Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

4 1995. november 1., szerda Külföld—belföld UJ KELET Nem hivatalos adatok szerint Ellenzéki győzelem Zágrábban A horvát ellenzék jelentős győzelmet aratott a zágrábi vá­rosi és megyei önkormányzati választáson — ez derül ki a ked­den Zágrábban közölt nem hi­vatalos, de immár megközelí­tőleg véglegesnek tekinthető választási eredményekből. A fővárosi pártlistás szavaza­toknál az ellenzéki pártok összesen 51,26 százalékot kap­tak, a Horvát Demokratikus Közösség pedig csak 36,5 szá­zalékot. A legeredményesebb ellenzéki erő a Szociáldemok­rata Párt volt, 18,63 százalékot szerzett, a Szociálliberális Párt 12,87 százalékot ért el, s itt si­keresek voltak. 5,22 százalékot kaptak a független demokra­ták, akik az országos választá­son nem tudtak bejutni a par­lamentbe. Még jelentősebb arányú a győzelem az egyéni választó- körzetekben. Az ellenzéki je­löltek 13 helyen győztek, a kormánypárt pedig csak há­romban. Hasonló sikert értek el a zágrábi megyei választáson is az ellenzéki pártok. A pa­rasztpárti és néppárti szövetség 23,21 százalékot, a liberálisok 8,92 százalékot, a szociálde­mokraták 7,92 százalékot, a független demokraták pedig 5,02 százalékot kaptak, össze­sen tehát 51,42 százalékot, szemben a kormánypárt 40,8 százalékos eredményével. A Novi List című fiumei na­pilap keddi kommentárjában rámutatott: a horvát választók le akarták írni a szélsőbaloldalt és a szélsőjobboldalt, s a poli­tikai centrumhoz közel álló pártokat részesítették előny­ben, tehát a választást egyfajta referendumnak lehet tekinteni az egypártrendszerrel szemben. A Horvát Demokratikus Közös­ség pedig a Villám és a Vihar hadművelet hatása, a Kelet- Szlavóniára vonatkozó beje­lentések ellenére, a hatalmas propagandahadjárat, az állami média és intézmények felhasz­nálása dacára sem ért el többet, mint az előző választáson — szögezte le az ellenzéki újság. A Novi List egy másik kom­mentárjában kitért arra is, hogy Hrvoje Sarinic elnöki kabinet­főnök a fiumei hajóépítőipar­nak juttatandó állami segélyt egyik kampánybeszédében at­tól tette függővé, hogy „meg­felelően" viselkedik-e majd a város a választáson. „Ez a ha­talmi klikk pökhendiségének és erőfitogtatásának csúcs­pontja volt abban a körzetben, amely közismerten kemény dió a kormánypárt számára” — mu­tatott rá a Novi List. Az Isztriai-félszigeten nem hozott eredményt ez a kor­mánypárti taktika, az ellenzék nagy győzelmet aratott. Fiú­méban például a szociálde­mokrata Slavko Linie 39,04 százalékkal legyőzte Hrvoje Sarinicet is, aki csak 32,34 százalékot ért el. A HDZ a be­folyásos kormánypárti politi­kus bevetésétől remélte az isztriai győzelmet, s itt ennek érdekében sorra kampánygyű­léseket tartottak az állami vezetők. Három hétig szigorú ellenőrzés Jelcin állapota javul A szívpanaszokkal kórházi kezelés alatt álló Borisz Jelcin orosz elnök állapotában javu­lás jelei mutatkoznak. Ke­zelőorvosai nem zárták ki, hogy az elnök kedden esetleg már találkozhat néhány tanács­adójával. A moszkvai központi klini­ka illetékesére hivatkozó ITAR-TASZSZ orosz hírügy­nökség jelentése szerint az el­nöknél stabilizálódott a szív­izom vérellátása, és csütörtöki kórházba szállítása óta nem mutatkozik szívelégtelenség. Jelcin ischaemiás panaszokkal előzőleg júliusban kényszerült kórházi kezelésre. A név nélkül idézett illeté­kes szerint az elnöknek most legalább három hétig kell szi­gorú orvosi ellenőrzés mellett a klinikán maradnia, mivel a betegség júliusi jelentkezése után ott töltött két hét nyilván­valóan kevés volt a gyógyulás­hoz. A kezelés után további két hét szanatóriumi rehabilitáci­óra is szüksége lesz az állam­főnek, és kíméletes tempóban kell majd dolgoznia. Előzőleg az orvosok már je­lezték, hogy novemberben vé­gig szigorú orvosi ellenőrzés alatt kell maradnia az állam­főnek. A tájékoztatást adó kór­házi illetékes öt nap után először nem zárta ki viszont, hogy Jelcin találkozhat néhány közeli tanácsadójával már ked­den, de a megbeszélés nem le­het hosszú. Korábban az orvo­sok nem engedtek senkit Jel­cin közelébe hozzátartozóin és testőrein kívül. Jelcin állapotáról tájékoztat­va Viktor Csernomirgyin kor­mányfő hétfőn szintén javulás­ról számolt be. Az államfő be­tegsége miatt egyelőre Csemo- mirgyin irányítja az erőminisz­tériumokat, illetve a külügymi­nisztériumot is, ám az atom­fegyverek ellenőrzése az elnö­ki szóvivő szerint Jelcin kezé­ben van. Bank­privatizáció Folytatódnak az előkészü­letek az ország egyik legna­gyobb kereskedelmi bankjának, a Budapest Banknak a magáno­sítására. A közelmúltban a GE Capital Services bejelentette: érdeklődik a pénzintézet iránt, a Price Waterhouse a múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy a héten, kedden kezdődött meg a bank ismételt átvilágítása. Nádor Eva, a Price Waterhouse marketingigazgatója kedden az MTI-nek elmondta: az átvilágí­tással kapcsolatos tényleges munka valójában csak később indulhat, most az előkészítése fo­lyik. Az átvilágítást több tanács­adó cég végzi, egyikük a Price Waterhouse. A részvételüket az indokolja, hogy már korábban is készítettek ilyen tanulmányt a Credit Suisse megbízásából. Mint ismeretes, a svájci bank szintén érdeklődött a Budapest Bank iránt. Később azonban a Credit Suisse úgy döntött, eláll a vásárlástól. Kedden a munkában részt vevők számára indító tanácsko­zást tartottak. Ezen a megbeszé­lésen arról volt szó, hogy melyik tanácsadó cégnek mi lesz a fel­adata az átvilágításban. Bakui metrótűz Cáfolják a merényletet Az azerbajdzsáni nemzet- biztonsági miniszter cáfolta kedden, hogy pokolgép rob­banása okozta a bakui met- rótüzet, amelyben közel há­romszáz ember vesztette éle­tét a hét végén .Namig Abba- szov szerint a robbanásra vo­natkozó híreket a metró al­kalmazottjai terjesztik, hogy elkerüljék a felelősségre vo­nást. A bakui illetékes, akit az Interfax idézett, közölte: ha robbanás történt volna, a ha­lottak és sérültek sebesülése­inek jellege ezt bizonyítaná. Abban a metrókocsiban vi­szont, amelyben a tűz kelet­kezett, nem találtak robbanás­ra utaló repeszeket. Abbaszov szerint a tűz a kocsi alatt ke­letkezett. A miniszter arra fi­gyelmeztetett, hogy a vizsgá­lat lezárultáig nem szerencsés következtetéseket levonni. A keddi moszkvai lapok által megszólaltatott orosz szakértők arra emlékeztet­tek, hogy az előírások pon­tosan szabályozzák: mi a teendő, ha tűz üt ki a szerel­vényen vagy füst árasztja el a kocsikat. A vonat vezető­jének lassú menetben kellett volna a következő állomásig haladnia a tűz észlelése után, és semmiképpen sem lett volna szabad megállnia az alagút közepén — vélték egybehangzóan a szakértők. Nem világos, hogy rövidzár­lat miatt szűnt-e meg az áram­ellátás, vagy a tűz észlelése után kapcsolták ki az áramot az alagútban, ami után leállt a szellőzés is. A füst gyorsan elárasztotta a szerelvényt és az alagutat, s erre borzalmas pánik tört ki. Az utasok megpróbáltak kitörni az égő szerelvényből. Többségük halálát nem égé­si liérülések. hanem a tüzet fogott belső műanyagborítás égése során keletkezett mér­gező gázok, illetve fulladás okozták. Sok utast agyonta­postak. A hivatalos adatok szerint 287 ember, köztük a mentőalakulatok három tag­ja vesztette életét, a sebesül­tek száma pedig 269 volt. Mintegy négyszáz embert sikerült kiemenekíteni a po­koli alagútból. Magyar Kollégium Bolognában Fodor Gábor Párizsban Magyarország jövőre sze­retne megrendezni egy UNESCO-konferenciát a kultúra finanszírozásának témakörében, s Federico Mayor, a szervezet főigaz­gatója támogatja ezt az el­képzelést — egyebek kö­zött erről tájékoztatta a saj­tó képviselőit kedden Pá­rizsban Fodor Gábor műve- lődési és közoktatási mi­niszter. A politikus — aki az UNESCO múlt héten kezdő­dött közgyűlésére érkezett a francia fővárosba — a nem­zetközi szervezet vezetői mellett számos francia part­nerével is találkozott. Mint elmondta, ez utóbbiak érdeklődtek a magyarorszá­gi nyelvoktatás helyzete iránt (a francia nálunk az angol, a német és az orosz után a negyedik helyen áll, s Párizs természetesen sze­retné, ha erősödne pozíció­ja), ő maga pedig több más téma mellett azt szorgalmaz­ta, hogy a magyar művészet az eddiginél nagyobb lehe­tőséget kapjon a franciaor­szági bemutatkozásra. Az idén nyáron Dijonban nagy sikerű kiállítást tartottak a múlt század második felé­nek magyar festészetéről, s Fodor Gábor szerint máris vannak tervek egy színházi fesztivál, illetve egy újabb, ezúttal a nagybányai festő­csoportra koncentráló kiál­lítás megrendezéséről. A Bolognai Egyetemen ismét működni fog a Magyar Kollé­gium, mely az elképzelések szerint a tekintélyes tanintézet magyarországi kapcsolatainak összefogója és fejlesztője lesz — tájékoztatták Bolognában az egyetem vezetői és a kollé­gium anyagi támogatói az MTI tudósítóját. A XII. században alapított Bolognai Egyetem Európa és a nyugati világ legrégebbi főis­kolája. Ma is Olaszország leg­tekintélyesebb egyeteme, 95 ezer hallgatójával valóságos önálló „várost” alkot a 400 ezer lakosú Bolognában. Az egye­tem alapításától kezdve jelen­tős szerepet játszott a középkor magyar kulturális elitjének kép­zésében. Magyar diákjai már a XIII. században megalapították a maguk szervezetét, a „Natio Hungarorumot”. A köziratok megfogalmazásával és összeál­lításával foglalkozó első ma­gyar tankönyv, az „Ars Nota- rilis” a bolognai egyetemen ta- nítottakat tartalmazta. A reformáció és az ellenrefor­máció harcainak idején, 1553- ban alapította meg az egyete­men Szondy Pál esztergomi ka­nonok, zágrábi prépost a bolog­nai Magyar—Horvát Kollégi­umot, mely ugyan jelentősé­gében elmaradt a Rómában 1579-ben létesített Német— Magyar Kollégium mögött, de két évszázadon keresztül lehe­tővé tette, hogy magyar és hor­vát szeminaristák a bolognai egyetemen folytassák teológi­ai tanulmányaikat. A Ma­gyar—Horvát Kollégiumot 1781-ben II. József császár osz­latta fel. A bolognai egyetem már rég­óta tervezte az új Magyar Kol­légium megnyitását. Az idén februárban, amikor az egyetem vendége volt, Göncz Árpád köztársasági elnök már megte­kinthette a város történelmi központjában azt a középkori épületet, mely az egyetem új kollégiumának — benne a Magyar Kollégiummal— ad hamarosan otthont. Az egyetem vezetőinek elkép­zelése szerint a Magyár Kollégi­um elsősorban a tudományos kutatatásokat végző, tovább­képzésen részt vevő fiatal ma­gyar szakembereknek ad majd otthont. A Soros Alapítvánnyal kötött megállapodás értelmében a Soros-ösztöndíjjal Bolog­nában tanuló diákok is ide ke­rülnek. A kollégium lesz hiva­tott az egyetem magyarországi kapcsolatainak fejlesztésére is, A kollégium működtetésé­nek költségeit az egyetem nem tudja teljes mértékben vállal­ni. Ezért a Bolognában műkö­dő Olasz—Magyar Kulturális Szövetség elvállalta a szpon­zorok felkutatását. A szövetség az olasz cégek magyarországi befektetéseit szervező Euro- duna céget, a Parmalat nagy- vállalatot, a Mandarina Duck bőripari céget és a trieszti Ba­ker alkoholforgalmazót tudta ez idáig a Magyar Kollégium szponzorálásának megnyerni. Az adatvédelmi biztos a lottónyertesek ügyéről Az ötöslottón 578 millió fo­rintos telitalálatot elért házas­pár kilétének ismertté válása miatt nem indokolt bünte­tőeljárás kezdeményezése. Egyebek mellett ezt tartalmaz­za az az ajánlás, amely az 5/90 lottójáték szelvényeinek 1995. október 8-i feldolgozásával, a nyertesek személyes adatainak kezelésével, nyilvánosságra kerülésével kapcsolatos adat­védelmi biztosi vizsgálat ered­ményeit összegzi. Majtényi László az ajánlás szövegét az országgyűlési biztosok buda­pesti hivatalában, sajtótájékoz­tatón ismertette kedden. Mint elmondta, az ajánlás készítői arra a megállapításra jutottak, hogy a házaspárt bemutató Objektív című televíziós mű­sor stábja a Szerencsejáték Rt. mulasztása következtében sze­rezte meg a nyertesek címét. A vizsgálat alapján az Objektív szerkesztőségét is felelősség terheli, mert szakmai és tech­nikai hibák sorozatával olyan — nem csupán elvont jelen­tőségű — adatvédelmi jogsér­téseket okozott, amely nyo­mán a nyertesek életvitelét, biztonságát alapvetően befo­lyásoló és veszélyeztető hely­zet állt elő. Az adatvédelmi biztos intézkedéseket javasol a nyereményjátékkal kapcsola­tos tisztázatlan kérdések ren­dezésére, ajánlásának azonban — mint Majtényi László egy kérdésre válaszolva fogalma­zott — nincs kötelező jogi ere­je nincs. Majtényi László az ajánlás szövegét ismertetve elmondta, hogy az eljárás során a nyerte­sekkel nem léptek kapcsolat­ba, mert azt nem tartották fel­tétlenül szükségesnek a vizs­gálat eredményességéhez. A televíziós műsort illetően azt mondta, hogy nem a nyertesek bemutatásának ténye, hanem annak módja tette szükségessé az eljárás megindítását. Az adat­védelmi biztosi vizsgálat azért kezdődött meg, mert az Objek­tív riportja narratív közlésben, majd képben és hangban is lehetővé tette a nyertesek azo­nosítását — önrendelkezési jo­gukat sértő módon — szemé­lyes adataik nyilvánosságra hozásával. A személyiségi jo­gok tisztelete és a sajtó közötti összefüggésről az összegző dokumentum készítői leszöge­zik: a sajtószabadság a szabad­ságjogok között is megkülön­böztetett védelmet élvez, de nem mentes a korlátozásoktól. A vizsgálat során az adatvé­delmi biztos arra a következte­tésre jutott, hogy a szelvényre nyomtatott szöveg („hozzájá­rulok nevem és címem sajtóban való közléséhez”) ellentétes a lottójáték részvételi szabályza­tával. Ez a „rovat” nem teszi lehetővé azt, hogy a játékos a szelvényen akaratnyilatkoza­tot tegyen, ezért érvénytelen­sége kétségtelen. Ebből követ­kezően téves tehát a Szerencse- játék Rt. sajtóközleménye, amely szerint a szelvény hát­lapján lévő nyilatkozat kitöl­tésével a fogadó felhatalma­zást adott a Szerencsejáték Rt.- nek személye kilétének nyil­vánosságra hozatalához. Ha­sonlóképpen téves az Objektív főszerkesztőjének az MTV el­nökéhez írt igazoló jelentése, mely szerint a név és cím köz­lése felmentette az Objektívet a titoktartási kötelezettség alól. A vizsgálat adatai nyomán — mivel a jogosulatlan adat­kezelés bűncselekményének nincs gondatlan alakzata — büntetőeljárás kezdeménye­zése az ügyben nem indokolt. A nyerteseknek a Szerencsejá­ték Rt.-vei és az MTV-vel szembeni esetleges kártérítési igényére az adatvédelmi tör­vény és a Polgári törvény- könyv vonatkozó szabályai az irányadók. A vizsgálat alapján Majtényi László többek között javasol­ja, hogy a lottószelvényről tö­röljék az információs önren­delkezési jogot sértő, érvény­telen és megtévesztő, a nyilvá­nosságra hozatalra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat szöve­gét. Véleménye szerint szükség lenne a szerencsejáték szerve­zése terén ágazati adatvédelmi jogi szabályok kiadására. A do­kumentum rámutat továbbá: a közszolgálati televíziózásban különös figyelmet kell fordíta­ni az információszabadság és a személyes adatok védelmének kölcsönös érvényesülésére. Az átlagember magánszféráját na­gyobb tisztelettel kell övezni, mint a közszereplőkét. A polgá­rok jog által védett személyes adatai és a „hír” konfliktusá­ban a magánélet védelméé az elsőbbség — szögezi le a vizs­gálati jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents