállapításai szerint a pokolgépet az autómosó fűtőrendszerében helyezték el. A detonáció következtében az épület összedőlt, a romok alól két sebesültet ástak ki. Nem támogatás, hanem hitel (Folytatás az 1. oldalról) Ennek megmentésére jött létre az Esélyt az Ifjúságnak Alapítvány, amelynek alapítói a megyei és városi önkormányzat, a pedagógiai intézet, a művészeti szakközépiskola, valamint néhány ifjúsági szervezet. Az alapítvány az ingatlant bérbe adta egy vállalkozónak, és az így befolyt összegből támogatja az ifjúsági szervezeteket — ismertet meg a volt KISZ- iskola jelenlegi hasznosításának körülményeivel Tukacs István. — Az elkövetkezendő időszakban vételi ajánlatot fog tenni a város — elképzelhető, hogy a megyével közösen — az ingatlanra. A dolgot kissé bonyolítja, hogy az alapítványnak van egy nagy összegű tartozása, mely miatt jelenleg peres eljárás van folyamatban. Az Esélyt az Ifjúságnak induláskor hitelt vett fel arra a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványtól, hogy a volt továbbképző központ egy részét szállóvá alakítsa. A szabolcsiak úgy értették, hogy a részünkre átutalt összeg nem hitel, hanem támogatás. Viszont a pénzt adó alapítvány ezt nem így fogja fel. Egy jelzálogbejegyzés és a per miatt egyelőre az ingatlant megvásárolni nem tudjuk. Várnunk kell... — Ez tehát azt jelenti, hogy miközben a Sóstó Rt. képviselői, a megye és a város is tárgyal Kinál Jánossal a sóstói központi ingatlanok visszavásárlásáról, aközben hozzáfogtak — egyelőre csak puhatolózás szintjén — egy másik megoldás előkészítéséhez? Ha ugyanis Kinál Jánossal nem születik meg a várva várt megállapodás, akkor ezek szerint más ingatlanokkal, más centrumokkal ugyan, de továbbra is megpróbálják Sóstó korábbi hangulatát visszaadni. Lehetőség szintjén ez a variáció is szerepelt abban az előterjesztésben, amit a nyíregyházi képviselők tárgyaltak. — Ez nem egy másik variáció. A Kinál-ingatlanok sorsától függetlenül az önkormányzat alapérdeke, hogy Sóstó jól működjön. Magánvéleményem, hogyha Sóstón nagymértékű fejlesztésbe kezdünk, akkor az ön- kormányzat tulajdonában kell legyen minél több jól működő, fejleszthető ingatlan. —Ön szerint a Paradise Hotelt megéri vállalkozásban működtetni? — Ismereteim szerint igen. Ez egy festői körülmények között lévő szálló, ahol évszaktól függetlenül több lehetőség is van vendégek fogadására. (száraz) UJ KELET A TIB megyei elnöke Zimányiról A hétszázötven tagú megyei Történelmi Igazságtétel Bizottság szervezetének képviseletében huszonegyen vettek részt és szavaztak azon az országos küldöttgyűlésen, melyen 64 igen szavazattal (36 nem ellenében) leváltották országos elnöki tisztéről Zimányi Tibort. Ennek kapcsán tettük fel Lukács András ezredesnek, a sza- bolcs-szatmár-beregi szervezet vezetőjének az alábbi kérdéseket: — Bár a szavazás titkos volt, valószínűleg a fővárosba utazás alatt a 21 helyi küldött véleményt cserélt az országos elnök munkájáról, személyéről. Tehát nagyjából lehet tudni az itteni Zimányi-pártiak arányát... — A 36, Zimányi Tibor mellett állást foglaló ember nagy része szabolcsi volt. Négyen-öten akarták közülünk az elnök leváltását. — Ön is? — Igen, mert azt gondolom: egy fenékkel csak egy lovat lehet megülni. Zimányi Tibor pedig a Recski Szövetség, a Magyar Ellenállók Szövetsége elnöke is. Ezenkívül tagja az OTP Bank Felügyelőbizottságának, az MDF-nek s még ki tudja minek... így aztán érthető, ha a TIB-re csak húszpercei voltak. — S milyen tettekben nyilvánult meg az ő diktatórikus vezetői személyisége? — Például abban, hogy nem kérdezte meg az elnökséget arról, hogy befogadjuk-e a nemzetőrséget vagy tárgyaljunk-e a munkástanácsokkal. —Minek tulajdonítható, hogy a szabolcsiak inkább a Zimányi- párti kisebbséghez húznak? — Rengeteg érintettje volt nálunk a kárpótlásnak, s ők nem felejtik el, hogy Zimányi a parlamentben is kiállt értük. Nem is. szabad elfelejteni, de ez önmagában nem ellensúlyozza a negatívumokat. —Elemzők azt várják, hogy a személyi változás hatással lesz a szervezet arculatára, a TIB kevésbé lesz közel a népnemzeti politikához, az MDF-hez. — Szerintem eddig sem volt közel. A TIB célkitűzése, hogy politizálása során ne pártokhoz, hanem az igazsághoz kötődjön. Ez egy érdekvédelmi szervezet, amely a változás révén valószínűleg tisztulni — tehát erősödni — fog. Gyüre Agnes Kedden az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a lakásépítési kölcsönök kamatterheinek huszonöt százalékra való emelését, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azt. Dr. Szabady Bélától, a Független Kisgazdapárt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetőjétől kérdeztük: — Hogyan fogadta a párt vezetősége a döntést? — Nagyon nagy örömmel! Az a tény, hogy az Alkotmány- bíróság visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a lakáshitel kamatainak önkényes emelését, komoly győzelem! Ezzel több százezer család, közel egymillió nehéz sorsú ember élete rendeződött. —Egy hete sincs, hogy kipattant az ügy: bizonyos parlamenti körök szentesíteni akarják a már 25 százalékra felemelt kamatokat! S máris megoldás született!!! — Máris? A Független Kisgazdapárt már augusztusban az Alkotmánybírósághoz fordult a kamatok kérdésében! — Ezzel azt akarja mondani Szabady úr, hogy azóta késik a válasz? —Igen. Azonban itt két ügyről van szó. Egyik maga az alkotmányellenes kamatemelés, a másik pedig az, hogy ezt — mint kiderült — egy hete bizonyos parlamenti körök a költségvetés módosításának leple alatt be akarták csempészni a törvénybe. — Bizonyos parlamenti körök? , — Konkrétan az MSZP— SZDSZ T. /1456/151 számú módosító indítványát beterjesztők... Az ebből kipattant botránynak köszönhetjük, hogy az Alkotmánybíróság ilyen „gyorsan” döntött. — Az Alkotmánybíróság azzá/ indokolta döntését, hogy az üzleti kamatok nem emelkedtek olyan mértékben, hogy ez indokolná a lakásépítési hitelek kamatainak ilyen mértékű emelését. — Ok ugyanis az augusztusi beadványra reagáltak. A törvénysértő módosítás azonban nemrég látott napvilágot. Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a jogi hierarchia figyelmen kívül hagyásáról van szó. A legfőbb törvény az alkotmány, ezt követi a polgári törvénykönyv, majd a miniszteri rendeletek jönnek, és egy jegybanki rendelet mindezek alatt foglal helyet a jogi rangsorban. Magyarán, a legdurvább törvénysértés egy jegybanki (Nemzeti Bank) rendeletre hivatkozva a polgári törvény- könyvben leírtak ellen tenni. — Ön úgy érzi, hogy ez politikai győzelem is? — Okvetlenül. A jelenlegi gazdasági vezetés a kamatok emelésével akarja állítólag letörni az inflációt, holott magát az inflációt kellene letörnie! A kormányzati erők teljes hozzá nem értését jelzi maga a tény is, hogy sorozatos alkotmányossági problémákba ütköznek. Különben kíváncsi vagyok, hogy mit érezhet most Bokros úti Mit fog kitalálni a kiesett összegek pótlására? Palotai Dokumentum a koalíciós partok módosító javaslatáról Ez az a módosító javaslat, amelynek segítségével akarta az MSZP és az SZDSZ becsempészni az 1996- os költségvetésbe a lakásépítési hitelkamatok 25 százalékban való megállapítását ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐ Módosító :avaslat; Dr. Gál Zoltán urnák:, az Országgyűlés elnökének Budapest Tisztelt Ilnök Űr! A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló T/1456. sz. törvényjavaslathoz a következő módosító javaslatot terjesztjük elő: 1./ A 77. S (1) bekezdése az alábbiak szerint módosuljon: "(1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló - többször módosított - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: ?tk.) 232. §-ának (2)-(3) bekezdései íxelyébe a kővetkező rendelkezések lépnek: "[ (2) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt aea tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - évi túsz százalék. (3) A felék által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.]" "f2) A kamat legmagasabb mértékét törvény állapítja meg. Jogszaoalv alterő renaelkezese eseten a relax ennél magasabo összegű kamatot _s kiköthetnek. (3) Joaszabálv eltérő rendelkezése hiányában a ,<anat kikötés« a (2) bexezdés szerint oeaaliaoitott mértékét megnaladó részében semmis■" 2. / A 77. $ (2) bekezdése szerint módosítani javasolt Ptk. 301. S szövegéből a (3) bekezdés maradjon el, és ennek megfelelően a (4) bekezdés számozása megfélőén módosuljon: "(2) A Ptk. 301. S-a helyébe a következő rendelkezés lép: n r(3) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti. (4) ' (31 A Togosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát." 3. / A törvény 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészüljön ki: A/ változat: "(3) A Magyar Köztársaság Poicári Tcr/envKönwe 222. «j—anajc alkalmazásakor ___a____kamat je crm^aa'saöö mertake a leqysanki alapxanat 1,2-szerese. " 3/ változat: "(3 1 A Magyar Köztársaság Poicári Törvénvicönwe 232. S-anax alkalmazásakor a kamat legmagasabb mértéké a ^agvpankl alapkamat i,5-szerese," Indokolás Valóban elavulttá vált a Ptk.-nak az a rendelkezése, amely a kamat mértékét lényegesen az inflációs ráta alatt, 20 t-ban maximálta. Az is célszerű, hogy a kamat legmagasabb mértékének módosulása esetén ne kelljen mindig magát a Ptk.-t módosítani. A törvényjavaslat szerinti megoldás azonban teljesen felszabadítaná ás a felek megállapodására bízná a kamat megállapítását - ugyanakkor feljogosítaná a bíróságot, hogy jogvita esetén, akár óvek múlva mérsékelje a szerinte túlzott mértékű kamatot. Ez a megoldás jogbizonytalansággal járna. A szerződés megkötésekor a felek legfeljebb jósolhatnák, hogy a megállapodás szerinti kamatot később a bíróság elfogadja-e, vagy túlzott mértékűnek minősíti majd. Ilyen bizonytalansági tényezővel nem szabad veszélyeztetni a forgalom biztonságát. Módosító javaslatunk visszatérne a Ptk. hatályos szövegéhez azzal az eltéréssel, hogy a kamat legmagasabb mértékének megállapítását törvényre bízná. Módosító javaslatunk jelenleg a költségvetési törvény keretében, önálló rendelkezésként határozná meg a kamat legmagasabb mértékét. Nyitva hagyná azonban azt a lehetőséget, hogy ezt a mértéket bármikor, akár a költségvetési törvény keretei között, akár más törvénnyel módosítani lehessen. Budapest, 19$5. november 14. dr. Sankó Easagp Miklós SZDSZ A törvény az törvény. Legalábbis abban az esetben, ha kellőképpen szilárd. A hajlékony gumitörvények mindig azoknak kedveznek, akik kiskapukat keresnek, akik ügyeskednek. Állítólag a kormányzat kemény kézzel kíván fellépni a feketegazdaság, az összefonódások, a gazdasági bűnözés ellen. Ehhez — amennyiben tényleg így van — szig -ú, „hajlíthatat- lan” jogszabályok, törvények szükségeltetnek. Nem olyanok, amelyek „rendelkezéseknek” deklarálják a törvényeket! Feltéve, ha valóban törvényeket akarnak — és nem alibit!
