Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-21 / 273. szám

UJ KELET Információk 1995. november 21., kedd Fülpösdarócon javában zajlik a kárpótlási jeggyel ren­delkező részarány tulajdonosok mezőgazdasági földterületei­nek kimérése. A településen mintegy 300 hektár földet mér­nek ki jogos tulajdonosaik­nak. Berkeszen a képviselő- testület döntést hozott arról, hogy az elkövetkezendő idő­szakban a faluban lévő gyógy­szertárat a helybéli orvos vál­lalkozás formájában fogja ve­zetni. A létesítmény kézi­gyógyszertárként üzemel majd. A patika beindításához 200 ezer forintra lesz szükség, amennyiben fiókgyógyszertá­rat nyitottak volna meg, akkor az önkormányzat közel 800 ezer forint kiadással számolha­tott volna. *** Túristvándiban az ön­kormányzat miután kilépett a Szavicsavból, úgy döntött, hogy Szatmárcsekével közösen oldja meg az egészséges ivóvíz szolgáltatást. A képviselő-tes­tület megállapította a lakossá­gi ivóvízdíjnak az árát is. A község lakóinak 47 ezer forint plusz áfát kell fizetni köbmé­terenként. *** Szamosszegen a közel­múltban négy tanteremmel bővítették az általános iskola épületét. A beruházás 18 mil­lió forintba került, ebből az összegből a helyi önkormány­zatnak 9 millió forintot saját költségvetéséből kellett előte­remtenie. A gávavencsellői nyu­galmazott tanító, Iski Károly nemrégiben érdemes és ered­ményes munkájáért a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemke­reszt kitüntetését vehette át Bu­dapesten a Néprajzi Múzeum­ban, Fodor Gábor Művelődési és Közoktatási Minisztertől. Károly bácsi 40 eszendőn ke­resztül 1951-től dolgozott pe­dagógusként Gáván, s emellett 25 éven át vezette a gávai mű­velődési házat és a könyvtárat. *** Újfehértón tartotta a köze­li napokban évzáró közgyűlés­ét az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság. Gyügyén a legutóbbi kép­viselő-testületi ülésen a köz- gyógyigazolványok iránti ké­relmeket bírálták el, a szoci­ális segélyek igényléseit vizs­gálták meg és döntöttek az odaítélendő összegekről. *** A tiszaberceli önkor­mányzat ezer forinttal támogat- ja egy Zala megyei község templomépítését. *** Máriapócson 1996. janu­ár elsejétől a vízmű és szenny­vízcsatorna-hálózatot önálló in­tézményként működtetik. Erről a legutóbbi képviselő-testületi ülésen döntöttek. A város hon­atyái arról is határozatot hoz­tak, hogy 1996. március 31 -étől nem vezetik be az iparűzési adót. Jövőre, március elsejétől, gyermekorvosi körzetet szeret­nének kialakítani, ezért pályá­zatot írt ki a képviselő-testület gyermekorvosi státus betölté­sére. Baktalórántházán úgy döntött az önkormányzat, hogy a tulajdonában lévő gyógyszer- tárat bérbe adja a jelenlegi gyógyszerésznek. *** Tiszalökön a Népzenei együttes fennállásának 30. év­fordulóját ünnepli a napokban. Ennek apropóján november 24- én, este 18 órától a helyi mű­velődési házban műsoros estre kerül sor. A rendezvényen népdalegyüttesek és szólisták lépnek fel. *** Ibrányban a közelmúlt­ban információs és tanácsadói iroda nyílt. Az épületben kis­és nagyvállalkozóknak, egyéni és társas vállalkozásoknak ad­nak ingyenes információkat mezőgazdasági, ipari, idegen- forgalmi és kereskedelmi szak­területekről. Az iroda munka­társai segítséget nyújtanak a különböző pályázatok megírá­sához és elkészítéséhez. A vál­lalkozókat hetente egy alka­lommal, szerdánként délelőtt kilenc órától délig fogadják az információs irodában kérdése­ikkel. *** Kisnaményban az ön­kormányzat 3 millió 600 ezer forintot nyert az önhibáján kí­vül hátrányos helyzetbe került településeknek adható anyagi támogatására benyújtott pályá­zatra. Zajlik az élet Székelyben Székelyben, mint arról már korábban beszámol­tunk, egészségi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről Szőke Sándor polgármester. Ezt kö­vetően a lakosság aláírás- gyűjtést kezdeményezett, melyben a képviselő-tes­tület tagjait arra szólítot­ta fel, hogy mondjanak le. Ennek a felszólításnak a falu jegyzője, Moldvai László szerint két oka is van. Az egyik, hogy a községben sokak szerint a népszerű embernek mondott Szőke Sándor polgármester azért mon­dott le, mert nem tudott együtt dolgozni a kép­viselő-testülettel. Többen viszont nem a polgármes­ter munkájával elégedet­lenek, hanem a képvise­lők tevékenységével nem értenek egyet. Mint azt a jegyző úrtól megtudtuk, a képviselő- testületnek november 30- áig ülést kell összehívnia és el kell döntenie, hogy az aláírások miatt felosz­latják-e önmagukat vagy sem. A gyászjelentés, a köszönetnyilvánítás * m mmmmmmmmmmmmmmmMmmiM mmmmmmmMmmm az Új Keletben ingyenes A Temetkezési Vállalat irodáiban található nyomtatványon azonnal feladható mindkettő! Az Új Kelet osztozik az Ön gyászában és díjmentesen segíti Hát én immár mit válasszak? Iskolabemutató sorozatunk következő állomása Kisvárda. Két közép­iskolát látogatunk meg. Bessenyei gimnázium, Kisvárda A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium élt a fel­kínált lehetőséggel, és elő­felvételit hirdetett meg az ide készülő nyolcadikosoknak. A november 25-én zajló elő­felvételire november 23-áig kell az iskolába eljuttatni a jelentkezési lapot. Első, de talán még sokadik látásra is lenyűgözi a látoga­tót az iskola méreteivel, csak­úgy, mint történelmi hangu­latával. Ebben a hónapban éppen száz éve lesz, hogy az akkori képviselő-testület kezdemé­nyezte egy főgimnázium létre­hozását. Az ötletből — Isten malmai akkor is lassan őröltek — 15 év múlva lett iskola, amely 1911 szeptemberében nyílt meg. Jövőre hét osztály indul, ebből kettő általános tantervű, a többi speciális. Testnevelési osztályba vár­ják azokat, akik szeretik a sportot, a mozgást, tehetséget mutatnak benne és esetleg ilyen irányban akarnak tovább tanulni. Az ide járók heti öt testnevelési órán, délutáni edzéseken vesznek részt, és rendszeres versenyzési lehe­tőségeket kapnak. A felvételi tárgyak: torna, atlétika, labda­játék, kézilabda és kosárlabda. Speciális nyelvi osztály kettő indul. Az első fele angol, fele francia, a másikban pedig an­gol és német nyelvet tanulnak a diákok. A képzés célja, hogy a tanulók középfokú, esetleg felsőfokú nyelvvizsgát szerez- • zenek érettségiig. A képzés heti hat-nyolc órában történik idegen anyanyelvű lektorok se­gítségével. A speciális művészeti osztály ének-zene és rajz tagozatosokból áll. Előbbi különösen ajánlott óvónő- vagy tanítóképzőbe, ének-zene szakra vagy zenemű­vészeti főiskolára készülőknek. A rajzcsoportban szabadké­zi és szerkesztő rajzot, művé­szettörténetet, műalkotás­elemzést tanulnak a diákok. A felvételi szabadkézi rajzból és a Tér-forma-szín tankönyv műalkotásokat ismertető részéből áll, valamint be kell mutatniuk a vizsgázóknak 20—25 darab, 7.—8. osztály­ban készült rajzot. Végül, de nem utolsósorban speciális matematikai osztály indul a Bessenyeiben. Itt a képzés része a számítástechnika is. Ez az osztály különösen jó eredményeket produkál a felsőfokú intézményekbe je­lentkezett és oda felvett diá­kok számát tekintve. 111 -es szakmunkásképző, Kisvárda Megyénkben elsőként 1885-ben Kisvárdán alakult meg a tanoncok képzését szolgáló iskola. Ennek kései utóda, a nagy hagyományok­kal rendelkező II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szak­munkásképző Iskola, amely a képzés színvonalúval ma is Kisvárda hírnevét öregbíti. A legtöbb szakmunkásképző­ben a felvétel feltételévé vált, hogy a jelentkező munkálta­tói nyilatkozatot hozzon ar­ról, hogy valamelyik magán­vagy állami cégnél gyakorlati munkahelye lesz. Ezért pedig bizonyos szakmákban egy évre akár százezer forintot is elkérnek a maszekok! Kis­várdán ez nem okozhat gon­dot, az iskola minden tanuló­jának biztosítja a gyakorlati helyet. Ez annak köszönhető, hogy a gyerekek szakoktató­ik vezetésével felnőtt szinten végzik munkájukat, ezért ko­moly megrendekléseket kap­nak. Itt nem barkácsolnak, hanem termelnek, külső mun­kákat, épületek karbantartá­sát, tatarozását, illetve kulcs­rakész átadását is vállalják. Az 1996/97-es tanévben hat szakmacsoportban indul szakmunkásképzés. A gép­gyártás és karbantartáson be­lül esztergályos, központifű­tés- és csőhálózat-szerelő, va­lamint géplakatos szakmák közül választhatnak a diákok a második év sikeres elvég­zése után. Addig a szakma­csoporthoz illeszkedő általános képzésben részesülnek, mint a többi szaknál is, utána dönte­nek, majd a következő két év alatt elsajátíthatják a választott szakma minden csínját-bínját. A második a villamosgép- és energiaipari szakmacsoport erősáramúberendezésszerelő szakkal. A harmadik a faipari, bútorasztalos szakkal, a negye­dik a ruhaipari férfi- és nőiruha- készítő szakokkal. Ide és a következő kettőre már lányokat is felvesznek. Ötödik az épí­tőipari szakmacsoport szoba­festő és mázoló, valamint kő­műves szakmákkal, és végül a keresekedelem szakmacsoport élelmiszer-vegyiáru kereskedő, felszolgáló és szakács képzés­sel. Aki nem éri el megkövetelt tanulmányi eredményt, az a második év végén betanított munkás bizonyítványt kap, és ezzel befejeződik számára a képzés. Az iskolában három szak­mának folyik szakközépisko­lai oktatása. Autószerelő, álta­lános gépszerelő és karbantar­tó, valamint ruhaipari szakmák közül választhatnak az általá­nos iskola után ide jelentkező fiúk, illetve az utolsónál a lá­nyok is. Idegen nyelvként a szakmunkásoknak is oktatott angol és német mellé itt felso­rakozik az orosz is. Az oktatás a kor színvona­lán, jól felszerelt nyelvi la­borral, számítástechnikai te­remmel történik, és gondot fordítanak arra is, hogy a di­ákok tartalmasán tölthessék el szabad idejüket. Jó példa erre az iskola korábbi test­nevelő tanáráról, Glatz Lász­lóról elnevezett hagyomá­nyos kézilabdatorna. Dojcsák Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents