Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-20 / 272. szám
UJ KELET Augusztus 20-án szentelték fel a görög katolikus templomot. A létesítményhez a telket az önkormányzat adta az egyháznak — ingyen. A templom építési munkálatai még 1993-ban kezdődtek el, és két esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a község lakói misén vehessenek részt. Az egyházi beruházás társadalmi összefogással valósult meg, a hívek adományaiból jelentős összeg gyűlt össze. Kék község katolikus hívőinek anyagi hozzájárulása nélkül valószínűleg nem épülhetett volna meg a falu ékességének számító görög katolikus templom. A falu ékessége A kis mesemondólány Egy kislányra méltán lehetnek büszkék nemcsak a szülei, hanem a helyi általános iskola pedagógusai, a diáktársak és az egész falu is. A tizenegy esztendős Minya Katalin, aki most hatodik osztályos, két esztendeje indult a Ki mit tud? versenyén mesemondóként. A Nyíregyházán megtartott megyei selejtezőn sikeresen túljutva bekerült az országos vetélkedő középdöntőjébe, és ország-világ megismerhette a televízió képernyőjén keresztül a szelíd mosolyú, piciny teremtést. Amikor arra kértem, hogy monjon pár szót magáról és a vetélkedőről, örömmel vállalta, a megilletődöttség- nek nyoma sem volt tekintetében és beszédében. — Másodikos voltam, amikor felfigyelt rám Laskay Béláné tanító néni, hogy milyen ügyesen mondok verseket és mondókákat. Ő vett pártfogásába -— mondja Kati. Mint megtudtuk tőle, Laskay tanító néni nevezte be a Ki mit tud?-ra, és igen nagy volt az öröm, nemcsak az iskolában, hanem otthon is, amikor kiderült, hogy Kati bejutott az országos középdöntőbe. Felkészítő tanárával és édesanyjával hármasban utaztak Budapestre a megmérettetésre, és egyben a tévéfelvételre. Kati cseppet sem izgult Minya Katalin a kameráktól és a stúdió fényeitől, ugyanolyan nyugalommal mesélte el Móra Ferenc Tükrös Kata című művét, mintha Kéken lett volna. A felvétel után nem sokkal le is vetítették a televízióban azt az adást, melyben a kis mesemondólány mesélt. Kati még azt is elárulta, hogy ahány szavalóversenyen elindult a megyében, mindegyiket megnyerte. Első lett a rétközi Szabó Lőrinc- és a Zelk Zoltán-szavalóversenyen is. Kedvenc tantárgya valamennyi, amit tanítanak, és ha felnőtt lesz, óvónő szeretne lenni, mert az osztályfőnöke és az édesanyja is ezt ajánlotta neki. Ez a döntése még nem végleges, ugyanis az osztálytársai azt javasolták, hogy legyen színésznő... Kék 1995. november 20., hétfő Ésszerű, takarékos gazdálkodás Sok kicsi sokra megy Rohamos léptekkel fejlődött a község az utóbbi esztendőkben. Számos infrastrukturális beruházás valósult meg a 2070 lelket számláló településen. Arról, hogy az egyébként kevés pénzzel rendelkező községben mit tettek a közelmúltban, és milyen elképzelései vannak az önkormányzatnak a közeljövőt illetően. Halász Erzsébet, a falu jegyzőnője tájékoztatta az Új Keletet. — Az elmúlt ciklusban sikerült elérnünk, hogy valamennyi utunk portalanított legyen. Felújítottuk az egészségházunkat és az óvodát, valamint a polgár- mesteri hivatalt is. Új épületbe költözött a posta és a könyvtár, amely korábban az általános iskola napközi otthonában volt. 1992-ben az általános iskolát is átalakítottuk. Ez a beruházás 31 millió forintba került. Jelenleg hat tanteremben tanulhatnak a diákok, és a testnevelési órákat a korszerű igényeket kielégítő tornateremben tarthatják meg. Az idén augusztus 20-án adtuk át a görög katolikus templomot, amely a község ékességének számít. 1993 végére a gázberuházás is befejeződött, és jövőre ígéri a Matáv, hogy a telefon- készülékeket beszerelik azokban lakásokba, ahol igényelték. — Korábban arról lehetett híreket hallani, hogy elég sok a betörés és a lopás a faluban... — Az az idő már elmúlt, bár az egy kicsit túlzás, hogy sok lett volna a bűncselekmény. Tény, hogy voltak, de ezek -— elsősorban az 1991-ben megalakult polgárőrség emberei éjszakai járőrözéseinek köszönhetően — egy csapásra megszűntek. A falu közbiztonságának javulását eredményezte az, hogy van egy körzeti megbízottunk, aki a kemecsei rendőrőrs kötelékébe tartozik, és nagyon jó a kapcsolata a polgárőrökkel. Van a településünkön egy KMB-s iroda, ő ott található meg. Ezt a létesítményt is a közelmúltban alakítottuk ki. — Mi jellemző Kéken a közösségi életre? — Művelődési házunk élet- veszélyessé vált, ezért lebontottuk. Most nyújtottunk be pályázatot egy kétszintes közösségi ház építésének anyagi támogatására. Bízunk abban, hogy akik kérésünket elbírálják, ránk nézve kedvező döntést hoznak. Ebben a létesítményben terveink szerint a földszinten kultúr- ház és házasságkötő terem lenne. Az emeletre költözne a jelenlegi könyvtár. Erre annál is inkább szükség van, mert azt a helyiséget, ahol jelenleg található a könyvtár, 1998-ig át kell adnunk a református egyháznak; imaháznak akarják átalakítani. A községi életnél még meg kell említenem a futballcsapatot, amely 1993-ban alakult meg. Előtte 89 évig nem volt labdarúgó-együttese a közA jövő nemzedéke Az igazgató néni társaságában Mindent megtesznek az óvónők azért, hogy a csöppségek olyan alapot kapjanak, amellyel az általános iskolát megfelelő tudással felvértezve kezdhetik el. Az óvoda vezetője, Farkas Lászlóné már öt esztendeje tölti be ezt a tisztséget. Ő a képviselő-testület szociális bizottságának tagja, és ennek következtében a testületi üléseken mindig kiáll az intézmény dolgozói és a gyermekek mellett. Az óvodavezető készségesen tájékoztatta lapunkat a létesítmény helyzetéről és mindennapi dolgaikról. — Jelenleg százkét gyermek jár az óvodába. Őket három vegyes csoportba osztottuk be. Ez azt jelenti, hogy a korábbiakkal ellentétben, amikor osztott — kis-, középső- és nagy— csoportok voltak, most egy turnusban vannak négyéves és hatesztendős gyermekek is: egy-egy csoportban közel 35 csöppség. Három csoportszobában helyeztük el őket, mindegyikben felszereltünk „tini kondi” eszközöket, ezek a kicsik testedzését segítik. Örömmel mondhatom, hogy az utóbbi években jelentős mértékben gazdagodtunk új eszközökkel. Az egyik csoportszobában televízió is van, és itt videofilmeket nézhetnek a gyerekek, elsősorban mese- és természetfilmeket vetítünk nekik. A szemléltető-, valamint a logikai és ábrázolókészséget fejlesztő eszközökben sem szenvedünk hiányt. Az intézményben velem együtt hat óvónő felügyel az óvodásokra. Hat cigánygyerek is van, velük kiemelten foglalkoznak az óvodapedagógusok — valamennyiüknek megvan a főiskolai diplomája. Jelenleg egyikük gyesen van, helyette egy pedagógus-asszisztens dolgozik. Arra törekszünk, hogy ha az időjárás engedi, a gyermekek minél többet legyenek kint a szabad levegőn, és ott játszadozzanak. A szülőkkel nagyon jó a kapcsolatunk. Sok függ a gyerek fejlődése szempontjából a családi háttértől. Mindig mondjuk az anyukáknak és az apukáknak, hogy olyan játékokat vegyenek szemük fényének, amelyek az ügyességet fejlesztik. Aztán arra is felhívtuk a figyelmet, hogy ne olyan videofilmeket mutassanak a gyermeknek, melyekben öldöklő harc folyik. Azoknak a családoknak, ahol három óvodás van, étkezési díjként nem 3900 forintot (egy picinek 1900 forint az étkezési díja), csak ennek az összegnek a felét kell fizetni. Az óvodából kikerülve az általános iskolában folytatják tanulmányaikat a kis „gézengúzok”. Arról, hogy milyen körülmények között, Nagy Lászlóné, az iskola igazgatónője számolt be. — Három esztendeje bővítették az általános iskolát, és tornatermet is építettek. Ennek köszönhetően nem szorongunk, szép, tágas iskolával büszkélkedhetünk, ahol öröm tanítani a 245 diákot. Összesen 13 osztály van, ebből egy a kisegítő csoport. Itt a cigányta- nulók vannak. Tizenhárom gyermek a normál óraszámon kívül még hat óra gyógykorrepetálásban részesül hetente egy alkalommal. Huszonegy pedagógusunk oktat, valamennyien áldozatos munkával. Ami a tanszerellátottságot illeti, két fekete-fehér televíziónk van, és hat darab régi típusú számítógépünk. Legalább hat-nyolc darab modern készülékre lenne szükségünk, mert nélkülük nagy a lemaradásunk. A felsősöknek számítógépszakkör működik, valamint riporteri és tömegsport-foglalkozásokon vesznek részt. A faliújságot a riporterszakkör résztvevői szerkesztik, feladatuk az intézmény heti eseményeinek feldolgozása. A nebulók a különböző megyei és országos tanulmányi versenyeken nagyszerű eredményeket érnek el. Sokan nem a tanulmányi munkájuk „eredménye” miatt nem mennek továbbtanulni, hanem azért, mert szüleik anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy középiskolai tanulmányokat folytassanak. Az elmúlt évben öt ilyen gyerek továbbtanulási költségeit vállalta a Vasutas Szak- szervezet. Közülük az egy- esztendős iskolában cipészt, lakberendezőt és háziasszonyt képeztek. Az oldalt írta és a felvételeket készítette: Tóth Mihály ségnek. A megalakulásuk utáni évben kiharcolták a szereplést a körzeti I. osztályban; egy osztállyal feljebb léptek. Az ön- kormányzat évente félmillió forinttal támogatja a focistákat. — Hogyan gazdálkodik az önkormányzat? — Célszerűen. Abból a kevés pénzből, amink van, megpróbálunk takarékosan gazdálkodni, nem fordítunk pénzt felesleges dolgokra, és keressük a lehetőségeket. Jelenleg is tizenegy sertést nevelünk, a húst az óvoda konyhája dolgozza fel. így lényegesen olcsóbb a hús, mintha megvennénk. Az állatok etetésére kukoricát termesztünk, és az óvodában készített ételek maradékait is ezek a jószágok eszik meg. Az állatokat a közhasznú munkások gondozzák és vágják le. Tehát spórolunk, amin csak tudunk, de mégis megvannak a számunkra legfontosabb dolgok. A lakók nyugalmáért A polgárőrségnek köszönhetően sokkal nyugodtabban aludhatnak a kékiek, mert tudják, hogy éjszakánként vigyáznak értékeikre. Az 1991-ben alakult szervezet parancsnokát, Balogh Józsefet kérdeztem működésükről, tevékenységükről. — Hányán vannak a kéki polgárőrök? — Négy esztendővel ezelőtt 25 fővel alakítottuk meg a csoportot, azóta léptek is ki tőlünk, és csatlakoztak is hozzánk. Az igazság az, hogy az aktív polgárőrök, akikre számíthatunk, körülbelül 15-en vannak. —Volt-e már nagy fogásuk? — Hála istennek nem volt, ami azt jelzi, hogy puszta jelenlétünkkel elrettentjük a betörőket és a tolvajokat. Úgy érzem, van tekintélyünk a faluban. —Milyen eszközökkel dolgoznak? — Saját gépjánnűveinkkel járőrözünk, nincs gumibotunk és gázspray-nk sem, tehát amennyiben szükség van közbelépésünkre, akkor a két szabad kezünket vagyunk kénytelenek használni. Problémánk, hogy amikor szolgálatban vagyunk, akkor sem minősülünk hivatalos személynek. —Az éjszakai járőrözéseken kívül találkozhatnak még szolgálat közben máshol is a polgárőrökkel Kéken? — A futballcsapat hazai találkozóin is mi vigyázunk a rendre, valamint a nagyobb rendezvényeken is jelen vagyunk. Ilyen volt például augusztusban a görög katolikusok templom avatása, amikor a parkoló gépkocsikat őriztük, és arra törekedtünk, hogy ne legyen fennakadás a közúti közlekedésben. —Miért vállalják ezt a feladatot? — Mert jó érezni, hogy mi is teszünk valamit a falunkért és az itt lakók nyugalmáért.
