Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-22 / 274. szám
UJ KELET Labdarúgás Suller Só, megyei I. osztály 1995. november 22., szerda NB III 15 „Elpirultak” a demecseri csatárok Gólok—kiállítások 5-2 Zord időben viharos derbi! Demecser—Ibrány 2-1. Majdan csak az eredményt őrzi meg az emlékezet, noha ezen a találkozón minden együtt volt, ami egy rangadó „járuléka”. Szurkolók (800), gólok (3), kiállítások (2), sárga lapo (sok...). A hazaiak edzője, Farkas Tibor a részletekbe is beavat. — Eleve presztízscsatának ígérkezett a mérkőzés, a két csapat játékosai jól ismerik egymást, no, meg a tét is óriási volt. Tudtuk, hogy a bennünket üldöző Vásárosnamény gólokkal fogja verni a gyengélkedő Tiszaszalkát, így hát, rajtunk csak a győzelem segíthetett. És sikerült nyerni! Any- nyit még, eddigi ellenfeleink közül az ibrányiak tűntek a legjobbnak, a vendégek tervszerű futballt mutattak. Mi viszont rúgtunk két kapufát, valamint két gólt — ez döntött. — Na és Majchrovics mellől elhullottak a csatárok. Ónodi és Molnár kiállítására gondolok. — Nyugodtan leírhatja: a rangadó nem ilyen bíráskodást érdemelt volna! A találkozóról készült videofelvételt visszanézve egyértelművé váltJózsa játékvezető két — általunk — szabályosnak vélt gólt érvénytelenített. A második félidő elején Molnárt mellbe rúgták, s a csatár testéről a hálóba pattant a labda. Megjegyzem, kísértetiesen hasonló gólt kaptunk Naményban. A játékvezető kezezést látott, majd a reklamáló Molnárt második sárga lapja után az öltözőbe küldte. Ami a legfurcsább az egészben, a jegyzőkönyvben gáncsolásként van feltüntetve az eset! Aztán Ónodit ütötték el a tizenhatos sarkánál, játékosom tizenegyest érzett, amit szóvá is tett. Ő is — csakúgy mint Molnár a sárga után — piros lapot kapott. Itt az került a jegyzőkönyvbe, hogy Ónodi a játékvezetőhöz vágta a labdát, ami a fülét súrolta! Nem vitatom, rendkívül kemény mécsesét vívott a két csapat, sok volt a szabálytalanság, de JóZsa büntetlenül hagyott néhány szigorú belépőt is, miközben kisebb vétségekért előhúzta a színes kártyát. — A győzelem azonban sok mindent feledtet. Vagy mégsem? — Csak részben. A játékvezető indiszponáltsága miatt fajultak idáig a dolgok. A két játékost azért veszítettük el, mert a meccs hevében, felajzott idegállapotban mondták, aifiit mondtak. — Ez sem menti fel Óno- diékat, ha megsértették a játékvezetőt. — Sajnos fegyelmezetlenek voltak. De ott, abban a helyzetben — döntetlen állásnál — nehezen viselték a bíró meglátásait. Nem adok felmentést a két fiúnak, hisz nem tudtak uralkodni magukon. Mindenesetre le a kalappal a csapat előtt! Kilenc emberrel értük el a győztes gólt, a játékosok egymást felülmúlva küzdöttek, ezért a teljesítményért kijár az elismerés. Koncz Tibor A játékvezetők megbeszélésén hallottuk Műesések, „merényletek”, demecseri csetepaté A labdarúgó-bajnokságok utolsó, 15. fordulója után meglehetősen foghíjas játékvezetői keret gyülekezett a szokásos „eszmecserére”. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne akadt volna téma. A Tiszaszalkán bíráskodó Kozsla sípmester bizonyára nem fogja jó emlékei között számon tartani a helyiek vásá- rosnaményiakkal vívott megyei első osztályú csatáját (0-5). Először is: a csapatok ügyes-bajos dolgai miatt fél óra késéssel szólalt meg a síp. A piros lapok viszont nem késtek! Az első „felvonásban” mindjárt három is előkerült! Először egy—Sorbán sporthoz baljós- latúan közeledő — hazai játékost minősítettek nemkívánatos személynek, majd történt egy páros kiállítás is: egy naményi elkaszált egy szálkáit, mire az szabályosan kihajította „merénylőjét” a pályáról. A feketeruhások természetesen nem találták ezt szabályosnak, így már csak 17 mezőnyjátékos maradt a küzdőtéren. A bírák öltözőjük szegényes berendezésére is panaszkodtak, hozzátéve, hogy 3 szem kockacukron kívül — éhségüket, szom- júságukat csillapítandó -— semmit sem találtak... Józsa játékvezetőt pedig a BÉVSC—Szikszó (1 -1) NB Ilias összecsapáson nem találták. Na nem azért, mert nem jelent meg, hanehi azért, mert ugyanolyan piros mezt húzott fel, mint amilyet az egyik csapat tagjai viseltek. így még a találkozó, ellenőrei is csak szőke hajáról tudták megismerni a nagy „forgatagban”. Mégsem itt merültek fel reklamációk bíráskodása kapcsán... A színhely már Demecser. A másik csapat Ibrány (a végeredmény 2-1). A sípmester ismét Józsa Sándor. Szerencsére vagy balszerencsére? A felháborodott nézők ez utóbbira „szavaztak”. A találkozó bírái hangoztatták, hogy egyik csapat sem volt partner, a demecseri sportvezetők és nézők például gól után egészen a kezdőkörig beszaladtak a pályára. Persze a hangulat... nos, az valóban nem volt közömbös. A sípmester már a legelső percben sárgáért kotorászott a zsebében — a későbbiekben még hétszer tette ezt! Színt vitt a mérkőzésbe két a hazaiaknak felmutatott piros lap és két meg nem adott, szintén demecseri gól is! „Cserébe” egy jól irányzott (kézzel dobott) labdával — amely a bíró fülét súrolta — kínálták meg. Az összecsapásról tudósító demecseri sportvezetők álláspontjára — amely gyatra színvonalú bíráskodásról tett említést —, Ambrus Érdekes találkozónak bizonyult a Nagykálló—Bakta- lórántháza (3-2) összecsapás. A csapatok csak a második félidőre indultak be, ekkor született az öt találat, plusz még két kiállítás („igazságosan” elosztva). Volt tehát miről beszélniük a két együttes vezetőinek. — Kényszerűségből szokatlan felállásban futballoztunk — tájékoztatott Nagy Tamás a Nagykálló szakosztályvezetője. Az első 15-20 perc egymás feltérképezése jegyében telt, ezután számtalan gólhelyzetet alakítottunk ki, Lengyel péládul kapufát lőtt. Mi irányítottunk, de csak a második 45 percben lett teljes a produkciónk. — Ekkor jöttek a kállói találatok. Minek volt köszönhető a feljavulás? — A gyengélkedő Szilágyi helyére bejött Heczel, aki gólt is rúgott, és remekül játszott. De az egész csapat nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt, így már 3-0-ra is vezettünk. Ekkor sajnos túlságosan is megnyugodtunk, kiengedtünk — és kaptunk két gólt. — Sok hiányzott az egyenlítéshez? —A finisben megint nekünk voltak lehetőségeink, többet a bravúrokat is bemutató bak- tai kapus hiúsított meg. Igaz ugyan, hogy a vendégek hálóőre „benne” volt két gólunkban, de nem egy kitűnő védést is bemutatott. Egyébként úgy vélem, ha játszik Vágó, ha Kígyósi égészséges, sokkal magabiztosabban győzünk. A vendégek veszélyes embereit — Gdovint, Marie sót, Soóst— sikerrel kikapcsoltuk a játékból. — Kit dicsér a kállóiak közül? — Én igazi csapatmunkának értékelem a 3-2-es győzelmünket, általában mindenki megtette a magáét. — Mi az együttes programja a továbbiakban? — Két hétig levezetőedzéseket tartunk a szabadban, majd következhet a téli pihenő. — Nem volt bizakodó az összecsapás előtt. Jobb teljesítményt látott a fiúktól, mint amilyet várt? — kérdeztük Kormány Bélát, a baktaiak egyesületi elnökét. — A körülményekhez képest helytálltunk, végig nyílttá tettük a mérkőzést, az igazságos eredmény a 3-3 lett volna. Pedig négy stabil emberünkről kellett lemondanunk, és legalább annyi helyzetet alakítottunk ki, mint amennyit a Nagykálló. Az első játékrészben a mi akaratunk, taktikánk érvényesült, míg a hajrában, az utolsó 15 percben 3-2-es állásnál valósággal reszkettek a kállóiak, nehogy kiegyenlítsünk. — Két kiállítás is volt a mérkőzésen. Ideges volt a hangulat? — A kiállításokról annyit, hogy mielőtt Hüse pirosat kapott, 4 méteres lesről engedték el az akciót. Tehát maga a kiállítás jogos volt, de már előtte meg kellett volna állítani a támadást. A játékvezetéssel azért sem voltunk elégedettek, mert Gdovint az egész meccsen rán- gatták-cibálták, és két embert is ki kellett volna állítani róla. Még a széllel sem volt szerencsénk ezen a találkozón, mert az első félidőben szembe fújt, majd a másodikban ellenkező irányból „támadott”, tehát ismét szembe kapott. Gondjainkat tetézte, hogy kapusunk nem találta magát, a második és a harmadik hazai gól az ő hibájából született. — Ezzel a meccsel Önöknek még nem ért véget a bajnokság... —Egy elmaradt mérkőzésen találkozunk még a Rakamaz- zal. Ezen az összecsapáson egy pontot tervezünk szerezni, mert így a kilencedik helyen végezhetünk. —csiky— A két tréner már csak mosolyog az egészen. Farkas Tibor (Demecser, balról) és Szakács László (Ibrány) László, a megyei JB elnöke így kívánt reagálni: *— Nem hibátlanok a játékvezetőink, ők is emberek, tévedhetnek. De azt a magatartást, amit Fáky László polgár- mester úr és Farkas Tibor edző tanúsított, a Játékvezetői Bizottság nevében visszautasítom! A megyei labdarúgó szövetség főtitkára volt a mérkőzés ellenőre, aki szerint megfelelő volt a játékvezetés. Viharos ügyek után egy kellemesebb téma. Nagy Ferenc játékvezetőnek a hétvégén kijutott az ünneplésből. A síp- mesternek — aki a megbeszélésen köszönetét mondott kollégáinak — a Tiszafüred—Mád (2-0) találkozó volt NB 111-as búcsúmérkőzése, amely után társaival hajnalba nyúló ban- zájt csapott. Végül a Nyírkárász—Tisza- lök (0-3) megyei első osztályú összecsapásról. A feketeruhások elmondása szerint semmi nem hiányzott a meccsről, csak a hazaiak korrektsége. A vesztésre álló Nyírkárász „spílerei” színvonalas műeső-bemutatót tartottak, ám a színészkedésre nem voltak vevők Dudás spo- riék. A bíráknak köpéseket, és verést ígértek, míg a karszalagos rendezők... Ahogy hallottuk, ők kiabáltak a leghangosabban... Csiky Nándor Az utolsó fordulóban robbant a bomba! A megyei első osztály őszi idényének záróakkordjaként a leveleki együttes „eltángálta” a mindenütt, mindenkire veszélyes Újfehértót (3-2). A hazaiak éhezték a sikert, s tettek róla, hogy — pontokat — lakmározhassanak. Volt, akit mindez nem ért váratlanul. — Mint azt a mérkőzés be- harangozójában elmondtam: ha berúgjuk helyzeteinket, bármi megtörténhet — emlékeztet Terbócs László szakosztály- vezető. Tudtam, hogy benne van a csapatban a fényes győzelem lehetősége, csak hát... Féltem attól, hogy megint beleesünk a régi betegségbe, miszerint saját vesztünket fogjuk okozni a kapu előtti határozatlansággal. Bár most végre-va- lahára sikerült nyerni, ezúttal is több gól a lábakban maradt. Király például király lehetett volna, egymaga eldönthette volna a meccset! Mindennek persze oka van. Az edzések „alullátogatottsága” kiütközik a játékosok teljesítményén, hamar elfogy a levegő, hiányzik a szellemi frissesség. —Az esélyesebb Fehértó legyőzésével nemdebár kellemes meglepetésről gondoskodtak a szurkolóknak? — Hogyne... Nekünk sem volt mindegy, milyen szájízzel vonulunk téli szünetre. így legalább a közönség is szép emléket raktározhat el a csapatról. Nagyon-nagyon kellett ez a három pont, mert az ősszel nemigen sziporkázott a társaság, ami a tabellán is visszatükröződik. De bizakodók vagyunk, hisz a sok fiatal előbb- utóbb beérik — lesz még jó csapata Leveleknek. Vérmes reményeink ugyan nincsenek, nem is lehetnek. Úgy vélem, amennyiben „kibekkeljük” a kiesést, jövőre stabilan beékelődhetünk a középmezőnybe. — Milyen gondok várnak megoldásra a holt szezonban? — Ahogy már említettem, először is az erőnléten kell javítani. Nálunk csupa-csupa amatőr futballozik, talán éppen ezért nincs tökéletes összhang a fejekben. Azt próbáljuk mielőbb elérni, hogy ne „blicceljék” el a tréningeket, igaz, ehhez kevés az adu kezünkben. — Korai még ilyet kérdezni, én mégis ezt teszem: bővül-e a választék új igazolásokkal? — Lenne kit, kiket leigazolni, erre viszont a pénzt is elő kellene teremteni. Abból pedig mifelénk meglehetősen kevés van! Jó pár Levelekről indult játékos szaladgál a megyei pályákon, hátha egy-kettő hazafelé kacsintgat... Koncz Továbbra is Brazília az élen Nyilvánosságra hozták a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) legfrissebb világranglistáját, amelynek éllovasa továbbra is a világbajnok brazil válogatott. Az Európa-bajnoki selejtezők végeztével Németország lépett előre a második helyre, míg a spanyolok jelenleg a dobogó harmadik fokát foglalják el. Az olaszok negyedikek, Oroszország — csakúgy, mint a legutóbbi ranglistán — ötödik, az Ebselejtezőkön elbukott norvég válogatott pedig visszacsúszott a hatodik helyre. A magyar nemzeti együttessel egy selejtezőcsoportban szerepelt svájciak is rontottak helyezésükön, korábban kilencedikek voltak, most csak tizenötödikek. Az első tíz között egyébként Brazílián kívül még egy dél-amerikai válogatott, Argentína képviselteti magát, a másik nyolc helyet azonban európai csapatok foglalják el. Az első tíz helyezett (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Brazília 68.28 pont 2. (3.) Németország 61.65 3. (2.) Spanyolország 61.02 4. (6.) Olaszország 60.53 5. (5.) Oroszország 58.39 6. (4.) Norvégia 57.98 7. (7.) Argentína 56.77 8. (8.) Dánia 56.26 9. (12.) Franciaország 56.14 10. (14.) Hollandia 56.00 ...15. (9.) Svájc 54.25
