Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. november 1., szerda 3 Malom a Túron Jó pár esztendővel ezelőtt már javították egyszer a túristvándi vízimalmot, ezt a páratlan szépségű ipari műemléket. A hazai és külföldi kirándulók kedvelt látványosságát alaposan kikezdte az idő, és újfent javításra szorul. Szét is szedték a Túr vizét szabályozó szerkezetet, szerelni fogják a hatalmas kerekeket is. Örül az ember, hogy erre futja, nem hagyják elpusztulni ezt az egyedülálló malmot. Igaz, az odalátogató mostanában csalódott. Sehonnan nem tudja meg, hogy itt tataroznak. De sajnos az építkezés helyén sincs egy olyan vigasztábla, melyről leolvashatnák, hogy ki csinálja ezt a páratlan munkát, mit javítanak, meddig tart. Pedig ilyen információ enyhítené a csalódottságot, úgy érezhet- né az ember: fontosnak tartják a látogatót, akit vélhetően vissza is várnak ide. Az is kár, hogy a malmot sem nyitják meg, pedig maga a berendezés, a hengerszékek is szép látványt nyújtanak. Túrist\’ándi, ez a csoda kis község útba esik majdcsak mindenkinek, aki Csekére siet. így hát sokak számára lehetne fontos a tájékoztatás, lehetne árulni ilyenkor is szép képeslapot, mi több, el tudnám képzelni, hogy kis zsákokba olyan lisztet tennének, ami emlékbe elvihető lenne, persze jó árért. Több figyelem kellene tehát, hiszen az idegenforgalom fontos dolog. Lehet koncepció (nincs), lehet sok minden más, de talán a figyelem, az információ elsődleges. És az ötlet. Ne legyen üresjárat, a javítás ideje se legyen csupán munkahelynéző alkalom, ahol ugyan belelátni a mederbe, de ez édeskevés. Reméljük, hamar elkészül a malom a Túron. Biztos ünnepelni fognak. Joggal. De ne feledjük, addig is, amíg elkészül, legyünk udvariasak, mondjuk meg, mi történik itt, legyünk csalogatok, akik visszavárjuk a vendéget. Hiszen erre is lesz gondja valakinek. Olyan ember, akinek fontos ez a község. Aki tudja, ha a malom most nem is, de az idegben forog. Tegyünk hát a kedvére! Ez egy kissé önbecsülés dolga is. (bürget) Irtó jó két rovarirtó Igazán jót vidultunk annak idején a Szellemirtók című fergeteges amerikai vígjátékon. A csapatból aztán — mondjuk Dán Aykroydnak és Bili Mur- ray-nak — hazai követői is akadtak. A szellemirtók nyíregyházi tagozata például — két fiatalember kooprodukció- jaként — irtó szellemes vállalkozásba kezdett: rovarirtásba. A szomszédos lakás csótányfertőzésével riogatják az embereket, amelyet — elmondásuk szerint — természetesen sikerült megfékezniük, ám a vészhelyzetre való tekintettel szívesen elvégzik az illető lakásában is a szükséges teendőket (ha már ott vannak!) A munkáért azonnal kasszíroznak, s angolosan távoznak. Minden irtó jó — lenne, ha a felső, alsó, oldalsó szomszéd valóban csótányirtást rendelt volna tőlük. A rovarölő többnyire valami olcsó szer (magánhangzócsere is lehetséges) de büdösnek kellőképpen büdös, erre odafigyelnek. A szélhálmoSságról később tudomást szerzett lakó aztán őrjöng, a méreg eszi. Ha még tudná, hogy nem is volt benne méreg! (lefler) Stabilizáció és/vagy növekedés? A Magyar Közgazdasági Társaság megyei elnökségének vendége volt tegnap dr. Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. elnökvezérigazgatója. A neves közgazdász a fenti címmel tartott előadást a megye gazdasági szakembereinek. Mádi Zoltán, a társaság titkára szellemes fordulattal vezette be a programot. Hangsúlyozta: nincs semmi szándékosság abban, hogy a magyar gazdaságról a halottak napja előestéjén beszélünk, mindez a véletlen műve. Vértes doktor így oldott hangulatban kezdhette korántsem szívderítő mondandóját. Elöljáróban saját cégéről beszélt, elmondta, hogy esetenként több száz vállalat és vállalkozó megkérdezése után értékelik a kapott válaszokat, hámozzák ki a törvényszerűségeket és vonják le a következtetéseket a magyar gazdaság várható jelenségeivel, követendő útjával kapcsolatban. E gazdaság pillanatnyilag a lassú stabilizáció stádiumában van. A folyó fizetésmérleg-hiány há- rommilliárd dollár alá csökkent. Az államadósság, persze, tovább nő, de ennél a dollár folyamatos gyengülését is figyelembe kell venni. A reáladósság (a folyó fi- zetésmérleg-hiányból kivonjuk a tőkebeáramlást) lassan-lassan visszatér az 1993-ban mért 1,2 milliárd dolláros szintre, noha az 1994-ben 2,5 milliárd dollár is volt, azonban még mindig nagyobb, mint amit az ország megengedhet magának és annál, amit mások megengednek neki. A viszonylagos stabilizáció két tényezőnek köszönhető: a Békesi-féle programnak, mely megállította a visszaesést és a márciusi intézkedéscsomagnak, ami — különösen a vámpótlék és a tervszerű forintleértékelés révén — elindította a lassú, de közgazdasági szemmel már észrevehetőjavulást. Ennek, persze, ára van: ingadozott az infláció, a reálkereset 10—11 százalékkal csökkent, visszaesett (visszaszorították) a fogyasztás(t), s ami már gazdaságpolitikai hiba: kevesebbet takarít meg a lakosság. Összességében az idei folyamatokat lassú növekedés, viszonylagos stabilitás jellemzi, lassul a GDP emelkedése, s ez politikai destabilizálódással párosul, aminek azonban nem csak gazdasági okai vannak. A címben feltett kérdés a jövőre vonatkozóan fogalmazódott meg. Megvalósítható-e a gazdaság tartós és folyamatos növekedése stabilizáció nélkül vagy éppen annak ellenére? A prognózis a stabilizáció további erősödését jelzi. Veszélyforrásai: — a vállalkozások lassulása, visszafogott export, dinamikus import. — az államháztartási reform tökéletlensége, az évtizedek óta akadályozó tényezők (nyugdíjak, gyermektámogatás) állandó megoldatlansága. — a privatizáció. A költség- vetésben vélt 220 milliárd forint bevétel helyett az előrejelzés egymilliárdot tételez fel. — az árfolyampolitika jelenlegi százalékai lehetetlenné teszik a nemzetközi ár- és bérversenyképességet. — az infláció (20—23 százalék). Húsz százalék alatti árnövekedés elképzelhetetlen, így az alsó határ figyelmen kívül hagyható. A felső is csak nagyon gondosan előkészített ár- és bérmegállapodások esetén valósítható meg. — a költségvetés fellazulása. Elképzelhető, hogy jövőre száz- milliárd forinttal nő a költség- vetés deficitje, ezáltal a többi tétel is irreálissá válik. Végezetül elmondható, hogy a magyar gazdaság letért egy fenntarthatatlan egyensúlyromlási útról, de nem tért át egy fenntarthatom. Az alapkérdésre egyértelmű a válasz. A gazdaság növekedése csak stabil politikai és gazdasági körülmények között képzelhető el, melynek alappillérei: az infláció csökkentése, a megtakarítás növelése és az államháztartás átfogó reformja. Kanda Ferenc „Légy egészséges a jobb tanulásért...” — ez volt a mottója annak a tanfolyamnak, melyet általános- és középiskolás gyermekeknek szerveztek a közelmúltban Mátészalkán. A résztvevők elsajátíthatták a koncentrációt elősegítő módszereket, valamint azt, miként lehet saját erővel fokozni az agy oxigénellátását. Felvételünk egy ilyen koncentrációs gyakorlatot örökített meg. Kép és szöveg: Szamosi István „A jó karatés lelkileg győz” A jellem fejlesztése a fontos tő és gondolkodó volt. Művészneve: shoto, az erdeifenyő csúcsának suhogása. Az ő edzőterme (kan-ja) vált a világon mindenütt elismertté. Innen a shotokan elnevezés. — Ki mutatja neked az utat, arra a bizonyos „hegycsúcsra” ? — Mesterem Szűcs Tibor sensei. Az úton a mester után kell menni, akit hatalmas tisztelet és tekintély övez. Nem a mestert kell követni, hanem az utat. amin jár. Három csoportba oszthatók, akik karatéval foglalkoznak: a versenyzők, akik testnevelésnek tekintik és akik harcművészetet látnak benne. Abból lesz jó karatés, aki nem hagyja abba. Minél többet tud, annál jobban érzékeli a hiányosságait. A küzdelemben a technika megvalósítása a jellemtől függ. Az a győzelem, amikor nem kell kihúzni a „kardot”. Belső erőt — testi-lelkit — kell kialakítani a gyakorlatok alatt. A nyugalom, az energia kisugárzása védőpajzs lehet, pedig még el sem kezdődött a küzdelem, de a jó karatés már lelkileg győzött. — Családod, környezeted hogyan vélekedik erről az elhivatottságról? — Erika, a feleségem is karatéval foglalkozik, de ő testnevelésnek tekinti. Neki a formagyakorlatok nyerték el a tetszését. Soha nem tette fel még a kérdést, hogy a karate vagy ő. Elfogadta életemnek ezt a fontos részét. Most építkezünk. Leendő lakásunk japán hangulatot fog idézni. Hajópadló, tolóajtók, rizspapír- falburkolat szerepel a tervek között. Ha tervekről van szó, ide tartozik dédelgetett álmom, hogy Japánban közelről tanuljam meg az „őshaza” technikáit, gondolatvilágát. Addig is itthon a fiataloknak mutatom az utat, ami felvezet a „hegycsúcsra”, s remélem, egy páran fel is jutunk rá. Hatházi Andrea (Lengyelffy Produkció) Egy feketeöves, egydanos karatés, aki nem a küzdést, erőszakot keresi ebben a sportban, hanem a lelki tartalmat. Acs Tibor ’86 januárjában kezdett a shotokan karatéval ismerkedni. — Mit jelent számodra majdnem tíz évi kemény munka után ez a sport? — Ezt a sportot verseny- sporttá „züllesztették”, ami megöli lelki tartalmát. A karate jellemfejlesztő eszköz. Az öt fogalom, ami a karate do (út) lényege is erre utal: jellem, őszinteség, törekvés, jómodor és önuralom. Meggyőződésem, hogy nem a győzelem a fontos, hanem a technikák tökéletesítése és ajellem fejlesztése. A gyakorlatokat addig kell finomítani, míg nem a kéz és a láb tartása köti le a figyelmet. Belsővé alakul, érzéssé válik. Ezt tökéletesen egy emberöltő alatt lehetne megtanulni, de a test nem képes rá, mert öregszik. A test hanyatlik, de a szellem fejlődhet tovább. Innen származik ebben a kultúrában az öregek tisztelete. —Honnan ered ez a sportág? — A shotokan Okinawából (Dél-Japán) származik. Funa- koshi sensei (1869—1954) a megalapítója. Pedagógus, kölAcs Tibor — Előtte is mindig sportoltam, de ekkor találtam meg életfilozófiámat egy sportágban. A karate, ami létezik. Felesleges különbséget tenni az ágazatok között. Mindegyikben ugyanaz a végcél: van egy hegycsúcs, ahová fel kell jutni. Van, aki keletről, van, aki nyugatról közelíti meg. A cél a csúcsra a belső harmónia megteremtése. A különbség a felvezető útban van: a technika és a küzdelemről való felfogás. — Hogyan kapcsolódhat a fizikai erő és a lélek egymáshoz? r ....... \ He lytörténeti pályázat A Magyar Nemzeti Múzeum s több megye múzeumi igazgatósága — köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei múzeumoké —- helytörténeti pályázatot hirdet ifjúsági (14—20 év) és felnőtt (21 évtől) kategóriában, nem hivatásos történészek számára. Pályázni lehet Magyarország és a Kárpát-medence történetét felölelő, bármely helytörténeti témát feldolgozó munkával, amely a pályázat beküldésének időpontjáig nyomtatásban még nem jelent meg és más országos pályázaton nem szerepelt. A meghirdetők a pályázaton kiemelt témaként ajánlják feldolgozásra valamely magyarországi vagy határon túli hely, helység, tájegység IX—XI. századi régészeti, történeti, egyház- és művelődéstörténeti, valamint egyéb emlékeinek és emlékhelyei- V ______________________' ne k történetét, azok jelenkori megjelenési formáinak és a hozzájuk fűződő hagyományok leírását. • — A honfoglalás ezeréves évfordulója (1896) helyi ünnepségeinek, rendezvényeinek és eseményeinek, az alkalomra készült jeles emlékműveknek, intézményeknek, épületeknek, képzőművészeti alkotásoknak a bemutatását, későbbi sorsuk ismertetését. . > — A milleneumi évek,, illetve a századforduló politikai, gazdasági és kulturális életének helyi, a jelenkort is meghatározó történetei és kiemelkedő személyiségei bemutatását. Pályázni lehet még bármely más, szabadon választott témával, mely Magyarország és a határon túli magyar lakta területek (elsősorban XX. századi) ipar-, gazdaság-, művelődés-, politika- és egyháztörténetét dolgozza fel. Nem pályázhatnak múzeumok; illetve tudományos intézmények munkatársai, és olyan kutatók, akik a történelem valamely korszakával hivatásszerűen foglalkoznak. A pályázatot 1995. december 31-éig a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságához (Nyíregyháza, Benczúr tér 2.) kell beküldeni két példányban. A pályázattal kapcsolatos tartalmi kérdésekben is ott tudnak további segítséget nyújtani. A pályázatot legalább húsz gépelt oldalon, jegyzetekkel ellátva kell elkészíteni. Eredményhirdetés: 1996 júliusa. A pályázat díjai: felnőtt kategóriában: 1. díj: 30 ezer forint, 2. díj: 25 ezer forint, 3. díj: 20 ezer forint. Ifjúsági kategóriában: 1. díj: 15 ezer forint, 2. díj: 10 ezer forint, 3. díj: 5 ezer forint. ____________________(l- gy-) ^
