Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-22 / 274. szám
UJ KELET Közelkép 1995. november 22., szerda Segít a tanárképző Estély és árverés Megvásárolható esélyegyenlőség A félév közeledtével a végzős főiskolásokat legjobban foglalkoztató téma a továbbtanulás. Alig több mint három hónappal a jelentkezési lapok beadása előtt többé-kevésbé már mindenki döntött továbbtanulási szándékáról. Köztudott, hogy a jövő évtől gyökeresen megváltozik a felsőoktatás felvételi rendje: eltörlik a központi pontrendszert, s az egyetemek és főiskolák maguk döntenek arról, milyen felvételi vizsgát tartanak. Megszűnik az átjelentkezés lehetősége, bár — megfelelő térítés ellenében — egyszerre több intézménybe is be lehet adni a jelentkezési lapokat. A közelmúltban megtartott sajtótájékoztatót követően beszélgettünk a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettesével, dr. Hadházy Tibor főiskolai tanárral. — Mit jelent ma, äz oktatásügy ilyen mérvű válságban egy tekintélyes intézmény főigazgató-helyettesének lenni? — Mindenekelőtt nagyon sok munkát, ebből következően felelősséget, de napi örömöket is. Jelenti továbbá azt, hogyha az ember évtizedek hosszú sorát fiatalok között tölti — bár a haja deresedni kezd —, lelkében ifjú marad. A mindennapi munkában fokozott megterhelést, hiszen az a nyugodt, viszonylag kiszámítható légkör, ami a felsőoktatást még tíz-tizenöt éve jellemezte, ma már a társadalmi-gazdasági körülmények megváltozása miatt lényegesen több napi problémával jár. — Ma, amikor megfelelő anyagi háttérrel akár tíz helyre is lehet jelentkezni, beszélhetünk-e a diákok esélyegyenlőségéről? — Ez a rendszer annyiban kedvezőbb az előzőnél, hogy itt megszűnik az a merev szabályozás, miszerint csak egy felsőoktatási intézmény pályázhaHadházi Tibor (Fotó: Csonka) tó meg, két esetleges átjelentkezéssel együtt. Ezáltal jelentősen megnő a pályázó szabadsága, persze kiadásai is, hiszen az első, az A típusú jelentkezési laphoz 2440 forint, míg minden B típusú laphoz 1220 forint befizetését igazoló csekk- szelvény csatolandó. Mégsem gondolom azt, hogy nagyon sokan kihasználják majd, meglátásom szerint a jelentkezők 20 százaléka él majd ezzel a lehetőséggel. — A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem után itt a főiskolán is megkezdődik a nemzetközi kapcsolatok szakoktatása. Érkezett-e előrejelzés a képzés iránt érdeklődők számát illetően? — Sok telefonhívást kaptunk már ezzel kapcsolatban. Várhatóan ez a szak is hasonló népszerűségnek örvend majd, mint a mezőgazdasági főiskolán a közgazdász képzés. —Miből lesz a felvételi? — Angol vagy francia nyelv és történelem tárgyakból, írásban és szóban. A december közepén megjelenő felvételi tájékoztatóban még nem lesz ismertetés erről a képzésformáról. Valószínűleg pótfelvételit fogunk meghirdetni, bár szívem szerint azt szeretném, ha erre nem kerülne sor, hanem a minisztériumi engedély birtokában már júniusban tehetnének felvételi vizsgát a jelentkezők. — A „kék könyvön" kívül milyen gyakorlati segítséget vehetnek igénybe a tovább tanulni vágyók? — A TIT szervezésében a Tudomány és Technika Házában indítunk egy három részből álló előadássorozatot, ami egyben konzultációs lehetőséget is kínál. November 29-én dr. Székely Gábor főigazgató, december 5-én jómagam, december 13-án Csizmadia Valéria tanulmányiosztály-vezető tart előadást az országosan megváltoztatott felvételi rendszerről, a főiskolai továbbtanulási lehetőségekről. Szükség esetén segítünk a jelentkezési lapok kitöltésében. Ezt az előadás-sorozatot szándékaink szerint szeretnénk Kisvárdán is megismételni. Orosz Edina Mi van a puttonyban? A tavalyi nagy sikerre való tekintettel az idén is megrendezik Nyíregyházán a Nyírségi Gyermekunió országos találkozóját. Szinte minden megyéből érkeznek vendégek a bizonyára nagy érdeklődéssel várt eseményre. Szabolcs-Szatmár- Bereg fővárosába 500 kis- és nagyiskolást hívtak meg a hasonló testvérszervezetektől, hozzájuk csatlakoznak majd a helyiek. Egy időben három helyszínen is találnak majd módot a szórakozásra és a pihenésre december 1—3. között. A Bujtosi Szabadidőcsarnokban pénteken fél háromtól és este hat órától a Fővárosi Nagycirkusz tart előadást. A rendezvényre féláron mehetnek be a gyerekek és a felnőttek egyaránt (180 forintért). Ezt követően este Doors-diszkó lesz ugyanott, 50 forintos belépőjeggyel. Szombaton délután három órától az Alvajárók és Sipos F. Tamás lesz a vendég a csarnokban. Este hattól tízig ingyenes Fricidiszkón szórakozhatnak a vendégek. A városi művelődési központban pénteken kettőtől hatig és szombaton kilenctől kettőig kézműves- foglalkozásokon ügyeskedhetnek a gyerekek. Pénteken háromtól-ötig Hevesi Tamás mutatja be új albumát. Oda a belépőjegy 80 forint. Szombaton tíz órától a hangversenyteremben amatőr művészeti csoportok adnak gálaműsort. A Kölyökvár sem marad ki a háromnapos programból. Pénteken és szombaton egész nap repülő-, hajó- és autómodelle- ket készíthetnek az érdeklődők. Ezenkívül lesz sakkverseny, és mókás vetélkedőket is tartanak. Lényeges megemlítenünk, hogy jegyeket csak egyetlen helyszínen, a Kölyökvár (Dózsa György u. 25.) irodájában lehet elővételben váltani. Az igényeket telefonon is jelezhetik a 408-700-as számon. —Schwartz— A Mikulás is rövidesen jön... — Speciális nyíregyházi jeAz elmúlt héten sok olyan esemény történt a Móricz Zsig- mond Színház háza táján, ami azt sugallja, hogy a színház törekvése — nevezetesen, hogy a polgári élet egyéb területein is részt vegyen a város vérkeringésében — megvalósulni látszik. Elég, ha az Inter Európa Bank estélyére, a szombati árverésre vagy Szabó Tünde modellbemutatójára gondolunk. — Hogyan vélekedik minderről Verebes István színigazgató? — Örülnék, ha Szabó Tünde „Mode Art”-ja divatot jelentene... Pontosítom. Örülnék, ha nem üzletnek lehetne felfogni, lévén, hogy ezzel többet kereshet Szabó Tünde, mint azzal, ami a főhivatása. Ha mi annyira meg tudnánk fizetni az ő divatos színészetét, mint a polgárság az ő divatos ruháit, akkor lenne polgári világ! Ez azonban, sajnos, még nem jött el. —Azért a színház is profitál ebből — persze nem anyagilag... — Természetesen. Jellemző erre a színházra, hogy mániákus emberek „lakják”. Nem csak arra gondolok, hogy például Tünde maga varr — ami Örülnék, ha nem üzletnek lehetne felfogni (Fotó: Racskó) ugyan egészen különleges — hanem arra, hogy — mint tudjuk — ő maga is ír. Horváth Lacika valódi főzőművész a szó legnemesebb értelmében, vagy Totya — azaz Tóth Karcsi —, aki mondhatni bútormániákus, felújít, bútorral kereskedik. Sorolhatnám még, mert sokaknak van ilyen jellegű hobbija, ha ez ugyanannak nevezhető. lenség ez? — Ha a színészet hagyományait nézzük, akkor nem. Régen egy színész fordított — ugyanis több nyelvet beszélt — írni is tudott, ez nyilvánvaló dolog volt, és értétt néhány kétkezi mesterséghez. Főleg a vándorszínészekre volt érvényes mindez. Volt, aki fát esztergált, asztalos és ács volt. Kellett is, sokszor szüksége volt rá. Ezt én egyáltalán nem tartom szégyennek, sőt...! és hátha a világ rákényszerít, hogy élelmes legyél, akkor a kedved szerint legyél élelmes! — Kell erre készülni a mai világban? — Nem hiszem. Legalábbis nem előre. Viszont mindenre késznek kell lenni. Megnéztem például most a Fajankó kalandjait — ami ugye bábszínházi előadás lesz —, és meggyő- ződhettemarról, hogy egy tehetséges színész öt hét alatt kiváló bábjátékos is lehet! A mai világban mindez fokozottan igaz kell, hogy legyen. Aki tehetséges, az bizonyos fokig az élethez is az... — tai — A nyíregyházi Arany János Gimnáziumban december 5-én délután két órakor tartják a felvételi vizsga második fordulóját a négyéves gimnáziumra jelentkező' tanulók részére. Négy nappal később, december 9-én reggel fél nyolctól a nyolcosztályos gimnáziumi tagozatra jelentkező diákok ré- : szére kezdődik meg a felvételi) vizsga. Mindkét tagozatra a je-í lentkezési határidő december elseje. Az érdeklődőknek a 447-; 222-es telefonszámon adnak : bővebb felvilágosítást. — Sch — A Klió történelmi szemléző folyóirat Kelet-Európa szerepe az újkorban A folyóirat ez évi második számát veheti kezébe az olvasó. Ha valaki rendszeres olvasója, újból rácsodálkozhat arra, hogy az újabb kutatások hogyan helyezik más és más megvilágításba a múltat. Ezt sugallja is a folyóirat első blokkja, melynek címe: Új elméleti megközelítések. Ebben Pach Zsigmond Pálnak egy kongresszuson elhangzott előadását ismerteti a Klió főszerkesztője, Fodor Mihályé. A tanulmány az európai régiók XIV.— XVIII. századi kapcsolatairól szól. Főként azt fejti ki, hogy a XVII. századig Kelet-Európá- nak jelentősebb szerepe volt Európa gazdaságában, mint azt követően, a tengerentúli kereskedelem fellendülése után. Igen érdekes a történelemírás ideológiai szerepének (historizmus) és kritikájának, valamint a történészek szakadatlan küzdelmének bemutatása a múlt minél „objektívebb” megismeréséért, illetve minél „hitelesebb” leírásáért. Ehhez a témához csatlakozik a következő fejezetben a Csetri Elek által bemutatott hatalmas történeti munka,/. B. Duroselle Európai népeinek története, amely nálunk is megjelent. A mű az igazi európai egység felé vezető út lépcsőfokain haladva eljut a XX. század tragédiáiig, de felvillantja a reményt is — igaz csupán a Lajtán és az Elbán túli — egység megvalósítására, azaz Kelet-Európa bekapcsolódása ebbe az egységbe a távoli ködbe vész. A Klió -— talán éppen ezért — e számában nagyobb teret szentel e térség történelmének. Elsőként Ukrajna történetének vázlatát ismerhetjük meg Orest Subtelny, a Yorki Egyetem professzora műve alapján. Majd olvashatunk Szlovákiáról, az ott élő ruszinokról, a folyóirat más helyén a szlovénok történelméről és történelmi családjáról, a magyar történelemből is ismert Cilleiekről, a boszniai horvátokról s a román történelem egy szeletéről. (A szerzők és az írásokat bemutató magyar kutatók felsorolását terjedelmi okokból hagytuk el. — a szerk.) Az Európából ugyancsak kirekesztett „nagy szomszéd”, Oroszország történelméről most is több írást olvashatunk. Előbb annak ún. moszkvai szakaszáról, azaz a XVI.—XVII. századról, amikor Moszkva magához ragadta a hatalmat e földrésznyi ország területén. Majd a XIX. századi történelemből a zemsztvo-liberális állami intézményrendszer kialakításáról, a XX. századból a sztálini gabonabegyűjtési politikáról kaphatunk képet. A kommunizmus eretnekeiről szóló tanulmánygyűjtemény néhány politikai személyiség életútjában (Rosa Luxemburgtól GorbacSovig) azt elemzi a szerző, hogy létezhetett-e alternatívája a sztálinizmusnak. A példák — szerinte — egyértelműen arra utalnak, hogy a „szocializmusnak egy országban történő megvalósítása” alapvetően más, „humánusabb” eszközökkel nem lett volna lehetséges. Szinte ellenpélda A pártok köztársasága című írás, amely Olaszország háború utáni, a demokratikus fejlődés vargabetűit felvonultató 45 évéről szól. Ez annál érdekesebb, mert igen tanulságos a legújabbkori magyar demokrácia útjának megítélése szempontjából. Folytathatnánk a sort neves személyiségek történelmi szerepének megítéléséről az ókori történetíró Pompeius Trogustól Magyarországi Márián és B. P. Seremetyeven át Szudopla- tovig. Összefoglalva: igen izgalmas és elgondolkodtató történelmi körképet tár ismét olvasói elé e szerény szemléző folyóirat. Ajánlható szakembereknek és érdeklődő olvasóknak egyaránt. Erdélyi Tamás'
