Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-22 / 274. szám
10 1995. november 22., szerda Közelkép Frontyonal a Fenyő utca UJ KELET Útépítési háború Rozsrétszőlőn Két tűz közé került Rozsrét- szőlő önkormányzati képviselője, Gyebrószki János. A képzeletbeli frontvonalat a körübelül ezerkétszáz lakosú település központi utcája, a Fenyő utca jelenti. Régóta szeretnének ide kövesutat, s a múlt év után az idén is közel hatmilliós támogatást ígért a lakosságnak Nyíregyháza városa. Ám úgy tűnik, másodszor sem tudnak élni az összeg felhasználásának lehetőségével a helyiek. Ahhoz ugyanis, hogy az említett summa segítségével aszfaltkígyó születhessen a por és sár helyén, az itt élő családok legalább kétharmadának be kellene fizetnie negyven-negy- venezer forintot. A hatvanöt- hetven érintett famíliából (ebben azok is szerepelnek, akiknek csak telkük van a helyszínen) mindössze harmincötnegyven fizetett be vagy kért OTP-hitelt. (Ez utóbbi révén három év alatt lehet visszafizetni a negyvenezer forintot, ezer- hétszáztíz forintos havi részletekkel.) A döntésre kiszabott határidő október 20-án lejárt. November 2-án nyolc olyan ember, aki nem akar beletörődni a történtekbe, levelet írt Csabai Lászlómé polgármesterhez, melyben ez áll: „Ön szeptember 2-án azt a kijelentést tette a rozsréti iskolában tartott lakossági összejövetelen, hogy azok a lakosok, akik nem tudják az útépítés költségét befizetni, jelzálogként ráterhel- tethetik ingatlanukra, a jelzálog nem kamatozik. Ennek hatására az utcában többen úgy döntöttek, hogy hozzájárulnak a jelzálog bejegyzéséhez, mivel jelenleg nem rendelkeznek olyan anyagiakkal, amelyek lehetővé tennék számukra a befizetést. Ennek ellenére azt halljuk, hogy az út mégsem épül meg. Nem értjük, miért dönt négy-öt személyeskedő és ellentéteket szító személy hangoskodása a többség akarata felett. Nem értjük, miért nem érdemel szegény külterületi lakos olyan támogatást, melyet később úgyis befizet. Nem értjük, miért nem előlegezi meg az önkormányzat azokat a területeket, ahova a részletes rendezési terv középületeket tervezett, és a jelenlegi tulajdonosok ezért nem hajlandók fizetni. Nem értjük, hogy amikor a Törpe utcán és a Metropolnál több tízmillióra tehető veszteségeket nyel le az önkormányzat, miért nem kaphatunk egymásfél millió forintos támogatást jelzálog-felajánlásunk fejében. A levél nyomán az önkormányzati képviselőt először arról kérdeztük, mit tartalmaz a részletes rendezési terv. Elmondta: Valaha, tizenkét évvel ezelőtt a Fenyő utca elejére középületeket, iskolát, óvodát, tűzoltószertárat terveztek, valamint sorházakkal kívánták beépíteni. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a felsoroltak nem valósulhatnak meg. Átalakítják viszont a valamikori tejbegyűjtőt az út torkolatában orvosi rendelőnek, a Magyar PosEgy tejcsarnok Rozsrétszőlőn ta elkötelezteWagát, hogy postaépületet létesít az út mentén, s a mostani sártenger vezet a Tigáz-fogadóállomáshoz is, ahová a törvény értelmében biztonsági okokból kövesútnak kellene haladni. Az egykor megálmodott középületek helyén egyesek már kaptak is építési engedélyt. Persze nem sorházak építésébe fogtak, hanem egyedi családi házak készülnek. — Az előírás szerint a részletes rendezési terveket ötévenként kellene felülvizsgálni, ez ebben az esetben nem történt meg. Ha eltekintenének azoktól, akikre ez az elavult rendelkezési terv építési tilalmat ró, akkor meglenne az a bizonyos kétharmados többség. A város- fejlesztési irodába már októberben leadtam a rendezési terv módosítására vonatkozó javas(Fotó: Harascsák) latot, de azt válaszolták: mivel a felülvizsgálatok sokba kerülnek, azokat is rangsorolni kell. Leghamarabb '96-ban adódik mód egy átfogó vizsgálatra — panaszkodik a választott képviselő. Az is baj, hogy négy-öt Fenyő utcai lakos azt hangoztatja: ha a nagyapja tudott járni a porban, ő miért ne járhatna abban. Ezzel a „feudális” gondolkodással nem sok mindent lehet kezdeni. Miután kidohogta magát a képviselő úr, együtt indultunk a helyszínre, hogy személyesen találkozzunk a történet különböző szereplőivel. Az előbb emlegetett „maradáspártiakat” nem sikerül elcsípnünk. Vagy elkerekeznek biciklivel az orrunk elől, vagy nem nyitnak ajtót csöngetésünkre. Azért akad, aki szívesen adja közre gondjait. Garai Istvánná például azt meséli el, menynyit kellett harcolnia a férjével, míg a negyvenezer forint első felét befizette. Mosógépre gyűjtött ő, nem útra, de belátta, hogy most az utóbbi a fontosabb. Hiszen nyáron olyan porfelle- get keltenek a homokbányából kifelé tartó teherautók, hogy ablakot se lehet nyitni. A gyermekük, aki Sárospatakon tanít, haza sem szeret jönni ilyen körülmények közé. (A megvalósulásra váró úton egyébként nehézgépjárművek csak célforgalom esetén közlekedhetnének.) Buzainé Hugyecz Erzsébet szerint az a gond, hogy az út mellett még annyi minden hiányzik. Nagyobb óvoda, iskola, telefon... A Fenyő utcán ráadásul sok szegény nyugdíjas él. Incze István gumigyártó arról panaszkodik, hogy csak akkor tud hozzájárulni a beruházáshoz, ha jelzáloglehetőséget és kamatmentes kölcsönt kap. Ugyanis három kicsi van a családban, a felesége pedig munkanélküli. A közelmúltban ahhoz is kezest kellett keresni, hogy a gáz bevezetéséhez hitelt kapjanak. Mindenki a gázra költötte és költi, amije van. Meg a puszta megélhetésre... Mit lehet tenni ilyenkor — kérdeztük Romanovics Istvánt az önkormányzat városfejlesztési irodájának vezetőjét. Ő a következőképpen foglalt állást: — Könnyen belátható, hogy az út csak akkor épülhet meg, ha van rá fedezet, vagyis az ott élők 67 százaléka beadja a rá- valót. Egyedül ebben az esetben terhelhető a többiek ingatlanaira jelzálogként arájuk eső rész. Eddig mintegy ötszázötvenezer forintnyi hozzájárulás érkezett, tehát milliók hiányoznak. A rendezési terv szerintünk is elavult, ezt azzal is kifejeztük, hogy építési engedélyt adtunk ki olyan helyekre, melyek elvileg nem építhetők be. Most még nem lehet megmondani, hogy a '96. évi költségvetésből jut-e pénz egy átfogó módosításra. Annak a telektulajdonosnak azonban, aki a rendezési tervre hivatkozva nem fizet, nem szabad hinni. Hiszen az útépítés után a telek értéke nem annyival növekedne, mint amennyi az egy családra eső hozzájárulás. Jövőre is lehet majd támogatást szerezni a magánerős közműberuházáshoz az önkormányzattól, sőt, talán még kedvezőbbek lesznek a feltételek, de irodánk a Fenyő utcaiak kérelmét már nem fogja támogatni. Szerintünk két elszalasztott lehetőség után más, régen listán szereplő utcák lakosait kell előnyhöz juttattni. Most már csak az a kérdés, lesz-e szilárd burkolatú út valaha is a Fenyő utcán, ha még a hatmillió is elúszik. Vagy jönnek még mindannyiunkra jobb idők? Gyüre Agnes Új főorvos a kórházi osztály élén Lézertechnika a szemészetben Nyugdíjazás miatt megüresedett a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház szemészeti osztályának vezetői helye. Az arra kiírt pályázatot dr. Kelen- hegyi Csilla kandidátus nyerte meg, akitdr. Berta András professzor, a Debreceni Orvostudományi Egyetem szemészeti klinikájának igazgatója mutat be az Uj Kelet olvasóinak. — Nagy örömmel tettem eleget a meghívásnak, hogy eljöjjek a nyíregyházi kórház szemészeti osztályára bemutatni a lap olvasóinak Kelenhegyi Csilla főorvosnőt. Személyében kiváló szemsebész került Nyíregyházára. Az egyik szemünk sírt, hogy eljött a debreceni szemklinikáról, a másik pedig nevetett, amiért önállóan vezetheti a nagy felkészültséget igénylő szemészeti osztályt. Dr. Kelenhegyi Csilla a debreceni szemklinika munkájának egyik meghatározó egyénisége volt. így a nyíregyházi szemészeti osztályon sok új és előremutató tevékenység kezdődhet el a gyógyítómunka terén. A szemészeti műtétek legújabb eredményeit fogja bevezetni és alkalmazni a vezetése alatt lévő osztályon. — Nagyon fontosnak tartom a debreceni szemklinika és a nyíregyházi kórház szemészeti osztályának együttműködését, hiszen a mai világban a nehéz anyagi körülmények között az osztályok külön-külön nem rendelkeznek az összes szemészeti beavatkozáshoz szükséges műszerekkel. Korunk egyik betegsége a cukorbetegség, amely súlyos látásromlással jár, és ennek lézertechnikai műtéti gyógyítását a környéken csak Debrecenben végzik. Együttműködésünk fontos a szaruhártya- átültetéseknél is. Ennek a műtéti technikának Debrecenben a főorvosnő volt a specialistája, és ebből a témakörből írta kandidátusi disszertációját is. Jelenleg Debrecenben működik a környék legnagyobb szembankja. Minden feltétel adott ahhoz, hogy a debreceni szemklinika és a nyíregyházi kórház szemészeti osztályának együttműködése gyümölcsöző legyen, amelyhez a főorvosnő személye garanciát jelent. Dr. Kelenhegyi Csillának nyíregyházi munkavégzéséhez nagyon sok sikert kívánok. —Főorvosnő kérem! Ón pályázott, nyert, jött és három új műtéti eljárást vezetett be a nyíregyházi szemészeti osztályon. Ezek után megyénk és városunk szembetegeinek nem kell többé Debrecenbe utazniuk, hogy megszabaduljanak kínzó szembetegségektől. Megkímélik a betegeket és hozzátartozóikat a szorongástól, az utazás viszontagságaitól. így a hozzátartozók többet lehetnek betegükkel. Ezekkel a műtétekkel kiken tudnak segíteni? — Kezdeném a szarühártyaátültetéssel. amit eddig nagy számban csak Debrecenben végeztünk. Ennek a régiónak is hasznára válik, ha a sza- ruhártya-át- ültetésre várókat nem küldjük el gyógykezelésre a megyéből Debrecenbe. Ez a műtét szerv- átültetés transzplantáció, egy szervnek a szövetét, a szaruhártyát ültetjük át. Vannak szembetegségek, sérülések, amikor az átlátszó szaruhártya elszürkül és ettől a beteg nem lát. Ha a szaruhártyát lecseréljük, helyére átlátszó anyagot, emberi szaruhártyát ültetünk, akkor a beteg visszanyeri látóképességét. Ez a műtét nagyon finom és bonyolult, ezért mikrotechnikát igényel, operációs mikroszkóppal és hajszálnál vékonyabb fonállal, varrószállal operálunk. Egy másik új műtéti eljárással a nagyfokú rövidlátásban szenvedő gyermekeken kívánunk kollégáimmal együtt segíteni. Nevezetesen azokon a kisgyermekeken, akik nagyon vastag szemüveget viselnek, és csak közeire látnak élesen, a távolban lévő tárgyakat csak homályosan látják. Ezeknek a gyermekeknek később az iskolában és az életben a látásuk miatt problémáik lehetnek. Az új műtéttel itt, Nyíregyházán, a rövidlátás mértékét kívánjuk csökkenteni. Ezt a műtétet Magyarországon (pbb mint tíz éve elsőként Debrecenben vezették be. Sokáig csak itt végezték. A későbbiekben mint minden mást, máshol is megtanulták. Én is munkatársa voltam Nagy Zoltán főorvos úrnak, aki ezt a műtétet bevezette a debreceni szemklinikán, így itt, Nyíregyházán is tudunk a rövidlátó gyermekeken segíteni, remélhetőleg a családok nagy-nagy megelégedésére. Harmadikként minden rangsorolás nélkül a retinaleválás műtéti beavatkozásáról kívánok szólni. Az ideghártya-levá- lás során a szem belső hártyája, a látóhártya elválik az alapjától, és nagymértékű látáscsökkenést, látótérszűkülést okoz a betegnek, csökkenti munkaképességét és sajnos vakságot is okozhat. —Az előbb elmondott műtéti eljárásokat és beavatkozásokat itt, a nyíregyházi szemészeti osztályon mikor fogják a gyakorlatban is elvégezni? — Itt-tartózkodásom rövid ideje alatt már végeztünk sza- ruhártya-átültetést, valamint ideghártya-leválás miatti műtétet is. Szakmailag és a műszerezettséget tekintve teljes egészében felkészültünk a rövidlátó gyermekek műtétjeire is. — Önnek feltételei voltak a pályázatában, nevezetesen, hogy új és korszerű műszereket kér és vár a kórház vezetőségétől. Vélhetően ennek következtében is most több hétre egy nagyon komoly ultrahangkészüléket hoztak az osztályra — referenciaként. Miért fontos ez a több millió forintos műszer és mire használhatják? — Valóban, több hétre kaptunk kipróbálásra és használatra egy A- és B-képes ultrahang- készüléket. Ez az ultrahang az operálószemészetben elengedhetetlenül fontos. Nemcsak a műtéti tervezésnél kell az ultrahang, hanem olyan esetekben is, amikor valami miatt nem látunk a szem belsejébe, például elszürkült szaruhártya vagy szemlencse miatt. Ultrahanggal vizsgáljuk, nincsen-e rosszindulatú daganat a szemben vagy esetleg vérzés, amely tovább ronthatná a látást. —Mi lesz, ha a kórház ezt az európai mércével is korszerűnek mondható ultrahangkészüléket nem tudja megvásárolni? — Remélem, hogy ez nem fog megtörténni, hiszen az operálószemészetben ez az ultrahangkészülék nélkülözhetetlen. Megnyomorítva éreznénk magunkat és bizonyos műtéteket ennek a készüléknek a hiányában egyszerűen nem tudnánk elvégezni. Ez viszont, úgy gondolom, egy megyei kórházban nem fordulhat elő, hiszen betegeinket más kórházba nem szeretnénk elküldeni a műszerek hiánya miatt. Egy megyei fővárosban és annak kórházában elképzelhetetlennek tartom azt, hogy a modem és korszerű műtéteket műszerek hiányában ne tudjuk elvégezni. — Ön szerint mikortól végezhetnek lézerrel szemészeti műtéteket Nyíregyházán, hol tart most a lézerügy? — A lézer nagyon fontos a korszerű szemészetben. A sok cukorbeteg szemfenéki elváltozásai gyógyításában nélkülözhetetlen a lézertechnika. Jelenleg a környéken csak Debrecenben végeznek lézerrel szemészeti műtéteket. Tudomásom szerint a kórház szeretne lézerkészüléket vásárolni. Remélem, hogy ebben a lézerprogramba a szemészet is belefér majd. Tassy Tamás
