Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-17 / 270. szám
2 Belföld-külföld 1995. november 17., péntek Iliescu-interjú Romániában a magyaroknak mindig voltak jogaik (még ha egyes periódusokban ezt korlátozták is). Ma a kisebbségek képviseltetik magukat a parlamentben, vannak kulturális intézményeik, sajtójuk; Magyarország viszont mindig az asszimilációt gyakorolta — jelentette ki a Libération című francia napilapnak adott, s az újság csütörtöki számában megjelent interjújában Ion Iliescu román államfő. Iliescu demagógnak mondta a romániai magyaroknak az új oktatási törvényt bíráló észrevételeit, kijelentve: Magyarországon egyáltalán nincs a kisebbségeknek általános iskolája, miközben Romániában a magyarok általános és középiskolákkal rendelkeznek, van saját egyetemi oktatásuk. — Azonban ők a teljes szétválasztást akarják. Ugyanakkor csak a lakosság 7 százalékát teszik ki, s nem lehet külön bantusztánokat teremteni a magyarok számára. Vajon mi lenne az Önök reakciója — kérdezett vissza a román elnök -—, ha a franciaországi arabok arab nyelvű oktatást követelnének az általános iskolától az egyetemig, méghozzá a francia állam által finanszírozva? ír robbanóanyag-raktár Egy héten belül másodszor bukkant az ír rendőrség ugyanazon a területen nagy mennyiségű robbanóanyagot rejtő titkos raktárra. A „leletet” szerda este fedezték fel a rendőrök Monaghan grófságban, Tonyglasson közelében egy farmon, tíz kilométerre az északír határtól. Több részlet egyelőre nem ismeretes. A rendőrség lezárta a területet, és tovább folytatja a kutatást. Múlt pénteken ugyanezen a környéken egy parkoló teherautóban 450 kiló robbanóanyagot és egy csőbombát találtak, ez utóbbi belsejében 270 kiló robbanószer volt. A robbanószert valószínűleg a Sinn Feintől elszakadt ír Nemzeti Köztársasági Hadsereg rejtette el. Isztambuli merénylet Molotov-koktélos bombamerényletet követtek el ismeretlen tettesek csütörtökön virradóra Isztambulban a francia „Notre Dame de Sión” leányiskola ellen. Ezt rendőrségi források alapján az AFP és az AP jelenti. A benzinpalackos támadás személyi sérülést nem okozott, de károk keletkeztek a város európai felében elhelyezkedő iskolaépületben. A rendőrség egy kisebb szélsőséges muzulmán földalatti csoport, a „Nagy Kelet Iszlám Harcosainak Arcvonala” (IBDA-C) tagjait gyanúsítja a merénylettel. Hetven halálos áldozat Hetvenen meghaltak hétfőn a Jangcén bekövetkezett szerencsétlenségben, Szecsuan tartományban. Ezt az AFP csütörtökön kínai lapokra hivatkozva jelenti. Hetven utas váltott jegyet, de rajtuk kívül mintegy harminc jegy nélküli utas és több mint tíztagú legénység volt a hajón, amely összeütközött egy dereglyével, majd elsüllyedt. Harminckét embert sikerült kimenteni. A szerencsétlenség oka valószínűleg a hajó túlterhelése volt. Lafontaine az SPD elnöke A Német Szociáldemokrata Párt kongresszusán csütörtökön a várakozásokkal ellentétben nem erősítették meg tisztségében Rudolf Scharping pártelnököt, hanem Oskar Lafontaine-t választották a párt élére. A legnagyobb német ellenzéki párt hónapok óta súlyos belső válsággal küzd, és rendkívül sok bírálat érte Scharping pártelnököt, de csütörtök reggelig mindenki elzárkózott attól, hogy jelöltesse magát az eddigi elnökkel szemben. Oskar Lafontaine elnökhelyettes, Saar-vidék tartomány miniszterelnöke szerdán nagy hatású beszédet mondott, és a küldöttek egy csoportja ezután felszólította, hogy jelöltesse magát. A délelőtti szavazáson 321 küldött foglalt állást Lafontaine mellett és 190-en támogatták Scharpingot, akit bírálói erőtlennek, határozatlannak tartanak. Magyar részvétel Szlavóniában A kelet-szlavóniai térség fejlesztéséről, az újjáépítésben való magyar részvétel lehetőségéről folytatott tanácskozást Eszéken Szalay Zsolt. A zágrábi magyar nagykövet egész napos látogatást tett a körzetben. Branimir Glavas eszéki főispán a megbeszélésen kijelentette, hogy a térségben a horvát állam megalapításának első napjaitól kezdve kiváló az együttműködés a horvátok és a magyar kisebbség között. Szalay Zsoltot a helyi magyarság képviselői arra kérték, hogy a magyar kormány segítse az egyik közeli romos magyar falu, Szentlászló helyreállítását. A magyar nagykövet felkereste az eszéki kétnyelvű magyar—horvát általános iskolát és a Magyar Képes Újság szerkesztőségét. UJ KELET Nemzetközi szak a tanárképzőn Irány az egyetem ra bármilyen vallásúak, még (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen szak csak a budapesti közgazdasági egyetemen működik, főiskolán még nem alapítottak hasonlót. Az Antall- kormány idején 50 millió forintot kapott a főiskola, ellenszolgáltatás gyanánt felvállalták ukrán, orosz és környezettudományi tanszék, valamint hungarológiai intézet, illetve nemzetközi kapcsolatok szak alapítását. Az előző négyet már korábban teljesítették, és a beinduló utóbbi szakkal az intézmény teljesítette vállalásait. A református és az evangélikus egyház képviselői azzal a kéréssel fordultak a főiskola vezetéséhez, hogy ennek a két felekezetnek a szervezésében is tegyék lehetővé hittanárok képzését. A görög katolikus hittudományi főiskolával közösen már évek óta folytatnak hittanár szakos képzést, mely nyitott, felekezetektől független: a jelenlegi hittanári szakateisták is beiratkozhatnak. Ellentétben a nemzetközi kapcsolatok szakkal, nem új szak indításáról van szó, csupán arról, hogy most már az említett két felekezetben is szervezett keretek között lehet a hittanári szakot végezni. Hosszú ideje folynak tárgyalások a főiskolai és az egyetemi tanárképzés közötti átjárhatóság megteremtése, illetve az egységesnek tekinthető tanárképzés megszervezése.érdekében. A főiskola már több területen megkísérelt olyan együttműködési formákat kialakítani, hogy végzett hallgatóik az itt szerzett tudás alapján, az átjárhatóság elvét követve, közvetlenül bekerülhessenek az egyetemi képzésbe és — bizonyos feltételek teljesítése után — egyetemi diplomát szerezhessenek. A főiskola szombaton írt alá együttműködési megállapodást a párizsi Sorbonne egyetemmel, melynek alapján a nyíregyházi tanárképzőn végző francia szakos hallgatók a patinás egyetemen szerezhetnek diplomát. A Sorbonne diplomáját az Európai Unió orszá-. gaiban elismerik, de még lépéseket kell tenni ahhoz, hogy hazánkban is elfogadják. A nagy-britanniai Wolverhampton egyetemével is sikerült hasonló együttműködést kialakítani a környezettudományi szak vonatkozásában. Az ungvári egyetemmel szintén folynak hasonló tárgyalások az orosz és ukrán szakos hallgatók egyetemi végzettségének megszerzése érdekében. Földrajzi helyzeténél fogva a főiskola számára a debreceni egyetem felé való átjárhatóság megteremtése a legfontosabb. Alapvetően a természettudományok terén folynak előrehaladott tárgyalások, de a testnevelési egyetemmel is jó esély van erre a posztgraduális képzés terén. Ez része az országos folyamatnak, hiszen más főiskolák, illetve egyetemek között is hasonló egyeztetések vannak soron. Az átjárhatóság létrejötte természetesen semmilyen formában nem korlátozza és nem korlátozhatja a Bessenyei György Tanárképző Főiskola önállóságát. A sajtótájékoztatón az is szóba került, hogy ’96-ban országszerte új felvételi rendszert vezetnek be, ezért az érintetteket igyekeznek a lehető legtöbb módon tájékoztatni a felvétel új szabályairól. A tanárképző főiskola jövőre egyébként 915 hallgatót tud fogadni, 124 szakpáron indít alap- és 15 szakon továbbképzést. Április másodikétól ötödikéig lesz az álkálmassági vizsga, május 20- án, ,21-éri és 22-én a közös érettségi és felvételi június 24. és 26. között a központi írásbeli és június 27-től július 5-ig zajlanak a szóbeli és gyakorlati vizsgák. A főiskola idén még biztosan megmarad a hagyományos, 120 pontos értékelési módszernél. Vasas Kormányülés: lesz médiatörvény? Minden bizonnyal még az idén megszülethet a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény, miután a kormány elfogadta a jogszabálynak a hatpárti megállapodás nyomán szövegezett tervezetét. Ezt Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára jelentette be a kabinet csütörtöki ülését követő sajtó- tájékoztatón. Ugyancsak elfogadták a miniszterek az Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésén született megállapodás-tervezetet, és utasították a pénzügyi tárca vezetőjét, hogy az abból adódó részfeladatokat teijessze a jövő heti kormányülés elé. Mint ismeretes, e megállapodás többek között előírja: a jövő évi reálbér- csökkenés nem haladhatja meg az átlagosan 2 százalékot, azzal, hogy a központi költségvetésbe 480 milliárd forint folyik be a személyi jövedelemadóból. Jövőre nem emelik a nyugdíjjárulékot, és a kormány az eddig bejelentetteken túl tartózkodik a hatósági áremelésektől. Lakos László földművelés- ügyi miniszter bejelentette: a kormány döntött arról, hogy az aszálykárok enyhítésére 3,2 milliárd forint összegű hitelt elengednek, 2 milliárdot pedig átütemeznek. Ily módon — pályázat és az aszálykár igazolása alapján — elengedik az október 30ig állami garancia által beváltott hitelek állammal szembeni kötelezettségét és az október 30-ig még az Állami Fejlesztési Intézet követeléseként fennálló tőkepótló hiteleket. Az idei növénytermesztési hitelek állami garanciáját egy évvel meghosz- szabbítják 10 plusz 10 százalék- pontos kamattámogatással, illetve, aki ezeket időközben beváltotta, az a visszafizetésre egy év haladékot kap. Meghatározta a kabinet a földtörvény módosításának irányelveit is. Eszerint elő kívánják segíteni a szövetkezetek termőföld-tulajdon-szer- zését és enyhíteni a haszonbérlet-korlátozásokat. Semmiképpen nem támogatják viszont a külföldiek termőföld-tulajdonhoz jutását. A kormány 5,7 milliárd forintot hagyott jóvá a borsodi acélipar reorganizációjának folytatására, további 2,5 milliárd forintot pedig pályázati rendszer keretében a borsodi térség válságkezelő programjainak finanszírozására. Fontosnak tartják a létszámleépítés folytatását a Diósgyőri Acélműveknél. Hogy ez pontosan hány embert érint, arra Kiss Elemér nem tudott választ adni, de mint mondta, vélhetően jelentős számról lesz szó, hiszen csak a korengedményes nyugdíjazásokra 720 millió forintot szánnak. A szlovák parlament elfogadta a nyelvtörvényt A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata Szerdán este a szlovák parlament a Magyar Koalíció és a szlovák parlamenti ellenzék súlyos kifogásai és az Európai Parlament nyomatékos figyelmeztetése ellenére —jelentéktelen módosításokkal — elfogadta a nyelvtörvényt. A vita befejező szakaszában már úgy ígérkezett, hogy a kormánykoalíción kívül álló magyar és szlovák képviselők ellenvetései talán némi belátásra bírják az erősen nemzetien hangolt kormánykoalíció néhány képviselőjét. Nem így történt, sőt, a nyelvtörvény ellen keményen felszólaló szlovák ellenzék zöme is végül igenlően szavazott. A végeredmény szöges ellentétben állott a vita során felkeltett várakozásokkal. Egyetlen szlovák képviselő — sem kormánypárti, sem ellenzéki—nem szavazott a nyelvtörvény ellen. A Carnogursky vezette kereszténydemokraták tartózkodtak. A Moravcík vezette Demokratikus Unió és a Peter Weiss vezette négypárti baloldal — beleértve a zöldeket és a szociáldemokratákat — ugyanúgy igenlően szavazott, mint a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból (HZDS), a Szlovák Nemzeti Pártból (SNS) és a Munkásszövetségből (ZRS) álló kormánykoalíció pártjai. A Magyar Koalíció minden képviselője — magára maradva — ellene szavazott a szlovák nyelvtörvénynek, mert azt a humánummal, a nemzetközi egyezményekkel, a magyar— szlovák-alapszerződéssel ellenkezőnek és a szlovákiai magyarságot súlyosan megkülönböztető törvénynek tartja. Vladimír Meciar miniszterelnök, Juraj Schenk külügyminiszter és a kormány több tagja nem volt jelen, mert a szavazás napján az UNESCO évfordulójának ünnepi ülésére Párizsba utaztak. A név szerinti szavazás hivatalos végeredménye szerint a 150 képviselőből álló szlovák törvényhozás 142 jelen lévő honatyája közül 108 a nyelvtörvény mellett, a 17 magyar képviselő egyhangúan ellene szavazott, 17-en pedig tartózkodtak. A nyelvtörvényt támogató képviselők a szavazás befejeztével egy himnikus jellegű szlovák dalt énekeltek el. „A Magyar Köztársaság kormánya sajnálattal értesült arról, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa olyan törvényt fogadott el a szlovák nyelv védelméről, amely történelmi sérelmeket is felemlegetve erőteljesen korlátozza a kisebbségek, közöttük a 600 ezer fős szlovákiai magyarság jogát anyanyelve használatára. A magyar kormány átérzi és osztja a szlovákiai magyarság és más kisebbségek, az egyházak és a helyi önkormányzatok emiatti aggodalmait. A törvény ellentétben áll a magyar és a szlovák kormányfő által aláírt és a magyar Országgyűlésben már megerősített alapszerződés betűjével és szellemével. A törvényben foglaltak megvalósulása feszültségeket kelt a többség és a kisebbség viszonyában Szlovákiában és megnehezítheti a két ország között a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatok további fejlődését. Magyar részről már a törvény előkészítésének időszakában számos alkalommal és a legmagasabb szinteken is felhívtuk a szlovák vezetés figyelmét arra, hogy a készülő dokumentum nincs összhangban a Szlovák Köztársaság által is vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és más nemzetközi szervezetek dokumentumaival. A törvény elfogadása ellentmond Szlovákia meghirdetett euro-atlanti integrációs törekvéseinek, következményei nemcsak Szlovákia, de a térség egészének érdekeivel is ellentétesek. A magyar kormány a két ország és a két nép érdekeivel összhangban továbbra is kész arra, hogy a magyar—szlovákkapcsolatokat az alapszerződésnek megfelelően alakítsa. Ezzel egyidejűleg sürgeti, hogy kezdődjenek két- és többoldalú konzultációk a nemzetközi szervezetek bevonásával annak érdekében, hogy a Szlovákiában élő magyar és más kisebbségeknek joguk legyen korlátozás nélkül használni anyanyelvűket és minden tekintetben egyenjogú állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.”
